Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-28 / 226. szám

Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét! Jegyezz Békekölcsönt! ...» _ Ü AZ UDP BEKESME A* ’ '• j '' / CY EI PA R TBI Z OT T S AGA N A K LAPJA >. «951 SZEPTEMBER 28, Pí:SÍTEK Ára SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM A békéért Népünk kormánya a Második Bé­kekölcsönjegyzéssel a béke védel­mére hiv fel bennünket. Természe­tes. amikor az imperialisták fokoz­zák háborús erőfeszítéseiket, mi sem ülhetünk ölhetett kezekkel., í> vázéi inakét ér el napról-napra a bókotábor s mi éppen ezért újra igy válaszolunk ellenségeinknek: békekölcsönt' jegyzőnk, mert akar­juk a módosított ötéves tervet: a több gyárat, a több traktort, több ruhát, élelmicikket és kultúrát. Mindazt, amit igy fejezhetünk ki: a boldog holnapot. Most többet é« szebbet akarunk kapni a tervtől, mint tavaly, — többet is kell je- z (v/niink. Tavaly iöbb békekölcsönt jegyeztünk, mint a tervkölcsön- jegyzéskor, nagyobbak is azóta eiejmínyéink. Ezért miig erősebben akarjuk a békét. így hát agyunk, szivünk, akaratunk, nem diktálhat mást: kezünk — ugyanaz a kéz, amely nevünk aláírásával a béko- ireken és kölcsön jegyesekkor, már kom. ly gátat emelt a háború el­len — csak többet jegyezzen. Es ezt megteheti mindenki. Üzemi dol­gozóink emelik teljesítményüket, emelkedik keresetük. Dolgozó pa­rasztjaink termáé összehasonlítha­tatlanul maga abb a tavalyinál. Van miből több kölcsönt adni. Minden egyes dolgozó, minden egyes forintjaival azt segíti elő: te :.e következhessen mindaz a ször­nyűség. kínzás, gyilkolás, ami Ko­reában folyik és' amilyennel litoek fenyegetnek bennünket dili hatá­rainkon. Nemcsak tehetőség ez szá­munkra, de kötelesség is; a hőn i .coat nép, a világ elnyomott ób in móló milliói is elvárják tőlünk. Az az igazi hazafi, aki most ;1 on tettekkel mutatja meg haza* ózeretetét, aki nemcsak beszel, de mindenekelőtt cselekszik. A terme* 1 el ogv időben most itt és első­sorban is itt kell felmutatni a hol y tállá-1. szilárd magatartást. Aláírásunk a békeiveken igéiét volt arra, hogy a nap minden órá­jában teljes erőnkkel harcolunk a ovkéért. fogadjuk meg Sztálin elv* társ szavát; s a békekölcsön jegy­zés-- 1 is vegyük kezünkbe a béke ügyét.. Gyűrjük le a meghátrálást, mert az az ellenséget szolgálja. Ki-ki először is önmagában tegye meg. Aki igy cselekszik és nagy telanfttainkhoz mérten jegyez bé­kekölcsönt,. ne feledje: továbbra is felelős a bélte ügyéért, mások jó jegyzéséért. Ebben a harcban a kommunis­ták álljanak az élen. Magatartá­suk alapjában dönti el a béke­kölcsön jegyzés sikerét, ezéit igy is felelősek népünk előtt. De nem kevés függ a tanácstagok, a DI8Z- szerveastok, MNDSZ, DlíFOSZ iV a többi tömegszerveaet vezetőinek példamutatásától sem. Hasonlókép­pen a békebizottságok tagjaitól, gazdasági poszton lévő vezetőktől: üzemek, üzemrészek, gépállomások, állami gazdaságok, tszcs-k vezetői­től, brigád- éa munkacsapatveze­tőktől sem. Mindenki, aki vezető, erezzen e téren is fokozottabb fe­lelősséget. Különösen az élvonalban küzdő népnevelők, a kölcsön jegyzést vég­zők közében jó fegyver a saját jó jegyzésük az ellenség elleni harcban. Ez a fegyver nélkülözhe­tetlen, hiszen az ellenség nem ki­sebb. hanem nagyobb gyűlölettel tevékenykedik. Használjuk fel, él­jünk vele. Békéimre a kölesönjegyzés is, ki-lci a maga módján vegye ki ré­szét belőle. Nem titok, a béke- kő lesön jegyzés ügyében való ki­állás, állásfoglalás mutatója annak is. hogy az egyes egyházi vezeték miiven hűek a néphez, .a béke ügyéhez. Városok és falvak népe számontarija mindazt; ki, mit tett, mit mondott a békekölcsönjegyzés ügyében. Az. első békék ölesön jegyzés óta hatalmasan megnőtt népünk öntu­data, de még mindig vannak el­maradók, akik nem látják, vagy nem eléggé látják: most többet kö­vetei meg tőlünk a haza, a béke ügye, mint bármikor. Legyen hát Wj a mostani békekölcsönjegyzés az öntudatbeü fejlődés újabb ered­ményes szakasza, vidám, de az­ért. keményen harcos népszavazás kormányunk, ötéves tervünk, hé- kőnk és Pártunk mellett. A púrtbeli és pártonkivüli népnevelők ezrei minden egyes dolgozóval küjüOr- küIön megbeszélve elevenítsék fel az országiam, üzemében, 1 a!ú jában, saját egyéni életében elért nagy eredményeket. ß< mutassák meg. mi mindent alkotunk még ezután. Nem a »hamar munka« ■— hanem a meggyőzés, a békeharc megértése hozza a légjobb eredményeket. Ez­ért a jó felvilágosító munka n legfontosabb. A város, de különösen a fala minél szélesebb rétegei le­gyenek ezáltal még jobb békehar­cosok. A tanyavilág dolgozói most a tavalyinál jobban harcoljanak Ezért segítsük őket ahhoz, hogy védelmében a tavalyinál jobban megismerjék. Kultúragitáeiós cso­portok segítsenek mindenütt a vilii. kában. Tegyük örömünnappé a köl­csönjegyzés napjait. A kultúreso- portok dicsér jék meg, rigmusokkal rövid jelenetekkel köszöntsék a jói jegyző dolgozókat. De bírálják u lemaradókat, leplezzék le az ellen­séget. Képek, táblák, díszítések színes feliratok hirdessék: a bé­kék ölesön jegy zésben- kik a legjobb békeharcosok. Békeharcunk eme szakaszában buzdítson bennünket a világ népei nek békeliarea. Adjon erőt a Szov ietunió népeinek példája. A szov­jet népek hatalmas összegek jegy­zésével járultak hozzá a 'kommu­nizmus nagy alkotásainak építésé­hez. Rólunk van most szó, miénk a harc, miénk lesz a győzelem és annak minden eredménye: a te­ke. a naponta szépülő jövő. (T- G.) ß „Vsrös Varróíiő“-Sirlgárl 8000 formte? jegyzett A békéscsabai Ruhagyárban Ge­lencsér Milúlyné sztahanovista var­rónő az elsők között jegyzett a Második Békekölcsönből 1000 fo­rintot. »Azért jegyeztem, — mon­dotta Gelenesérné, • — mert igy akarom meghálálni az ötéves terv ajándékait, azt is, hogy nagyszerű szovjet vi I lány varrógépeken dolgoz­hatok. Brigádunk, a »Vörös Varró­nő ..-brigád mindig igyekez tt élen­járni a termelésben, az ötéves tan megvalósításáért vívott harcban. Mo.-t a kölesül)jegyzéskor az elsők közölt jegyeztünk, összesen 6000 forintot.« fl Második Békekölcsönjegyzés első órái Boldog örömmel jegyzik dolgozóink a kölesönt Szeptember 21, hajnali 2 óra. az éi­üzem békéscsabai Pamutszövő éj­szakai műszakának dolgozói röp- gyülésen kezdik meg boldog öröm­mel, nagy lelkesedéssel a Máso­dik Békekölcsön jegyzését. Az éj­szakai műszak békebizottságának tagjai az elsők között írták alá az ívet. Székelyhídi Júnosné szö­vőnő, békebizottsági tag neve mellé 1000 forintot irt, majd felkereste a műszak valamennyi dolgozóját, el­mondta nekik, miért jegyzett a Második Békekölcsönből. Reggel 6 órakor már az egész gyárat be­járta a hír: az éjszakai műszako­sok 51.600 forintot jegyeztek! Ez a« eredmény lelkesítette a dél­előtti műszak dolgozóit is, akik déli 12 óráig már majdnem vala­mennyien lejegyeztek. Pribojszki Mária 24 gépes automata szövő a multévben 700 forintot jegyzett, most pedig 1100 forintot.. »Alig várom, — mondotta — hogy a mi üzemrészünkben is felszerel­jék az új légnedvesítőket és azt akarom, hogy az én forintjaim is benne legyenek ebben a berende­zésben«. Az üzemben déli 12 óráig 164.350 forintra emelkedett a jegy­An.iahá.i Kaiai.n elvtársnő, a Pamut- szövő sztahárov istája. Ifjúmunkás. Ál­landóan magas termelési eredménnyel vált ismertté megyénk do'gozői előtt, jó munkája, mellett, most, a Második Békekölcsönje.« .zésnél is kommunista példamutatással jár elől. Annaházi Ka­talin i9-í9-ben került a Pamutszövő üzembe. Ekkor még nem volt gyakor lőtt munkás, igy keresete is jóval ke­vesebb volt, mint később. De már ek­kor 250 forint tervkölcsönt jegyzett 1950-ben már sokkal jobban tudott dol­gozni, többet tudott termelni, igy ke­resete is emelkedett. Ekkor 500 forint békekölcsönt jegyzett. Jó munkája kö velkeztéb.n sztahár.ovista lett, keresete még jobban emelkedett. Kormányunk felhívására az eisők között jegyzett 1009 forint békekölcsönt. Egyéni takarékos­sággal is hozzájárul termelési munkája mellett a béke megvédéséhez, felemelt ötéves tervünk sikeres megvalósításához zések összege, a jegyzési átlag pe­dig 580 forintra. Hal órakor az Orosházi Malom dolgozói valamennyien kormányunk felhí­vásáról beszéltek. »Második Béke­kölcsönjegyzés!. . . Újra megmutat­juk — mondották, — hogy nem­csak munkánkkal, hanem forintja­inkkal is harcolnak azért., hogy béke legyen!« A röpgyűlós után mindenki első akart lenni. Bor János, az üzemi bizottság elnöke 800 forintot, Gombár József szita­őr 600 forintot jegyzett. »Jó helyre adom a pénzem — igy lies zeit — a kölcsön jegyzéa a legjobb takaré­kosság és vissza is térül minden forint, amit örömmel adok az ál­lamnak.« Kiss Ferenc elvtárs, a vállalat vezetője 3000 forintot jegy­zett és délután egy órakor már 22.050 forintra emelkedett a jegy­zések összege. Hét órakor a gyulai Harisnyagyárban megszólalt a hangashiraló. Mo­solygó arcú dolgozok hallgatták a békekölcsön jegyzés első nagyszerű sikereit. Klein Pálná 430 forintos fizetésével szemben 1000. Kürti Jú­lia, a standard kötőnője szintén 1000, Sultheisz Richard vállalat­vezető 3000, Varjú Pál tervosz­tály vezető 1500, Szigeti László mű­vezető 1000 forintot jegyzett! A DLSZ-liaíalok is példát mutatna':: Nyitrai Ilona és Molnár Mária 500—500 forintot adtak a Második Békekölcsönre, fényes jövőjük biz­tosítására. Az üzem a déli órák­ban már elérte az 52 ezer forintos jegyzési összeget. A jegyzésgyüj- tők elmondják, hogy ebből az ősz- szegből egy 13 ágyas bölcsődét le­het felszerelni, vagy mezőgazda­ságunk fokozott gépesítése érdeké­ben 10 darab 32 soros sorvetogépet készíteni. fl kora délelőtti órákban vidám csasztuskálcat közvetít a Kötöttáru- gyár hangoshiradója, köszöntik a jegyzésben élenjáró dolgozókat. Az egész gyár ünnepi díszbe öltö­zött. A kommunisták az elsők, pél­damutatóan veszik ki részüket a jegyzésből. Létai Belőné 600, Csu- varszki Mária 700, Sipos Ilona 600, Szlancsik Judit 700 forin­tot jegyeztek. Vidovenyecz Ilona, az üzem sztahanovista orsózó ifjú­munkása 700 forintot adott a Bé­kekölcsönre és mint ahogy mon­dotta: »Alig kot hete kaptam új gépet, igy is megköszönöm.« 11 órakor jelenti a békéscsabai Téglagyár: »99.100 forintot jegyeztünk eddig, a jegyzési átlag 590 forint. A jegyzésben a berakqk és a kihor­dok járnak az élen: Kucsa Már* tyás 1200, Benosik Pál 1000 fo­rintot jegyeztek. Lévai István, aki­nek hét gyermeke van, gyer­mekei jövőjére gondolt, amikor 800 forintot jegyzett a Második Békekölcsönből. Az üzem sportolói is az elsők között voltak. Márta Mátyás, a labdarugóosapat kapi­tánya 1300 forintot, Gyueha Já­nos 700 forintot, Mészáros Kata­lin 500 forintot adtak. »Ez a kö- szönetünkaz újjáépült sporlpúi 'é. t, a nagyszerű felszerelésekéit;; — mondották. DÓI KSH, amikor a csabai Bániéval hangodiiiadójának stúdiójában g\ ü- lekezik a csasztuska-brigád, né­hány perc múlva dallat iidvözlik a békék öl ősön jegy zés élenjáróit. Az üzemben egyre nő a lelkesedé«, szájról-szájra jár a hír, hogy túl­lépték az 50 ezer forintot! Nagy munkában vannak a jegyzésgviij- tök, versenyben vannak egymással. A déli órákig Mikóvári Gvörgvné az első, 7300 forinttal. Ö maga 700 forintot jegyzett, elmondja a dolgozóknak, hogy a béke vödéin lé­iért, a terv sikeréért adja forintjait. Farkas Károly eivtárs, a békéscsabai Pamu'.srö'ö üzem egyik művezetője. A tervfcölcsönjegyjés alkalmával 1949-b n 800 forintot, 1950-ben az I. bék.'köl- csön jegyzéskor ugyancsak 800 forintot jegyzett. Az elmúlt esztendőben megja­vította munkáját, többet tud keresni és most 1500 forintot jegyzett. Mért jegy­zett ennyit? Ezt rövid pár szőban el­mondja. — Hát miért ne jegyeztem vol­na többet, hiszen cask a vak nem látja, hogyan épül, szépül az ország, a mi la­zánk. hogyan könnyebbül a dolgozók élete, itt nálunk, az üzzmben is. Ele­gendő csak a íoralncdvesitö készülékről beszélni, amelynek eredményeképpen a legnagyobb szárazságban sem szakad a fonal. Lega ább 15 százalékkal emel­kedik a teljesítmény. A békekölcsön jegyzéskor családomra, dolgozótársad­ra, felemelt ötéves tervünk sikeres vég­rehajtására és a béke megvédésére gon­dosam. Ezért jegyeztem 1500 forintot. A faivak dolgozói az üzemi dolgozók péSdáJáf követik a Békekölcsönjegyzésben Üzemi dolgozóink példáját követ­ték a falvak dolgozói is. Hatalmas lelkesedései fogadták a Második Békekölcsön jegyzését. Szívvel ad­ták forintjaikat, tudják, sokszoro- - au vissza térül, majd a falunak az új gépeken, amelyek könnyebbé teszik a paraszti munkát, a böl­csődékben, ahol a gyerekeket gon­dozzák, az iskolákban, kultúrott- honokban. Gulácsi Sándor tehenész 1900 forintot jegyzett A kútégyhúzi állami gazdaság­ban reggel rőpgyűlé-t tartottak az állattenyésztő- és növénytermesztő brigádok tagjai. Elsőnek- Guláosi Sándor tehenész irta alá a köl- csönjegyzési ivet: 1000 forintot jegyzett. Susáuszki András szintén 1000 forintot irt a neve mellé. Dékány László elvtárs Ecsegfalván már kora reggel el­indultak a népnevelők a dolgozó parasztokhoz. Dékány László nép-, nevelő elvtárs, az Les tipusú »Dó­zsa« tszcs tagja, aki tavasszal le­pett be három holddal. 500 fo­rintot jegyzőit, mielőtt elir.rli lt vol­Csiki Sándor, Koriin Pál, Grozlik János 1100 forintot jegyeztek. Es sorra utánuk a dolgozók, ki 800-at, ki 700-at. A röpgyűlésekan 36 ezer forintot jegyeztek a gazdaság dől* gozói. népnevető példát mutat na felvilágosító munkára. Példáját követték a többi népnevelők is és már az első órákban megmutatko­zott ennek eredménye. A föld- mű vessző vetkezőt i dolgozók 16 ezer forintot jegyezek, a gépállomáson fFoivíatás a 2. oldalon '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom