Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-04 / 231. szám

[/íAa-is-aiak Héfte 1951 október 4. codMrtfik , az ellenséget legyőzzük, ha sok békekölcsönt jegyzőnk“ Dalos rigmusokkal köszöntik Szarvason a békekölesönjegyzés élenjáróit Az elmúlt héten csütörtökön Szarvason is kezdetét vette a má­sodik békék öl ősön jegyzése. Az az­óta eltelt hét minden napja egy-egy ünnepet jelentett a szarvasi dolgo­zóknak. A hangszórón keresztül még jobban megismerték azoknak a nevét, akik most a békekölcsön- jegyzéskor újból harcos tettekkel álltak ki a béliéért, a szebb életet adó nagy terveink megvalósításáért. Ezeknek a nevével találkoztak az üzletek kirakatában és a házak ab­lakaiban. A boldogabb jövőbe tekintő úttörők és diákok ugyanis szép emléklapot készíte­nek a köles ön jegyzés ben élenjáró dolgozók részére és azt kifüggesz­tik feltűnő helyekre. Ezek a di- sw*s . emléklapok fehér galambokat, gyárakat, iskolákat ábrázolnak. Vagyis azt, amiért a kölcsönjegy- sséS történik: a béke biztosításáért as a7, épitőmunka továbbfokozásá- órt. Az emléklapokon kívül mást is készítenek. Hatalmas színes pla­kátokat, melyekre ráírják egy-egy utcából azoknak a nevét, akik köl­csönadott forintjaikkal kiálltak a béke mellett. Ráírják azokét is, akik megfeledkeztek arról, hogy a békekölcsön jegyzés a saját hasz­nukra, a haza javára történik. A békekölcsönjegyzósben élenjá­rók nevét a kultúrcsoportok láto­gatásaiból is sokan megismerik. A tanítóképző és a mezőgazdasági technikum diákjai közösen már két ízben adtak vidám műsort a jegy­zésben óén járók köszöntésére. Meg­látogatták a szabóipari szövetkezet dolgozóit is, akik 17 ezer forint békekölcsönt jegyeztek. Az első pil­lanatban meglepődtek a dolgozók a .28 ifi látogatásán. I>e ez .csak addig tartott, mig Varga Ilona be nem jelentette jövetelük célját és fel nem hangzott Dankó Er­zsébet erre a óéira született dalos rigmusa: .. .Azárt jöttünk el hozzátok, mert a jegyzésben élenjártok, Mondjátok el mindenkinek, hogy ezzel védjük a békénket, Az ellenséget legyőzzük, ha sok békekölcsönt jegyiünk.. • A rigmust percekig tartó műsor követte. Az előadott tánc, ének­számok és-szavalatok meghatották a dolgozókat. De meghatódtak a sze­retetteljes fogadtatástól a diákfla- talok is. Felismerték, hogy llra-skó István az ő boldog jövőjükért és tanulásuk békében való továbbfoly­tatásáért is jegyezte a 900 forint békekölcsönt. Ezért jegyzett ki. Bankó Mihály és a fia 1500 fo­rintot. A szlovák általános iskola kul­túr brigád ja Rákosi elvtárs arcképé­vel, »A magad hasznára, a haza javára: jegyezz békekölcsönt!« &> »Jobb tanulással, az ötéves terv sí koréért!« feliratú, táblákkal, pattogó indulókat énekelve látogatta sorra a jegyzésben élenjáró dolgozókat. Első útjuk a malomba vezetette melynek dolgozói 10.850 forint bé­kekölcsönt jegyeztek. A csillogó szemű kis Maglóczki Zsuzsanna kerek mondatokkal és csengő han­gon külöu-külön ts köszöntötte a dolgozókat. Köztük Tóth István üzemvezetőt, aki 1500 és Várkővi János dolgozót, aki 800 forint bé­kekölcsönt jegyzett. Felkeresték éf köszöntötték Kornidesz Sámuelt, a. vertikális kisipari szövetkezet egyik dolgozóját, aki hatszáz forintot jegyzett. Útközben meghallották, hogy Litauszki György négy hol­das dolgozó paraszt csak 100 fo­rintot adott kölcsön a nép államá­nak. Betértek hát hozzá és az ő gyermeki őszinteségükkel elmond­ták, hogy neki is többet kell tennie a békéért. Litauszki György bizo­nyára megfogadja a jóakarata fi­gyelmeztetést, hiszen azok mond­ták ezt el, akik ártatlanul legtöb­bet szenvednének a háború borzal­maitól. (K. I.) A liI KJÓI. Il A PÁRT, A NÉP. IGAZ ÜGYÉÉRT Hamarosan megkezdődik a pártszervezetek ve­zetőségeinek újraválasztása. A vezetőségválasztás nagyfontosságúi; a falu, a város egész fejlődésére kiható esemény- Éppen ezért a párttagok és a pírtonkiyüíiek egyaránt készülnek arra, hogy a pártmiwikábifl, a termelésben, a harcban élenjáró­kat kiválasszák, — olyan elvtársakat és elvtársnö­ket, akik méltók a megtisztelő pártfunkcióra. A párttagok, de a pártonkivüliek is számvetést vé­geznek a vezetőség munkájáról. MOLNÁR MÁRIA ELVTÁRS­NŐ, a Medgyesbodzás-gábortelepi »Petőfi« tsz tagja. Még húsz­éves, de egyike a legjobb mun­kásoknak a termelőszövetkezeiben- A termelőszövetkezet fiataljait se­gíti abban, hogy alaposabban el tud­ják végezni munkájukat. küzd a lazaságok ellen. Molnár Márta elv- társnő nemcsak a termelőszövetke­zet üzemi pártszervezetének, de az egész községnek a legjobb pártosa-, portvezetője (bizalmija). A hoz­zá beosztott elvtársakkal rendsze­resen elbeszélget. A párttagok és ■pártonkivüliek egyaránt úgy vé­lekednek: Molnár elvtársnő méltó arra, hogy pártvezetőségi tag le­gyen. PÚJA MIHÁLY ELVTÁRS, a battonyai községi -pártszervezet tá­lcára. A dolgozó nép szerété, mert nem kíméli az áldozatot, fáradsá­gát, ha a dolgozó nép jövőjéről, a békéről van szó. A pártíagok- hál, a pártonkívüli dolgozó parasz­tokkal rendszeresen foglalkozik, ne­veli őket, segítséget ad ahhoz, hogy jobban el tudják végezni mun­kájukat. Szívesen veszi, ha a párt­tagok, a pártonkivüliek felhívják figyelmét munkája esetleges fo­gyatékossága! ra. Igaz haza fiság­ra, proletár nemzetköziségre ta­nítja a dolgozó-hat és ő maga a köz­ség első népnevelője. Púja elv­társ nagy gonddal készül a v-eze- tőség választó taggyűlésié. TAKÁCS ILONA EL VT ARS­NŐ, « mezőhegyes! tendergyár egyik legjobb dolgozója. A ken­dertörőgépnél tervét rVa r dóén 1:0 százalék jel ti teljesíti. Az üzem dolgozói szeretik, becsülik. T-aC-es lTona elv társnő állandóan neveli a fiatalokat, átadja számukra jó mun­kamódszerét.. A dolgozó porosz tok­hoz is gyakran kijár és ismertet) Velük a begyűjtés, az őszi szán­tás-vetési munkák mielőbbi elvég­zésének fontosságát. ,1.3 üzem l- gazói úgy mondják, hogy Takács cl’.társnőnek ott a helye a: nz mi pártszervezet vezetőségében- Takács elvtársnő úgy készül a ye'cjő ég- választásra. hogy tervét 150 szá­zalékra teljesít i. Kamuinak és Muronynak engedélyezték az árpa, zab és kukorica szabad forgalmát Árpa, zab és kukorica sza­bad forgalmát a legutóbbi na- polcban a következő községelí- l>eil engedélyezték: Gátér, Lesen­cefalu, Tarnabod, Pankasz, Mol- naszecsőd, Héhalom, Erdőtarcsa, Mágocs, Tiszaszenlmárton, Ka­mut és Muronv. Kiosztották a jutalmakat a legjobb cséplő­brigádoknak Endrődőn Vasárnap délután boldogan gyűl­tek össze a tanácsházán a cséplóei versenyben o legjobb eredményt elérő két cséplő-brigád tagjai. Jó munkájukért most kapták meg ál­lamunktól a jutalmakat. Me­gyénkben Sáfár János gépénél dol­gozó brigád lett az első, a gyomai járásban pedig Tímár Imre csép­lő-brigádja jutott élre. A cséplő­brigád tagjai amellett, hogy bő­ségesen kerestek, még jutalmat kap­tak az államtól. Ez is mutatja, hogy a nép állama sohasem feled­kezik meg a szorgalmas; a kö­telességét teljesítő dolgozóról. Sá- fár János brigádja, mint megyei első ? ezer forintot, a Tímár-bri­gád, a gyoméi járás legjobb brigád­ja 1500 forintot kapott jó mun­kájáért. Szitányik Károly levelező. Endrőd. Misha és Anna 100 f&rintja Kedden délután gyorsan terjedt a | okoskodtak, hogy ennek hír: Gyöngyösi Anna és Gyöngyösi Mihály úttörők 100 forint béke köl­csönt jegyeztek. Akik hallották, eltűnődtek, hogy vájjon, kik le­hetnek és honnan v*n pénzük. Nem mindennapi dolog ez, hogy két úte törő kötvénytulajdonossá válik. Ép­pen ezért nem kis feltűnést- keltett a községben és a szarvasi általá­nos szlovák iskolában sem. A többi úttörőpajtások is nagy tisztelettel néztek rájuk, amint a jegyzés hí­rét vették. Egyrészt azért, hogy az iskolában ők jegyeztek elsőnek az úttörők közül. Másrészt azért, hogy a száz forintot nem a szüleik­től kapták, hanem ők maguk keresték a rózsás i állami gazdaságban a nyá­ri szünidő alatt. A tizenhároméves Miska ott a gazdaságban látott életében legelőször kombájnt. Ami­kor csak tehette, mindig ott volt körülötte nővérével, Annával együtt. Most, ha megkérdezi vala­ki tőle, mi akar lenni, minden to­vábbi nélkül rávágja: kombájn­vezető. Hallotta ő is, Anna is, hogy az ötéves terv keletében gyáraink sok ilyen kombájnt készítenek. Úgy egyresze bizonyára az államnak kölcsönadott forintokból készül csakúgy, mint az iskola kibővítése, ahol tanul­nak. Annának ugyanis az az el­határozása, hogy továbbtanul. Ali­hoz, hogy Miska kombájnvezető le­gyen és hogy Anna továbbtanul­hasson, békére van szükség. Úgy érezték, hogy a békéért és a kom­bájnok megvalósításáért nekik is tenni keil. Eszükbe jutott, hogy van még abból a pénzből, amit nyá­ron a rózsási állami gazdaságban kerestek. Megbeszélték, hogy nem tartogatják tovább otthon, hanem kölcsönadják az államnak Ennél az elhatározásuknál meg is torpantak. Apjuk nyolcszáz, anyjuk pedig kétszáz forintos béke­kölcsönt jegyzett. Mit csinálnak, ha szüleik azt mondják, hogy elég an.nvi összeg egy héttagú csaiád- tól? Anna és Miska is gondolko­zott, hogy mit válaszoljanak, ha elhatározásuk odahaza ilyen ellen­vetésekre talál. Nem kellett hosz- szan gondolkozniok. Annyi érv ju­tott eszükbe, hogy - fele is elég lett volna még olyan szülők meg­győzésére is, akik egy fillér béke­köesönt sem jegyeztek. Egy az, hogy Anna a felszabadulás előtt kimaradt az iskolából, mivel' nem volt ruhája és emiatt most, 'lő éves létére a hetedik általánosba jár. Másik az, hogy a kollégium­ban bőséges ellátást kapnak és ingyenes tankönyvekből tanulnak mind a ketten. Jut bőven ruház­kodásra is, édesapjuk a felszabadu­lás óta állandóan munkában van és egy néhány éve magtáros a rózsási állami gazdaságban. Eszükbe jutott az is, hogy az iskola kibővítésé­vel, tornatermet Ó3 sportfelszerelé­seket is kapnak. Ezek mellé még hozzászámítják azt is, hogy báty­juk, a tizenhatéves Jancsi tiszti- iskolába megy. A sok számolgatás végén kide­rült: feleslegesen izgultak. Csak ép­pen ki kellett ejtsék, hogy a meg­spórolt száz forintot kölcsönadják az államnak, máris megkapták a beleegyezést. kicsit restelték is magukat, amiért szüléikről azt tételezték fel, hegy azok ellené len­nének az ő jegyzésüknek, mellyel saját jövőjük építését akarják elő­segíteni. 0 falusi ItasiiuRisták harcisa» a ksShsM szervezeti és gazdasági negszifárdilásáér! A kolhozok egyesítése komoly változást idézett elő a kolhozpárt­szervezetek munkájában. A kolhoz­párt szervezetek hatalmas szervezési és politikai munkát végeznek a tömegek között, vezetik a kolhoz gazdasági és politikai munkáját. Az »£lcsapat«-kolhoz pártszerve­zete 22 tagot számlál. Valamennyi­en a szövetkezeti gazdaság döntő fontosságú részlegein dolgoznak. A pártszervezet gyakorolja a vezető­ség gazdasági tevékenysége felett az ellenőrzés jogát, állandóan fi- g37©l©mmel kiséri a mezőgazdasági munkák menetét, segíti a vezető­séget a főfeladatok sikeres meg­oldásában. A termelésben végzett közvetlen munka lehetővé teszi a kommunistáknak, hogy saját jópél­dájukkal ösztönözzék önfeláldozó munkára a kolhozparasztokat, na­ponta folytassanak politikai agi- tációt és szervezzék a szocialista mu nk a ver senyt. Az agitátorok azzal, hogy a kol­hozparasztok figyelmét állandóan szocialista felajánlásaikra összponto­sítják ,elérik, hogy a felajánláso­kat maradéktalanul teljesitik. A pártszervezet és a kolhoz vezetősé­ge állandóan szorgalmazza a kol­hozban az állattenyésztés fejlesz­tését. Gépesítették a telepeket es minden munkaigényes folyamatot. A kolhoz telepein túlteljesítették » juh-, sertés- és baromiiál tornám növelésének tervét és erősen meg­növekedett az állatok hozama. Ez annak köszönhető, hogy az állattenyésztés • fejlesztésének kér­dései az »Élcsapat «-kolhozban a. kommunisták figyelmének központ­jában állanak. A pártgyűlés körül­tekintően megvitatta a hároméves állattenyésztési terv teljesítésének menetét s határozatokat hozott a rétek ,legelők megjavítására, a siló- zásra s minden lehetőséget meg­teremtett az állatok jó takar­mányozásához. A párlvezetőség menetközben ellenőrizte a taggyűlés határoza­tának végrehajtását. A pártszer­vezet segíti a brigád vezetőket és telepvezetőket. Különös figyelmet fordítanak a helyes munkaszer­vezésre és a személyes felelősség megszilárdítására. A brigád veze­tők beszámolója után a párt­szervezet felhívta a kolhozveze­tőség figyelmét annak fontossá­gára, "hogy a fő termelési esz­közöket újra osszák el a brigá­dok között és hogy a brigádok­ban állapítsanak meg szigorú na­pirendet. Az egyesített kolhoz­ban szélesebb lehetőség nyílik a gépek kihasználására. A kol­hozföldeken traktorok, vetőgó- pek, kombájnok, arató- és bur- gonyaszedőgépek dolgoznak. Vil­lamosság hoz működést* min­den magliszt it őgépel. Az »Élcsapat «-kolhoz páris.er- vezelének tapasztalata szemlélte­tően bizonyítja, hogy a párt- szervezet ellenőrzési joga haté­kony fegyver a kolhozok to­vábbi szervezeti és gazdasági megszilárdításáért folyó harcban. A kolhoz pártszervezete a leg­főbb figyelmet a vezető kolhoz- káderek kiválasztására és -nevelé­sére fordítja. E munkájában egy­re ■ szélesebb aktívahálózatot épít ki és bevonja a kolhozpa- rasztokat a társadalmi mim kútra és a kolhoz legjobb embereit vezető munkára emeli ki. A kerületi pártbizottság, mi­közben megoldja a kolhozok szervezeti és gazdasági megszi­lárdításával kapcsolatos kérdése­ket, nagy figyelmet fordít a kol­hoz-pártszervezet munkájára és fokozza felelősségét. A kerü­leti bizottság titkárai és vezető funkcionáriusai gyakran látogat­nak cl a kolhozokba, a helyszí­nen tanulmányozzál! és irányít­ják a pártszervezetek működé­sét, politikai előadásokat tarta­nak a kolhozparasztoknak. A kolhoz-pártszervezetek jó munkája hozzájárul ahhoz, hogy az egyesített kolhozok egyre ha­talmasabb mértékben segítsék a Szovjetunió gazdaságának növe­léséi. a kommunizmus építés:'' *

Next

/
Oldalképek
Tartalom