Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-13 / 213. szám
1951 swptfniltN 13.. csiitftrtnk [/LUaisawU Vit^r, „A tew édiink és mi a tewéti" A technikai minimum tanfolyamok és vizsgák jelentőségéről Egri János raktárvezető e Da- autszövőben. Ivót évvel ezelőtt aa lspk között jegyzett 800 forint ervkölcsönt, Négy darab 200 fo-t intőé kötvényt kapott. Sokáig olvasgatta a kötvény szövegét, meg-, ráta jól a disaes képeket rajta, i hatalmas gyárat, a szántó trak- őrt és felöl Népköztársaságunk dinerét, aztán szépen eltette mind i négyet. A jegyzés napjaiban sok- ■zor elmondta a raktárban, hogy niért adta a 800 formtet. »Ez, imit én adok nem sok, de szivein adom. Igaz az elvtársak, én ■s azt mondom: olyan, mintha vgyik zsebünkből a másikba ten- aénk a pénzt, hiszen annak á tervnek a megvalósítására adom, mely nekem is szebbé, jobbá teszi az életem. A munka mellett erre is szükség van.« Két éve ennek és azóta Egri János 800 forintja is sokszorosan visszatérült TJÍ raktárépület készült a gyárban .szebb, modernebb, múlt a régi volt. »Ez is a terv eredménye, — mondta akkor, amikor vidám szemmel nézegették kívül belül az új raktárt. Valaki megemlítette azt is, hogy mennyivel jobb fo- nn’at kaphatnak a szövők ezután, me-é. a raktározás sokkal helye- sotiTi, észszerűbb lesz. Bégen bizony ládaszámra a nyitott színek a*tán nagyon kiszáradt, vesztett a minőségéből. Közijén form a sima- szövődében is felszerelték a terv ajándékát, a "dolgozók régi kívánságát, az új lég- nedvesitőt. A szövők mindenütt arról beszéltek, hogy sokkal kevesebb lánefonal szakad el azóta. Valóban igy volt! A műszakiak ki is számolták, hogy egy nap alatt 312 méter áruval többet gyártanak a simaszövődében, mert nem vesznek el értékes percek a sok láncfonalszakadás kijavításával. Nemcsak az új raktárépület, a légnedvesitő előnyében, da sok más formában is naponta élezték azt, hogy a tervkölcsönre adott forintjaik visszatérülnek. A termelésben, kultúrában, sportban, mindenütt segítette őket a terv. Erre gondoltak akkor is, amikor a békekölcsönt jegyezték. Egri elvtárs, megtanulta: a Párt szavára építeni lehet, mint a kősziklára és ebből a kölcsönből már kétezer forintot jegyzett. Ez is mutatja azt, hogy 1949 óta mennyivel jobban él mar Egri elvtárs, minden dolgozó. Amikor hírét vette, hogy újból megkezdődik a tervkölcsönköt- vények húzása, valami izgatottságfélét érzett. A húzás előtt elő vette a kötvényeket. Egri elvjiLtt halmozták fel a fonalat, ami I társ jól megjegyezte számokat. Vasárnap, ahogy; kezébe vette a Szabad Népet, az ezerforintos nyeremények között megtalálta egyik kötvényének számát! örült az egész család. Kétéves kisfia vidáman ugrálta körül őket, Egri olvtárs pedig megint arra gondolt, amit a gyárban any- nyiszor elmondott, aztán ki is mondta: »ez már csak ráadás...« Hétfőn megkapta a pénzt: 840 forintot. Elhatározták, hogy ruhát, cipőt, könyveket vesznek rajta. Az üzemben is tudta már mindenki hétfőn, hogy kihúzták a kötvényét. De nemcsak az övét: nagyon sok dolgozó újságolta el a hírt, hogy 1000, 500, 300 forintot nyertünk! „Mindenki nyert itt nálunk — mondta Egri elvtárs —, azok is. akiknek nem húzták ki a kötvényét. Nézzünk körül az üzemben. Itt az új raktár, az új légnedvesítő, nehéz is vógigsorolni mindent. A terv értünk van. és mi a tervéit és a sok ajándékot, segítséget azzal köszönjük meg, hogy megtartjuk az üzem homlokzatán ragyogó élüzem-csillagot!« A napokban újabb hír járta végig az üzemet. Nemsokára sor kerül a békekölcsönkötvények húzására. Ez is és az összeg, amelyet nyert, a terv minden eddigi ajándéka még nagyobb helytállásra buzdítja őt, — a tervért, családjáért, % békéért, (s.) Tyukodi pajtásnak meg a többiek-! van szükség, mint amilyen Vak mek a megjelenése pedig elvezettel Bottyán, Tyukodi pajUVs s a töl> Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az MAC«ADATSZOLGÁLTATÁS bi kuruc hősök voltak. Csakis az ilyen hazafisággal tudjuk meg- yédeni és tartóssá tenni azt, amiért ők vérüket hullatták, s amit mi a szovjet hősöktől kaptunk: hazánk függetlenségét, népünk békéjét. Megnyílt színházunk előadásai sokat segítenek ebben. Kukk Imre A keddi megnyitó előadás Ígéret arra: Békéscsaba dolgozói állandó színházukat birtokba veszik KEDDEN ESTE nyitotta meg kapuit Békéscsabán az állami Szigligeti színház. A padsorok, páholyok perpeken belül zsúfolásig insegkdlej}. Az arcokon nieg- , elégedettség s érdeklődés tükröződött. A megelégedettséget az a tudat keltette, hogy Pártunk s kormányzatunk nagy áldozatoki árán biztosítja a város dolgozói részére az állandó színházak — Színházunk a kultúrforrada- lom vívmánya — mondotta Da- niss Győző, a színház igazgatója megnyitó beszédében. A színház tagjai a Párt útmutatása szerint küzdenek a szocialista népkultú ra . megvalósításáért, mert elő akarjuk segíteni a termelő munkát az üzemekben, a földeken, a béke, a jólét érdekében. Harcunkat Pártunk, Rákosi elv társ vezeti, s ez biztosíték arra, hogy ez a harc, mely érettünk, népünkért folyik, győzedelmeskedik. Még be sem fejezte szavait, amikor nagy taps titán a közönség felállva percekig, hangos éljenzéssel köszöntötte a Pártot s nagy tanítónkat, Rákosi elvtársat, szép jelenünkért s a még szebb holnapért. SZEGEDI ALBERTNÉ elvlársnő, a városi tanács elnöke ünnepi beszédet tartott. Méltatta a kultúra területén elért eredményeinket. Az Intemacionálé hangjai és a pár percnyi csend után a szinház kórusának nagyszerű előadásában felcsendültek a Csínom Palkó, Csínom Jankó daljáték első hangjai. A tarkaruhás, mulatozó betyárok, a régi legendákat elevenítik meg. Köztük ott esettenkedik a kapzsi kocsmáros. A búsan hangzó betyámótákat a színen megjelenő Csínom Palkó, Csínom Jankó vidámsága szakílja félbe. A vidámságot aztán még fokozza Rosta Márton és a kedveshangú Éduska megjelenése. Csak pár perce játszanak s már magukkal ragadták a közönséget Vak Bottyán és vörösdolmányú, darutollas süvegü kurucainak őket a dicső szabadságharcok ide- jéhezi. A kurucoknak a haza függetlenségéért,,vívott harca vonul végig a darabon, amit tarka jelenetek, szebbnél-szebb zene- és énekszámok, gazdag és díszes öltözékek tesznek nagyszerűvé s elragadóvá. A szereplőket az a lelkes igyekezet jellemzi, mellyel vissza akarják adni azokat a mondanivalókat, amit Farkas Ferenc Kos- súth-dijas zeneszerző darabja elmondhat a kuruc időkről. EZ SIKERÜLT is nekik. Edus- ka, Farkas Anni és Csínom Palkó, Somogyi Géza természetes játékukkal s kellemesen hangzó dalaikkal nyerték meg a közönség tetszését. Nagy tetszéssel fogadták Zsuzsika, Kádár Etelka bájos játékát és énekét. Nagyszerű figurát alakított Boross János, a kocsmáros, Erdédi Kálmán, a Pipcrecz báró, Füzesi Oltó Kohári gróf, Szép Zoltán Förgeteg betyár szerepében. Kiemelkedők voltak a láncbetétek, a kórusdalok s a zeneszámok. Egészében véve, valamennyien jót nyújtottak. Lelkes igyekezetük és akaratuk biztosíték arra, hogy megnyerik a megye s Békéscsaba dolgozóinak tetszését Megszeretik jó előadásaikat Megtanulják azt, amit Vak Bottyán mondott a harmadik felvonás egyik jelenetében: »A győzelem csak akkor lesz igazi, ha az egész világ népei egyöntetűen harcra kelnek a zsarnokok ellen.« A zsarnokok most is éppen úgy leselkednek ránk, mint Vak Bottyán idejében. Éppen ezért most is olyan harciasságra és igaz hazafiakra íiia: JOÓS ISTVÁN,'a SZOT megyebizottságáuak bér- és termelési felelőse T> ártunk II. kongresszusa népA gazdaságunk szocialista épi~> tésének új feladatait tűzte ki számunkra. Szocialista iparunk olyan gyors ütemben fejlődik, hogy ea a fejlődés felveti a munkaerőol- látás problémáit. Egyre több új. dolgozó bevonása inellett egyik legfontosabb feladatunk az, hogy megjavítsuk a szakmunkások arányát a nőm szakképzettekhez képest. A felszabadulás előtti szakmunkásképzés olyan tanfolyamokon történt, ahol a dolgozók részvételét minden eszközzel korlátozták. A szakmai képzést az inas- kodás után a kapitalisták nem tették lehetővé, számtalan olyan szakmunkás volt akkor, aki tanult szakmájától eltérően segédmunkásként volt kénytelen dolgozni. TVÍpi demokráciánkban az ipari tanulóképzés ma már túlnyom ói-észt tanműhelyekben és ta- nulóotthonokban folyik. A megnövekedett munkaorcszük'égletekc t azonban csupán az ipari tanulóképzés útján nem tudjuk biztosítani, ezért az a feladatunk, hogy minél több magasképzettségű szakmunkást adjunk szocialista iparunk száméra. E feladat megoldásának feltétele a technikai minimum tanfolyamok, illetve vizsgák bevezetése, mely' ösztönző erőt jelent a szakképzettség emelésére, magasabb bérkategória, magasabb életszínvonal elérését biztosítja. A Szovjetunióban a szakmunkások képzésének legdöntőbb részét szintén a technikai minimum, tanfolyamok és vizsgák képezik; A szovjet dolgozók nagyszerű tapasztalatait használjuk fel mi is most, amikor megkezdjük megyénkben is a technikai minimum, tanfolyamok szervezését, valamint a tanfolyamok megindítását. Erre különösen nagy szükség, van .az építőipar ‘ területén, de ugyanúgy más iizemekljon is. o o házi Maga-építési Vállalatnál az üzemi bizottság segít: égével jól megszervezték a te- hÍTzeiiiüiik clclénelí fontos eseiaiónyo a termelési értekezlet Elmondta : id. Engelhaft György, a békéscsabai téglagyár műszaki vezetőbelyettese A Békéscsabai Téglagyári an is a napokban kezdődnek meg a termelési értekezletek. Az egyik részleg termelési értekezletének én leszek az előadója s már napok óta figyelmesen olvasom az értekezlet jelentőségével és feladataival foglalkozó cikkeket, brosúrákat. Ezek alapján fogok foglalkozni a termelési problémákkal, eredményekkel, hiányosságokkal. Beszámolok majd arról, hogy a legutóbbi termelési értekezleten bejelentett javaslatokkal mi történt, mennyiben valósítottuk meg azokat. Egy ilyen javaslat volt az, hogy az igazolatlanul mulasztókkal szemben a legerélyesebben kell fellépni. Ez a javaslat meg is valósult. Az egyik brigád dolgozói pl. leváltották Milecz Jánost, a brigád vezetőjét igazolatlan hiányzásai és késései miatt. Természetesen a nevelőmunkát is továbbfejlesztettük és elértük azt, hogy a munkafegyelem eokat javult. Elmondom azt is a dolgozóknak, hogy a tervszerű munka területén hogyan értünk el javulásokat. Az volt nálunk a nagy hiba, hogy a dolgozók, sőt, a vezetők sem voltak tisztában azzal, hogy milyen munkát kell végezniük holnap, vagy holnapután. Ez a tervszerűtlenség a termelésre is rányomta bélyegét, sok akadály merült fel. Az eredményekről szólva arról is beszélek, hogy az alkotmányi versenyszakaszban hogyan értük el szép eredményeinket és elmondom azt, hogy mindezeket tovább kell fokozni. Évi tervünket időelőtt akarjuk teljesiteni és most, hogy rövidesen a negyedik negyedév torvfeladatainak megvalósításúhoz fogunk, több nehézséggel kell megküzdemünk. Az őszi napok már nem lesznek olyan melegek, jól mog kell szerveznünk a mesterséges szárítást. Hogy ez sikerüljön, ahhoz a dolgozók javaslatait fogom kérni. Bsszélek a Gazda-mozgalomról is, ami eddig nálunk nagyon mellékesen kezelt dolog volt. Megbeszéljük, hogy mit tehetünk mi a nrozgalom sikere érdekében. Azt akarom, hogy beszámolóm felkeltse a dolgozók érdeklődését és értékes felszólalásaik elősegítsék azt az elhatározásunkat, hogy ezévi tervünket időelőtt befejezzük. nikai minimum tanfolyamot, a legutóbbi előadáson már 28 szakmunkás jelent meg. Kezdetben azonban hiányosságok mutatkoztak, mely főként annak tudható be, hogy a vállalatvezetőség nem tárgyalta meg megfelelően a szakszervezettel, műszakiakkal a tanfolyamok megrendezésének kérdését. A csabai Magasépítésnél még alig foglalkoztak a tanfolyami megindításával. Itt a legnagyobb hiányosság az, hogy mindenki — különösen az oktatási felelős — sok munkájára hivatkozva nem sokat tesz a tanfolyamok szervezése érdekében. Ezen az állásponton sürgősen változtatni kell. Különösen jól megszervezték a tanfolyamokat a mezőhegyesi Cukorgyárban, ahol a répaátvevők közül 203 dolgozó már le is vizsgázott. A géplakatosok közül négyen vizsgáztak le jó eredménnyel és a vizsga után valamennyien a II. és Ill-as kategóriából a IV«et* besorolású bérkategóriába kerültek fel. A textilipari üzemek is megkezdték a technikai minimum tanfolyamok szervezését. Általában; mindenütt jól halad a szervezés, hiányosság főként a Kötöttárugyárban mutatkozik, ahol a vállalat- vezetőség és az általuk megbizot- tak nem fordítanak gondot orio a fontos kérdésre, l’ontos az is, hogy a műszaki értelmiségi dolgozókat is bevonják ebbe u munkába. A technikai minimum tanfolyam elvégzésének lényege az, hogy aki a szakmai ismeretek bizonyos meghatározott minimumából vizsgát tesz, az jogot szerez a magasabb besorolásra és magasabb keresetre is. A technikai minimum tehát azoknak az elméleti és gyakorlati követelményeknek fontos- meghatározása, amelyekre bizonyos munka elvégzéséhez feltétlenül szükség van. A tanfolyamok elvégzése nem kötelező, mert a dolgozók enélkül is letehetik a technikai minimum vizsgát úgy', hogy a szükséges szaktudást egyéni tanulás útján sajátítják el. Természetesen, sokkal előnyösebb és sokkal jobb a közös tanulás, mert a felmerült kérdéseket a hallgatók megvitatják, kicserélhetik tapasztalataikat, eredményesebben, mint akkor, ha az egyéni tanulás során felmerült kérdéseket napokkal később tárgyalják meg. A technikai minimumok rendszerének jelentősége tehát abban áll, hogyt emelve szakmunkásaink tudását elősegíti a terv végrehajtását, lehetővé teszi az előirányzatok túlteljesítését. Igen sok dolgozónk van még, aki a normát 100 százalékon alul teljesíti s ez főleg a szakképzettség hiányosságaira vezethető vissza. A technikai minimum vizsgák után ezek a dolgozók is sokkal jobb termelés* eredményeket érhetnek majd el és> igy gyors ütemben meg tudjuk) szüntetni valamennyi iparágban «. szakmai képzettség hiányosságaival együttjáró gátló akadályokat; A Terv élharcosai Békéscsabai Vasútüzem: A szeptem- jer 1-től 10-ig terjedő versenyszakasz egjobb dolgozói: Sack József rendelkező forgalmi szolgálattevő, átlagos eljesitménye 114 százalék, Kiss Imre szolgálattevő vál- ;óőr, a kocsimozga- ást 127 százalékra, ieljesitette. Harmati 1. András gépkisérő a gőztartási egység- idő teljesítésénél 147 százalékos eredményt ért el. A vonatkísérő dolgozóknál kitűnt Aranyos János és brigádja 122 százalékos, Báli Mihály és brigádja 118 százalékos teljesítménnyel. Békéscsabai Téglagyúr: Duna János a kovácsok, lakatosok és karbantartók művezetője részlegé- : ben jó nevelőmunká- j val egyre inkább el- |j terjeszti a Gazda- : mozgalmat. Ahol csak lehet új anyagok helyett használt, •) ócska anyagot dől- goznak fel. Hegesztő- pálcák helyett is öcs- -j ka vasdróttal hegeez- •< lenek és komoly •) megtakarítást érnek 3 el. :]
