Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-26 / 224. szám

2 1951 szeptember 29. szeri?« VUuu&awU Üí^e Párt és pártépítés Miért halmi gj ciigéii a kiikorieabe^iijté§ €wv a laváriban ? w A lsenyérgabonabeadás Gyula­váriban is gyorsul. Ez a muta­tója annak is .hogy a pártszer­vezet népnevelői jobbá tették a felvilágosító munkát. De az ed­dig elért eredmények nem ki- elégítőek, mert mintegy 10 vagon búzafelesleg van a gyulavári dol­gozó parasztoknál. Például Szé­les Lajos középparasztnak 7 má­zsa felesleges gabonája' van a padláson és ezzel végeredmény­ben jelentős haszontól — sza­badőrlés, prémium, textilvásár­lási utalvány, slb — üli el ma­gát. Nem »véletlenül« tarlja a fe­lesleges búzáját a padláson Szé­les Lajos és a többi dolgozó pa­raszt, hanem egyenesen az ellen­ség eléggé le nem leplezelt mes­terkedései miatt. Erdődi Károly és a többi falubeli kulák sutto­gása nyomán azt is gondolja jó pár dolgozó paraszt: nem ad­juk be a felesleges búzát, mert később majd 300 forint lesz má­zsája. A pártszervezet népnevelői nem leplezték le keményen ezt a hazugságot sem, — szóval a hi­bák mögött nem keresték eléggé as ellenség kesét Nem mondották el a népnevelők: a mi forintunk jó pénz, a búza ára később sem lesz magasabb. A mi államunk nem arra törek­szik, hogy dráguljon például a ruha, vagy a cipő, hanem arra, hogy ezekből is. minél többet állítsunk elő, így minél olcsób­ban megvehessek a dolgozók. A kulák azért terjeszti a hazugsá­got, hogy megkárosítsa a dol­gozó' parasztokat: ne kapjanak szabadőrlést és számos egyél) kedvezményt. De azt sem mon­dották el alaposan a népnevelők, a kenyérgabonabeadásnál, pl. ar­ról is szó van, hogy Gyulavári­ban mindenütt mielőbb kigyul­ladjanak a villanyégők. Javában folyik a kukorica törés a faluban, gazdagon fizetnek a kukoricatáblák. Eddig mintegy 70 vagon kukoricát törtek le a dolgozó parasztok, ezzel, szem­ben csupán 3 és fél .vagonnal adtak be, — akadozik a kukori- cabegyüjtés. A falubeliek egészen könnyen tudnák teljesíteni, túl­teljesíteni a kukoricabeadási ter­vüket. A falu tervét már teljesí­tenék is. ha minden dolgozó paraszt minden hold kukorica után 275 kg-ol beadna. Van-e olyan dolgozó paraszt, aki ne tudná ezt teljesíteni, vagy túltel­jesíteni? Nincs! És mégis mi történi? Kora hajnalban kukoricával megrakott parasztszekerek zörögnek a macskaköves gyulavári főutcán és Gyula felé tartanak. Koesissámra hordják a kukoricát a gyulai piacra és ott értékesítik. — a beadásu­kat pedig elhanyagolják, nem tel­jesítik. Például Farkas Károly dolgozó paraszt is kocsival vilié a kukoricát a gyulai piacra, be­adásáról pedig »megfeledkezett«. Vájjon gondolt-e Farkas Károly, meg a többi dolgozó paraszt ar­ra, amikor kukoricát vittek Gyu­lára kocsijukkal, hogy végered­ményben magukat csapják be, hogy beadásuk nem teljesítésével, azt a hazát károsítják, amelyik a sok egyéb mellett, például traktorokat is adott nekik és könnyítette munkájukat, több ter­méshez segítette őket? Nem, nem gondoltak erre, mert a népne­velők sem iúgy végezték a ku- koricabegyüj léssel kapcsolatos feladatokat, ahogyan kellett vol­na. A népnevelőmunka hiányos­ságaiért elsősorban a párttilkár elvtárs a felelős, mert ő sem ér­tette meg eléggé, hogy a kukori­cabegy üj tés komoly politikai fel­adat, nem mellékes kérdés. S itt is, ugyanúgy, mint a kenyér- gabonabegyüj lésnél, nem harcol­nak eléggé keményen az ellen­ség ellen, nem látják, hogy az ellenség sugallatára viszik a gyu­lai piacra a gyulaváriak a kuko­ricát. Mulasztást követett el a pártszer­vezet akkor is, amikor nem ellen­őrizte, nem irányította kellően a tanács kukoricabegyüjtéssel kapcso­latos munkájút. A tanács megalkuvó módon kezeli a k'ukoricabegyüjtéet. Mutat­ja ezt az is, nemigen tettek sem­mit annak érdekében, hogy fele­lősségre vonják azokat, akik a tö­réstől számított nyolc napon belül nem adtál? be kukoricájukat. Pedig a törvény előírja, hogy azokat, akik a töréstől számított nyolc na­pon lielül nem adják be a kötelező mennyiséget, meg kell büntetni; nyolcnapos késés esetén 10 száza­lékkal kell felemelni beadási kö­telezettségüket. Vagy felvetődik a kérdés, mit tettek annak érdekében, hogy ne hordják a gyulai piacra a faluból a kukoricát. A legfontosabb feladat: a párt­szervezet népnevelőinek keményen harcolni az ellenség mesterkedése ellen, leleplezni a kulákhazúgságo- kat. A párttitkár elvtárs elsősor- l>au ismerje meg alaposan az el­lenség módszereit, mert igy köny- nyebben tudják folytatni a har- éfti. Fontos, hogy a kommunisták, népnevelők, tanácstagok példát mu­tassanak a kukoricabeadásban is. A népnevelők értessék meg minden dolgozó paraszttal; hogy a beadás — a kukoricabeadás is — olyan törvény, mint az, hogy pl. új me­zőgazdasági gépeket, bekötőutakat, nagymennyiségű iparcikkeket kap­janak a falvak. A népnevelők munkája nyomán felismeri majd minden dolgozó pa­raszt, mit jelent a kukoricabeadás; Tudja meg a faluban mindenki, hogy szabadon csak akkor tehet kukoricát árusítani, ha a község minden dolgozó parasztja teljesíti beadását. De tudják meg azt is, hogy a szállítási szerződésre lekö­tött minden mázsa kukorica után 10 forintos felárat, 35 forintos tex­tilvásárlási utalványt kapnak. Ezt a munkát a soronlévő egyéb föl­adatokkal együtt kell végezni, — együtt kell végezni a kenvérga- bonabegyüjtés fokozásával. A siker minden feltétele adva Gyulaváriban is. A politikai mun­ka javításával nap-nap után siker­rel haladhat előirle a begyűjtés, (m.) Eiiltürotthsnavatásra késiüisiek Bélmegyer dolgozói Bélmegyer termelőszövetkezeti község kultúrára szomjas dolgozói­nak és szórakozni vágyó fiataljai­nak csak a régi kaszinó szűk termo állt rendelkezésére. Kulturális ren­dezvények alkalmával ide csak 100, legfeljebb 150 ember fért be. Nemi' volt mozitermük sem. így aztán sole szó esett a községben a kul- tárotthonról és a moziról is. Ezév tavaszán a DISZ fiatalok elha­tározták, hogy megnagyitják a volt kaszinó termét. Elhatározásuk va- lóraváltásában kormányunk támo­gatta a tettrekész fiatalok kezde­ményezését: tizensterer forintot kaptak a kuliúrház építkezéseihez Építkezési anyagban sem volt hi­ány. Csak le kellett érte bontani ez egyik elhagyott kulák-tanyát. Kiadták a jelszót: »Az elbontott romépületből új kultúrotthont épí­tünk mozival, sakkozó, rádió és könyvtárszobával.« A hir ezétszia- ladt a faluban. Akinek csak ide­je engedte, szerszámmal a kezében az ócska épület szétbontására sie­tett. Ifj. Kürti Lászlóval az élen a »Tánosics« tsz-ből őtven DISZ fiatal látott hozzá a bon­táshoz. Jöttek a tanács, földmű- vosszövetkezet dolgozói, még az út­törők is. Erdős István, Hadabás Ferenc, Rábai Ferenc és mások kocsikkal hordták a vályogot, fa­anyagot, cserepet és ezt modották: .»Nekünk is épül a kultúrotthon. Kötelességünk segiteni.« Egymást váltogatva 60 fogat hordta az építkezési anyagot a volt kaszinó udvarába. Papp Károly még éjjel is fordult néhányat ko­csijával. Az anyag összehordása után megkezdődött a falrakás és a tető ösezaácsólása. A kát kő­műves- és két ácsmesternek bő­ven akadt segítsége. Naponta 6—8 úttörő, 9—10 DISZ fiatal és 5 erdőgazdasági dolgozó felváltva se­gített. Húszezer forint mozifelszereiésre Az épületet azóta kivül-belül be­tapasztották. Beállították az ajtó­kat, ablakokat, elkészítették a tá­gas, beépített színpadot. A film­vetítő gépház és az öltöző már be is van meszelve. Most alig várják, hogy a többi tapasztás is meg­száradjon, hogy aztán egészen rend- betegyék az új kultúrotthont. A Népművelési Minisztériumtól 20 ezer forintot kapnak mozifel- saareléere. Régi vágyuk teljesül: mozija iá lelsz a falunak.! Nagy hire vau annak is, hogy a DISZ fiatalok már lázasan ké­szülnek a kultúrotthonavató ünnep­ségre. Műsorukra népi táncokat, énekszámokat, jeleneteket és da­los rigmusokat tűztek. Ezzel is ki akarják fejezni hálájukat azok iránt, akik lehetővé tették a kul­túrotthon felépítését és azoknak, akik fáradtságot nem ismerve iga- és kézierővel elősegítették az épít­kezés mielőbbi befejezését. kukk Kilenc dolgozó paraszt lépett be a serlai Jagvető“ tszcs-be A termelőszövetkezetek, termelő­csoportok ezévi jó termésüket, a csoportok erősödését napról-napra látja a kívülálló dolgozó paraszt­ság. Ezek az eredmények egyre inkább vonzzák a kívülállókat a közös gazdálkodás felé. Dobozon a nemrég alakult gerlai »Magvető« tszcs-be kilenc dolgozó paraszt lé­pett be. Látták, hogy a »Petőfi« tszcs-nek a jó búzatermésén kí­vül (ami átlagosan 14 mázsás) igen szép jövedelmet várnak a tagok az állattenyésztésből és a gyapotból. Jelenleg a tszcs-nek 70 darab disz­nója hízik, ezenkívül más egyéb jószáguk is van. Ezért választotta ez a kilenc dolgozó paraszt jobb életének alapjául a termelőcsopon- tot. Grösz György, Doboz. • • Ötéves tervünk egyre szebbé teszi asszonyaink életét is I Alkotmányunk biztosítja joguságát és asszonyaink élnek iá az alkotmányadta lehetősé­gekkel. Van női miniszterünk, mi­niszterhelyettesünk, vannak képvi­selőink _ s tanácselnökeink között is számos asszony van. Emellett egyre többen kapcsolódnak be a termelőmunkába, üzemeinkben, tszos-inkben, állami gazdaságaink­ban, gépállomásainkon egyaránt nö­vekszik a női dolgozók létszáma. Hároméves tervünk és ötéves ter­vünk első évének sikeréért foly­tatott harcból kivették részüket Bé- késmegye asszonyai is és egyre többen kapcsolódnak be a termelő- munkába, hogy felemelt ötéves ter­vünket is sikerrel teljesítsük. Kormányunk egyformán biztosít­ja az üzemekben, gépállomásokon a dolgozó asszonyok tanulási lehető­ségét, a munkájuk után járó egyen­lő bért. Tszcs-tagjaink jövedelme jóval magasabb, mint az egyéni­leg gazdálkodóké. Binecz Pálné, a kisdombegvházi »Táncsics« tszcs tagja pl. 110 munkaegység után 425 forint értékű ruhautalvánv.t ka­pott, hét mázsa búzát és 2000 forint készpénzt vár az elszámolás­nál. Magoczkiné, a szarvasi »Tán­csics« tszcs tagja megkereste né- győjük részére a fejadagot s emel­lett más terményeket és készpénzt is kapott. egy­re többen bekapcsolódhassanak a ter­melő munkába, ahhoz kormányunk gondoskodik arról is, hogy nyu­godtan végezhessék a termelőmun­kát. Felemelt ötéves tervünkbeu szerepel az is, hogy a csecsemő­otthonok férőhelyeinek számát az eredeti hatezer helyett 30 ezerre emeljük. Ötéves tervünk első két évében megyénkben nyolc idény- beJcsőde létesült- Endrődön, Tól- kpmláson, Szeghalmon, FüxíWgyar- maton, Békésen, Köröeladányhan, Nagyszénáson és Eleken. Állandó területi bölcsődét Gyula és Bé­késcsaba kapott összesen 531 ezer forint beruházással. Gondoskodik az állam az anya és csecsemővédelem kiszélesítésé­ről is. ötéves torvünk első két évé­ben Csorvás és Szarvas egészség­házat, Szeghalom és Csorvás szülő­otthont kapott. Békéscsaba, Oros­háza és Szarvas iskolaorvost, Bé­késcsaba, Gyula, Sarkad, Mezőhe­gyes üzemi orvosokat. Ui orvosi rendelő épül Lőköshazán, Medgyea- egyházán és Dobozon. Az-egész­ségvédelem kisaélesitésének ered­ménye, hogy a csecsem őhal álozás a felszabadulás előtti 12 százalék­ról 9 százalékra ősökként. iskolaköteles gyermekeink | előtt nyitva állnak az iskolák ka­pui. Ötéves tervünkben jelentős összegeket fordítunk iskolákra. Lő- köiháza 180 ezer forintos beruhá­zással egy kéttantermes tipuaisko- lát kapott. Újkígyóson 550 ezer Ft beruházással egy 4 tantermes, Kar- Joskuton 120 ezer forintos beruhá­zással egy tan te "ma s tipusükolát épí­tettek. Mezőhegyesen. 210 ezer fo­rintot fordítottak egy 50 személyes óvoda építésére. Jelentős ö--ztko­kéi biztosít tervünk arra is, hogy nemzetiségi dolgozóink gyerme­kei anyanyelvükön tanulhassanak. Szarvason 87 ezer forintos beru­házással szlovák, Eleken 14 ezer forintos beruházással román kollé­giumot létesítettek. Biztosítja alkotmányunk a mű­velődéshez való jogot a felnőttjé­nek is. Asszonyaink gyönyörű fculr túrotthonokban tanulhatnak, szóra­kozhatnak. Mezőkovácsliáza 14 ezer forintos, Battonya 25 ezer forintos, Doboz 120 ezer forintos beruházás­sal kultúrotthont kapott. Medgyes- bodzáson, Pusztaföldváron, Kardos- kúton mozit létesítettek. | Mindezt ötéves tervünk adta asszonyainknak. Es ez csak egy kis töredéke annak, amit megyénk az ötéves tervben még kap majd. Megyénk dolgozói, asszonyai munkájukon kívül hozzájárultak öt­éves tervünk sikeréhez azzal is, hogy a tervköleáün- ós- a béfceköl- esönjegyzéek idején forintjaikkal is segítették a Tervet. Ez a köl­csön százszorosán visszatérült már egyrészt úgy is, hogy napköziket, egészség-házakat, kultúrotthon okát kaptunk, rfe úgy is, hogy például Mólosán Mária 1500 forintot, ITer- máth Ferencné 5000 forintot nyert a sorsolásnál. Ljptále Janómé, MNDSZ megyei titkár. Hogy asszonyaink közül A 400 forintos nyereményen kívül már sokszor vissza ka pia m pénzem Kéj levél a Boldog vagyok, hogy jól elvég­zett munkám mellett már kétízben kölcsönjegyzéssel is segítségére si­ethettem államunknak. Az ötéves tervliölcsönjegyzéskor 100 forintot adtam, de ahogy emelkedett az életszínvonalam, annyival többet je­gyeztem a békék ölesön jegyzéskor: 000 forintot. Örülök, h'ogy az én forintjaim is benne vannak a Du­nai Vasmű, az Inotai Erőmű, a sarkadi kendergyár, kisvasút és ál­lomás, a villanyhálózat, az utak építésében. Még az én kötvényeim nem nyertek, de én együtt örülök azzal a 314 dolgozóval, akik nálunk a tervkölcsönsorsoláskor és azokkal, akik most, a békekölcsönsorsolás­kor nyertek. Ha én még pénzben nem is, de nyertem azzal, hogy napról-napra szépül községünk. Borbély TlJlmin, Sarkad. kölcsönről Itt dolgozik a békéscsabai Ma­gasépítés mezőtúri építkezésénél Movári Ferenc műszaki szaktárs is, .A békekölcsönsorsolásnál ő is nyert két kötvényével 400 forintot. Elbe­szélgettem vele, ő mondta el eze­ket nekem: »Ezerkétszáz forint békekölcsönt jegyeztem. Tudom, kormányunk csak úgy adhat nekünk, ha mi is adunk. A 400 forintos nyereményen kívül már sokszorosan visszakaptam, a pénzem, már a munkám által ia. Biztosítva van nyugodt mesé lheté- eem és örülök annak is, hogy a hatalmas építkezésekben az ón fo­rintjaim is benne vannak.« Balázs Lajos, Mezőtúr, Kiss Mihály a közös gazdálkodást választotta Kiss Mihály öt kataszteri hold juttatott földön öntözéses gazdál­kodást folytatott. Igazán jól mun­kálta földjét, 1000 négyszögölön pap­rikát termelt, amelyről már eddig 125 mázsa paprikát szállított el Na, meg sokat a piacon eladott. Paradicsomot, káposztát, kalará- bét, búzát, kukoricát, krumplit termelt. Még sem elégedett meg az ő termelésével, mert összeha- sonütotta egy szorgalmasan dol­gozó tsz-tag keresetével az ő ke­resetét és bizony egyénileg Kisé Mihály alul maradt. Többet akar termelni, többet akar keresni, ez­ért ő is otthagyta az egyéni gaz­dálkodást, elhatározta, hogy belép a termelőcsoportba. Ott a gép se­gíti a munkáját, a csoport gondja is közös, az eredmény is közös. Belépett a gyulai »Népköztársaság« termelőszövetkezetbe. Kiss Juhász János levelező, Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom