Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-14 / 240. szám
IM október 14^ rasártmp ViUaitaiok Hépt _______________________________________________________________: Nem lehet elfelejteni A jugoszláv parasztság harcol Tito fasiszta rendszere ellen írta: Budo» Zalvkovieg, jugoszláv politikai menekült Hittünk egy parányi kép. A múltat ábrázolja. Hol ké- i zült? Mindegy. Az ország bármely részén egy volt a munkáseors: egyforma fenyegetően ágaskodott a csendőr szurony, egyforma gúnyosan kínálta a dolgozóknak a 80 filléres napszámot a kulák. Minden zeggel egyformán keservesen csikó rduHak a kubiktalicskák, az á' lomás egy volt: a »köpködő«. Itt asíután válogathatott a kulák olcsó pénzért emberi erőt. Pocakos testére vigyáaott az »úri rend.« így volt ez Kondoroson is, egyEz volt így emlékszik vissza Czigleczki Pál. A munkanélküliség őrjítő volt Kondoroson is. Us a jelen? Az idős ember ősz haját simogatja, mintegy megvalósult álomról beszél arról, hogy ő, az egyszerű cselédember a kondorosi tanács elnökhelyettese le- liet. Tekintete Sztálin elvtárs arcképére siklik, parányi ránc szökik homlokára, talán a háború borzalmait idézi maga elé, vagy a Párt kemény harcára gondol, mikor ajkára szökik: »köszönöm«. Nem ábránd már az emberi jog, sokon Kardoskúí Jő fekete földjének nagyrésze a kulákoknak: a líejja Istvánoknak, Fehér Sándoroknak. Vizi Jánosoknak termett A 40—50 holdakon pirkadástól- sötét éjszakáig cselédek, napszámosok görnyedtek. Özön volt belőlük az orosházi piacon. Csak be kellett menni értük a féderes kocsin. Csak oda kellett vetni: »No, gyüsz-e napi 70 fillérért?« — s máris tízen, húszán ugrottak. Ha elkeseredtében valamelyik a klilákra támadt a megcsúfolásért, a megalázásért, ott voltak a csendőrök, akik kutyahü- séggel őrködtek a Lillátok felett. S azok, akiket a maga és gyermekei éhsége, rongyoskodása a kulákok karmai közé hajtott, nyögték a keserves igát. Pedig kivették az iskolából a 9—10 éves gyermekeiket is és kanásznak adták. A tanvák közt szétszórtan épült három iskolát, főként a kulákcsemeték töltötték meg. A dolgozók gyermeket a ruhátlanság miatt is kimaradtak az iskolából. A Héjjá Istvánok, Fehér Sándorok volt cselédei, Máier Antal, Torzsok Pál és a többiek, akiket a kegyetlen bánásmód, az ország más vidékére űzött most nem ismernének rá Kardoskútra. A felszabadulás boldog életet, földet adott a volt tanyásoknak, napszámosoknak. Mentesültek attól, hogy vágási engedélyért, adófizetésért, keresztlevélért 40 kilométer utat tegyenek meg Hódmezővásárhelyre. Ónálló községgé lett Kardos- kai é«> az ötéves terv áldásként kaptafára kéeaült a kulák itt is, ott is, mindenütt. Nem fiatalember már Czigleczki Pál, már a 60-at tapossa, emlékszik jól a kondorosi nincstelenek eorsára. Visákok kóláknál, meg a többinél eltöltött cselédsors aligha felejthető. A Geieztek, a Bobzák, a Béták, a Havdárók úri birtokosok, meg vagy kétszáz kulák bitorolta a 15 ezer holdat. A féderes kocáik egymást kerülték a határban. Az intéző borízű ordítása remegtette a tájat, a cselédlakásokban meg remegő hangon kért kenyeret a gyerek,.. a múlt, elfelejtették, de én soha, ■— így mondja. — De nem is lehet elfelejteni azt az őrjöngő hajszát, amit mi egymással folytattunk egy darab kenyérért, egymást okoltuk, ha kimaradtunk a »bandából« és erőnknek az ára olyan volt, mint o/lma a piacon. Ha sok volt, olc3Ó volt, ha klevés, altkor egy pár krajcárral többet adtak(, A kínálat nagy volt és ilyenkor gúnyosan hangoztatták: »eljöttök egy tányér levesért is.« Elmentünk az igaz, de ma nem, pedig ezt akarják. Szeretnék... osztogatja számukra mindazt, ami széppé és emberivé változtatja életüket. A boldog élet hirdetőjeként új tanácsház emelkedik szép fehérre meszelten a kukoricaszár- kúpok közül. Előtte új Norton- kútból csobog a jó ivóviz. Odébb két sorban 19 új családi háznak piroslik a teteje. A házak között és a körülötte lévő földeken mosolygós arcú emberek dolgoznak. Gyenes Itnréné fehér meszel rak a ház külső falaira. Boldogan mondja, hogy néhány héten belül beköltöznek saját otthonukba. Nagy István már istállót is épített új háza végében. Hét évvel ezelőtt csak álmodozott egy ilyen plroscserepes családi házról. Abban az időben még cseléd volt, csak úgy, mint ifjú Csáki Lajos, aki feleségével és apjával az új ház végénél fosztja a kukoricát. Fősz tás közben számolgatja, hogy mennyit vigyen belőle a padlásra, menynyit kössön le szállítási szerződésre a beadási kötelességének teljesítésén túl. Mint mondja: nagyon sok hálával tartozik né- oünk államának, a boldog életért. családi otthonért-. Ez még nem minden. Ebben az évben villany kerül az 'új házakba. Elkészül az épülőfélben lévő iskola. S Jámbor Ferenc tanácselnök sorra mutogatja, hová épül az ötéves ílerv későbbi éveiben az óvoda, az orvosi rendeld, a kuUúrliáz, pártház, a DÉFOSZ-helyiség. Nagy István, ifj. Csáki Lajos, Gyenes — Hát mit akarna mást Tmyik András kulák is, oki a kieújját sem mozdította, hagy beszolgáltatásának eleget tegyen. És még egy barázdát sem szántott. De éjjel, a sötétség leple statt szállította a kukoricát felcetén a piacra. Mienket vitte kocsiszámra. Bajtavesztett. Mint minden ellenség, oki a dolgozót akarja becsapni. A börtönajtó utána is becsukódott Egy volt a sok közül Tmyik András küllők, akire két héttel ezelőtt a kondorosi dolgozók ökle lecsapott. — Erősebbek vagyunk náluk — így kezdte hosszú hallgatás után. — A tizenötezer hold földnek a gazdái a köpködő-pilaccról jöttek, ők építettek már iskolát, utakat. Igen, így vau ez Kondoroson is- A föld gazdái az emberpiacról jöttek, onnan került ki Czigleczki Pál is lés soha nem akar odakerülni vissza. Ezt zúgják a dübörgő traktorok a kondorosi határban, a feketélö földek, a zöldelő árpavetések. Erről beszél a jövőévi kenyérért folyó szorgos munka. Válaszolni akarnak valamennyien a Tmyik-féle kulák oknak. Lampe! István dolgozó paraszt elvetette a búzáját is már, őzv. Magyar Györgyné is, hogy jövőre még több •teremjen, hogy még több legyen a dolgozók asztalán. Grek Pálnak egy lova van mindössze, de összefogott a szomszédjával, elvetették a két hold búzájukat, azontúl pedig már 10 holdat másnak is vetettek. így mutatják a példát a többi dolgozó parasztok felé. így mutatják meg: gyűlölik a múltat, szeretik a jelent. (EocsJSar.) István és a többi új háztulajdonosok gyermekei és ők maguk is kényelmet, kultúrát kapnak az ötéves tervtől Gyermekeik már csak hallomásból ismerik meg, hogy szüleik 3—4 kilométerre gyalogoltak sárban, fagyban, rongyos ruhában az iskolába. Csak hallomásból ismerik, hogy szüleiket 3—4 elemi elvégzése után a nyomor, a nincs télén ség, a kulákok karmai közé dobta, ahonnan felnőtt korukban a felszabadulás után kerültek Id. A felszabadult, szabad élet, a béke megtartásáért, az ötéves terv megvalósításáért dolgoznak ma a kardoskúti dolgozó parasztok. Ezért biztatja lovait s igyekszik a szántással, vetéssel az új házaktól nem messze Tóth Benedek Lajos és a többiek. Ezért igyekszik teljesíteni beadási kötelezettségét ifj. Csáki Lajos s vele együtt mindazok, akik akarják a békét, gyermekeik boldog jövőjét 1— kukk — Eddig zsáké iámra gyűlt a szövet- és posztóhulladék az orosházi szabóipari szövetkezetben, hiszen az öltönyök kiszabásakor sok esetben eléggé nagy, használható darabok kerülnek hulladékba. Már hulladékkal tömött zsákok sorakoztak a raktárban, amikor a szövetkezet dolgozói értesültek a Gazda- mozgalomról. Csik György, a szövetkezet ügyvezetője üzemi gyűlésen ismertette a dolgozók előtt o mozgalom jelentőségét és közösen A jugoszláviai fasiszta rendőr- rendszer az ország egyik legfontosabb problémáját, a parasztkór- dést a külföldi ée a belföldi tőke érdekeivel összhangban igyekezett »megoldani«. A Tito-klikk szándékosan halogatta a földreformot, úgyhogy 1947-ben, két évvel az ország felszabadulása után még 115 eear földbirtokos kezében volt a megművelhető földterület 40 százaléka. A »földreform« végrehajtása után 438 ezar hektár, azaz az egész földterületnek csupán 5.5 százaléka jutott a szegény- parasztság birtokába, amint azt maga Karclelj is kijelentette. A titoisták beismerései szerint Jugoszláviában a földreform és a telepítések után az ország 629 ezer kis gazdasága (legfeljebb két hektár földdel) a vetésterületnek mindössze hét százalékát teszi ki. Ugyanakkor 77 ezer kulákgazda- ság a vetésterület 18.1 százalékát műveli meg. Ezek a számok meg- cáfoihatatlanul bizonyítják, hogy a Titó-klikk parasztpolitikája a kulákoknak, a fasiszta rendszer falusi támaszainak megerősítését tűzte ki céljául. A Tito-fasiszták számos földbirtokostól egyetlen barázdát sem vettek ei azzal az indoklással, hogy ezek »nem a nép ellenségei«, vagy »átrevelöd- tek«, vagy »önként fegrak közreműködni a szocializmus építésében.« A »földreform végrehajtásakor« a titoisták számos nagybirtokot állami gazdasággá alakítottak át, amelyek a Tito-banda főnökeinek tulajdonába mentek át és éppen <^lyan embertelenül zsákmányolnak ki közei 100 ezer dolgozó parasztot, mint a hál iorú előtt. Ezekben a gazdaságokban a dolgozó parasztok napszáma alig éri el a 60—70 dinárt. Ha aztán a kizsákmányolt parasztok jogos követeléseikkel lépnek ftel, a titoisták a legemberteletiebbb terrorral fojtják beléjük a szót, amint azt a *Belja«-gazdaságban is tették, ahol közel 600 dolgozó parasztot börtönöztek be. A titoista törvények nemcsak nem tiltják, hanem még támogatják a munkaerő kizsákmányolását. A Vajdaság kulákjainál jelenleg több mint 30 ezer béres dolgozik. A rendkívül nehéz gazdasági körülmények, a gyakori kényszermunka következtében 1945 és 1948 között a vajdasági kisparasztiéinak mintegy 20 százaléka kénytelen volt földjét eladni a hutáitoknak. A dolgozó parasztság fokozott kizsákmányolása érdekében létesítették a titoisták az úgynevezett szövetkezeteket is, amelyekbe osupán a kulákok lépnek be önként. A Vajdaságban például a kulákok 50 százaléka (14.672 kulák közül 7.122 kulák) már 1949-ben belépett ezekbe az éIhzö vétkezőtek be, ugyanakkor 1950-ben a dolgozó parasztoknak mindössze 21 százaléka. Ezekben a hírhedt »szövetkezetekben« a tagok napi javadalmazása 10 dinár. A szövetkezeti bevételeiknek mintegy 50 százaléka földbérlet és megvitatták a raktárban lévő hulladék anyag felhasználásának lehetőségeit. Az értekezlet utáni nap egy külön brigádot állítottak be sapkagyártásra, mely kizárólag hulladékból készíti a sapkát. A szövetkezet ilyenformán teljesen hulladékmentesen dolgozik, igy hajtja végre a minisztertanáos takarékossági rendeletét és igy kapcsolódik be az egyre szélesedő Gazdamozgalomba. Fehfonann József., fizetések címén a vezető állásokat betöltő kulákok zsebébe vándorol, A beszolgál.atúsi előirányzatok teljesítése után a szövetkezetei: dolgozói számára alig marad meg a bevétel 15 százaléka. Természetesen ilyen embertelen kizsákmányolás mellett a dolgozó paiasztok töme- goeen hagyják ott a titoista álszö- vöfcközeteket, mint az a legutóbb fo záaszka Krajina Biekuje S:.tru- govo, Kosiea és Mirkovács falvakban történt. A Tito-fasiszták egyre súlyosabb adókkal sújtják a dolgozó parasztságot. 1950-ban az adók összege 20 milliárd dinárral haladta mag az előző évit, 1951-ben az adók az előző évinek több mint háromszorosára emelkedtek. A belgrádi fasiszta banda «a utolsó betevő falatot is elragadja o dolgozó parasztságtól áron a eimen, hogy az a városi dolgozók számára szükséges s ugyanakkor az összeharácsolt élelmiszeiek jelentős részét a kapitalista állomokba exportálja, A dolgozó parasztiág már azért sem vásárolhat ipari termékeket, m rt nincs mit eladnia. Ugyanakkor a kulákok hátaira s tórményfílvslcgekkel rendelkeznek és 1950-b.n példái kétmill r.i dinár értékű iparcikket vásároltak. 1949-ben a titoisták az évi költségvetés 33 százalékát, 1950-ben 50 százalékát, 1951-ban pedig 70 százalékát fordították háborús készülődéseikre. Ezt a hatalmas terhet, valamint a külföldi kölcsönök és »hitelek« terheit a munkásosztály mellett elsősorban a dolgozó parasztságnak kell viae'nie. 1950-ben a titoisták a dolgozók rovására 10 millió dinárról 30 millió dinárra, emelték az egyházi adót. így »oldották meg« a Tito- fasiszták a parasztkérdést. Az ország dolgozó parasztsága szoros szövetségben a munkásosztállyal, elszánt ellenállást tanúsít ezzel az áruló és rabló politikával szemken. 1950-ben a dolgozó parasztság ellenállása következtében a mezőgazdaság mindössze 60.8 százalékra teljesítette termelési tervét A termés összértéke, 1949- hez viszonyítva, 27.3 százalékkal esett vissza. Szerbiában az őszi vetés tervet nem egész 40 o/o-ra, a hús-és zsiradékbeszolgáltaiást alig 18 százalékra teljesítették és az adóknak csak 1G százalékát fizették be. Szlovéniában a burgonya- be szolgáltatást 16 százalékra, Horvátországban a jószágbeszolgáltatást 21 százalékra teljesítették. A munkaerőtoborzási tervet az ország valamennyi részében alig néhány százalékra tudják teljesíteni. Egyre gyakoribb a nyílt összecsapás is a dolgozó parasztság és a titoista rendőrség között, mint például Banijelvan, Kordunban és Cazin körzetében történt A Krajevo-Skup vasútvonalon egy alagutat, a Sztalac-Nis vasútvonal mentén egy lőszerraktárat röpítettek a levegőbe. Prizrenben megöltek egy UDB- századost és egy másik UDB- tisztet, hét nappal később pedig Vucsiternben egy bomba 40 titoista vezetőt sebesített meg. Egyre szélesebb méreteket ölt ez a harc, amelyet a dolgozó parasztság szoros szövetségben a munkásosztállyal folytat mindaddig, amíg végső győzelmet nem aratnak a belgrádi fasiszta banda fölött Amire régben csak vágytak a kardoskiitiak a Terv meghozta nekik A Gazda-mozgalom fejlődése az orosházi szabóipari szövetkezetben
