Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-30 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! IMam/rfNé* A magad hasznára, a haza javára: jegyezz békekölcsönt! AZ M DP B Él VE • 5 ME C Y El RÁRTBI Z < D TT < / ■ : • - / ' ; A G A N A K L A P J A . j 1951 SZEPTEMBER 30, VASÁRNAP Ára 50 fillér VII ÉVFOLYAM, 228. SZÁM A gyomai ük járás került az élre A kölcsön jegy zés népi mozgalma tovább fokozódó lendülettel őrá--' ról-órára újabb és újabb nagyszerű győzelmeket arat. Szocialista üze­meinkből és a legtávolabbi tanya­világból is sorra érkeznek a győ-1 zelmi jelentések: népünk szilárd egységben, hatalmas Lelkesedéssel szavaz boldog, szabad jelenünk és nagyszerű jövőnk, ötéves ter­vünk, a béke terve mellett. Az üze­mek példamutató jegyzései nyo­mán felsorakoznak fálvaink, köz-; ségeink lelkes dolgozói is, hogy kivegyék részüket a hatalmas nép­szavazásból. A gépállomások, ál­lami gazdaságok, termelőszö vetke­zetek dolgozóival vállvetve jegyez­nek egyénileg dolgozó kis- és kö- zépparasztjaink saját maguk, csa­ládjuk, virágzó hazánk javára. Míg az üzemék dolgozóinak többsége, már példamutató módon megtett© jegyzését, addig falun, még csak most bontakozik ki teljes lendü­letével a békekölcsön jegyzése. A városok kölcsönjegyzési ver­senyében az első három nap ér­tékelése szerint Békéscsaba lett az első. A járások közötti jegyzísi ver­seny így alakult: 1. Gyomai járás. 2. Szeghalmi járás. 3. Mezökovácsházi járás. A járások között a leggyengébb eredményt a gyulai járásban ér­ték eh A Ruhagyár vezet A békéscsabai Ruhagyár verseny- kihívását hangosliiradón keresztül szemléltető agitációval és egyéni felvilágosító munkával ismertették a Pamutszövő dolgozóival. A dol­gozók lelkesen fogadták el a kilii vast. Botyánszki Ilona elvtársnő 10 gépes szövőnő 1600 forintot Székelyhídi Jánosné elvtársnő 24 gépen dolgozó négycsaládos szövő­nő 1000 forintot jegyzett. Priboj- baki Mária 24 gépes sztahanovista szövőnő 1100 forintot irt neve mellé. A párttagok, a sztahanovisták példamutatása ebben az üzemben sem maradt eredménytelen. Veres­ka Erzsébet 800 forintot, Krizsán Maria 10 gépes szövőnő 1000 fo- rintot jegyeztek. Fábián Magda, Mázán György, Zsiros Katalin/ Oá 1 ik Ilona az első jegyzésük után, néhány óra múlva pótjegyzéssel ki­egészítették 800—1000 forintra ko­rábbi jegyzéseiket. A jegyzéssel egy időben termelés j, teljesítményeik emelésével is a bé­ke mellett állnak. Honvéd-műsza-t kot tartottak és a Kongresszusi brigád két nap alatt 106 százalék­ról 115 százalékra fokozta terme­lését és velük együtt az üzem min­den dolgozója szinte kivétel nél­kül. Az üzem átlagteljesítménye a szerdai 101 százalékról a jegyzés. . második napján, pénteken 104.0 százalékra növekedett. A ruhagyáriak is megerősítették a népnevelőmunkát és szombaton, délig 601 forintos átlagot , értek el Ők kerültek élre. A Pamutszövő üzemi pártszerve­zete villám-tapasztalatcserét szer­vezett. Két népnevelőt küldött át. a Ruhagyárba, hogy megismerjék a jobb módszereket, és igya jegyzési versenyben élre kerüljenek. A békéscsabai Téglagyár dolgozói a Karnevállal állnak versenyben. Örömmel adják itt is forintjaikat kölcsön az államnak, mert tudják^ ezzel az ország, családjuk, önmaguk; boldogabb életét segitik. Példamutatóak a DISZ-fiatalok DISZ fiataljaink egyes gépállo­másokon^ községekben a kölcsőn- jegyzésben is élenjárók lettek. Mezőkovácsházán a területi DISZ-titkár, Mezei József, egy egyénileg gazdálkodó paraszt fia négyszáz forintot jegyzett. A jegyzés után elmondta tár­sainak: tudja, hogy a köl- csönjegyzés összegéből új gyá­rak épülnek, új gépek, erő­södik az ország és ezzel a béke tábora is. Példáját követték a mezőkovácsházi DISZ-bizoltság tagjai és mindannyian szüleik jegyzésén kívül még 200—300 fo- forintot jegyeztek. Fáskerti And­rás, a gyulai állami gazdaság dolgozója, DISZ-titkár 650 fo­rintot jegyzett. A mezőkovács­házi gépállomás traktoristája, Egresi Zoltán, DISZ-tag résztvett a VIT-en. A jegyzéskor elmond­ta: Ott a VIT-en megfogadtuk mindannyian, hogy munkánkkal a világbékéért harcolunk. Most a jegyzéssel is ezt a harcot se­gítem. Egresi Zoltán traktorista 1200 forintot jegyzett A szabadkígyósi gépállomáson Nagy G. Rózsi 300 forintos fize­téséből 900-at, Megyeri Margit 300 forintos fizetéséből 600 fo­rint békekölcsönt jegyzett. Mind a kelten elmondták: a tervnek köszönhetik, hogy gépállomási dolgozók leheltek. Szeghalmon Baiogh Mária DISZ-lag a köl­csön jegy zéskor vállalta, hogy a dolgozó parasztokat bevonja a jegyzésgyüjtő munkájába és eb­ben versenyre hívta Hegyesi Irén elvtársnőt Hegyesi Irén elvtárs­nő eddig már két dolgozó pa­rasztot vont be a jegvzésgyüj- lés munkájába. A tótkomlósi gépállomáson 1079 forint a jtigyäesi átlag A gépállomások dolgozol kö­zül kimagasló jegyzési állagot ér­tek el a tótkomlósi gépállomá­son. Ili 53 dolgozó 57.200 forintot jegyzett. A jegyzési átlag 1079 forint. A gépállomási dolgozók elmondták: azért jegyeznek köl­csönt, hogy még több gépet kap­jon a komlósi gépállomás is, hogy az ötéves terv még többet adhasson Tótkomlósnak is. Mo- kányi Gábor, a kétegyházi gép­állomás traktoros brigád veze­tője 1300 Ft-ot jegyzett. Mokányi Gábor négy családja békés jövőjét biztosítja ezzel a jegyzéssel. 500 forintot jegyzett Bozsidár Miklósné délszláv asszony, tszcs-tag Asszonyaink is a békéért harj colnak forintjaikkal. Az orosházi Barnevál MNDSZ ügyvezetője, Menzel Herberlné 800 forintot jegyzett. Répás Istvánná két­gyermekes asszony, az MNDSZ mezőkovácsházi ügyvezetője 340 forintos fizetésből 500-at jegy­zett Bozsidár Miklósné; batto- nvai délszláv asszony, a »Dózsa« tsz tagja 500 forintot jegyzett, hogy gyermekei szép, Ix-kés élei­ben nőhessenek fel, hogy soha többé vissza ne térjen a múlt, amikor a délszláv dolgozóknak az emberi jogokat sem biztosí­tották. Egyénileg dolgozó parasztja­ink is tudják, hogy saját javukat szolgálja a kölcsönjegyzés. Tud­ják, visszatérői úgy is, hogy a gépállomásra gépek jönnek, ami megkönnyíti munkájukat, úgyis, hogy iskolák épülnek, ahol gyer­mekeik tanulnak, de úgy is, hogy a békekölcsönsorsolásoknál sok- I szorosan visszakapják pénzben l is. Brindájer János 15 holdas kétegyházi középparaszt jegyzése: 1000 forint Rossú János, méhkeréki három­holdas dolgozó paraszt. 500 forin­tot jegyzett. A jegyzésnél elmon­dotta, hogy 9 családja jövőjét biz­tosítja ezzel. Brindájer János 13 holdas kótegvliázi középparaszt ga­bona begyűjtését 200 százalékra tel­jesítette. Elmondotta, hogy a bő termésből telik a kolcsönjegyzésre is. Ezer forint békekölcsönt jegy­zett. Sárközi Sándor nyolcholdas orosházi dolgozó paraszt szántén 1000 forintot Jegyzett, elmondta, aki az államot segíti, az saját ma­gát is segíti vele. Népnevelők kölcsönjegyzési munkája EZ HELYES Körösludány A pártszervezet vezetői rendsze­resen értékelik a népnevelők mun­káját és általánosítják a jó mód­szereket, felhívják a népnevelők fi­gyelmét a hiányosságokra. Pl. Bú­zás Ferencné elvtársntő is beszélt felvilágosító munkája során a nem­zetközi helyzetről, az ötéves terv eddigi eredményeiről, további or­szágos és helyi célkitűzéseiről- Megmondotta, hogy a békekölcsön­jegyzés minden dolgozó prraszt egyéni érdeke. Meggyőző érvei nem maradtak eredmény nélkül, mert hét dolgozó paraszt, akinél járt, összesen 3100 forint békekölcsönt jegyzett. Orosháza A jegyzési agitáció során a nép­nevelők többsége a soronlévő fel­adatokra is mozgósítja a dolgozó parasztokat, pl. a takarmánygabona begyűjtése, az őszi szántás-vetés.. Bikád! elvtársnő, népnevelő pl. több helyen beszélt a kukorica szállítási szerződések fontosságáról- Ennek következtében aztán a dol­gozó parasztok, — akiknél a nép­nevelő járt, — kukoricaszállitási szerződést kötöttek. De az orosházi népnevelők többsége a partveze- töségek küszöbön álló újraválasz­tásának jelentőségét is megmagya­rázza a dolgozóknak. A Városi Pártbizottság a népnevelők közötti jegyzési agitációs versenyt rend szeresen értékeli és zászlót ad annak a körnt népnevelőinek, akik a legtöbb dolgozót segitik el ah­hoz. hogy békekölcsön jegyzés ük kel is megmutassák: akarják a békét és az ötéves tervet, Kéíe^yháza Brindbáyer János 13 kát holdas egyénileg dolgozó paraszt, aki 200 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét, a jó felvilágosítómun­ka Következtében 1000 forint bé­kekölcsönt jegyzett. Brindbáyer lársos örömmel kapcsolódott be a felvilágosító munkába is, mert — mint mondotta — a legszebb fel­adat igaz szavakkal a béke meg­védésére mozgósítani. Brindbáyer János elmondja a dolgozó parasz­toknak azt, azért is kell jegyezni békekölcsönt, hogy a Rétegyház» gépállomáson több legyen a trak­tor, még könnyebbé váljon a dol­gozó parasztok munkája, még több legyen a termés, hogy biztosítsák a gyermekek szép jövőjét. Nagyszénás Szabó Lajos elvtárs, a nagy­szénás! gépállomás egyik népneve­lője úgy indult felvilágosító mun­kát végezni, hogy először 1000 forint békekölcsönt jegyzett. Fel­világosító utján megmutatja a jegy­zését igazoló cédulát a dolgozók­nak s elmondja, hogy >ő miért jegyzett. EZ HELYTELEN Pusztaföldvár Nem keliőon folyik a népneve­lők érvekkel való ellátása, nőm ér­tékelik a népnevelők munkáját éa így azok nem tudják kellő alapos­sággal végezni a jegyzési agitációt* Akadályozza a jegyzés ei! e é\ fogy az agitációs kollektívák vezetőinek sincs .meg a megfelelő jó kapcsola­tuk a népnevelőkkel. Buesa A népnevelők agitációs munká­jának tartalma nem kielégítő. A népnevelők agitációs útjukon nem beszélnek arról, hogy miért ér­deke — egyéni érdeke is — miiv- den dolgozó parasztnak, hogy bé­kekölcsönt jegyezzen. Az agitációs munka tartalmának gyengeségét mu­tatja az is, hogy a jegyzés máso­dik napján 30 népnevelő csak nyolc dolgozó parasztnál ért el eredményt, illetve csak nyolc dolgozó parasz­tot segítettek ahhoz, bog}' megért­se a békekölcsönjegyzés jelentő­ségét. Gyulavári A párttitkár elytárs nem ellen­őrzi, nem segíti eléggé a népne­velők munkáját. Nem ismeri a párttitkár elvtárs, hogy a nép­nevelők jegyzési agitációjuk so­rán milyen érveket használnak, ho­gyan leplezik le az ellenséget. G« is hozzájárul ahhoz, hogy Gyulavá­riban nem halad a jegyzés úgy, mint, ahogy kellene és lehetne. Szarvas-Örményzug Az örményzugi állami gazdaság* ban lebecsülik a jegyzéssel kap­csolatos felvilágosító munkát: A népnevelők a jegyzéssel kapcsolat­ban alig végeznek félvilágosító munkát. Az állami gazdaság dol­gozóihoz lólektelenül és bürokrati­kusán a gazda ág egyik hivatalnokát küldtek ki azzal, hogy végezze el a jegyeztetést a dolgozók között. Ennek következtében azután a dol­gozók nem értették meg a jegyzés fontosságát és jó részük éppen ez­ért anyagi erejéhez képest igen kevés összeget jegyzett. Gyom a A népnevelők nem leplezik 1» elég alaposan az ellenséget s annak az aknamunkának a célját, amelyet az amerikai gyilkosok helyi ügy­nökei végeznek azért, hogy gátol­ják a jegyzés sikerét, — ezzel pgyütt a béke megvédését, ötévea tervünk mielőbbi megvalósítását. A* gllenséjt különböző aljas és hazug híresztelése Gyomin is több dolgozó parasztot megtéveszt, de a nép­nevelők nem világosítják fel eléggé az ellenség által megtévesztett dol­gozókat. Például Tímár Miklós dol­gozó parasztot is megtévesztette az ellenség és nem jegyzett békeköl­csönt. A népnevelők azonban meg sem kísérelték Tímár Miklós dol­gozó paraszt felvilágosítását. Pusztai Lajos nyolccsaládos, nyolcholdas dolgozó paraszt békekölcsönre 600 forintot ad Gyulavámban Zsilinszki János, 15 j tői kapta a község a modern föld­műveftszövetkezebi épületet, a kul- túrotthont, a tejüzemet, és a ku­tat. Most már kisvasút kellene. a községnek és ahhoz, hogy ez mi­ne 1 hamarabb meglegyen, a béke­kölcsönjegyzéssel is hozzá kell já­rulni. Szabó ' János 300 forintot jegyzett. holdas középparaszt a falutól 15 kilométernyire lévő tanyájából be­jött a tanácshoz, hogy 1000 fo­rintjával ő is hozzájáruljon lé­kelik erősítőiéhez. Szabó József hu­nyni hathohl s dolgozó parasztnak el­mondták a í.tvr.ere ők, hogy a terv­Versenyeznek a jegyzésben állami gazdaságaink is Állami gazdaságainkban is egyre nagyobb Lendületet vesz a jegy­zési verseny. Az akasztópusztai ál­lami gazdaság dolgozói a mezőbe- rényi állami.gazdaság dolgozóit hív­ták ki jegyzési versenyre, a ha­laspusztai állami gazdaság dolgo­zói a károlyderéki. üzemegység dol­gozóival versenyeznek. Ebben árver­senyben most még a halaspusztai gazdaság vezet, ahol a dolgozók eddig 52 ezer forintot jegyeztek. Ezen az összegen a gazdaság ré­szére két G 35-ös traktort tud­nának vásárolni és még két böl­csődei férőhely biztosítására is ma­rad több mint 4000 forintjuk. A károlyderéki állami gazdaságban a jegyzett összegből még csak in: sfél traktor kerülne ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom