Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-12 / 212. szám
1951 szeptember 12., szerda Ma már büszkén mondiiatjnk: Murony tszes-kizség lelt Elmondta: Vetési Gábor, a in ürömi tanács VB elnöke _____________—_____ VíUoA&aiok Vlépc 3 í j vállalások a csabai Magasépítés mezőtúri építkezésén Pártunk II. kongresszusán azt mondotta Rákosi elv társ: »Uj ötéves tervünk végrehajtásában, de különösen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében óriási feladat hárul az államapparátus" ra, elsősorban községi, járási és megyei tanácsokra.« Mi Rákosi elvtársnak ezt a figyelmeztetését megértettük és a kongresszus után még fokozolt- tabb erővel láttunk hozzá a tszcs- fejlesztési munkához. A helyi pártszervezet segítségével a rendszeres egyéni agitáció mellett minden héten kisj-y üléseket szerveztünk. Ezeken a kisgyűiésekea a tanács tagjai is minden esetben részivé tíek. Segítettünk elmagyarázni a dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodással járó előnyöket. Összehasonlítottuk a csoportok eredményeit a kívülállók eredményeivel és bebizonyítottuk, mennyivel többet lehet termelni, ha a földet táblásán művelik. Meg kell említeni, hogy február 24-ig községünkben csupán egyetlen tszcs volt: a Ill-as típusú »Alkotmány«. Ez a csoport eleinte nem tartozott az élenjárók közé, rohamos fejlődésével mégis felkeltette a község dolgozó parasztjainak figyelmét. Egyre nőtt az érdeklődés közternielöcsoportok j ál’andó elégedetlenség uralkodott, örökös civakodás vette kezdetét. A kalákáknak azóta kitettek szűrét mag.sk a csoporttagok s ez megnövelte a még kívülálló dolgozó parasztok bizalmát a csoportok iránt. A kidákok kizárása óta léptek a csoportba Csapó Miháiy 2, A me! jak János 5, Vereska Pálné S kai. holdas dolgozó parasztok és mások. Az őszi felfejlesztés megkezdése után, rövidesen tszcs-be lépett a dolgozó parasztok nagy része s a földek tagosítását is egyhangúlag kérték. És kérték azt, hogy Murony községet vegyék fel a tszcs községek táborába. Ez meg is történt és ma már büszkén mondhatjuk: Mu' rony tszcs-kőzség lett. Elért eredményeink arra buzdítanak elsősorban bennünket, tanácstagokat, hogy munkánkat tovább fokozzuk, teljes erőnkkel támogassuk meglévő terroclőcso- portjainkat munkájukban, segítsünk a vezetőségnek a munka- szervezésben és segítsünk a cso- portonbelüli demokrácia kiépítésében. Minél jobban oldjuk-meg a ránkváró feladatokat, annál jobban erősítjük országunkat, segítjük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. ségünkben iránt. A tanács ezt úgy is segítette, hogy csoportlátogatásokat szervezett. A érdeklődőket elvittük a nagyszénás! »Dózsa« tsz-Iie, a mezőberényi »Vörös Csillag« tsz-he ahol szentlől-szembe látták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparceüákka! szemben. Március 10-re már nyolc I-es típusú termelőcsoport alakult meg községünkben. Ezt a tömeges belépést elősegítette az is, hogy a tanács tagjai mind, kivétel nélkül személyesen jártak elől jó példával. Az elsők között léplek a tszes-be Jelenka Pál, Szerencsi Mátyás, Korcsok József, Jantyik Károly és más tanácstagok. Amikor a kívüllévők ezt látták, követték őket. Természetesen tévedés volna azt hinni, hogy nehézségeink nem voltak és mi is nem követtünk el hibákat a fejlesztés során. A sikerektől elragadtatva, nem vettük észre, hogy a kulákok: Molnár Sándor, Kocsor Sándor és hasonszőrű társaik sorra kezdtek befurakodni a tszcs-be. Különösen a »Béke« tszcs felé vették útjukat a kulákok. Azt aztán nem is kell mondani, ebben a tszes- ben már a megalakulás napjától Kónyár Ádám elvtárs elhatározta: hat naponként hét napra előirányzott tervét teljesíti A Mezőboiényi Szövőgyár munkásai nagy gondot fordítanak a hosszú leJwWff verseny szer/.üdétekre. Különösen a szövődében, ahol Számos dolgozó meggondolta már, hogy hosszúlejáratú verseny-szerződését milyen formában újítja fel november 7 tisztelőiére. Juhos Ilona, Stefan Ilona, Györgyi Balázs, Hőgye Júlia már határoztak; 5—8 nap tervtúlteljesitésnél* döntöttek. Kónyár Adám elvtárs is elgondolkozott: »November. 7-ig nyolc Írét van. Unt munkanap"-alatt hét napi tervet tudok teljesíteni-« Határozott. Tervkönyvébe ezt irta be: november 7-érn már december 21-i tervemet teljesítem Megnézte hosszúlejáratú verseny- szerződését, eddigi vállalásait is. Még május hónapban Vállalta, hogy december 31-ig 96 százalékos miVettünk négy kerékpárt és rádió szói a lakásunkban Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után, 1948 őszén Szarvason is megalakult a III. tipúsú »Táncsics« tszcs. Huszonhat nincstelen dolgozó parasztnak kellett saját erejéből megművelni a 362 hold földet. De-Pártánk gondoskodott arról, ,.>-y Szarvason is legyen • gépállomás, ez elősegítette a nagyüzemi gazdálkodás fejlődését. Csoportunk sokat fejlődött megalakulása óta. A földterületünk 1224 holdra emelkedett, állatállománya a csoportsak nem volt, jelenleg 23 darab fejőstehén, 44 borjú és egy apaállat, 18 darab igásló, 6 darab csikó van, baromfiállományunk heti jövedelme 1500—2000 forintot tesz ki. Villanyhálózat épült központunkban, » volt kastélyból kultúrkáz lőtt. Tehénistállót tataroztunk, 20 darab anyakoca befogadására fiaztatot építettünk. A közeljövőben egy 250—300 férőhelyes sertéshizlaldát építünk. A csoporton belül nekünk, tagoknak is szebb lett az életünk, Tádes- apám megalakuláskor lépett be,, kőt testvérem és ór tavaly ősszel. Amióta csoportban vagyunk, van rendes ruhánk, cipónk, vettünk négy kerékpárt, rádió szól a lakásunkban. Az idén is szép jövedelemben részesülünk: munkaegységenként fejadagon kívül kapunk 4 kiló búzát, 5 kiló árpát, 15 kiló kukoricát, 20 delta mézet, Mindezekért hálánkat és köszönetünket fejezzük ki Pártunknak, Rákosi elvtársunknak azzal, hogy még jobban dolgozunk. Miofnár Erzsébet*, Szarvas Újítás a vetési munkák elősegítésére a rózsást állami gazdaságban Kada Lajos és Tóth Pál közösen egy kétszer 16 soros, két egységből összeszerelt vetőgépet tökéletesítettek. Eddig vetéskor a lsét gépegység között kimaradt egy földeik, amit kézi vetéssel ’kellett pótolni. Természetesen ezek a kézzel vetett csikók mindvégig ki-' ütöttek a növekvő gabonából és azonkívül egy kézivető beállítását is szükségessé tettók. Kada Lajos és Tóth Pá! egy három cso- roszjával, illetve vetőfejjel ellátott »fiók vetőgépet« szerelt a két vetőgép közötti hézag elé. A kis szerkezet működtetése a nagy gép mozgató karjaival és rudázataival történik. nőségi árut gyárt; Itt megállt egy percre. »Teljesítettem már ezt?« — Gondolkozott ismét magában. Igen teljesítettel Augusztus 20- án 200 forint pénzjutalmat is kapott jóminőségi munkájáért. Augusztus 20-ra vállalta azt is hosz- szú lejáratú verseny szerződésében, hogy 20 száza1 ékkai csökkenti a selejtet, ezt is. elérte már, de nem áll meg egyik eredménynél ’som. Augusztus elsején tervével 29 nappal volt előre. Az alkotmány ünnepéig már 37 nappal haladta meg tervét Most ,amikor beírta tervkönyvébe, hogy még 7 napot válla!, kemény elhatározás született meg benne: »Párttag vagyok, élen kell járnom a munkában!« És másnap Kónyár Ádám elvtárs komümnistához méltó lelkesedéssel hozzáfpgott vállalása teljesítéséhez. Úgy, mint eddig —, sőt még nagyobb figyelemmel- odaadással végzi munkáját. Állandóan figyeli gépét, nincsre valami hiba? S arra gondol, hogy november 7-én már annak a napnak tervet teljesíti, amikor mindannyian együtt ünnepeljük Sztálin elv- társ 72. születésnapját. —v. 1.— A békéscsabai Magasépítési Vállalat mezőtúri építkezésén az alkotmányi versenyszakasz után eltelt időben már eddig is igen szép eredmények születtek. Különösen kiemelkedik Rordi János segédmunkás-brigádjának 206 százalékos, Reinhardt András kőműves-brigádjának 168 százalékos^ Iiazamér Károly vasbetonszerelő- brigádjának 137 százalékos telje" sítménye. Az élenjáró dolgozók egymásután módosítják hosszú- lejáratú versenyvállalásaikat, újabb vállalásokat lesznek, melynek célja az építkezés határidőre való befejezése, a munkafegyelem megszilárdítása, anyagtakarékosság, minőségi munka, selcjt- csökkentés és munkamódszerátadás. A hosszúlejáratú vállalások im ód osí l ásában k ül őn ősén ki tűn tek Kazamér Károly vasbetonszerelő brigádjának tagjai, akik a többek között azt vállalták, hogy minden tiz nap alatt száz kiló vasat takarítanak meg. Ezekbe a hosszúlejáratú vállalásokba különös fontossággal vették be a huiladékanyagfellmszná- lást: a Gazda-mozgalom megindítását. A Máté kőműves-brigád pj. azt is vállalta, hogy hetenként 2 órán keresztül hulladékanyagfelhasználással dolgozik. A Ba-7 logh- és a Borbély kőműves-brigádok pedig elhatározták, hogy’ a legutóbb összegyűjtött tégledara- bokat két nap alatt feldolgozzák, ezekből 4 és fél köbméter falat készítenek. A Gazda-mozgalom fejlesztéséhez tartozik az is, hogy a munkahelyen az egyes brigádok ősz- szegy ííjlik a hulladékanyagokat. Például a Balogh-és a Mészárosbrigád 390 darab téglát, két köbméter féltéglát, vagy még használható darabtéglát, 8 négyzetméter zsaluzáshoz használható deszkát, 12 folyóméter gömbfát és 8 szál pallót szedtek össze olyan anyagokból, amit azelőtt már nem használtak fel. Boross István levelező. Amiótti a csoportban vagyunk, sok mindenre jutott Amióta csoport lag vagyok, sok mindenre jutott. Ki tudtam cserélni a nádfedelet cserépre a házunkon, hármunknak vettem ruhát, cipőt. De most az idén még nagyobb lesz a jövedelmünk. ,rut majd téliruhára, lábbelire és remélem, hogy kerékpárt is tudunk venni. Van kél hizónakvaló is. A fejadagom már a kamrában van és még jön a lermé- szelbeni juttatás: búza, árpa, tengeri, széna, cukor, burgonya. Nem félünk, hogy üres marokkal megyünk a léinek és most látom, hogy több ruhát vásároltam ezidáig, mint mielőtt csoportba léptem. De nemcsak én gyarapodtam, hanem ott van Bányik Mihály, Pauló Is.váll, meg még sokan, akik rádiót, kerékpárt, ruhákat vásároltak maguknak. Minden tagunknak van hízója, anyakocája, baromfiállománya. Többnek tehene is van, az idén is heten véltek tehenet közülünk. Az állatoknak bőven jut takarmány, mert a szövetkezetünk biztosítja. Czellár Sándor nagyszénás! »Lenin« tsz. A zsadányi állami gazdaságban hozzáláttak az őszi szántás-vetés munkájához A zsadányi állami gazdaságban hozzákezdtek a vetöszántás végzéséhez. Határidőre be akarják fejezni az ősziárpa, búza és a többi növények vetését. A vetési munkák meggyorsítása érdekében összekapcsolják a vetőgépeket 32 és 24 sorosra. így a traktorvontató erejét is teljesen ki tudják használni, a vetési munkákat pedig meggyorsítják. Ezzel a módszerrel 40—50 holdon végzik el egy nap alatt a vetést. Újítás a siiógödrök hasznos térfogatának növelésére Majoros József, a Budapesti Városi Tanács Mezőgazdasági Osztályának dolgozója újítást dolgozott ki a silógödrök hasznos térfogatának növelésére. Eddig a silókat a gödör tetejéig megtöltötték és leföldelték. Néhány hét alatt a siló leülepedett, lesüllyedt és húsz-huszonöt százalékot vesztett térfogatából. Ekkor már nem Szabotáló kulákokaí ítéltek el Megyénk dolgozói békésen építik szép és virágzó jövőjüket, beadási kötelezettségük túlteljesítésével. A kulákok igyekeznek az épitőmunkát aljas merényleteikkel megzavarni. A dolgozók bírósága a napokban több szabotáló kulák felett ítélkezett. Zahorán Mihály 34 holdas békéscsabai kulákot kéthavi börtönbüntetésre, 800 forint pénzbüntetésre Ítélte a békéscsabai járásbíróság, mert az előirt 369 db tojás, helyett csak 147 darabot adott be, 30.60 kiló baromfibeadását teljesen elszabotálta. Kürti Imre gyomai ku- lákot, aki 1399 darab tojás, 16.90 kiló baromfi beadását elszabotálta a gyomai járásbíróság bárom havi elzárásra és 2000 forint pénzbüntetésre Ítélte.. Sinkóczki Pál szarvasi kulákot 949 tojás és J2.32 kg baromfi beadásának ol mulasztása miatt a Szarvasi járásbíróság öthavi börtönbüntetésre és 2000 í.j- rint pénzbüntetésre Ítélte. Lakatos Lajos kaszaperi kulák a lakásaid szállított 4 kéve búzát, három kév«s kaparékbúzát a jószágával megetette, bárom kát.. hold búzát nem aratott le idejében s ezzel 5—6 százalékos szemvoszteséget okozott. A battonyai járásbíróság héthónapi börtönbüntetésre és 2500 forint pénzbüntetésre ítélte lehetett a főidet felszedni és így a gödör jelentős része kihasználatlan maradt. Emellett az esővíz nem folyhatott ki a gödörből és gyakran rontotta a silótakarmány minőségét. Majoros József újítási javaslaia szerint a száz és százötven köbméteres silógödrök peremére 14 téglaoszlopot építenek. Ezek közeit silótöltéskor préselt nádból készült, úgynevezett szolomillapokka! ösz- szekötik, igy a silók oldalfalait a rendesnél magasabbá teszik. Amikor leülepedett a silótakarmány, eltávolítják a szolomillapokat és felhasználhatják azokat újabb silók töltésénél. Majoros József újítása, ha minden silógödörnél bevezetik, olyan nagymértékben növeli a I esilózo t takarmány meny- uyiségét, hogy azzal több, mini tizenkétezer szarvasmarhát etethetnek négy-öt hónapon át. Előnye Majoros módszerének az is. hogy a besilózott takarmány mennyiségének gyors növelése jóval kisebb anyagfelhasználással kevesebb énítkezéssel érhető el
