Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-06 / 233. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJ ETEK! 4 magad hasznára* a haza javárat jegyezz béhekolesontt 1951 OKTÓBER 6, SZOMBAT Ara SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM. Követve a munkásosztály példáját a Hagy Okféöeri Forradalom tiszteletére Körösladány dolgozó parasztjai kölcsönjegyzési, kukoricabegyüjtési, szántás-vetési versenyre hívták ki a megye dolgozó parasztjait Megyénk felszabadulásának 7. évfordulója írta: Laukó György, a 1944 október 6-án a dicsőséges Szovjet Hadsereg csapatai meghoz­ták megyénk dolgozói számára a Szabadságot. A fasiszta soregekre mért pörölycsapásaik alatt össze­omlott a régi úri rend államha­talma. A történelem során hullajtott annyi véráldozat után ekkor sza­badultak fel megyénk évszázado­kon keresztül robottól görnyedező dogozói. A felszabadulás ez évfordulóján megállapíthatjuk: eredményekben gazdag hét. esztendő van mögöttünk. A földreform, az üzemek államosí­tása. a tanácsok megalakulása mind egy-egy mérföldkövet jelent a Párt »tál vezetett harcainkban. Pártunk második kongresszusán mondotta Rákosi elvtárs: »A nagybirtok jel- osztása óta legfontosabb változás a fala életében az, hogy megkezdő- döJit a mezőgadzdaságban a szocia­lizmus építése.«. Megyénkben ma öt termelőszövetkezeti község van. 310 tszcs-ben folytat nagyüzemi gazdálkodást az egykor cselédsora- i un görnyedező dolgozó parasztsá­gunk jelentős része. Fejlődésünk dicsőséges útját jelenti az is, hogy 28 gépállomás, több mint félezer traktora szántóterületünk 57 szá­zalékát szántja fel, mentesíti a dol­gozó parasztokat a kulákuzsovától. Teryga/dálkodásunk előzte a mun­kanélküliség rémét is. Hét évvel ezelőtt munkanélküliek, éhesek és rongyosak voltak megyénk dolgo­zói. A piactereken prédaként vá­logatta kizsákmányoitjait a gyá­ros. földbirtokos és a kulák. Az ifjúság tanulás nélkül cselédeske- dett. Ma megszűnt a munkanél­küliség: asszonyaink, leányaink is embersorsban élnek. Ifjaink előtt megnyílt a tanulás széles útja. A felszabadulás után .iskolahálózatunk nagyot fejlődött. Többek között két nemzetiségi középiskola nyílt meg: Gyulán román, Békéscsabán Szlo­vák nyelvű. Azonkívül Békéscsabán és Gyulán építőipari technikum lé­tesült. A felszabadulás előtt nem­zetiségi iskola, vagy a dolgozók számára kollégium nem volt, ma van. íls hatalmas fejlődésünket mu­tatja: a dolgozók gyermekei nem­hogy tandíjat fizetnének, hanem sokan ösztöndíjat kapnak. Kultu­rális, téren ezen kívül is komoly eredményeink vannak. Hét év alatt megyénkben 45 kultítrházat épí­tettünk, melyekben 107 népkönyv­tár, 60 ezer könyv várja dolgo­zóinkat, hogy tudásukat gyarapít­sák. De ki merte volna a múltban reméni, hogy például Körösladány 'és Újkígyós dolgozói fél-fél mil­lió forint beruházással új iskolát kapnak? Vagy, hogy Doboz köz­ség 120 ezer forintos költséggel kultúrházat kapjon? Milyen volt a múlt, az étett o felszabadulás előtt? Olyan, hogy amikor 1930-ban Dobozon beton­járdát építettek és annak költségeit a nincstelen dolgozókkal fizettették meg, Gölner Antal jószágfeliigyelő azt mondotta: »Mit gondoltok, hogy a méltóságos gróf urak fogják meg­Megyei Tanács titkára fizetni azt, hogy a csőcselék jár­dán járjon?« A dolgozók megvál­tozott életet bizonyítja a dobozi Megyeri Lajos, volt uradalmi ka­nász példája. Ö ma tanácstag, a begyűjtési állandó bizottság el­nöke, közmegbecsülésben álló tíz- holdas középparaszt. László Sán­dor a dobozi uradalomban volt cse­léd. Ma ötholdas dolgozó paraszt, fia államvédelmi tiszt. Nincsen me­gyénknek egyetlen községe, városa, mely ne részesül', volna a Pártunk által vezetett, népi demokratikus ál­lamunk áldásaiban. Ezért tesznek meg mindent üzemi dolgozóink a műnk atenne iokenystrg emelése, az anyagtakarékosság érdekeien. Dol­gozó parasztságunk is megmutatja báláját a felszabadult: új életéért. Varjú Sándor, gyomai küzéppa- raszt 57 mázsa kenyérgabonát adott be népi államunknak. Dolgozóink örömmel jegyeznek békekölcsönt is. Zsombó AnteIné csabaosüdi la- kus, volt gazdasági creléd, többgyer­mekes családit tanácstag, 400 forin­tot jegyzett. Szilágyi Istvánnó öt­gyermekes anya, csorvási lakos, maga ment el a népnevelőkhöz és szintén 400 forint békekölcsönt jegyzett. Ezt mondta: tudom, hogy ez, nagyon helyes cselekedet, hogy saját magamért teszem. Miért tudtuk mindezt elérni? Azért, mert a hatalmas Szovjet­unió felszabadító harcán túl gazdag tapasztalataival is segít bennünket. Mert harcainkat nagy Pártunk, Rá­kosi elvtárs \e éti, melynek nyomán egyre nő dolgozóink hazairánti sze­retet», fokozódik béke és szabad- ságsaenetete és az ellenséggel szem­leni gyű’-öle e. Mi büszkék vagyunk eredményeinkre és tudjuk, hogy ezeket a gyönyörű eredményeket akarják elpusztítani az imperia­listák. Tudjuk, hogy ezek az ered­ményeink váltják ki a legnagyobb gyűlöletet a határainkon acsarkodó Tito-bandúból s mindazokból, akik hazánk földjét újból hadszíntérré akarják tenni, mint ahogy hadszín­térré tették Koreát. Feladatunk, hogy mindjobban elmélyítsük ma­gunkban és a dolgozók között Rá­kosi elvtárs azon szarait: »Mind­azért, ami ebben az országban tör­ténik, mi vagyunk a felelősek,« Legyünk tudatában annak, bőgj' megkapott szabadságunk, elért ered­ményeink köteleznek bennünket azok további fokozására, keményen harcolva a' ellenség ellen. A mó­dosított ötéves terv teljesítése, a béke védelme elválaszthatatlan az előttünk álló feladatok elvégzésétől. Felszabadulásunkért a Szovjetunió iránt érzett hálát és szereteket akkor rójuk le maradék nélkül, ha a Párt útmutatásával minden erőt összpon­tosítunk azért, hogy a napi fel­adatok: a békekölcsön jegyzés, ga­bona- és k ukoricabegvü j lés, őszi szántás-vetés munkájának jó elvég­zésével erősítsük szeretett hazánkat, hogy minél előbb megvalósítsuk öt­éves tervünket és ezáltal helyt tud­junk állni a Szovjetunió által ve­zetett béke?: oiilban. Ép kormánykíiídöüséo utazott a Német Demokratikus Közíáfsasáyiia A Német Demokratikus Köztár­saság megalakulásának második év­fordulója alha tnából Berlinien ren­dezendő ünnepségekre, a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak meghívására háromtagú kor­mánykiildö t=ég utazóit. Berlinbe. A küdöttség vezetője: Kiss Károly külügyminiszter, tagjai: Katona Antal, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese és Ki nszt Antal- Síé. a Rákos i M ü vök sztahanovistája. 1934. Kiegyenesítették a kaszát a körösladányi zsellérek, vem bírták tovább. Dörrentek a csendőrpuskák és... — Majd annyi csendőr volt a faluban, mint égen a csillag, — mondja 11. Tóth Mihály dolgozó paraszt — iitötték-verték a népet, a sereséri öreg Szilágyit is elvit­ték a kakas tollasok. Sorsunk nem változott, olyan szegények voltunk, mint a templom egere. 1945-ben lettünk igazán emberek. Örökre búcsút mondtak a sze­génységnek a körösladányi dolgo­zó emberek is, most ők adnak kölcsönt a hazának. A Ipdá- nyialc csütörtökön estig 340 ezer 950 forint békekölcsönt jegyeztek. 11. Tóth Mihály, egyholdas dolgozó paraszt 400 forintot jegyzett: a 3 kiscsaládért, meg a negyedikért, amelyik útban van, mert az asz- szonya várandós. Meg azért, hogy pl. a villany után meglegyen a f ürdő és a kultúrház is a faluban. Mundrucz, Oábor 4 és félholdas dolgozó paraszt 000 forintot adott, egy dátumot is említ: november 7. Aztán, csendesen fűzi tovább a szól: Nagy Októberi Szocialista forra­dalom-.■ Ha az nincs, még ma is itt nyúz bennünket gróf Weink- hejm, meg Merán és a kulák. Még mindig ott henyélne 40 szobás kas­télyában a gróf. Most iskola az egykori grófi kastély. Aztán mondja tovább — sokan beszélik ezt különböző módon, de lényegében ugyanígy — az Októ­beri Forradalom, a szovjet hősök tiszteletére többet kell adni a ha­zánknak, amely boldogságot, annyi sok mindent adott nekem, dolgozó­társaimnak. — fín tíz mázsa búzával adtam be többet az előírtnál, de az mind tevés. Az őszi búzavetést október 22-ig elvégzem, aztán október 20-ig befejezem a mélyszántást a tava­sziak alá... Vannak még jópáran falunkban, akik nem jegyeztek bé­kekölcsönt. Hát elmegyek hozzájuk, de nemcsak én, hanem a többiek is, akik jegyezlek. Nem akarunk szó­Oktáber 6-án ünnepli a Csehszlovák Köztársaság a Hadsereg Napját Prága. (CTK.) Október 6-án ün­nepük Csehszlovákiában a Hadse­reg Napját. Hét évvel ezelőtt ezen a napon lépte át a győzelmes Szov­jet Hadsereg az első csehszlovák' hadtesttel együtt a kuklai-szoros- nárj Kelet -Csehszlovákia északi ró- tszén a csehszlovák határt és kezdte meg Csehszlovákia felszabadítását a fasiszta iga alól. A Csehszlovák Hadsereg Napjának megünneplése a két hadsereg testvériségének je­gyében zajlik le. Ez ország népe oz alkalommal ismét kifejezi elszántságát, hogy készen áll visszaverni minden kí­sérletet, amely akadályozni pró­bálja a szocializmus építését Cseh­szlovákiában. gyenhen maradni, meg nem is ma­radunk. rí kereklói határban lakó Varga Sándor sem akar elmaradni: » Nyolc gyereket neveltem fel, három még kisebb közülük. A Laci gyerek is iskolás, vagyon jól fámul, akár pro­fesszor is letet belőle — mondja és nevel hozzá. — Bezzeg a múlt­ban a dolgozó embernek nem volt minek örülni... Én a kötelezőn fe­lül legalább 15 mázsa kukoricával adok be többet.« Hosszasan beszél még. Gyakran visszakanyarodik g múltba, de a jövőről is szól és így mondja, pedig nem is párttag: »A Pártom, Rákosi elvtárs a még kü­lönb, nagyon szép élet felé vezet bennünket. A pártvezetőség újra­választása nekem fs ügyem, szólok ám a párttagoknak, hogy jól vá­lasszanak...« Hosszú mondatok kö­vetkeznek, amelyeknek a lényege: november 7, szép mostani életünk, jövőnk alapja. »Az Októberi For­radalom tiszteletére, olyan jó mun­kát végzek földemen, amilyen csak telik tőlem. A búzámat október tő­ig elvétem... El én — csap öklével az asztalin. * Sokan vannak még a körösla­dányi élenjáró dolgozó parasztok közül, akik azt beszélik egymással, hogy a ladányiak becsülettel tel­jesítik kötelességüket, méltóan ün­nepi ik meg november 7-ét. Aztán az élenjáró dolgozó parasztok, — a község népének méltó képviselői — papírra vetik a ladányiak elha­tározását : Békekölcsön jegyzési, ku­koricabegyüjtési, szántás-vetési ver­senyre hívjuk lei Békés megye köz­sége,it falmit. ( m.) A körösladányíak verseny pontjai A körösladáflyiak versenvkilií- vásuk elejére ezt írták: Mi, körösladányi dolgozó parasztok a Nagy Októberi Forradalom ünnepének tiszteletére, követve az üzemi munkások példáját, méltó módon készülünk, mert tudjuk, mivel tartozunk november 7-nek. Teljesítjük drága hazánk­kal szembeni kötelezettségünket és az Októberi Forradalom tisz­teletére sikerre visszük a második békekölcsönjegyzést, a kukorica- begyűjtést, az őszi szántást- ve­tést. Az Októberi Forradalom ün­nepének tiszteletére, méltó meg­ünneplésére a következő pontok szerint versenyre hívjuk ki me­gyénk minden községét. 1. Akik éten járunk a kölcsön- jegyzésben, olyan munkát végzünk, hogy községünk minden dclgozö parasztja jegyez békekölcsönt és a jegyzési átlag egy főre nem lesz kevesebb 300 forintnál, sőt inkább jeléri a 400 forintot. 2. Évi kukoricabeadási tervünket október 24-ig 100 százalékban telje­sítjük, november 7-ig pedig 10 szá­zalékkal tú tíljesitjük. A kukcrica- föítíröl a szárletakaritást október 22-ig elvégezzük. 3- A. szántást a búza alá ok­tóber 20-ig elvégezzük, őszi búza« vetési tervünket október 25-ig tel­jesítjük. Csávázott, szelektorozott vetőmagot teszünk a földbe és « vetés 80 százalékát géppel végez­zük. 4. Napraforgó, cukorrépa, gya­pot, len és egyéb ipari növényeit alá a mélyszántást legalább 25 centi mélyen október 20-ig befejezzük. 5- Tavaszibúza, tavasziárpa, zab» kukorica alá a mélyszántást leg­alább 23 centi mélyen november 20-ig elvégezzük. A verseny pontjait becsülettel teljesítjük és azon leszünk, hogy. egy község se hagyjon le ben­nünket. A körösladányi dolgozó párasai­tok nevében: NANÁS1 SÁNDOR, B. TÓTH MIHÁLY, VARGA SÁNDOR, MUNDRUCZ GABOR. A Schuman-tervet kiegészítő „zöld pool"-» készít elő a francia reakció Párizs. (TASZSZ) A francia re­akciós körök az USA utásítására most egy sajátos kiegészítést dol­goznak ki a Schuman-tervhez. A kiegészítés célja, hogy a nyugat- európai országok gazdaságátinég jobban alárendeljék a háborút előkészítő politikának. Ez a terv a nyugateurópai országok mező­gazdaságának »egyesítését« cé­lozza. A terv szerint a »zöld pool«, azaz a különböző nyugateurópai országok egyesült« mezőgazda­ságának igazgatása egy külön­leges »nemzetek fölötti szerv* kezében lesz. E szerv joga les* megállapítani, minden ország mezőgazdasági termelésének jel­legét és színvonalát. Más szóval: ez a szerv utasítja majd a fran­cia parasztokat, hogy mit és mi­lyen mennyiségben termeljenek, a termést pedig Nyugat-Német- országba fogják szállítani. A Minisztertanács üióse A Minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tarlóit. Az igazságügymiuiszter előter­jesztésére a Minisztertanács az Elnöki Tanács elé terjesztendő t orvé nyer ej íi rcu dele t te r vezetet fogadott cl a külföldön tartóz­kodó magyar állampolgárok ré­szére az 1950. évi 9. számú tör­vényerejű rendelet alapján ad­ható közkegyelem határidejének 1952. évi április hó 4. napjáig terjedő meghosszabbításáról. A Minisztertanács a továbbiakban folyó ügyeket tárgyúit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom