Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-09 / 235. szám

195t október 9. kedd 3 Sqy. ühm. éíetéíil 1/iUaA.sawU héfic __ „A legjobb díilö“ címért versenyeznek Vésztőn, hogy idejében befejezzék az őszi mezőgazdasági munkákat A tanácstagok kezdeményezé­sére történt. Először csak ők ver­senyeztek egymással. Egyik dülő- beii tanácstag a másik dűlőben lakó tanácstagot hívta ki ver­senyre a tavaszi munkák sike­res befejezésére. A példa azután .tovább terjedt. Egyre több dol­gozó paraszt kapóit kedvet a ver­senyhez. Ma már nehéz lenne megmon­dani, hogy a Paldi-dülőben, vagy a Kertmegi-dűlőben lakók aján- loiták-e elsqnek, hogy egyik dűlő versenyezzen a másikkal, de az tény, hogy nem telt bele" két hét sem, amikor Vésztőn mind a 36 dűlő párosversenyre kelt egymással A nemes versengésnek nem is maradt el az eredménye, a kitű­zött haláridő előtt három nappal befejezték az aratást. S a cséplés még javában folyt, amikor el­határozták: az őszi munkákat is versenyben végzik. Széleskörű felvilágosító munka indult meg a dűlőkben. A tanácstagok elbe­szélgettek a szomszédokkal, el­Az orosházi Magasépítési Vál­lalatnál mindössze öt sztahanovista van- Csizmadia Bálint, Csik Sán­dor, Kovács Béla rakodók, Kovács Ferenc kovács és Sülé Ferenc ács- munkavezető, de tapasztalataik, élenjáró munkamódszereik mégis nagymértekben emelik a gyengébb eredmény Rádolgozok teljesítményét. Sülé Ferenc jó munkabeosztásának, szervezőkészségének nem kis része van abban, hogy az ácsok 228 százalékos eredményt érnek el a mezőbegyesi hűtőtorony munkála­tainál. Sülé Ferenc időben gondos­kodik az anyagról, szerszámról, ami a jó termelőmunka feltétele. Idő­béréé óra, időkiesés náluk nincs. Nem is panaszkodnak az ácsok. A termelés fokozása mellett keményen küzdenek ■i anyagtakarékosságért Uj »3aluzó anyagot nem használ­nak, van olyan tábláezsalnzás, ahol ugyanazt az anyagot kilencszer használják fel. Gazda-mozgalmuk során a legutóbbi dekádban 650 forintos megtakarítást értek el. Sülé Ferenc rendszeresen fog­lalkozik beosztottjaival, minden munka elkezdése előtt közösen beszélik meg a terv felbontását, megvilatják a munkafolyamat felmerülő problémáit. De így van ez a többi sztahánovistánál is. Kovács Ferenc, a lakatosüzem kovácsa, brigádjával 159—160 szá­zalékot ér el átlagosan. Rendsze­resen hulladékanyagból dolgoz­nak, a Gazda-mozgalomban 1000 forintos anyagmegtakarítást ér­nek el havonta. Szénmegtakarí­tásuk is jelentős. Reggelenként, a munkaidő előtt 10 perces megbe­szélést tartanak a napi munká­ról, munka közben pedig átadják egymásnak. m jobb, eredményesebb módszerüket Ennek az eredménye az is, hogy Kovács Sándor, aki 6 hónapja dolgozik a brigádban, teljesen elsajátította a szakmát. De Ko­vács Ferenc brigádvezető poli­tikai felvilágosító munkát is vé­gezi. A szakmai nevelést össze­köti a nemzetközi helyzet ismer­tetésével, belső politikai életünk magyarázták nekik, miért olyan fontos a gabona időben való vetése. Rábai Gábor 16 holdas dolgozó paraszt, tanácstag így magyarázta meg a korai vetés je­lentőségét: — A mi dűlőnkben is bebizo­nyosodott, hogy előnyösebb a korai vetés. Én a magam példá­jából indulok ki. Tavaly leg­alább 10 nappal vetettem el ha­marabb az ősziárpámat, mint máskor és az idén több mint 2 mázsával arattam le többet egy kát. holdról. Most műidig igyekszem korán elvetni minden gabonafélét. Azt is elmagyarázta Rábai Gá­bor, hogyha az ősziárpát korán elvetik, elnyomja a gyomot és tavasszal nem kell acatolni. Azt pedig minden dolgozó paraszt tudja, hogy ez munkaidőmegta- karííást jelent, jónéhány napot, amely alatt más munkát végez­hetnek. Vésztő határában nincs egyet­len dolgozó paraszt sem, aki ne eseményeivel. Kovács Sándor fél éve még, közömbös volt, mint általában az olyanok, akikkel nem foglalkoznak. A legutóbbi taggyűlésen a Párt tagjelölljei sorába lépett. De nem marad csak a brigád­ban a jó tapasztalat. Az üzem­ben gyakran végeznek csavar­menetvágást kézi szerszámmal. Kemény, rideg anyag esetén ez igen fáradságos munka s 80 szá­zaléknál többet nem tudlak ed­dig elérni. Kovács Ferenc az ed­digi függőleges irány helyeit víz­szintesén fogta be a megmun­kálandó anyagot, a metsző szer­számnak csak egyik hajtókarját hagyta meg, de azt meghosszab­bította és egy foggantyúval látta el Módszere alapján a szerszá­mot félkarral körbe lehet haj­tani. két ember helyett egy Is könnyebben eléri a 900 százalékos eredményt ennél a munkánál. Kimeríthe­tetlen tartalékok rejlenek egy-egy munkás szaktudásában. Ennek feltárásában és széleskörű elter­jesztésében nagy szerepe van az üzemi bizottságnak is, amely va­lamennyi feladatot közösen meg­vetette volna el határidőre — szeptember 15-re az ősziárpát és szeptember 30-ra a rozsot. A község 100 százalékban áll ezek­nek a munkáknak az elvégzésé­vel. A verseny most a búza ha­táridőelőtti elvetéséért folyik. A dűlök között valóságos küzdelem indult meg Az élen jelenleg a kertmegi, pal- di, sziladi és a kóti dűlők halad­nak. A négy dűlő dolgozó pa­rasztjai most a »jók között is a legjobb« címért indultak harcba. — Megmutatjuk, hogy lefőzzük párosversenytársunkat, a szila­dia kát — fogadkoznak a kert- mcgick: Kiss István 6 holdas, Szombati Zsigmond 7 holdas dol­gozó parasztok és a többiek. — Az elsőség a mienk lesz! Hasonló a fogadkozás a többi dűlőben is. Tudják jól a dol­gozó parasztok: minél gyorsab­ban vetik el a gabonát, annál kikább biztosítják a jövőévi jó terméseredményt, amelyből úgy sajátmaguknak, mint az or­szágnak egyformán haszna lesz. (zs. 511.) vilat a pártszervezettel s úgy valósítja meg a gyakorlatban. Po­litikai tartalommal megtöltött szemléltető agitáció, versenytábla, munkahelyeken lefűzhető brigád­táblák mozgósítják a dolgozókat az élenjárók követésére. A műszaki csoport sztahánovista bemutatókat rendez, ahol a dolgozókkal ismertetik a jobb, eredményesebb módszere­ket. A mozgósításba bevonják magukat a sztahánovistákat is. A vállalat telephelyei között vándor-hangoshíradót állítanak be, azokon keresztül ismertetik a legújabb eredményeket, ta­pasztalatokat. A fokozottabb fel- világosító munkát megköveteli az is, hogy az elmúlt hónapban a termelés folyamatos lendületé­ben némi visszaesés mutatkozott, az egyes részlegekkel való foko­zottabb foglalkozás mellett el­hanyagolták az egész vállalat fel­adataival való foglalkozást. Van tehát teendője az üzemi párt- és szakszervezetnek bőven, de az előttünk álló feladatok megvaló­sításában komoly segítséget je­lent az élenjáró dolgozók, a szla- hánovisták bevonása. (T. Gy.) Szeredi Etel elvtársnő, a gyulai Harisnyagyár bér- és termelési fe­lelőse küldte az alábbi levelet, melyben bemutatja apró képekben üzemük életét. Eddig 502 dolgozó tett felajánlást Az Októberi Szocialista Forra­dalom 34. évfordulójának tiszte­letére a hosszúlejáratú versenyszer- ződések módosítása folyamatban van. Üzemünkben eddig 502 dol­gozó tett felajánlást anyagtakaré­kosságra, a minőség megjavításá­ra, többtormelésre, gépeik tisztán­tartására. A műszakiak Műszaki dolgozóink 100 százalék­ban tettek vállalásokat, amelyek a gépállások csökkentésére, anyag- takarékosságra, a termelés fokozá­sára irányulnak. Például Szigeti László művezető vállalta, bogy a hozzája beosztott dolgozók átlag­teljesítményét 14.6 D-ről 15.6 D- re emeli. Ezenkívül öt darab INV- gépre tágító apparátot szerel. Takarékosság Az anyagtakarékosság előmozdí­tása érdekében a dolgozóknak min­denre kiterjed a figyelmük, pél­dául Szilágyi József vállalta: a papírhulladékokat összegyűjti és eddig már 45 kiló papirt takarí­tott meg. Miinkamódszerátadás A munkamódszorátadás vonalán Sebestyén Jánosné láncoló jó mun­kájának eredménye, hogy RusszPé- temének 75 százalékról 102 szá­zalékra, Ruck Magdolnának 80 szá­zalékról 100 százalékra emelkedett teljesítménye. Sebestyén Istvánná sztahánovista kötőnő a »Kovaljov«- módszer alapján rendszeresen fog­lalkozik a tanulókkal. Domokos Róza tanuló, aki nyolc hete van az üzemben 86 százalékot, Káposz­ta Kató pedig 82 százalékos ered­ményt értek el eddig. A politikai és szakmai nevelés érdekében tan- folyamot szerveztünk. Gazda-mozgalom A gazdamozgalmi brigád szep­tember hónapban öt javaslatot nyújtott be. Például: a jelenleg raktáron lévő rand-hulladéknak a felhasználása teljes értékű haris- nyatermjeléshez, ami 100 ezer fo­rint megtakarítást jelent. Vagy pél­dául az orsózógépeken keletkező pehelyhulladéknak a hasznosítása 1100 forintot eredményez. Dandé Andrásáé észszerűsitett: fésüfogak megvédésére párnát alkalmaz, amely kóc- és hulladékból készül. Akárcsak a cséplés befejezése után, most is leült Nagy Imre, fü­zesgyarmati hétholdas dolgozó pa­raszt a feleségével az asztalhoz. Számolgatni kezdtek. Pontosan szá­mot kell vetni: mennyi kukoricájuk termett, ebből mennyi kell a disz­nók hizlalására, mennyi a beadásra. Beadási kötelezettségük négy má­zsa nyolcvan kiló. — Marad még felesleg is, — fordult hirtelen az asszony felé Nagy Imre, amikor mindent össze­adott. — Ha nem is sok, de vagy három mázsa biztosan. Ezt beadom C-jegyre. Az asszony csak erre várt. Szá­molgatta ő is, már nem is egyszer, hogyha marad felesleg kukoricájuk, azzal mit csináljanak. Vagy két nappal ezelőtt a földművesszövét- kezetben járt, több asszonyismerő­sével találkozott, akik jó meleg Ha­noiit vásároltak. Es amikor meg­kérdezte tőlük, honnan vették a Nazarova-mozgalom A Nazarova-mozgalommal kap­csolatosan 50 gépre kötöttünk szer­ződést 120 dolgozóval. Ezen a té­ren legjobb eredményt Tamás Já- nosnó szegélykötő ért el, aki a gépeit megbecsüli, állandóan rend­ben és tisztán tartja, 110 százalé­kos teljesítményt ért el 98 száza­lékos minőségi munkával. Munkaverseny-kiértekelés A kiértékelés naponta történik. Dolgozóink hangos híradón, falitáb­lákon keresztül tudomást szerez­nek eredményeikről. Egyénileg ki­emelkedő teljesítményt ért el: Grúz Zsuzsa kötőnő, aki 120 szá­zalékról 126 százalékra, Sóvári Ka­talin láncoló, aki 76 százalékról 100 százalékra növelte teljesítmény- százalékát. Az üzemrészközötti versenyben első továbbra is az orsózó 168 százalékkal, a MEO forgató 118 százalékkal és a javító 110 száza­lékos tervtoljesitóssel. A minőség terén a kötődében Hubert Jánosné, Eehér Mária, Beü­tök Jánosné 98 százalékos, a javí­tóban Kántor Józsefné, Kádár Iin- réné, Remeczki Erzsébet 97 szá­zalékos eredményt értek ©I. »A szakma legjobb dolgozója« címért folyó versenyben étenha- lad az orsózóban Borbély István­ná 161, Polinder Károlyné eze- gólykötő 111, (sebestjén Mihály, szegélyvágó — sztahánovista — 151, Kürti Júlia kivélómunkás, kö­tőnő ISA. Benkő Lajosné sztahá­novista kötőnő 177, Keresztes Au- talné láncoló 114, Tóth Julianna javító 164 százalékkal. A brigádok közötti versenybe»* a »Béke«-bi;igád halad az élen a kötődében 144 százalékkal, a ja­vítóban a »Kongresszusi« brigád 118 százalékos teljesítéssel, aMEOrt . forgatóban Csonka Józsefné brigád­ja pedig 99 százalékos minőség­gel. Hiányosság üzemünkben, hogy a Gazda-moz­galom eredményei nincsenek elégi gé népszerűsítve, nincsenek feliratok piáltátok így a verseny nem lehet olyan eredménj-es, mint amilyennek lennie kellene. A művezetőknek is több segítséget kell nyujtaniok a hiányosságok kijavításához, job­ban kell segíteni a terv-brigádo­kat, hogy üzemünkben a szocia­lista munkaverseny eredményeit to­vább fejleszthessük, hogy ezzel bé­kénket erősíthessük, boldog virág­zó országot építhessünk. Szered! Etel, Gyula, jegyet, büszkén válaszolták: szál­lítási szerződést kötöttünk kukori­cára, onnan van. Hát erre gondolt ő 5s. Es amit gondolt, azt most meg is mondta férjének: Kössünk szállítási szerződést — Arra gondoltam, hogy ne C- jegyre adjuk be a kukoricát, ha­nem kössünk rá szállítási szer­ződést. Jobban járunk. Mázsánként 35 forintos ruha-, vagy cipőutal­ványt kapunk. Aztán meg tízfo­rintos felá ’ofc is. így mondták teg­nap a földművesszovetkezetben. Es milyen jó terme most az utalvány, Neked is kell ing, a kislánynak is. Jó meleg teniszflaneli van a szö­vetkezetben. Nem keltett sokat beszélni. Az »ember« beleegyezett. Másnap, ami­kor a népnevelők felkeresték, há­rom mázsa kukoricára kötött szál­lítási szerződést. Jót tett magával is és a hazával is. (zs. m ) „Ne sajnáljatok semmi áldozatot a bökőért folyó harcban I“ A koreai nép forró baráti üdvözletét hozta magával a Koreában járt magyar nőküldöttség A magjrar nép ajándékainak át­adására néhány héttel ezelőtt MNDSZ-küldöttség utazott Koreá­ba. A küldöttség hétfőn reggel ér­kezett vissza Budapesti©. Bugár Jánosné, á küldöttség ve­zetője a küldöttség koreai útjáról a következőket mondta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Tizenkilenc napig tartózkod­tunk Korea földjén, ez alatt sok­felé jártunk: üzemekben,, falvak­ban, katonák között. Mindenütt ta­pasztaltuk, hogy a koreai nép egy­ség beí'orrva, rendithetetlen hittel néz a jövő, a biztos győzelem elé. Láttuk az állati kegjuttemkedés©- ket, amelyeket az amerikai imperia­listák visznek véghez Koreában, azt is láttuk, hegy semmiféle gaztett nem képes megtörni a koreai nép ellenállását. Hősiesen állnak he­lyist a frontokon és a hátországban egyaránt, örömmel tapasztaltuk, hogy mindenütt ismerik és szere­tik a magyar népet, szeretett ve­zérünket, Rákosi elvtársat, akiről tudják, hogy szereti a koreai né­pet és szivén viseli sorsét. Min­denütt lelkesen, őszinte szeretettel fogadtak küldöttségünket és arra kértek minket a koreai munkások, parasztok, katonák, mondjuk el az itthoniaknak mindazt, amit Koreá­ban láttunk ée azt üzenték: »Ne sajnáljatok semmi áldozatot a bó­kéért folyó harcban!« — fejezte be nyilatkozatát Bugár Jánosné. Hogyan váltak a termelés motorjává a sztahanovisták az. orosházi Magasépítési Vállalatnál Hagy Imrééit látják, érdemes knkcrica- szállítási szerződést kötni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom