Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

1*51 szeptember Z. fi^nwp VUuhsíuóIc népi 5 A csabai téglagyár dolgozói a hibák megszüntetésével harcolnak ezévi tervük időelőtíi teljesítéséért Két hónapja annak, hogy a bé­késcsabai téglagyár munkájáról beszámolva, megállapítottuk azt, hogy a dolgozók vállalásainak teljesítését, a terv részleteiben való végrehajtását anyaghiány, tervszerűtlen munkaszervezés és általiban a műszaki előfeltételek hiánya akadályozza. Ehhez még hozzájárult az is, mindezt »elő­segítette« az, hogy a gyárban jó­formán beszélni sem lehetett ak­kor politikai nevelőmunkáról. Az alkotmányi versenyszakaszban nagy erővel megkezdték a hiá­nyosságok kijavítását, és ma már minden munkaterületen komoly eredmények mutatkoznak A legtöbb hiba a folyamatos anyagellátásnál mutatkozott A bányában kevés volt a csille, hiába dolgoztak gyors ütemben a prések, egy-egy műszakban, sokszor le kellett állniok, mert nem volt agyag. »Azóta 20 új csillét állítottunk munkába — mondja Nagy Lajos vállalatve­zető elvtárs és meg is látszik az eredmény. Azért itt sem megy még minden hiba nélkül; igen (rossz a bányában a sínhálőzat, a téli karbantartásoknál senki nem fordított erre gondot. Most me­netközben javítjuk a síneket, ami bizony, nem halad olyan gyor­san, ahogy kellene. A rossz sín­hálőzat miatt sokszor előfordul kisiklás, ami értékes perceket po­csékol ei.« Nagy elvtárs nemrég vette át a gyár irányítását és sor­ra számol be azokról a hiányos­ságokról, melyeket tapasztalt és melyek megszüntetéséért kemény harcot indított Sok baj volt az agyaghordók munkájával — mondja Nagy elvtárs. A pré­sekhez apró kis kocsik szállítják az agyagot. Ezeket a kocsikat mindig hat munkás pakolta és egyszer helytelen nnmkaeröelosz- tás következtében ötre csökken­tették le a rakodók számát. Öten nem tudták ellátni a hiúnkat ren­desen és rendszeresen üresen ér­tek el a kocsik az utolsó présé­hez. Ezt is megszüntették úgy, hogy újból hat ember dolgozik egy-egy agy aghordó kocsinál. Amikor két hónappal ezelőtt kint jártunk az üzemben, a cse­réppréseknél komoly rámahiányt tapasztaltunk. Sokszor két-bárom órát is álltak a prések azért, mert nem volt ráma. Ift is meg­változott.:* helyzet. »Rámaanya- gunk volt. csak a szegekben volt hiány. Nem hagytuk annyiban a dolgot. Ma már van szegünk, gyorsan készülnek az új rámák és a másik telepünkről is áthoz­tunk rengeteg olyan rámát, amit ott már bét éve nem használtak.« A nyers tégla, a nyers cserép a présgépektől a szárítóba kerül. Itt is akadt hiba jócskán két hó­nappal ezelőtt- A legnagyobb baj egyike az volt, hogy a rossz munkaszervezés miatt nem volt elég hely a szárítóban, a szárítók jó kihasználása pedig, döntő fon­tosságú. Ma már gazdaságosab­ban használják ki a szárító terü­leteket. A szárító dolgozói sokat javítottak a selejt elleni harcu­kon is. A futószalag mellé ráma- igarí tót állított a vállalatvezető- ség, aki egyben a minőség ellenőrzését is végzi és azóta lényegesen kevesebb be- nyomottszelü, letörtsarkú nyers tégla, vagy cserép kerül a szá­rítóba. Hiányosság volt a vasúti szállí­tásoknál is. Szállítási tervüket nem tudták maradék nélkül telje­síteni, bár a vasút megfelelő szá­mú vagont rendelkezésükre tu­dott volna bocsátani. Most az őszi csúcsforgalomban, a gabo­naszállítások idején már sokkal több nehézséggel kell megküz­deni, hogy a szállítási terv sze­rint előírt mennyiségű készáru elhagyhassa a gyárat. A vasút dolgozóival komplex-brigádot ala­Á tervbrigádok feladatairól TVtagy harc indult üzemeink­ben az 1951. évi terv idő- előtti teljesítéséért. A Arseny új kiindulópontjaivá az alkotmányi versenyszakaszban elért eredmé­nyeket tették a dolgozók és a legtöbb üzemben már számos vállalás született az évi terv tel­jesítésére. Ugyanakkor, amikor az ezévi terv teljesítéséért feszítjük meg minden, erőnket, már az 1952-es üzemi tervek elkészíté­sére is kell gondolni A tervkészí­tés a mostani tervév tapasztala­tai, eredményei alapján kezdődik meg és ebben a munkában jelen­tős szerepet kapnak a nemrég megalakult tervbrigádok. A terv­brigádoknak két fontos feladatuk van: először az idei tervév első félévének termelési tapasztalatai alapján felkutatni a rejtett tarta­lékok különböző formáit, a mun­kaszervezés, szállítás, anyaggaz­dálkodás terén mutatkozó nehéz­ségeket, melyek a termelékenység emelkedését gátolják. Mindezek­ből adódó második fontos fel­adatuk az, hogy a feltárt hiá nyosságok megszüntetésére javas­latokat tegyenek, jelöljék ki a legfontosabb, a legdöntőbb hiá­nyosságot, melynek megszűnte­tése a legidőszerűbb, válasszák ki a legdöntőbb üzemrészt, mely­nek megsegítése elsőrendű fel­adat az egész üzem tervteljesítése érdekében. A tervbrigádok fel­adata még tanulmányozni az el­múlt hónapok legjobb termelési eredményeit, tapasztalatokat, módszereket, melyek elterjesztése szintén igen fontos feladat. tervbrigá lók munkájukban tartsanak szoros kapcsola tot az üzemrészek, műhelyek dől gazóival, használják fel javasla­taikat és végezzenek a dolgozók fokozott aktivizálása érdekében jó éi-vekkel dolgozó felvilágosító munkát. Vonják be esetenként munkájukba az üzem sztaháno vistáít, szak munkásait és velük közösen beszéljék meg a problé­mákat. ötletes módon teremtsék meg annak lehetőségeit, hogy a dolgozók a legegyszerűbb javas­lataikat is eljuttassák a tervbri­gádhoz. Helyes, ha az üzemré­szekben javaslatgyfijtő ládákat állítanak feL ^£©moIy és felelősségteljes munka vár minden üze­münkben a terv brigádokra; segí­teni az 1952-es évi tervek elké­szítését, valamint az ezévi tervek minden résztelében való teljesí térét. kitoltak és így igyekeznek terv­szerűbbé tenni a szállítást. »Az e téren mutatkozó hiányosságo­kat mindjobban meg akarjuk szüntetni — mondja Nagy elv­társ —, de ehhez a vasút dolgozóinak is több segítséget kell nyújtani, mint eddig Még most is előfordul, hagy a szál- litások lassúsága miatt torlódás áll be az üzembon, ami a munkát is akadályozza. <i Szóltunk arról, hogy a manka- szer vezet* fervszorútfensége egy ik főhiúnyoeság volt a téglagyárban. Most is van még hiányosság, de meg kell állapítani, hogy nagyest sokat javult a helyzet ezen a té­ren. Hozzájárul ehhez a jarnlás- hoz még az is, hogy Bognár János művezetőt, aki felelőtlenül végezte munkáját, rontotta a munka fegyel­met és a gyár tervének teljesítését akadályozta, — eltávolították. Az alkotmányi versenyszakasz során komoly fejlődést értek el a dolgozók. Most az a feladat, hogy a műszakiak még fokozottabban be­kapcsolódjanak a versenybe és az üzemi bizottsággal, szakszervezeti bizalmiakkal karöltve szervezzék a versenyt, mozgósítsanak az évi terv iáőelőttí teljesítőére. A dolgozók között egymásután születnek élen­járók, a munka hősei. Melis Pál téglaprés-brigúdja az alkotmányi verseny szakaszban 110.7 százalékos átlagot ért el, most túl vannak már a 150 százalékon ia. A kihordok kö­zött Bencéik Pál és Zsibrita János az élharcosok, az alkotmányi ver- semyszakaszban elért 147.6 százalé­kos normateljesítményüket 153 szá­zalékra emelték. Új kihordási módszert dolgoztak ki * Eddig minden kihordó úgy dolgóaott. hogy bent a kemencében megrakta a kihoi’dó-koosit, kihozta, lerakta a téglát, azután az osztályozó kiválo­gatta és egy harmadik dolgozó az osztályozásiak megfelelően hordta el a tárolási helyekre. Most leegy­szerűsítették ezt a munkát. A ki­hordó kiviszi a téglát, az osz­tályozó rakja le minőség szerint külön csoportokba és «mau szállít­ják el. Ez az egyszerűsítés há­romszorosára emelte teljesítmé­nyüket és keresetűk is 5—660 fo­rintról 1500—1600 forintra emel­kedett. Sokat tettek már a csabai J^g- lagyar dolgozói, hogy a hibákat megszüntetve, teljesíthessék Pár­tunknak adott szavukat és becsü­lettel helytálljanak a terv végre­hajtásában. Tudják, hogy munká­juk nyomán új gyárak, iskolák, kultúrotthonok, mimkáslakáeok, me­zőgazdasági épületek épülnek. A kommunisták élenjárnak, a legutóbbi taggyűlésen is egymás­után jelentettek be vállalásokat az évi terv időelőtti teljesítésére. Hogy még sikeresebben harcolhassanak a tervért, meg kell valósítani a ver­seny rendszeres értékelését és nvií- vánoseágáfc is. Sok szép verseny- tábla hirdeti már ezt az akaratot, de az eredmények még hiányod­nak a legtöbbről. Végül pedig nagy a feladat még a nevelőmunka meg­javítása terén is. A bizalmiak gyen­gén dolgoznak, az egyéni agitáció még nem naponta használatot fegy­ver. A piár elért eredmények fej­lesztéséhez, a hibák megszüntetésé­hez az üzemi pártszervezet adjon, komoly támogatást és minden mun­kában végezzen mélyreható ellen­őrzést, hogy a gyár dolgozóinak harca a terv időelőtti teljesíté­séért győzelmes legyen. (*. «■) A Terv élharcosai Békésmegyei Tata­rozd Váll,lati Szikéra András és Váci Mi­hály szerelők 1000 forint értékű anyag- roegtakaritist vállal­tak alkotmányunk tiszteletére. Ezt a vál- íalá-nkat túlteljesítet­ték: 1588 forint értékű anyagot takarítottak meg. A Scher kőmű­ves-brigád az alkotmá­nyi versenyszakaszban 184 százalékos átlag- teljesittnéiiyt ért el, ami azt eredményezte, hogy 757.12 forint ér­tékű munkaórát taka­rítottak meg. Hrabov- szki Mihály bognár 150 szöza'ékos átlag elérését vállalta, je­lenleg már 177 száza­léknál tart. Orosházi Mígasépi- tés: A vállalat építés­vezetői és munkaveze­tői közli a legjobban kitűntek az alkotmá­nyi versenyszakasz­ban: Bojár Lajos, De­voea Sándor, Csizma­dia Lajos, Magony György, Sül© Ferenc és Metz József. Va­lamennyien könyvju­talomban részesültek. Békéscsabai Tégla­gyár; Veszelka György téglaprés brigádja au­gusztus 30-án az éj­szakai műszakbon 184 százalékos fervteLjeri- tést ért el. A brigád jó munkaszervezésének köszönheti a szép eredményt. Tanú Íjunk a szovjet dolgozóktól: OLVASD a Viharsarok Képét! A muisket megosztás jelentősége A. A. Zvoriktn A szocialista muokavmt^jr * Szovjetunió iparúban« című manlájáten a munkamegosztás jetentöségcrűl é# feladatairól a lebbrk között a kivetkezőket írja: A SZOCIALISTA VERSENY és a sztahanovista-mozgalom fej­lődése arányában egyre változatosabbak teltek azok a formák, amelyek segítségével az élenjáró munkások alkotó kezdeménye­zést fejtettek ki és nagyobb termelési eredményeket értek eL Tudjuk például, hogy a munkamegosztásnak döntő szerepe volt a háborúdéit! ötéves terv időszakában a sztahanovista munkamód­szerekben. Az első sztahánovisták a munka termelékenységének rekordjait éppen az észszerű munkamegosztás alapján, annak alapján érték el, hogy elkülönítették a szakképzett munkát a ke- vésbbé szakképzett munkától, ami lehetővé tette, hagy termelé­kenyebben használják fel a szakképzett munkások munkáját és teljesebben kihasználják a gépi berendezésekéL A szövésben ez például arra vezetett, hogy a több gépen dolgozó szövőnő men-. tesült a mellékművelések végzése alól, a brigádokban a brigád- tagok képzésének figyelembevételével észszerűbben osztották el az egyes műveleteket. A szocialista termetes viszonyai között a munkamegosztás mentes a torzításoktól, melyek a kapitalista ter­melésre jellemzőek, ahol a munkamegosztás a munkás elbuíítá- sára vezet és a munkást a gép kiegészítő részévé teszi. A Ml ÜZEMEINKBEN a munkamegosztást követi a munkás technikai színvonalának emelkedése. Míg a kapitalista munkameg­osztás elve: ».Mindent kipréselni a munkásból«, addig a szocia­lista munkamegosztásnak az a feladata, hogy mindent kiprésel­jünk a technikából. A sztahanovista munkamegosztás egyre ,újabb és újabb termelési ágakat hódít meg, tartalmát tekintve pedig* egyre gazdagabb tesz. " "J ' ’ Autó a marholóLnttálban A Szovjetunióban Srtálimrrúd és Kaíacs között százegy kilo­méter. hasszú szakaszon még eb­ben az évben megépül a Volgá­don! hajózható csatorna és ezzel öt tenger: a Fehér, Balti, Káspi, Azovi és Fekete-tenger között lesz közvetlen, vizáit. Képünk a voiga-doni csatorna építésénél dolgozó EtS-1 jelű lépő ekszka- vátor 14 köbméteres markoló ka­nalát matatja, melyben könnye­dén elfér egy Pobeda autó. Tovább keit javítani a felvilágosító munkát a kisipari termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében Kisipari tavmdösBÖvetkeeerí moz­galmunk erősödése hizonyűtja, hogy a d olgozó kisiparosok egymásután Kmerik fel a fejlődés útját. A kis­iparosok látják, a jó példák pe­dig bizonyítják, hogy a kisipari termelőszövetkezetet be tömörült iparosok életszínvonala nagyban emelkedett a még mindig egyénileg dolgozókéval saemben. A múlt év augusztus 1-én 22 KT&s volt Békés megyében, ma már 60-nál is több van. Megyénk a KTSz-mozgu lomban az élenjárók között van, mégis találhatunk még komoly hiányosságokat a fejlesz­tésben, különösen'a mezőkovácsházi járásban. Ebben a járásban alig alakult még kisipari TSz, ami arra figyelmeztet, hogy meg kell javí­tani a fel világosító munkát. Me­gyénkben az orosházi járás jár az élen: területén már 14 KTSz mű­ködik. . k ' Hiúk a SacUadi CuUMqyát&ól A sarkad! Cukorgyár dolgozói aa alkotmányi mttnkavers-enyszakasz- ban az anvagtakarékosságban szép eredményeket értek eL. Még a kon­gresszusi versenyszakasz befejezé­se után vállalták a dolgozók, hogy az 1951. évben 312 ezer forintot, takarítanak meg. Eddig a karban­tartásnál 51.560 forintot takarítot­tak meg. Auguszta* elején aaayag- megtakarításban a cukorgyárak kö­zül a harmadikok lettek. Ekkor seines fémből 420 forint értéket, vas- és csőanyagokból 23.600 forint értéket, faanyagból pedig 13..V)0 forint értéket takarítottak meg. Ezenkívül megtakarítottak még 097 munkanapok. Az alkotmányi ver- senyszakasz után most a cukor­gyártási szezonra készülnek fel, felújítják hosszúlejáratú verseny- szerződése ikot. A komplex-brigád a vasúttal kidolgozta már a zök­kenőmentes szállítás tervét le, mely egyik biztosítéka annak, hogy a gyár cukorgyártási tervét teljesí­teni, sőt túlteljesíteni tudja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom