Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-25 / 223. szám
fftr.t s/eprerniwr 25 lunTcl 3 VíUcusaiők VUpt Összeadtuk erőnket még szett jövőnkért Újkígyóson aem volt más sora a dolgozó embernek régen, mint bármelfy magyar fajúban. Itt gróf Weinckbeim volt az élet és halál ura. Ha eeett, ha fújt, tél volt, vagy nyár, ha j mily kettőkor kellett keJbáöik az újlrigyósiaknak, hogy beérjenek napkeltére a »nagy majori»«. A felf.iőtt lakosság 60 szá- 7,: fka a grófj földhöz volt kötve, átt kereste voltra meg kenyerét. Hogy mi Ilyen voll* ez a kenyér, erre a kitenocsaládos Gedó Illés akkori élete elég fényt vett. Aratásnál, cséplőméi keresett öt mázsa gabonát. Ebből, arnig tartott a nagy munka, két mázfia elment kenyérre ée más élelem re, kettőt ped ig a marokszedésért kellett odaadni. Maradt egy mázsa búzájuk. S amikor érni kezdőit a kukorica, már azt darálhatta, hogy éhen ne vesszen a csalód. így várta a következő aratást. De a többieknek sem volt különb a sorsuk Mint Csík Péter elvtárs, a Dózsa- tsz. tagja mondja: »Ahol kilenc gyerek volt, ott tizenegyen éheztek, ahol három volt, ott öten. Ennyi volt egyes családok között a külön beég«. Az is Újkígyós felszabadulás alöLta történetéhez tartozik, hogy' télvia idején csali 5 százaléka dolgozott az »urasági kenyéren« élők közül. Nyáron is mindössze 30-35 Bzázaléka. Uj történetében Újkígyósnak pedig már az is benne van, hogy Bodó Illésnek kilenc holdja terem, melyhez meg van minden gazdásági felszerelése és két tehén kérődzik istállójában s friss tejet illatnak iskolás gyermekei. A nagyobbak közül pedig Jancsi a kereki állami gazdaság bérelszámolója, Gyu- ezi pedig rendőr. A kukoricát Ge- dóék ma már . a hízójukkal etetik. Es igy van ez másoknál i* Gj'a- rapodnak az emberek, gyarapodik a . falu. A posta utcájában most építik a kétemeletes korszerű, iskolát. A hozzávaló százezer forint értékű bútorzat már meg is érkezett. De UjHryó o:i is még s e">b, még jobb életet akarnak. Ehhez vezető utat jónéhányan meg is találták. Azok, akik 1918-ban megalakították a »Dózsa« tszcs-t. Erről az időről beszól Csík Péter elvtársi 1945- ben emberré lettünk. Saját magunk uraivá. Pártunk, kormányzatunk minden támogatást megadott, hogy boldoguljunk. Termelési hiteleket kaptunk. De egy-két év múltán éreztük: valami nincs rendjén Ereztük: ha jön egy-két rosszabb esztendő, megint csak nem boldogulunk, megint csak kicsúszik alólunk is a föld. így járt például Domokos József is 47-ben. Három holdjából egyet eladott, hogy egyenesbe jöjjön. Elvitte a kulák-igauzsora. Később kormányzatunk úgy védett meg bennünket attól, hogy a kulákok össze no vásárolhassák tőlünk a földet, hogy korlátozta a föld adás-vételét. Majd a munkásosztály elküldte hozzánk traktorait, igy védett meg bennünket a kulák-igauzsorától. De mi niógis csak a régiek maradtunk, továbbra is a régi módon gazdálkodtunk. Mindenki a maga módján. Ki, ahogy bírta. Mondogattuk is: valamit tenni kellene. Ez igy nincsen jói: az erősebb megeszi a gyengébbet. Es oda lyukadunk ki, ahol régen voltunk. Nagy részünk megint cselódsorsba jut. Ezt pedig mi nem akarjuk. Töprengésünkre Rákosi elvtárs adta meg a választ 1948-ban Kecskeméten, amikor azt mondta, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a társas- gazdálkodás. 'És mi azt választottuk. Megalakítottuk a »Dózsa« termelőcsoportot. Ma már önálló ter- melőszövetljezol-,vagyunk. Üty^phe- ten együttes erővel művelünk 530 holdat. Akkor, 48-ban, csupasz földjeinket adtuk össze. Nem volt könnyű- De mellettünk volt a Párt, a munkásosztály. Előttünk volt a jövő, amit Rákosi elvtárs mutatott meg nekünk. A »Dózsa« tagjai nem csalódtak. Ma már 17 1/tvuk van, 322 sertésük, 47 szarvasmarhájuk, juhállományuk 190 darabból áll. Náluk már. nincs szűkesztendő, mert nemcsak búzát és kukoricát termelnek, mint a nad rágsz ij p arceklákon. Az idén volt'már 25 hold gyapotjuk is. Ezért tudnak az idén is tartalékolni vagy tízezer forintot és tovább növelni a gazdaság alapját 35—40 ezer forinttal. Elosztásra is jut bőségesen. Egy munkaegységre 20 forint. Presztóvszki János sertésgondozónak eddig 400 munkaegysége van A Torma-családnak 650. Kenyérgabonából 28 mázsát vittek haza Tormáéit. Es ott van még minden tagnak a háztáji jövedelme. Például Bus Józsefnek a 800 négyszögöl háztáji gazdaságából 600 négyszögölön 18 mázsa kukoricája termett c- niagtermett neki itt is, — mint a többieknek — a konyhaszükség- lete. Emellett a tagok egyréezének a háztáji gazdaságában is van tehene, mint például Miklós Andrásnak, Virág Mihálynak. Gyarapodik a. szövetkezet, gyarapodnak az emberek. Bús József egyszobás kislakását most építette át 'L-aiakú házzá. Csík Péter elv- társ tavaly égisz szobabútort csináltatott. Így sorolhatnánk tovább: egyik ezt, másik azt vett -— Csináltatott. Evről-évr© szépül életük, mert hallgattak a Párt szavára. Gedó Illéseknek is jó az életük, de még jobb a »Dózsa« tagjaié. Ök ma már azon töprengenek, hogy jövőre ne 25, hanem 50 holdon termesszenek gyapotot. Hogy tovább növekedjék a szövetkezet anyagi alapja, hogy tovább növekedjék az egyes tagok jövedelme. Ezt ma már egyre többen látják Újkígyóson is. Ezért lépett a legutóbbi időben hót új kígyód középparuszt is erre az útra, köztük ol'yan, mint Medo- varszki Mátyás 12 holdas. így mondják: mostmár se kulik, se semmiféle mások zsírján élősködő fajzat nem húzza ki alólunk a földet, nem vagyunk kitéve kénye- kedvüknek. Összeadtuk erőnket, összeadtuk jövőnket. (Cserei'.) A kultúr csoportok feladata műsorukkal mozgósítani a soronlevő munkák elvégzésére Vasárnap este zsúfolásig meglelt a békési kultúrotthon nézőtere. Deák János üdvözölte a dolgozókat, majd megkezdődött a műsor. Korcsok Jánosné elvtársnő MatroszoV: »Szovjet asz- szonyokhoz« című költeményét szavalLa el. A következő szám két tanulságos jelenet. Az egyik a munka számos területén megmutatkozó bürokráciát, a másik a letűnt világ nótóriusan sorbán- álló és minden felelt hevesen méltatlankodó »nagyságos asszonyát« ábrázolja. Egy újabb egylet vonásé s egy maradi férjet elevenít meg, aki az ötéves terv nagy alkotásai idején a konyhában akarja tartani fiatal feleségét. A színen ezután megjelenik a remhírterjesztő, spekuláló kulák, aki több dolgozó parasztot rábír arra, hogy elrejtsék gabonájukat. Egy újabb jelenet, melynek címe: »Rozi, vagy a Borcsa« mulatságosan mulat be egy tszcs-be belépni szándékozó parasztot, aki e fontos lépés előtt leleplezi az ellenséges éjéinek által terjesztett hazugságokat. Nemeseit szó a legközelebbi napi feladatokról A tarka kultúrműsor tanulságos és eleven volt. Azonban ez az előadás több figyelmeztetéssel szolgál az elkövetkezendő időkre. Feltétlen fontos, bogy a jövőben megtartandó előadások tükrözzék az üzemekben és a földeken lévő napi feladatokat is. A va- sárnapesli előadáson egy szó- sem hangzott el például az őszi szántás-vetésről, a termény- s a kukoricabegyüj lésről, az ötéves terv nagyszerű alkotásairól s a békekölcsön sorsolásáról. A termet zsúfolásig megtöltő közönség a két előadott mozgósító erö- nélküJi dalosrigmus helyett szívesebben fogadta volna az olyan dalos rigmusokat, mely ;f jól teljesítő dolgozó parasztokról szól. Szántó István 6 holdas dolgozó parasztról, aki 4 mázsa A kultúrcso por toknak nemcsak az a feladatuk, hogy szórakoztassák a közönséget, az is, hogy mozgósítsanak a feladatok elvégzésére, hogy bemutassák dallal, lánccal, jelenettel a szép jelent s a még*szebb jövőt. De ugyan akkor az is feladatuk, hogy leleplezzék a kulákok, klerikális reakció mesterkedéseit, akik az építőmunka, a boldog jövendő kialakulása elé akadályokat gördítenék. Leplezzék le az olyanokat, mint például a 28 holdas Bartyik István kulák, egyháztanácstag, aki tettekben és gonhelyelt 11 mázsa 77 kg, kukoricát. Püski József 10 holdas dolgozó parasztról, aki 2 mázsa 70 kg kukorica helyett 14 mázsa 84 kg-ot adott be a béke védelmének erősítésére, az ötéves terv megvalósításának előmozdításá- ra. Kellett volna, hogy szóljon a rigmus Kovács Imre 6 holdas, Szatmári Gergely 8 holdas, Králik János 7 holdas és több dolgozó parasztról, akik már befejezlek az ősziárpa vetését. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a bevetendő árpaterületnek felébe sem került még mag. dolkozásban egyetért a kulákok házainál gyakran látható Kiss Sándor róni. kát. káplánnal. A kulák s a klérus együttműködéséből az következett, hogy Bartyik István kulák az elmúlt évben 50 mázsa termény, ebben az évben pedig 25 kg baromfi beadását szabolálLa el. Az ilyen és ezekhez hasonló kulákmes- terkedések leleplezése kötelessége a békési kultúrcsoportoknak is. A békéért és az ötéves terv megvalósításáért folyó harc népünk jóléte teszi ezt kőtelezővé számukra. (kukk) A kulák leleplezése feladata a békési kultúrcsoporinak is ÁTerv adta — nekünk, dolgozóknak Nem múlik el nap, hogy levelezőink ne számolnának be levelükbe» örömükről: a Terv áldásairól. Nem múlik el nap, hogy ismét el m» mondják: érdemes voll, meg jogadui Pártunk tamását, amikor ha,.ah,.<M bélcepropmmunk, az ötéves terv megvalósit.ísához kölcsönkérte forintjainkat. A dolgozók leveleiben a Terv szeretető ’izzik, a harr. a Terr megvalósulásáért. FáVi Jusztina levelezőnk Békésről a következőket írja: Az ezerszeresen visszakapott forintok »A dolgozók .forintjaikat, amit a terv- és a békekölcsönbe adtak államunknak, azt a Tervtől ezerszeresen visszakapták. Úgy itj, hogy Száva Istvánná például a kölcsönhúzáskor nyert 1500 forintot,. Jól jött ©z a pénz. Nagy a család, d© különben is a pénznek mindenkor találunk helyet. Do a pénz jelentéktelen volt ahhoz képest, .amit a Terv valamennyiünknek adott. Száva Istvánná a gyerekeit iskoláztatja. A Vizesfás felé vezető vasút milyen megfizethetetlen számunkra'. Itt a községben is állandóan javítják a; utakat, jelenleg a C.-Jikós-utcán. Az olajgyár is megkezdte már működését. A termelőcsoportok üzemi konyhát állítottak fel, a kosárüzemnek is van tizem! konyhája. Ez is sokat jelent az ottani dolgozóknak. Nem is győznénk felsorolni, mennyi mindent kapott Békés község is az ötéves tervtől, do még mindig többet kap, ha ezt mi magunk, dolgozók is úgy akarjuk.« Fáiéi Jusztina., Békés. Hatvanötezer forintba került az iskola Körösladányban sokat változott a világ az .öt esztendő alatt A nyomortelepek lakói boldog emberek. Együtt örültünk az iskolaépítésnek, ami 65 ezer forintba került. Nem lesznek már analfabéták a mi gyerekeink. Rák ősi-te lop&n egy Norton-kút, egy gépállomás, két. napköziotthon emlékeztet nap mint nap a Tervre s ösztönöz bennünket mindennap jobb munkára. Ombódi István tszcs-tag, Körösladáaiy. B Síéleifiiázi „Szikra“ tagfal is százszorosán visszakapták a lifesint Tizenketten kezdték, Bukur Vazul, Balázs István, Balázs György és még 9 kótegvházi kisparaszti. Hatvan holdat adtak össze, a csoport neve »Szikra« lett. Jószáguk nem volt, hiszen alig— alig- jutottak még zöldágra a földosztás után. Amijük termett, az majd mind elment á kulák igájára. Összefogtak. Negyvenkilenc őszén a medgyesegyhazi gépállomás gépei szántottak-vetettek — hitedbe. Akkoriban történt ez, mikor a kormány először kért kölcsönt a Tervhez. Simonkára emlékeznek egyedül, ő jegyzett kölcsönt. 1950 januárjában megkezdték a harcot az ötéves tervért. És attól kezdve lépten-nyomon érezték, nincsenek egyedül. A megalakulás után két hónapra egy pár lovat kaptak kocsival, meg szerszámmal együtt. Ez volt as első beruházás Ötven tavaszán már nem kellett a medgyesegyhazi gépállomás traktorai után menni, gépállomást kapott a község — ez a csoporté is lett. Áprilisban ismét két lovat kaptak, aztán, megint kettőt és alig volt olyan hónap, hogy ne adott volna a terv újabb és. újabb ajándékot a csoportnak. Juhtörzset kaptak — 150 darabból állót. Aztán egy tehéntörzset, ma már 15 tehene és 11 kisborjúja van a csoportnak. Ősszel ismét kölcsönt kért a állam — békekölcsönt. Most már jegyeztek a c o„ or. \a jai, de azt az összeget már rá két-három hónapra sokszorosan visszakapták Sertéstörzset kaptak, éppen most vannak a kocák fialás előtt. Küzdelmekkel teli két esztendő volt, de egyre szépülő életet hozott. Vatrán István, Kardosék. Csobánék tehenet vásároltak, a háztáji gazdálkodás részére. Oni- ka Demeter, Balázs István, meg még vagy öten a hízóra kaptak kölcsönt, A terv tükröződik élelükben. Argyelán Péter kását épített a Pelőfi-telepen. Ollár Györgynek imjr több rend ruhára telt, Braun Jakabéi; 26 mázsa búzát, öt kocsi szalmát, 9 mázsa 11 kg árpát vittek haza és kapnak majd cukrot is, kukoricát. Építkezik is a csoport. Egy 300 férőhelyes juhhodályra 45 ezer forintot koptak. Silóépítésre meg 6 és félezret. Két év alatt többszázezer forint értékű beruházása volt a csoportnak jószágban, épületben. Jóval meghaladja ez az összeg a jegyzett kölcsönök összegét. Visszakapták százszorosán. Beadást szabotáló kulákokat ítélt el a bíróság Bácső József ní njezőberényi i kulakasszony állt a napokban a bíróság előtt, mert nagyobbmennyi- ségű élelmiszert lakásában különböző helyekre elrejtett. A kulákasszony háborúra spekulált, amikor a nagyobb mennyiségű lisztet a sertés ói padlásán, 24 kiló szappannak való zsiradékot, meg két kiló olajat a kamrájában elásott, 45 kiló mézet, 27 kiló szalonnát, 14 kiló cukrot, 10 kiló háziszappant, 200 darab tojást, 60 kiló árpát rés7.ben a lakás különböző helyein rejtegette, részben pedig a pajlásán elfalazott. A liszt, a szalonna egy- resze már romlott volt, A háborúra spekulálót a bíróság nem jogerősen 2 év ós 6 hónapi börtönre, kilencezer forint pénzbüntetésre ítélte. Varga G. Imre köröstarcsai kulák 472 darab tojást 5.63 kiló baromfit nem szolgáltatott be. A békési járásbb’óság hathónapi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre Ítélte. Gógh András gyulai kulák a szabotálásnnk egészen ritka módját eszelt© ki. Kilenc múzsa olyan lucemnszénát szállított be a fühl- művesszüvetkeaetbe, amely valósággal csöpögött a víztől. A szakér tők megállapítása szerbit 30 Százalék nedvességet tartalmaz. A kulák ezenkívül még tojás- és baromfi- beadással is elmaradt. A gyulai járásbíróság 1 évi és 3 hónapi börtönre, kétezer forint' pénzbüntetésre, öt hold föld elkobzására ítélte. Idus Csbsily Gyür-yné szarvasi kulákasszony 850 darab tojást nem szolgáltatott be. A szarvasi járásbíróság 10 hónapi börtönre, 1200 forint pénzbüntetésre, 10 kát. hold föld elkobzására ítélte. »
