Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-17 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Vezetőségválasztó taggyűlés a békéscsabai téglagyár I-es présházában Egyes mintájú csoportunkban egymást segítjük a betakarításban, közösen végezzük a szántást-vetést M BÉRÉ S ki EGYE I PÁR TB I ZOTTSÁCANAK LA PJA ■ S&í ilttSt OKTÓBER 17, SZERDA Ara SO fillér VII Í VFOLYAM, 242. SZÁM A gyapotszedés meggyorsításáért II Ifikösháziak teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójára tett vállalásaikat «A Nagy Októberi Szocialista E or vadalom 34. évfordulóját, mi is méltóképpen akarjuk megünnepelni. tippen ezért fcsatlalzozunk a körösladányiak versenyfelhívásához! — iyy határozták el néhány hét­tel ezelőtt a Uköshdai dolgozó parasztiak és közös Ígéretet tettek arra, hogy kukoricabegyiijlési tervüket* október 24-ig száz százalék­ban teljesítik, november 7-ne pedig tíz százalékkal túl is szárnyal- jak. A kukoricaszárat október 22-re betakarítják. Vállalták azt is, hogy « szántbist búza alá október 20-ig, ae őszibúzavetést október 25-ig elvégzik. Az ipari növények alá történő mélyszántást az elö- irányzatmak megfelelően 25 centi mélyen október 20-ig, a tavaszi- árpa í*|í a szántást 23 cemti mélyen november 20-ig elvégzik. Harci megbeszélés Megyénk az ország egjlik leg­nagyobb gyapottermő területe, Most a gyapobgubók érése, »kova- dása« Idején igen hatalmas érte­kek vannak veszélyeztetve »'tel­tei, hogy bármikor bekŐszömttot az o3Ős idő. Csak egy eső is ezer és ezer mázsa gyapotot tehet tönkre. Ez és a többi gazdasági munka jó és gyors elvégzése arra kész­tet bennünket, hogy minden erő­vel meggyorsítsuk a gyapotszedéet. Itt két főfeladatot kell megolda­nunk. Egyik: a dolgozók újabb tömegdib vonjuk be .sürgősen a gyapotszedésbe. A midik: javít­suk meg a gyapotszedők munká­ját jobb munkaszervezéssel, a szov­jet munkamódszerek alkalmazásán val. Pártszervezeteinknek meg kell ér­teniük és tudató.-ítaniok kell: leg­fontosabb, hogy ebben a munkád ban is a községi, a helyi erőkre támaszkodjana'c. Igen sok helyen úgy gondolkodnak: »majd az üzem# munkások, iskolás gyerekek lesze­dik a gyapotot, ha nem megy más­ként«. Pártszervezeteink elsősorban- & helyi vezetők körében folytassa­nak harcot az ilyen elgondolások ellen. Különben is az iskolás gyer­mekekkel végeztetett munka igen­sok esetben komoly károkkal is jár, sok gyártat hagynak vissza a gu- bókban, az osztályozást spin meg­felelően tudják végezni. Ez per­sze nem 'jelenti azt, hogy a gyeir- tuékek nem segítenek. Hogyan vonjunk ha új erőket a gyapotszedést©? Igen komoly tarta­lékot rejt még magában az állami gazdaságok, tszcs-le dolgozói cta- látlmg^niujak bevonása. A felesé­gek, a fiatalok sokat segíthetnek. A brigádok, munkacsapatok ver­senyezzenek abban is, hogy melyik tud több családtagot és újonnan belépett tszcs-tagofc megnyerni a gyapotszedéai munkákra. A párt- szervezet gondoskodjon arról, k"gy a tanácsok végrehajtó bizottságai, állandó bizottságai, maguk a ta­nácstagok végezzenek mozgósító munkát eJiréuyban. A tömegszor- vezotelc, az MNDSZ, DISZ, DEEOSZ, béke bizottságok vezetői hassanak oda, hogy tagságuk és a tömegszervezetőkön kívüli dol­gozók vegyék lói részüket ebből a fontos munkából. A felvilágosítás, meggyőzés eszl.ő oivel értessék meg: most elsősorban a lalu dolgozóitól függ, hogy mennyivel lesz több ruha, mennyire teljesítjük ezen a területen az ötéves tervet. A falu minden dolgozója felelős azért, hogy a kólák többek között a gya- pottei’niós liiányos betakarítása mi­att is ne hí tesztelhesse később: lám, ltom kapni pamutárut. A gyapot az állami gazdaságokban, tszosk-hen totem, de a belőle készült ruha mindenkié, az egyéni dolgozó pa­rasztoké is. A legkülönbözőbb érvekkel tud­juk leleplezni az ellenséget, meg­győzni a dolgozókat. Nincs olyan dolgozó ,akí megfelelő magyará­zat után meg ne értené: saját gyer­mekének, családjának testéről húz­za lo a ruhát akkor, amikor tét­lenül nézi, hagyja tönkremenni a gyapotot. Mindenki megérti, hogy micsoda hatalmas károk származ­hatnak a gyapot mázsáinak pusz­tulásával, ha megtudja: egy má­zsa gyapot pusztulása 300 méter lepedővászon, vagy 700 méter ba- tiszt, vagy 100 méter vastag ru­haszövet, vagy 5000 orsó oérr#v megsemmisülését jelenti. Ezenkívül sok mást is veszíthetnénk. Sok finom ótelolajat, konzerv»'ajat, gli­cerint, ami a gyapot magjából ké­szül. Sok celofánt, papírt, fűimet, műselymofc, üveget, linóleumot, amit a fonásra nem alkalmas gyapotból nyerhetünk. Orvosságot, melyet a gyapot hójából állítanak elő. Olaj­pogácsát, mely állatok takarmányo­zására alkalmas. Egyáltalán nem kis hatású érv mindezek mellett, hogy a család azonnali pénzbeli haiznát is szol­gálja a gyapotszedéai munka vég­zése. Nem mellékes dolog, hogy valaki napi 102 forintot is meg­kereshet, mint Kovács Erzsébet, a békési állatai gazdaság dolgo­zója, 88 kg-os gyapotszedésóvel. Ezenkívül minden mázsa leszedett gyapot után állami gazdaságban mázsánként három méter, tszcsk- l>en négy méter pamutárura .szóló vásárlási utalványt kapnak a dol­gozók. A pamiutárut méterenként tiz forinttal olcsóbban vásárolhat­ják meg. Nem nehéz megértetni, mit jelent mindez összehasonlítva a ILorthy-rendSzor dolgozóinak nyo­morúságával, az amerikai, jugo­szláv, olasz, francia dolgozók mil­lióinak munkanélküliségével és szenvedésével. Az új munkaerők bevonása mel­lett nagy gondot kell fordítani a gyapotszodési munka jobb megszer­vezésére, a szovjet munkamódszerek' bevezetésére és elterjesztésére. Ál-1 tálában íi munkafegyelem megszi-1 szilárdítására. A munkaszervezés’ megjavítása egyben egyik döntő feltétele is a munkafegyelem meg­szilárdításának, a nagyobb ered­mények elérésének. Itt is sürgős változtatásra és jó felvilágosító munkára van szükség. Meg keli értetnünk a dolgozókkal: saját ká­rukat okozzák azzal, ha reggel ké­sőn látnak a munkához és délután korán abbahagyják. Ha nem hasz­nálják ki a vasárnapokat is, mint ahogy a battónyai »Dózsa« tsz DISZ-fiataljai az elmúlt vasárnap’ egyáltalán nem dolgoztak. Vagy ai orosházi »Dózsa« tsz 60 tagú női gyapotművelő csapatából az egyik vasárnap csak hárman szedték a gyapotot. A szovjet munkamódszerek alkal­mazása megtöbbszörözi az eredmé­nyeket, de sok helyen vagy nem’ ismerik, vagy nem küzdenek elég­gé bevezetésükért. Az eleki »Jó­zsef Attila« tsz-ben. például nem- külön területen, hanem egymásmel- letti sorokban szedik a gyapotot a munkacsapatok tagjai. Alkalmaz­zuk most már mindenütt a Szkob- ljikov elvtárs által ismertetett módszereket. A 8—10 tagú munka­csapatok minden egyes tagja 12—19 soros munkaterületet kapjon. Na­gyon helyesen a dombogyliázi »Pe­tőfi« tsz-nél például egyének kö­zött osztották fel a gyapotterüle­tet és ezzel azt is elérték, hogy a csoporttugok családtagjaikat is bevonták a munkába. így nagyobb az egyéni felelősség, jobban el­lenőrizhető a munka minősége Mert bizony iné' a legtöbb he­lyen megtörténik az, ami szintén az eleid »József Attila« tsz-ben van, hogy egyes dolgozók után, legkevesebb 4—5 oserjénként kis csipetnyi gyapot maradt vissza n gubákon. A felosztott munkaterü­leteken a szovjet módszer szerint Nem kis vállalások voltak ewok. Jói fel kellett készülniük a lőköe- háziaknak, hogy ezt mind telje­síthessék. Tudta eat a községi párt­szervezet, a tanács is és épped ezért idejében intézkedett arról, hogy a vállalás ne osak papírra- vetett ígéret maradjon. A csat­lakozás után nyomban összeültek megbeszélésre, amelyre meghívták, a tő megszer vezetek vezetőit is és. kijelölték a tennivalókat. A legfon­tosabb a népnevelőmunka megja­vítása. Ne legyen egyetlen olyan dolgozó panaszt sem, aki ne telje­sítené idejében kötelezettségét, aki visszahúzná a községet vállalása tol jesitéfiében. Kisegítik egymást igaerővel A jő felvilágosító munka nyo­mán aztán megindult a munka. Dűlő, dűlővel, a tanácstagok pél­damutatása nyomán egyik dolgozó paraszt a másikkal kelt versenyre a vállalás maradéktalan teljesíté­séért. Az árpát határidőié el is' vetették és ma már szépen zöl­dülő árpatáblák tarkállaaak a dű­lők mentén. Megindult a búza alá való szántás is és a hétfői na­pon csak néhány százalék hiány­zott a 100 százalékos teljesítés­hez. A szántással egyidőben meg­kezdték a búza vetést is. A dolgozó parasztok minden erővel azon van­nak, hogy ne október 25-ie, hanem már 20-ra készen legyenek ezzel a munkával. Ezt úgy is segítik, hogy egyik a másikának kölcsön­adja igáerejét, szerszámát. Karból József hatholdas dolgozó paraszt is Kovács András dolgozó paraszt­nak ment el segíteni, miután a sa­ját területén ©1 végezte a vetést. A tanácstagok a környékükön lakó dolgozó parasztokat mozgósítják Hogy a szántás-vetés a minisz­tertanács határozatának megfelelő módon történjen, a tanáes a mezőn aztán a sorok között haladva osz­tályozó kötényébe gondosan osz­tályozva szedi a dolgozó a gya­potot két kézzel. Két kötényt hasz­nál, míg az egyikbe szedi, ad­dig a másikból kiöntik a gyapo­tot. Ütemesen, rendszeresen végzi őzt a munkát, a baloldali sorról csak balkézzel, a jobboldaliról csak jObbkózzel, anélkül, hogy akárcsak a két gyapotcserje külső feléi® t kellene nyúlnia. Munkacsapaton­ként két dolgozó szedi összsq a leszedett gyapotot, ehhez azonban széles zsákokat használnak, mert így könnyebb a gyapot boleöntése. őrökön és a dűlőbiztosokon keresz­tül állandóan ellenőrzi a végzett munkálatokat. Ugyanakkor a ta­nácstagok, a dolgozó parasztok leg­jobbjai is igyekeznek megérttetnil dolgozó paraszttársaikkal, hogy sa­ját magukkal tesznek jót, az or­szágot erősitik, ha a földet jól felszántják és tiszta, csávázott ve­tőmagot vetnek. Lantos Péter ta­nácstag például a csatlakozást kö­vető napokban kiegyűlésre hívta, össze a környéken lakó dolgoz» parasztokat és ott mondta el nekik, milyen fontos, hogy mindenki be­tartsa a minisztertanács határoza­tát. Nincs is azon a részen egy dolgozó paraszt sem, aki ne szán­totta volna fel földjét az elő­irányzatnak megfelelően és ne ve­tett volna tiszta, csávázott vető­magot. így van ez más határré­szeken. is. Ki lesz az első? A kukoricabegyüjtésben Lök ős­haza szombatig A—B-vonalon 75, A dolgozók kétórónként 10 peroet, ebédidő alatt fél órát pihennek. A magasabb teljesítmény elérésé­hez legalább napi 10 órai munkára vau szükség. Nagyon fontos, hogy a brigád­vezető, munkacsapatvezető ellen­őrizze és szervezze a munkát. Bí­rálja meg a rosszul dolgozókat, dicsérje mag a jól teljesítőket. Igen’ fontos lenditőjo a munkának az egyének, munkacsapatok, tszcs-lc, állami gazdaságok, járások közötti verseny szervezése. Ezen a téren megyénkben komoly hiányosságok vannak, a verseny még csak most C -vonak>u pedig 50 százalékos ered­ményt óit el. Ez az eredmény nap- ról-napra fokozódik. A népneve­lők felvilágosító munkája nyomán egyre több dolgozó paraszt köd szállítási szerződést. Hogy' minél jobb eredményt érjenek el, — ver­senyben végzik ezt is. Balabání Illés kilencholdos dolgozó paraszt is, amikor meghallotta, hogy ver­senytársa Csépai Károly négy má­zsára kötött szállítási szerződést, nyomban másnap öt mázsát szer­ződtetett le, nehogy lemaradjon a versenyben. .. . Egyre jobban közeledik no­vember 7. Tudják ezt a lőkösháziafe is és éppen ezért igyekeznek min­den percet kihasználni, hogy vál­lalásukat ne csak teljesítsék, hanem túl is szárnyalják. És itt kell el­mondani, hogy a tanács munkájá­ban vannak még hiányosságok, amik ezt akadályozzák. így töb­bek között egyáltalán nem nép szerűsitik a műn kában élenjáró­kat. A tanácsházára kifüggesztett hatalmas vereenytáblán egyetlen név sines kiírva napokon keresz­tül. Ezen a tenáosnak változtatni kell. Akárcsak a gabonabegyüjté» idején, váltsák most is egymást a jót teljesítő dolgozó parasztok nevei a dicsőségtáblákon és pel- lengénezzék ki azokat, akik a munkákat visszahúzzák. Ez még- inkább segíti majd a verseny fo­kozását, amely biztosíték orra, hogy LőkösházaJtözség dolgozó pa­rasztjai november 7-ét vállalásuk túlteljesítésével ünnepelhessék meg. (zs. Hl.) kezd kibontakozni. Segítsük elő m versenyt azzal is, hogy dicsérő táblákon népszerűsítsék az élen­járó dolgozókat, a jó eredményt elérők pedig adják át tapasztalatai­kat. Az eddig említett feladatokat csak akkor oldjuk meg jól, ha a kom­munisták példát mutatnak, átérez­ve annak jelentőségét, hogy ez­zel is tan újelét adják: jól készül­nek a vezetőségek újraválasztásá­ra. így érik el, hogy a púiton- lavüli dolgozók követik őket és sikerről, sikerre haladva valósít­juk meg ötéves tervünket. T. G. . *************************************************************»***, A kukoricabegy üjtés élharcosai I TUSKA GYÖROY, héiJtoldas tótkomlóst dolgozó paraszt, tanács- ;; tag 410 kilogramm kukorica helyett 665 kg-ot adott be. Ezzel kötelezettségét 160 százalékban, teljesítette. 11 BÉRÉ NY l PÁL, négyholdas bucsai dolgozó paraszt 155 kilo ; I gramm kukorica helyett 663 kilogrammot adott be, ami 406 ; ; százalékos teljesítésnek felel meg. ; I PÁSZTOR SÁNDOR, nyolcholdas füzesgyarmati dolgozó paraszt ;; kukoricabeadási kötelezettsége 111 kilogramm. Ezzel szemben \; 258 kilogrammot, vitt be a földművesszövetkezet raktárába. 11 Kötelezettségét 211 százalékra teljesítette. !; BANVEI BALÁZS, 8 holdas csanádapácai dolgozó paraszt* 218 11 kilogramm kukorica helyett 397 kilogrammot, adott he. 182 I százalékra teljesítette kötelezettségét. ; I RÁGYÁNSZKl JÁNOS, ötholdas békéssámsoni dolgozó paraszt 292 kilogramm kukorica helyett 1045 kilogrammot adott- be, | ezzel kötelezettségét 358 százalékban teljesítette. ; FARI JÓZSFEN ti, öthöldm békéssámsorti dolgozó peurasztasz- I! szony 161 kilogramm helyett 417 kilogramm kukoricát I adott be. 308 százalékban tett eleget kötelezettségének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom