Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-26 / 224. szám
2 1951 szeptember 29. szeri?« VUuu&awU Üí^e Párt és pártépítés Miért halmi gj ciigéii a kiikorieabe^iijté§ €wv a laváriban ? w A lsenyérgabonabeadás Gyulaváriban is gyorsul. Ez a mutatója annak is .hogy a pártszervezet népnevelői jobbá tették a felvilágosító munkát. De az eddig elért eredmények nem ki- elégítőek, mert mintegy 10 vagon búzafelesleg van a gyulavári dolgozó parasztoknál. Például Széles Lajos középparasztnak 7 mázsa felesleges gabonája' van a padláson és ezzel végeredményben jelentős haszontól — szabadőrlés, prémium, textilvásárlási utalvány, slb — üli el magát. Nem »véletlenül« tarlja a felesleges búzáját a padláson Széles Lajos és a többi dolgozó paraszt, hanem egyenesen az ellenség eléggé le nem leplezelt mesterkedései miatt. Erdődi Károly és a többi falubeli kulák suttogása nyomán azt is gondolja jó pár dolgozó paraszt: nem adjuk be a felesleges búzát, mert később majd 300 forint lesz mázsája. A pártszervezet népnevelői nem leplezték le keményen ezt a hazugságot sem, — szóval a hibák mögött nem keresték eléggé as ellenség kesét Nem mondották el a népnevelők: a mi forintunk jó pénz, a búza ára később sem lesz magasabb. A mi államunk nem arra törekszik, hogy dráguljon például a ruha, vagy a cipő, hanem arra, hogy ezekből is. minél többet állítsunk elő, így minél olcsóbban megvehessek a dolgozók. A kulák azért terjeszti a hazugságot, hogy megkárosítsa a dolgozó' parasztokat: ne kapjanak szabadőrlést és számos egyél) kedvezményt. De azt sem mondották el alaposan a népnevelők, a kenyérgabonabeadásnál, pl. arról is szó van, hogy Gyulaváriban mindenütt mielőbb kigyulladjanak a villanyégők. Javában folyik a kukorica törés a faluban, gazdagon fizetnek a kukoricatáblák. Eddig mintegy 70 vagon kukoricát törtek le a dolgozó parasztok, ezzel, szemben csupán 3 és fél .vagonnal adtak be, — akadozik a kukori- cabegyüjtés. A falubeliek egészen könnyen tudnák teljesíteni, túlteljesíteni a kukoricabeadási tervüket. A falu tervét már teljesítenék is. ha minden dolgozó paraszt minden hold kukorica után 275 kg-ol beadna. Van-e olyan dolgozó paraszt, aki ne tudná ezt teljesíteni, vagy túlteljesíteni? Nincs! És mégis mi történi? Kora hajnalban kukoricával megrakott parasztszekerek zörögnek a macskaköves gyulavári főutcán és Gyula felé tartanak. Koesissámra hordják a kukoricát a gyulai piacra és ott értékesítik. — a beadásukat pedig elhanyagolják, nem teljesítik. Például Farkas Károly dolgozó paraszt is kocsival vilié a kukoricát a gyulai piacra, beadásáról pedig »megfeledkezett«. Vájjon gondolt-e Farkas Károly, meg a többi dolgozó paraszt arra, amikor kukoricát vittek Gyulára kocsijukkal, hogy végeredményben magukat csapják be, hogy beadásuk nem teljesítésével, azt a hazát károsítják, amelyik a sok egyéb mellett, például traktorokat is adott nekik és könnyítette munkájukat, több terméshez segítette őket? Nem, nem gondoltak erre, mert a népnevelők sem iúgy végezték a ku- koricabegyüj léssel kapcsolatos feladatokat, ahogyan kellett volna. A népnevelőmunka hiányosságaiért elsősorban a párttilkár elvtárs a felelős, mert ő sem értette meg eléggé, hogy a kukoricabegy üj tés komoly politikai feladat, nem mellékes kérdés. S itt is, ugyanúgy, mint a kenyér- gabonabegyüj lésnél, nem harcolnak eléggé keményen az ellenség ellen, nem látják, hogy az ellenség sugallatára viszik a gyulai piacra a gyulaváriak a kukoricát. Mulasztást követett el a pártszervezet akkor is, amikor nem ellenőrizte, nem irányította kellően a tanács kukoricabegyüjtéssel kapcsolatos munkájút. A tanács megalkuvó módon kezeli a k'ukoricabegyüjtéet. Mutatja ezt az is, nemigen tettek semmit annak érdekében, hogy felelősségre vonják azokat, akik a töréstől számított nyolc napon belül nem adtál? be kukoricájukat. Pedig a törvény előírja, hogy azokat, akik a töréstől számított nyolc napon lielül nem adják be a kötelező mennyiséget, meg kell büntetni; nyolcnapos késés esetén 10 százalékkal kell felemelni beadási kötelezettségüket. Vagy felvetődik a kérdés, mit tettek annak érdekében, hogy ne hordják a gyulai piacra a faluból a kukoricát. A legfontosabb feladat: a pártszervezet népnevelőinek keményen harcolni az ellenség mesterkedése ellen, leleplezni a kulákhazúgságo- kat. A párttitkár elvtárs elsősor- l>au ismerje meg alaposan az ellenség módszereit, mert igy köny- nyebben tudják folytatni a har- éfti. Fontos, hogy a kommunisták, népnevelők, tanácstagok példát mutassanak a kukoricabeadásban is. A népnevelők értessék meg minden dolgozó paraszttal; hogy a beadás — a kukoricabeadás is — olyan törvény, mint az, hogy pl. új mezőgazdasági gépeket, bekötőutakat, nagymennyiségű iparcikkeket kapjanak a falvak. A népnevelők munkája nyomán felismeri majd minden dolgozó paraszt, mit jelent a kukoricabeadás; Tudja meg a faluban mindenki, hogy szabadon csak akkor tehet kukoricát árusítani, ha a község minden dolgozó parasztja teljesíti beadását. De tudják meg azt is, hogy a szállítási szerződésre lekötött minden mázsa kukorica után 10 forintos felárat, 35 forintos textilvásárlási utalványt kapnak. Ezt a munkát a soronlévő egyéb föladatokkal együtt kell végezni, — együtt kell végezni a kenvérga- bonabegyüjtés fokozásával. A siker minden feltétele adva Gyulaváriban is. A politikai munka javításával nap-nap után sikerrel haladhat előirle a begyűjtés, (m.) Eiiltürotthsnavatásra késiüisiek Bélmegyer dolgozói Bélmegyer termelőszövetkezeti község kultúrára szomjas dolgozóinak és szórakozni vágyó fiataljainak csak a régi kaszinó szűk termo állt rendelkezésére. Kulturális rendezvények alkalmával ide csak 100, legfeljebb 150 ember fért be. Nemi' volt mozitermük sem. így aztán sole szó esett a községben a kul- tárotthonról és a moziról is. Ezév tavaszán a DISZ fiatalok elhatározták, hogy megnagyitják a volt kaszinó termét. Elhatározásuk va- lóraváltásában kormányunk támogatta a tettrekész fiatalok kezdeményezését: tizensterer forintot kaptak a kuliúrház építkezéseihez Építkezési anyagban sem volt hiány. Csak le kellett érte bontani ez egyik elhagyott kulák-tanyát. Kiadták a jelszót: »Az elbontott romépületből új kultúrotthont építünk mozival, sakkozó, rádió és könyvtárszobával.« A hir ezétszia- ladt a faluban. Akinek csak ideje engedte, szerszámmal a kezében az ócska épület szétbontására sietett. Ifj. Kürti Lászlóval az élen a »Tánosics« tsz-ből őtven DISZ fiatal látott hozzá a bontáshoz. Jöttek a tanács, földmű- vosszövetkezet dolgozói, még az úttörők is. Erdős István, Hadabás Ferenc, Rábai Ferenc és mások kocsikkal hordták a vályogot, faanyagot, cserepet és ezt modották: .»Nekünk is épül a kultúrotthon. Kötelességünk segiteni.« Egymást váltogatva 60 fogat hordta az építkezési anyagot a volt kaszinó udvarába. Papp Károly még éjjel is fordult néhányat kocsijával. Az anyag összehordása után megkezdődött a falrakás és a tető ösezaácsólása. A kát kőműves- és két ácsmesternek bőven akadt segítsége. Naponta 6—8 úttörő, 9—10 DISZ fiatal és 5 erdőgazdasági dolgozó felváltva segített. Húszezer forint mozifelszereiésre Az épületet azóta kivül-belül betapasztották. Beállították az ajtókat, ablakokat, elkészítették a tágas, beépített színpadot. A filmvetítő gépház és az öltöző már be is van meszelve. Most alig várják, hogy a többi tapasztás is megszáradjon, hogy aztán egészen rend- betegyék az új kultúrotthont. A Népművelési Minisztériumtól 20 ezer forintot kapnak mozifel- saareléere. Régi vágyuk teljesül: mozija iá lelsz a falunak.! Nagy hire vau annak is, hogy a DISZ fiatalok már lázasan készülnek a kultúrotthonavató ünnepségre. Műsorukra népi táncokat, énekszámokat, jeleneteket és dalos rigmusokat tűztek. Ezzel is ki akarják fejezni hálájukat azok iránt, akik lehetővé tették a kultúrotthon felépítését és azoknak, akik fáradtságot nem ismerve iga- és kézierővel elősegítették az építkezés mielőbbi befejezését. kukk Kilenc dolgozó paraszt lépett be a serlai Jagvető“ tszcs-be A termelőszövetkezetek, termelőcsoportok ezévi jó termésüket, a csoportok erősödését napról-napra látja a kívülálló dolgozó parasztság. Ezek az eredmények egyre inkább vonzzák a kívülállókat a közös gazdálkodás felé. Dobozon a nemrég alakult gerlai »Magvető« tszcs-be kilenc dolgozó paraszt lépett be. Látták, hogy a »Petőfi« tszcs-nek a jó búzatermésén kívül (ami átlagosan 14 mázsás) igen szép jövedelmet várnak a tagok az állattenyésztésből és a gyapotból. Jelenleg a tszcs-nek 70 darab disznója hízik, ezenkívül más egyéb jószáguk is van. Ezért választotta ez a kilenc dolgozó paraszt jobb életének alapjául a termelőcsopon- tot. Grösz György, Doboz. • • Ötéves tervünk egyre szebbé teszi asszonyaink életét is I Alkotmányunk biztosítja joguságát és asszonyaink élnek iá az alkotmányadta lehetőségekkel. Van női miniszterünk, miniszterhelyettesünk, vannak képviselőink _ s tanácselnökeink között is számos asszony van. Emellett egyre többen kapcsolódnak be a termelőmunkába, üzemeinkben, tszos-inkben, állami gazdaságainkban, gépállomásainkon egyaránt növekszik a női dolgozók létszáma. Hároméves tervünk és ötéves tervünk első évének sikeréért folytatott harcból kivették részüket Bé- késmegye asszonyai is és egyre többen kapcsolódnak be a termelő- munkába, hogy felemelt ötéves tervünket is sikerrel teljesítsük. Kormányunk egyformán biztosítja az üzemekben, gépállomásokon a dolgozó asszonyok tanulási lehetőségét, a munkájuk után járó egyenlő bért. Tszcs-tagjaink jövedelme jóval magasabb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Binecz Pálné, a kisdombegvházi »Táncsics« tszcs tagja pl. 110 munkaegység után 425 forint értékű ruhautalvánv.t kapott, hét mázsa búzát és 2000 forint készpénzt vár az elszámolásnál. Magoczkiné, a szarvasi »Táncsics« tszcs tagja megkereste né- győjük részére a fejadagot s emellett más terményeket és készpénzt is kapott. egyre többen bekapcsolódhassanak a termelő munkába, ahhoz kormányunk gondoskodik arról is, hogy nyugodtan végezhessék a termelőmunkát. Felemelt ötéves tervünkbeu szerepel az is, hogy a csecsemőotthonok férőhelyeinek számát az eredeti hatezer helyett 30 ezerre emeljük. Ötéves tervünk első két évében megyénkben nyolc idény- beJcsőde létesült- Endrődön, Tól- kpmláson, Szeghalmon, FüxíWgyar- maton, Békésen, Köröeladányhan, Nagyszénáson és Eleken. Állandó területi bölcsődét Gyula és Békéscsaba kapott összesen 531 ezer forint beruházással. Gondoskodik az állam az anya és csecsemővédelem kiszélesítéséről is. ötéves torvünk első két évében Csorvás és Szarvas egészségházat, Szeghalom és Csorvás szülőotthont kapott. Békéscsaba, Orosháza és Szarvas iskolaorvost, Békéscsaba, Gyula, Sarkad, Mezőhegyes üzemi orvosokat. Ui orvosi rendelő épül Lőköshazán, Medgyea- egyházán és Dobozon. Az-egészségvédelem kisaélesitésének eredménye, hogy a csecsem őhal álozás a felszabadulás előtti 12 százalékról 9 százalékra ősökként. iskolaköteles gyermekeink | előtt nyitva állnak az iskolák kapui. Ötéves tervünkben jelentős összegeket fordítunk iskolákra. Lő- köiháza 180 ezer forintos beruházással egy kéttantermes tipuaisko- lát kapott. Újkígyóson 550 ezer Ft beruházással egy 4 tantermes, Kar- Joskuton 120 ezer forintos beruházással egy tan te "ma s tipusükolát építettek. Mezőhegyesen. 210 ezer forintot fordítottak egy 50 személyes óvoda építésére. Jelentős ö--ztkokéi biztosít tervünk arra is, hogy nemzetiségi dolgozóink gyermekei anyanyelvükön tanulhassanak. Szarvason 87 ezer forintos beruházással szlovák, Eleken 14 ezer forintos beruházással román kollégiumot létesítettek. Biztosítja alkotmányunk a művelődéshez való jogot a felnőttjének is. Asszonyaink gyönyörű fculr túrotthonokban tanulhatnak, szórakozhatnak. Mezőkovácsliáza 14 ezer forintos, Battonya 25 ezer forintos, Doboz 120 ezer forintos beruházással kultúrotthont kapott. Medgyes- bodzáson, Pusztaföldváron, Kardos- kúton mozit létesítettek. | Mindezt ötéves tervünk adta asszonyainknak. Es ez csak egy kis töredéke annak, amit megyénk az ötéves tervben még kap majd. Megyénk dolgozói, asszonyai munkájukon kívül hozzájárultak ötéves tervünk sikeréhez azzal is, hogy a tervköleáün- ós- a béfceköl- esönjegyzéek idején forintjaikkal is segítették a Tervet. Ez a kölcsön százszorosán visszatérült már egyrészt úgy is, hogy napköziket, egészség-házakat, kultúrotthon okát kaptunk, rfe úgy is, hogy például Mólosán Mária 1500 forintot, ITer- máth Ferencné 5000 forintot nyert a sorsolásnál. Ljptále Janómé, MNDSZ megyei titkár. Hogy asszonyaink közül A 400 forintos nyereményen kívül már sokszor vissza ka pia m pénzem Kéj levél a Boldog vagyok, hogy jól elvégzett munkám mellett már kétízben kölcsönjegyzéssel is segítségére siethettem államunknak. Az ötéves tervliölcsönjegyzéskor 100 forintot adtam, de ahogy emelkedett az életszínvonalam, annyival többet jegyeztem a békék ölesön jegyzéskor: 000 forintot. Örülök, h'ogy az én forintjaim is benne vannak a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, a sarkadi kendergyár, kisvasút és állomás, a villanyhálózat, az utak építésében. Még az én kötvényeim nem nyertek, de én együtt örülök azzal a 314 dolgozóval, akik nálunk a tervkölcsönsorsoláskor és azokkal, akik most, a békekölcsönsorsoláskor nyertek. Ha én még pénzben nem is, de nyertem azzal, hogy napról-napra szépül községünk. Borbély TlJlmin, Sarkad. kölcsönről Itt dolgozik a békéscsabai Magasépítés mezőtúri építkezésénél Movári Ferenc műszaki szaktárs is, .A békekölcsönsorsolásnál ő is nyert két kötvényével 400 forintot. Elbeszélgettem vele, ő mondta el ezeket nekem: »Ezerkétszáz forint békekölcsönt jegyeztem. Tudom, kormányunk csak úgy adhat nekünk, ha mi is adunk. A 400 forintos nyereményen kívül már sokszorosan visszakaptam, a pénzem, már a munkám által ia. Biztosítva van nyugodt mesé lheté- eem és örülök annak is, hogy a hatalmas építkezésekben az ón forintjaim is benne vannak.« Balázs Lajos, Mezőtúr, Kiss Mihály a közös gazdálkodást választotta Kiss Mihály öt kataszteri hold juttatott földön öntözéses gazdálkodást folytatott. Igazán jól munkálta földjét, 1000 négyszögölön paprikát termelt, amelyről már eddig 125 mázsa paprikát szállított el Na, meg sokat a piacon eladott. Paradicsomot, káposztát, kalará- bét, búzát, kukoricát, krumplit termelt. Még sem elégedett meg az ő termelésével, mert összeha- sonütotta egy szorgalmasan dolgozó tsz-tag keresetével az ő keresetét és bizony egyénileg Kisé Mihály alul maradt. Többet akar termelni, többet akar keresni, ezért ő is otthagyta az egyéni gazdálkodást, elhatározta, hogy belép a termelőcsoportba. Ott a gép segíti a munkáját, a csoport gondja is közös, az eredmény is közös. Belépett a gyulai »Népköztársaság« termelőszövetkezetbe. Kiss Juhász János levelező, Gyula.
