Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-10 / 236. szám

Í951 október 19. szerda Haforniálusk9¥ácsházá8i ellsésziiH az őszi terv, most stiár az a feladat, isogy issneríesséN a (fogazó parasztolciial is _____________________________________ \JiUa\sawk Hifii A reformál uskovácsházi tanács is elkészítette az őszi szántás-vetés tervét. Pontian beütemezték, hogy a minisztertanács határozatának megfelelően mikor kell elvetni az árpát, a búzát. Hogy ezeket bizto­san be is tartsák, felosztották, hogy minden tíz napban mit kell elvé­gezni a falu dolgozó parasztjainak. '•Számbavették az Laciit is. Hat­vanba:. i ;a vau a faluban, kiszámol­ták: 25 hold jut majd egyie, de valószínű, hog\. ennél kevesebb, mert a gépállomással sokan kö­töttek talaj művelési szerződést. Nem ismertették az őszi tervet A terv jó, meglátszik — gondo­san készítette a tanács, felismerte a jelentőségét — a hib(a csak ott van, hogy a tervet csak a tanács ismeri, a község dolgozó para.-t.jai nem. Ott vannak például a fogattal rendelkezők. Egyik-másik, — aki találkozott a tanácselnökkel, Vagy a titkárral, tudja, mennyit kell neki felszántani, bevetni, de hogy ezt mindnyájan meg is csinálják, arra nincs’biztosíték. A fogatos munkai lapok, amit ki kellene adni minden igaerővel rendelkező dolgozó pa­rasztnak, 'még nincsenek legépelve. »Nem volt, aki megcsinálja! — és ebbe bole is nyugodott a tanács. Most a .tán legfelj -bb úgy e’lenőriz­hetik a .munkát, Ka megkérdezik a faluban dolgozó parasztokat egyen­ként, ki mennyi szántást, végzett el. Erie [ledig nincs lehetőség. A terv iíme.'tetess a népnevelőkre váró feladat. Eddig azonban — és ez a pártszerveaat hibája — egyet­len népnevelő sem ment ki azért, hogy elmondj v a dolgozó parasztok­nak: milyen feladatok várnak rá az őszi munkák idején. Eddig (ezt úgy intézték el, hogy dobszóval közhírré tették.a ftüuü iw.tf: az őszi- árpáját mindenki húrom napon fe­lüli!) vesse ol. Érvekké! kell segíteni a népnevelőket Erre persze a község minden dol­gozó parasztja azt mondta: tudják, mikor kell vetni, nem kell őket külön figyelmeztetni az időre,. . Persze, ha a népnevelők elmondták volna, hogy. lám, az idén azért is ta­karíthatott be Beformátuskovácshár.a olyan bőséges termést, mert tavaly ilyenkorra már földben volt az árpa és 20-án a. bénájuk is, — jobban meg­értették volna a korai vetés jelen­tőségét. Még azt is meg kellett volna — és ezentúl meg is kell — tenni a népnevelőknek, hogy össze­hasonlítják, milyen termése volt annak, aki időben vetett és mil_ven annak, aki késett. Van erre példa Iíafkovácsllázári. Ilyen érvekkel el­látni a népnevelőket a párttitkár elvtárs feladata lett volna. Nem hasznosítják a szemléltető agitáció lehetőségeit Az őszi munkáknál nem használja ki sem a pártszervezet, sem a ta­nács a szemléltető agitáció lehető­ségeit. A villám táb Iákon például még mindig azoknak a nevei van­nak, akik elmulasztották a tarló- hántást, — pedig már akadnak olyanok a faluban, mint Sütő Lajos kulák, — akik elszabotálták az. ősziárpa vetését, akik úgy gon­dolják, ráér még a vetőszántás, a mélyszántásról nem is beszélve. Nem ismerik a tervet a'dolgozó parasztok, de nem ismerik a tanács­tagok sem. Pedig az lenne a fel­adatuk, hogy jó példájukkal is se­gítsék az őszi munkák határidő előtt való elvégzését. Ez a tanács végrehajtóbizottságának a hibája. Ezeken a hibákon sürgősen javí­tani kell Reformál,nskovúcsházún. A gondosan elkészített .tervet ismer­tessék a falu münden dolgozó pa­rasztjával, de azt is. hogy a ha­táridők betartása mázsákkal több termést jelent. így érhető el, hogy a minisztertanács határozatát eb- hen a faluban is maradéktalanul végrehajtsák. MOLNÁRJÁNOSÉkTUDJÁK: a békebisottsági elnökség a kukoricákén dús példás teljesítésére is köteles Rendes embernek, jó gazdának Ismerik Orosházán, a Szarvasi-út mentén Molnár Jánost. Öt hold bérelt földjét lelkiismeretesen meg­munkálta, solia nem volt gazos n földje, mert minden munkát ide­jében elvégez rajta. Az aratással is az elsők között végzett, a bú­zát a géptől szállította be 6 443 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét. A kukoricát is idejé­ben törte le. Egyenest a földről 270 százalékra teljesítette kukorica­beadási kötelezettségét. Törés után kiszámították feleségével: mennyi kell vetőmagnak, mennyit fogyaszt el a süldő mire meghízik, mennyi kell a libáknak, meg a tyúkoknak. Keveselték a 270 százalékos beadást Úgy gondolták, nem elég példamu­tatás ez egy olyan embertől, aki­nek a felesége az utca első béke­harcosa; a békebdzottság elnöke. Na meg aztán a nemrég katona­tisztté avatott Jancsi fiuk előtt is szégyenlenék, hogy ők csak ennyit tettek a békéért. Gyorsan határoz­tak. .. Másnap Molnár még három mázsa kukoricát kötött le a földmű- vesezövetkezetnél májusi szállításra. Nemcsak Molnár Jánosoknak kell a terv végrehajtását elősegíteni, a béketáboi t erősíteni, hafiem minden becsületes dolgozó parasztnak. S erre Molnárék fel is hívják paraszt- társaik figyelmét. Felkeresték Feliér Bálintot, négyholda: bérlőt és Boros András négyholdas dolgozó pa: asztot is és megmagyarázta nekik Molnár Já­nos, hogy a 0 vételi jegyre be­adott kukorica után mázsánként 25 forintos textilutalványt kapnak. Ha szállítási szerződést kötnek, akkor minden mázsára 3ö forintos utal­ványt és tízforintos felárat kapnak. Az sem közömbös egy dolgozó pa­raszt száméra sem, hogy meg­kapja-e a város a szabadpiacra az engedélyt. Na meg aztán a két­éves állattenyésztési tervünket is elősegítjük, ha beadjuk a kukoricát. — Boros András megértette, amit Molnár János mondott neki, de azért egyre csak azt hajtogatta: beadja ő, ami kötelező, többet meg hát nem muszáj. Boros András 20 mázsa kukoricát vitt be a raktárba — Hallgasson csak ide András bátyám — fűzte tovább a szót Molnár János — tegyük fel, van egy család, amelynek tagjai egy­formán, erejükhöz mérten mindent megtóve igyekeznek életszínvona­lukat emelni. De van egy másik négytagú család, melynek két tagja mindent megtesz a felemelkedés ér­dekében, kettő pedig csak mindig kövefelődzik, de adni nem hajlandó semmit. Mit gondol, melyik család ér el magasabb életszínvonalat? Ugye, hogy az, arueljüknek minden tagja egyformán kiveszi részét a munkából? — Hát úgy van...— bizonyítja Boros András. — Na látja, igy van ez az or­szággal is. Az is egy nagy család, amelynek egyes tagjai eleget tesz­nek kötelezettségüknek, egyesek pe­dig csak követelődzni tudnak. Már­pedig, ha mindenki egyformán ve­szi ki részét a hazával szembeni ű Taíarozo és fpíiő Vállalat doSgazsinak újait!! vállalása A bókí:smegyei Tatarozó és Épi- galmunk során 2300 forintot toka­tő Vállalat vasbetonelőgyártó tele­pén termelési értekezletet tartot­tunk az elmúlt napokban. Vincze János munkavezető ismertette a szeptember havi eredményeket, me­lyek szerint az első helyet a »Fe­nyő« asztalos brigád érte el 157 százalékos eredménnyel, második a »Petőfi« b-tonozó brigád 156, har­madik a »B-ke« vasbetonszerelő bri­gád 150 százalékos eredménnyel. Az egész munkahely átlagos ered­mény» 153 százalék, Gazda-moz­ritottunk meg. Lendületes munka­versenyünk eredménye volt az, hogy munkahelyünkön 1198 ólát takarítottunk meg, amely 150 mun­kanapnak felel meg. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom tisz­teletére újabb fogadalmat teszünk.. Vállaljuk, hogy újabb 800 munka­órát takarítunk meg és Gazda-moz­galmunkban ezer forint értékű anj-agmegtakaritást érünk ©1. Kiss Imre, levelező. kötelezettség teljesítéséből, akkor gazdagabb lesz a haza, erősebb a béke frontján, — tellát minden má­zsa kukoricával a békét erősíti. — Gondolja meg Boros szomszéd, és belátása szeiint cselekedjen. : Harmadnap örömmel újságolta Molnár János felesége féljenek: —- A békebizottsági ülésen hallottam, hogy Boros András dolgozó paraszt- társunk több mint húsz mázsa ku­koricát szállított be a nép raktá­rába. ( Sz-ó) Molnár István 822 munkaegység ultin részesül a jövedelemből A tótkomlós! »Viharsarok« ter­melőszövetkezet tagságának 41 ezer munkaegysége van október 1-ig. Bi­zony, kemény munka kellett ahhoz, hogy ennyi munkaegységünk le­gyen. Do van is jövedelmünk. Csak egy példa, hogy milyen ter­mést értünk el: Tíz kataszteri hold földön termett 30 vagon cukorrépa, tehát 300 mázsa kataszteri hol­danként. A gyapot alí felszántot­tuk már a földet, 140 holdat, a cu­korrépa • alá 46-ot, az ősziárpánk is zöldül már a 100 holdas táblá i. Munkaegységenként kukoricából 7. búzából" 3.60, árpából 1.30 kilót kaptunk. Itt megírom egy pár csa­lád részesedését: Zobor György anyasei'tésgondozó, aki egyedül 518 munkaegységet szerzett. Zordoczki Pál lóápoló 502 munkaegységet. Molnár István, aki 822 munkaegy­ség után részesedik, hannadtnogá- val dolgozott. Molnár István a 822 munkaegység után búzából 29.59, kukoricából 57.54, árpából 10.68 má­zsát. cukorból két mázsát, Hirka János harmadmagával a 612 mun­kaegység után 22 mázsa búzát, 7 mázsa 95 kiló árpát, 42 mázsa 84 kiló kukoricát, 1 mázsa 53 kiló cukrot kap. Ezenkívül pedig mun­kaegységenként körülbelül 10 fo­rintot. Például Molnár István a 822 munkaegység után 8220 forin­tot kap. Ilyen jövedelmünk egyé- .nilcg -oliasem volt.. Csémnti Mihúly levelező, l'útkomlósi »Viharsarok« tsz. Szép állatállományunk van már A dénesinfljori »Viharsarok« ter­melőszövetkezet küzdelmei sem v ol­tak kisebbek, mint bármely cso­porté. Nincstelen enilrerek alakítot­tuk. minden iga., nélkül, joszág- állomárry nélkül. A szorgalmas munkának ma már hasznát lát­juk. Vau már szép állatállomá­nyunk: 6 darát) ló, 5 darab csikó, 10 fejőstehén, 5 üsző, 181 birka, tonyészkoea is 20, 42 süldő, aztan baromfi és sok minden inas, ami sosem lett volna, ha. nem társu­lunk, Ua nem gazdálkodunk közö­sen. Most már megkezdtük u szim- lúrt-vetéet. Idejében' végezzük el b7.1 a munkát is, hogy jövőre még több termésünk legyen. Ha többel termelünk, több jut valamennyi­ünknek. Most sem panaszkodhat’ tünk. Az ón férjem például 15 mázsa búzát kapott, aztán árpát is. meg mindenből részesedünk munkaegység ütem. Oncdl Lajosns, , Dénesmajor, »Viharsarok« tea­Az öregeket is megbecsülik a csoportban Én őzv. Kasza Eeroncné vagyok,1 gonyát. 3 mázsa horeli.s/tet, 5 mi­lliós asszony, a »Dózsa« termelő- csoportban dolgozom. En a regi. rossz világban nagyon sokat szen­vedtem, sokat dolgoz'.am, mégis alig élhettem. Ma pedig van mindenein Én egy éve vagyok a nagyszénási »pózsu« termelőszövetkezc.tlien;ne gyón szeretek itt, nagyon jó hoz­zám mindenki, a vezetőség- is, pár­tolom is őket. Most örömmel írom. miért dolgoztam az időn. Kaptam 10 mázsa búzát. 11 mázsa kukori­cát, 3 múzsa árpáit, 2 múzsa bur­zsa takarmányrépát, 12 liter ola­jat. üOO köve szárát. 2 kocsi szal­mái Tehát a csoportba mindenki jól erezheti magát, mert ii.t «a öregeket is megbecsülik. Aki dol­gozni akar, mindene megvan úgy, mint. nekem. Van jó lakásom, ru­hám, ennivalóm, nem kelt másnak dolgozni. Még jár ltokéin cukor is, azt is megkapom a jövedelem­elosztásnál. özv. Knszi Fcrt-ncné, N rgyszénis. Miseden smiifikiiBftkbéfeii fiiaszaiosííjiik; se szovjet kolSioxok: laimKxlalaisiit Medgyesegyháza valamennyi dol­gozó parasztjának, de különösképp a »Morauszki« tsz tagjainak nagy- örömet jelentett, amikor a nyáron beválaszthatták Vandlik Jánosnét, a »Morauszki« tsz egyik dolgozóját, a Szovjetunióba induló 200 tagú parasztküldöttségbe. Tudták, Vandlik Jánosnó a Szov­jetunióban szerzett tapasztalataival ‘nagyban hozzájárul majd, hogy a tsz-ben levő hiányosságokat meg­szüntessék és ezzel a kívülállók! még nagyobb csoportját győzzék meg a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyéről. Nem csalódtak. .Mióta Vandlik Jánosné hazajött, jobb a munkák megszervezése, mint azelőtt. — Először is — mondja — Sze- menyei János elvtárs, a tsz elnöke, —- a területet pontosan felosztjuk a brigádok között. Kísérleteztünk mi ezzel már a tavasszal is, de nem sok eredményt értünk el vele. Alert a nagyobb munkák idején, mint az aratásnál, oséplésnél, össze-vissza cserélgettük a munkaerőket. Oda vittük, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. Sokan közülük aztán nem is kerültek vissza a régi he­lyükre, új beosztást kaptak. Így természetesen nem tudjuk most ki­értékelni egy-egy brigád teljesít­ményét, nem tudjuk lemérni, me­lyik végezte a legjobb munkát és melyik az, amelyik hanyagul dolgo­zott. Most másképp csinálják. A bri­gádokat úgy osztják lie, hogy a legnagyobb munkák idején se kell­jen JKilrángatni« őket. A brigád, munkacsapat, sőt még egyes tagok is felelősek lesznek egy-egy terü­letért, igy az évvégi elszámolásnál könnyön megállapíthatja majd o vezetőség, ki az, aki túlteljesítette a tervét és ki az, aki nem teljes! tette. Eszerint történik a jutalma­zás. — És nemcsak egy évre kapják meg a brigádok a területet — folytatja Szemenyei elvtárs, - követjük mi is a Szovjetunió kol­hozai példáját, ahol több esztendőn keresztül dolgozik egy brigád ugyanazon a területen. Alihoz, hogy a brigádok teljesít­hessék, illetve túlteljesíthessek a tervet, — annak minden részletét isiucrniök kell. Erre is gondolt a tsz vezetőség© és a brigádvezető kön, műnk acsapat vezetőkön keresz­tül tudatosítják mindfen dolgozó­val: miből mennyit kell termelnie, mit kapnak, ha túlteljesítik az elő­irányzatot. Most, az őszi betakarítási, vala­mint szántás-vetési munkákban is felhasználják a szovjet tapasztalatokat Úgy osztják lm a munkaerőket, hogy minél rövidebb idő alatt fel­szabaduljanak azok a területek, OLVüSD a Viharsarok l£épéti ahova búzát vetnok. Kzzol kapcso­latban Szemenyei elv túr. a követ­kezőt mondja.- Van például 91 katarztrállií hold kukoricánk, melynek lietakarí- tását a következőképpen ütemeztük Le: a tö © ;f nyote főből á lő munka­csapat végzi. Hogy minden zavar nélkül menjen a munka, a törést megelőző napon egy del 'ózó el­készíti a kukorica elszól utasához az utakat, — két soron letöri a kukoricát. Egy másik dolgozó pe­dig elvégzi a szárvágást, kötözést rs kúpozást. Az, aki töri a kukori­cát a két sorról, minden 20—22 méterre elkészíti a kupacok bolyét. A törésnél azután a munkacsapat fele. négyen jobbra, négyen pedig balra hordják k;i a kukoricát. Ilyen munkaszervezéssel gyorsan megy a törés, nem kell munka közben gon­doskodni, hol legyenek a kupacok, meg ki csinálja meg az utakat a kihordáshoz. Az ősziárpát, takarmány­keveréket mar elvetették A háza vetését is minél hamambb, a minisztertanács határozata által meg-.-alwtt határidő előtt <ú árjáik ©lvetni. 225 katasztrális hold bú­zavetésnek 30 67 t mókán alkalmaz­zák a keiesztben-hosszálxm veti ve­tést. Ezzel is növelni akarják « jövőévi terméshozamot. — Felhasználjuk minden mun­kánkban a Szovjetunió tapaszta­latait - - mondja Szemenyei elv­társ, -• csakis igy érhetjük el, hogy nálunk is olyan eredmények su'i © e ©k, mint a Ssovjetunió k;l liozaiban. (s*. m.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom