Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

\)iUa\*a\ok Vlípe 1951 mp1«ntber 11., vwáruap Párt és pártépítéa II káderképzőlanfolyamek előkészítésének tapasztalatai Irta: Frank Ferenc, a Megyei Pártbizottság oktatási felelőse 4 szocializmus építése egyre nagyobb feladatok eié állítja Pártunkat, egész dolgozó népünket. A ■ feladatok sikeres megoldásáért különösen fontos, hogy a Párt pa­rancsnoki kara, a páitkáderek ma­gas fokú ideológiai képzettséggel rendelkezzenek. Pártbizottságaink előtt egész sor olyan feladat végrehajtása áll, — mint a begyűjtés, termelőszövet­kezeti mozgalom fejlesztése, veze- t.ősógválasztás, az oktatási évad elő­készítése, stb. — melynek jó meg­oldása nem kis mértékben függ a párt- és állami káderok öntudatá­tól, politikai képzettségük színvo­nalától. Ezt világosan bizonyítják az egy’os járások, városok, községek begyűjtési, termelőszövetkezeti mozgalmat fejlesztő eredményei. Az a tapasztalat, hogy tartós eredmé- nyfek csak ott jöhettek létre, ahol a káderek, párttagok jól tanultak, ahol ennek következtében jó politi­kai munkát fejtettek ki a dolgozó nép széles tömegei között. A be­gyűjtésben élenjáró községek kö­zött van Gyoma, ahol Megyeid elvtárs, a község párttitkára példa­mutatóan, rendszeresen tanult. A napokban termelőszövetkezeti köz­séggé lett Sarkadon a párttitkár elvtárs példamutatása, nyomán az egész oktatásba bevontak szorgal­masan tanultak. Meg kell jegyez­nünk, hogy ezekben a községekben nemcsak a begyűjtésnél, vagy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésénél értek el jó eredménye­ket, hanem az egyéb feladatok végrehajtásában is. Ez pedig azt is matatja, hogy egyszerre, egv- időben több feladatot kell és le­het megoldani, — bár jelenleg a legfőbb feladatunk a begyűjtés. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a begyűjtés miatt nincs id'őrik az oktatás előkészítésével foglalkozni* vagy éppen fordítva: nem lehet ar­ra hivatkozni, hogy most a hall­gatókat válogatjuk ki. a vezető­ségválasztást készítjük elő és ez­ért csak fél kézzel foglalkozunk a begyűjtéssel. kiutasunk mennyiségi és mi­nőségi megnövekedése és do- oentralizálása sok olyan új fel­adatot állít járási, városi pártbi­zottságaink elé, amelyeknek megol­dásában még nincs, vagy kevés a tapasztalatunk. A% eddigi tapasz­talatok eredményei azt mutatják hogy járási, városi bizottságaink a Megyei Pártbizottság útmutatása alapján ezeket a feladatokat — mint pl. a káder képző tanfolyamok előkészítését — zömél>en jól oldot­ták meg. Különösen jó munkát vég­zett etéren az orosházi városi pártbizottság, amely biztosította a hallgatókkal való személyes beszél­getéseket is. A hallgatók képzett­ségét és kérését figyelembe véve végezték el a beosztást a külön­böző szakokra. Bolsevik Párt tör­téneti szakra (főleg pártiunkcioná- riusokat) húszat, politikai gazda­sági ínszakra (főleg gazdasági funk­cionáriusokat) hatot, 8 Sztálin elv­társ életrajzát tanulmányozó szak­ra (tanulásban kevésbbé gyakorlott elvtársakat) tizenötöt osztottak be. Egyes járási pártbizottságainknál Helyreigazítás Lapunk szeptember 13-i számá­ban »A földművelési, minisztéri­um felhívása az amerikai szövő­lepke irtására« című közlemé­nyünkben el'rás következtében helytelenül ezeket irtok: »Perme­tezésre legalkalmasabb a Hungá­ria Ma‘adór permetezöszer ötszáza­lékos oldata.« Helyesen így hangzik: »Perme­tezésre legalkalmasabb a Hun­gária Matador permetezöszer két­rr-'7alf,:!'S oldata.« azonban mutatkoznak hiányosságok. A sarlcadi járási pártbizottság pl. káderképzőtanfolyamokra mindösz- szo 40 elvtársat osztott 1», noha az elmúlt oktatási évadban ebben a járásban 110 középfokú politikai iskolai hallgató tanult, akiknek a káderképző tanfolyamra való bevo­nása indokolt volna. De hiányossá­gok tapasztalhatók a konferenciák, tanulókörök kialakításánál is. Ez azt a feladatot tűzi járási, városi pártbizottságaink elé, hogy az erők egyenletes szétosztásával, a legjobb hallgatók tanulókörvezetőknek való biztosításával sürgősen javítsák ki ezeket a hibákat. A hibák, hiányosságok együk oka a decentralizálás helytelen ér­telmezése. Ez különösen megmutat­kozott egyes járási pártbizottsá­gainknál, mint pl. a mezőkovács­házi járási pártbizottságnál. A me- zőkovácsházi járás pártbizottsága a politikai iskolák hallgatóinak ki­választását csaknem teljes egészé­ten minden segítés, tanítás nél­kül az alapszervezetekre bízta. A decentralizálás nem azt jelenti, hogy' az oktatási feladatokat át- hárítj uk a pártbizottságokra, azok pedig az alapszervezetekre. A de­centralizálást úgy kell végrehaj­tani, hogy megtanítjuk ennek so­rán a pártbizottságokat, azok pe­dig az alapszervezetoket a felada­tok megoldására. Jól végzi ezt a feladatot pl. a szeghalmi járási pártbizottság, amely széleskörű ak­tívahálózattal biztosította, hogy az alapszervezeíek közvetlenül kapja­nak segítséget s így megtanítsák az alapszervezetet az oktatási mun­kákkal való helyes foglalkozásra. A segítségnyújtás azonban nem azt jelenti, hogy a feladatokat a párt- bizottságok helyett a Megyei Párt- tdzte.t-ág Végzi el. A Segítségnyúj­tás azt fém jelenti, hogjy az alap- szervezetek feladatait a járási párt- bizottságoknak kell elvégezni. legfontosabb feladatunk most az oktatási munkában a ká­derképző tanfolyamok hallgatóinak kiválasztása, konferenciákba és ta­nulókörökbe való beosztása. Fel­tétlenül fontos, hogy a kádertan­folyamok hallgatói közé felső fok­ra kiválasszuk mindazokat az elv­társakat, akik az elmúlt oktatási évad során a felső, vagy középkáder- képzőtanfolyamot sikeresen elvé­gezték, akik a kádorképzőtanfolya- mok anyagát magántanulás során megfelelően elsajátították. Biztosí­tani kell, hogy a felsőfokú ká­deroktatásban tanuljanak a politi­kai alapismeretek tanköreinek ve­zetői részére szervezett propagan­dista szemináriumok vezetői is. Kö­zépfokú kádertanfolyamokra olyan elvtársakat vonjunk be, akik ez el­múlt oktatási évben jól végezték el a középfokú politikai iskolát, továbbá azokat, akik eredménye­sen tanulmányozták a középfokú po­litikai iskola anyagát. Feltétlenül fontos, hogy biztosítsuk a pártis­kolát végzett elvtársak bevonását is a káderképző tanfolyamokra. Sür­gősen ki kell javítani azt a hibát, hogy pártonkívülieket egyáltalán nem vonunk be a kádertanfolya­mokra. Ügyelnünk kell arra, hogy biztosítsuk a néphez hű értelmisé­giek — elsősorban műszaki értel­miségiek — bevonását is az okta­tás különböző formáiba. Pártbizott­ságainknak világosan kell látniok, hogy a káderképző tanfolyamok megszervezése és minikéi ja a hall­gatók kiválasztásától igen nagymér­tékben függ, a jó kiválogatásnak pedig az alapja az egyéni beszélgetés. Egyéni beszélgetés nélkül nem le­hetséges, hogy pártbizottságaink még jobban megismerjék a tan­folyamokra javasolt elvtársakat, de nélküle nem tudják megoldani a szakosítást sem. Csakis az egyéni beszélgetés során tájékozódhatnak a hallgatók kívánságáról, arról, hogy ki milyen szakon szeretne tanul­ni. A beszélgetést folytató bizott­ságok nézzék meg a hallgatók múltévi tanulási eredményeit és azt, hogy az illető elvtársak ho­gyan hajtják végre pávtmegbíza- tásaikat. feladatok sokrétűek és na­gyok. Pártbizottságainknak, látni kell, hogy milyen nagyje­lentőségű a kúdertanfolyamok jó előkészítése. További eredményeink­ben úgy gyümölcsözik az oktatás eredménye, amilyen gonddal rak­juk le alapjait, — végezzük el a kádertanfolyamok megszervezését, így is kell biztosítanunk, hogy az oktatási ■ év során meg szilár­dabb, áldozatkészebb kádereket ne­veljünk ki. Hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Párt a káderek, a párttagok oktatásának, az kitűnik abból: a Párt, amikor mindkét keze tele van munkával, foglalkozik m i ndeaiegyes elvtárs ta­nulásával, nevelésével. ] A battonyai | A battonyai kultúrcsoportok kultúragitációval segítsék a begyűjtést és a soronlévő feladatok megoldását leleplezze a szabotáló kuláko- kat Az olyan kulákokat, mint Ternován Aurél, aki azzal akarta megkárosítani a dolgozó népet, hogy asz tagba rakta a beázott gabonakereszteket. Ha észre nem veszik, elrothad. Magyar József 33 holdas kulák 6 hold kender­nek a betakarítását szabotálja s így tovább a többiek. Ugyanek­kor széltében-hosszában hazu- gabbnál-hazugabb rémhírekkel igyekeznek a dolgozó paraszto­kat megtéveszteni. Az ilyen rém­hírek következménye, hogy Jan­kó József négvholdas s Kergyik Mihály 3 holdas dolgozó parasz­tok és még egynéhányan padlá­saikon tartogatják felesleg gar bonájnkat. Hogy miért szabotál­nak és miért terjesztik a rém­híreket a kulálcok? Azért, mert nem tetszik nekik, hogy a ma­gyar, román és délszláv dolgozó parasztok testvéri együttműkö­désben élnek és építik a szabad, boldogabb jövőjüket. Magyar Já­nos kulák már biztos, éjjel vá- gattalta volna le a kenderjét, ha igába foghatná a kultúrcsoport valamelyik tagját, mint ahogy a múltban tette. ne dolgoz lat­kultúrcso- port a téli falusi kultúrverseny alkalmával országos hírnevet szerzett. Egyik sikert a másik ulán aratta. El­hozta az első díjat a járási, a megyei, sőt az országos kullúr- versenyről is. Mind a három első helyezést színes díszoklevelek bi­zonyítják. A kultúrcsoport tagjai legbüszkébbek azonban arra, amelyiket az országos versenyen kaptak. Hiszen azon az oklevelei! aláírásával Révai József elv társ, népművelési miniszter is elis­merte jó munkájukat. Nagy ki­tüntetés ez és sokra kötelez. Szeretettel fogadják, érdeklő­déssel nézik a délszláv kul hír­csoport szerepléseit is a balto- nyai dolgozók, ők is jól szere­peltek a téli kuUúrverseuycn. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy nem hiányzott az akarat, hanem szívvel-lélekkel igyekeztek népi kultúrájukat ápolni, fejleszteni és széles körben ismertetni. után mind­jó szereplésük két cso­portnál egy kis veszély jelentke­zik. Mégpedig az elbizakodás ve­szélybe. Az elbizakodottság még soha nem szült eredményt. Ez megmutatkozik abban is, hogy sem a román, sem a délszláv kul­túrcsoport nem szerepelt kellően az utóbbi időben. Kevés kultúr- agitációt fejtettek ki a soronlévő feladatok sikere érdekében. Nem látogattak el egyszer sem tánca­ikkal, dalaikkal a cséplőbrigá­dokhoz és a beadásukat jól tel­jesítő dolgozó parasztokhoz. En­nek részben a helyű" párfezérvé- zet és a tanács cica. amiért nem hívta fel erre a figyelmüket. Púja elvtárs, a községi pártlitkár és Mágori Kornélia, a román kultúrcsoport vezetője arra hi­vatkoznak, hogy a csoport tagjai dolgoznak és nem érnek rá. Ez nem lehet kifogás. Hiszen a nép­nevelők is nap, mint nap dol­goznak s (mégis időt szakítanak a felvilágosító munkára. A kullúr- munkának is ez a feladata. Az, hogy' rigmusokkal, énekekkel nép­szerűsítse a jól teljesítő dol­gozó parasztokat s az, hogy H°g> Soha hassanak sen­kit éhbérért és hogy ne sikerül­jön az imperialistákkal közösen szőtt gálád tervük: a háború, ezért kell mindkét s valamennyi battonyai kultúrcsopprtnak is megjavítania a kuílúragilációt. Az kell, hogy a népnevelőkkel össze­fogva, győzelemre segítsék a tszcs-k felfejlesztését, a begyűj­tést és az egyéb "niüíftáK'ST.' Az kell, hogy mindkét csoport meg­növelje a 11—12 tagú létszámát Vonjanak be minél több fiatalt, még az idősebbeket is. Ez nem is olyan nehéz. A román kultúr­csoport már ért el eredményt Most lépett be közéjük Marosán Ilona és Marosán Tivadar. Bizo­nyára akadnak még többen, akik­kel együtt még eredményesebben fejleszthetik népi kultúrájukat és a kultúra fegyverével elősegítik, hogy Bailonya az élenjáró közsé­gek között idejében végezzen el minden soronlévő feladatot IC Az elmúlt év őszén, ezév tava­szán estinként legtöbbször sötét volt a dombegyházi pártház. Ne higy- je senki, luogy talán azért, mert a dombegyháziak nem szeretik a Pártot- Másért! A pártszervezet székházénak gondnoka: a falube­liek által jólismert »Rozi néni«ak­kor ilyenformán mondotta: »-B- Nagy miatt nem jönnek a Pártba, pedig a Pártot szereti ebben a fa­luban is minden dolgozó.« S, ha megkérdezték Rozi nénitől, hogy ki az a B. Nagy, akkor percekig zavartan tördelte ujjait és szé­gyenkezve válaszolt: a párttitkár, hát szóval... B. Nagy. Milyen'ember volt az a B. Nagy? Valóságos kiskirály és diktátor volt a faluban, semmibe sem vette a párttagok, a dolgozók véleményét- Hátai elvtárs, meg többen mások is néhányszor megkísérelték meg­mondani B. Nagynak, de a kis­király mindannyiszor sbeléjük fa­gyasztotta a szót«. Kovács And­rás pártonkívüli dolgozó paraszt is szeretett volna eljárni a Pártba, dekát meg sem próbálta, mert hal­lotta a párttag októl: B. Nagy nem tűr meg pártonkívülit. . . Minket sem sokra becsül, mi sem merünk neki szólni, mert. mindjárt lébun- kóz« bennünket,. Mindez pedig Rákosi olt társ I960 február 10-i beszéde utói történt s történhetett­Qombegyliázán is felfelé vezet már az át ' Gyakran idézték a dombegyhá­ziak maguk között — B. Nagynak fel sem merték említeni — Rákosi elvtárs szavait: »■Ahol nem hallgat­ják meg, süt elnyomják a tagság kritikáját, és ahol még kevésbé le­het szó önkritikáról, ott az út le­felé vezet.« Nem erősödött, hanem inkább igen gyengült a dombegy­házi pártszervezet. A párttagok nagyrésze, a basáskodó B. Nagy miatt semmiféle pártmunkát nem végzett, sőt voltak olyan pártta­gok is, akik elkeseredésükben hó­napokon át a tagdíjukat s&m fi­zették- Meglazult Dombegyházán a Párt, és a tömegek közötti leapcso- lat,. Az ellenség pedig: Horváth, Kotroczó, Gulyás és a többi kidák széltében-hosszában szórta a rágal­makat a Pártra s végezte akna­munkáját,. Hónapokon ál egyetlen tagje­löltet sem vettek fel és a párt­szervezet gyenge munkája követ­keztében a falit dolgozó paraszt­jai az elmúlt évben az utolsók kö­zött voltak a begyűjtésnél, az őszi mélyszántásnál, — minden mun­kánál. Téliek a hónapok. Aztán a Párt leváltotta a kiskirályoslcodó B. Na­gyol, mint olyant, akt múlt all m u megtisztelő pártfunkcióra. A falu párttitkára Polacsek Antal elv- társ leit. Ismerik öt jól a faluban, ■mindenki derék embernek tatja, — így hát a párttagok kezdtek eljárogatni a pártszervezetbe. A pártlitkár elvtárs kikérte, kikéri az ö véleményüket, meghallgatja a pártonkívüliék szavát. Lassan, de állandóan javult, a pártélét Domb- égyházán. Újból ismerkedtek a párttagok a pártdemokráciával, bí- rálallal, önbírálattal. Ma már vala­mennyien mernek élni jogaikkal és teljesítik kötelességüket. Persze, azért, még Dombegyházán is az egyik legfontosabb feladata a párt- titkár elvtársnak, hogy tovább mé­lyítse a párttagokban a felelősség- érzetet, hogy még jobban élje­nek jogaikkal és így még jobban teljesítsék kötelességüket. Kovács András pártonkívüli dol­gozó paraszt is kezdett eljárogat- r/ii a Pártba, sőt, népnevelő is lett- A hazával szembeni kötelességének teljesítésében élenjárt. A párttitkár elvtárs segítette őt, és így Kovács András tagjelölt lett — kiérdemel­te a nagy megtiszteltetést. De nem­csak 6, hanem soltan mások is. Az utóbbi két hónapban 30 arra érde­mes dolgozó parasztot vettek fel tagjelöltnek. A beadásukat teljesítő pártonkívüli dolgozó parasztok pe­dig: Szekeres Ferenc, Fekete Béla és a többiek megtiszteltetésnek vet­ték, hogy végezhetnek népnevelő- munkát,■ Az ellenség minden mesterke­dése ellenére egyre erősödik Domb­egyházán a Párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat, nő az egyszerű em­berekben a Párt iránti tisztelet-, sze­rétet. Ezt igy öntötte szavakba Szekeres Ferenc: »Nem vagyok párttag, de a Pártot becsülöm, sze­rétéin, mert mindannyiunk boldog életéért, a békéért harcol«. A Párt és a tömegek közötti kapcsolat szi­lárdítását jelenti az is, hogy a dombegyházi dolgozó parasztok az elsők között állnak a begyűjtési versenyben. Csütörtökön estig már 30 százalékkal túlteljesítették évi kenyérgabonabeadási tervüket. S tudják azt is, hogy n&m is olyan sokára az 6 falujukban is kigyul­lad majd a villanyégő .. . • •. A házak belesimulnak a sö­tét-be. A pártszervezetből fény ve­tődik az útra. Bernt a pártszerve­zet nagytermében pedig több, mint 150 párttag, pártonkívüli tanács­kozik. Tart a népnevelőértekezlet. Uj győzelmekre, vezetőségválasz- tásra készülnek. Dombegyházán is felfelé vezet már az út! (m or vay)

Next

/
Oldalképek
Tartalom