Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

ViUai&awk Héft 1951 szeptember 8, esüíőrtők PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ Kádermunkánk megjavításával less eredményes a pártvesetoségek újraválasztása A kommunisták a döntő részlegeken írta: P. Szelivanov, a homutoví vetőmagtermesztő szovhoz párttitkár« Növekvő feladataink ma­radéktalan elvégzéséhez, a béke megvédéséhez szükséges pártszer­vezeteink további megszilárdítása, erősítése. Pártszervezeteink erősö­dését je'enti a vezetőségek újjává- lasztása is. Olyan vezetőket kell választani, akik becsületesek, har- oosak, áldozatkészek és tudatában vannak annak, hogy milyen sok függ az ő munkájuktól, a falu, az üzem életében. A vezetőség- választások sikeréért a, kádermun­kát ki kell emelni reszortjellegé­ből és kollektívvá kell tenni, — minden pártvezetőségi tag, párt- bizalmi, párttag, népnevelő vé­gezzen kádermunkát. Pártunk Központi Vezetőségének ez év május 22-i határozata fel­tárta a kádermunka hiányosságait, megjelölte a feladatokat. Járásunk­ban azóta a kádermunka megjaví­tása terén értünk el eredményeket. Elsősorban a járási pártbizottság tagjai foglalkoznak rendszeresebben a pártszervezetek vezetőségi tagjai­val, igy azok is jobban tudják nevelni a pártbizalmiakat, pártta­gokat, népnevelőket. Kovács elv- társ, a pusztaszöllősi állami gaz­daság párttitkára rendszeresen fog­lalkozik Otteez Julia és Szőke» Sándor elvtársakkal, akik a terme­lésben példát mutatnak és elsők a pártmunka végzésében. Felnövő, új arők ott Í3 6 a párttagság figyelem­mel kiséri jó munkájukat és úgy látják, kiérdemlik, hogy fontos megbízatást adjanak nekik. Szükséges, hogy a párttit­kár elvtársak és a vezetőség tagjai taggyűléseken, értekezleteken és mindenhol tudatosítsák az újravá­lasztás jelentőségét. A caorvási »Uj filet« t z taggyűlésén Juhász elvtárs, a páittitkdr kellően ki- hangsúlyozta az újraválasztás je- jelentő-égét 8 adt a feladatot, mely ezzel kapcsolatban a párttagokra vár. Hajnal elvtárs hozzászólásá­ban foglalkozott azzal, kik érde­melhetik ki a nagy megtisztel­tetést, majd példának hozta fel Szlopek János elvtársat, aki a pártmunkában, a termelőmunkában élenjár. El kell érnünk, hogy a vezető­ségválasztásokra való készülődés sc- rán megjavuljon az emberekkel va­ló foglalkozás munkája. Ha a pártvezetőségi tagok helyesen fog­lalkoznak például a népnevelőkkel, akkor azok jobban tudják nevelni a pártonkivülieket, alaposabban el tudják bennük mélyíteni a veze­tőségválasztás jelentőségét is, job­ban kikérik véleményüket. Ez is mutatja tehát, hogy az emberekkel való foglalkozás munkájának job­bá tétele is szükséges ahhoz, hogy megtaláljuk azokat az elvtársakat, akik a legméltóbbak a megtisztelő pártfunkcióra. Az emberek neve­n SZOT titkárságának felhívása a szakszervezetek elnökségeihez, megyei tanácsaihoz, területi bizottságaihoz, az üzemi bizottságokhoz, a vállalatok gazdasági vezetőihez, az üzemek dolgozóihoz a szeptember 12 — 19-ig megtartandó termelési értekezlettel kapcsolatban Az ipari, közlekedési vállalatok­nál, bányákban, építőipari munka­helyeken, kereskedelmi vállalatok­nál szeptember 12-től 19-ig (szer­dától szerdáig) terjedő héten ter­melési értekezletet tartunk. A termeién értekezleteket kis terme'ési egységenként (műve­zető csoportonként, építőipar­ban brigádonként) k.ll t-.ríasii minden műszak dolgozói ré­szére. A három műszakban dolgozó üze­meknél a délutáni műszakok ré­szére az értekezleteket a heti mű­szakváltás után a reggeli, vagy a délutáni órákban tartsák meg. (Vagyis a szeptember 12—lo-ig terjedő időszakban délután dolgo­zók számára az értekezletet szep­tember 17—19-ig kell megtartani, azokban a napokban, amikor éjjel, vagy délelőtt dolgoznak.) A termelési értekezletek elő­adói a vállalatok igazgatói, illetve az egyes termelési egységek ve­zetői, a mesterek, művezetők. A termelési értekezhteken a vállal'tok igazgatóinak, rníí- bslyfőnökeinek, nust: rjuek, művezetőinek beszámolója alapján az 1951. éri f.rv telje­sítését, tűit ljesitésít tfr Nyal­ják meg a dolgozók. Minden üzemrészben, mahdyb;n, ter­melési egységben az:kát a dön­tő termelési kérdés kei vessék fel, amelyek megoldása előse­gíti az üzem felem It tervének megvalósításét, tíilte!jes;'é:ét. Vitassák m;g a termelési érte­kezleteken az egyéni felelős­ség kifejlssztéséneSc, a mun­kai g, elem további megszilár­dításának, a termelési egysé­gek közölt! együttműködés m:gjavításának, a Gazda-féle anvagta’arékoss 'gt mozgalom kiszélcsitéslneh f. lse t it. A SZOT titkársága felhívja a szakszervez:tek elnökségeit, me­gyei tanácsait, területi bizottsá­gait. az üzemi bizottságokat, a szakszervezeti aktívákat, hogy a tervek teljesítésének szempontjából nagyjelentőségű termelési értekez­letek előkészítését, megszervezését, a legnagyobb gonddal végezzék el. Az üzemi és szakszervezeti bizott­ságok a bér- és termelési-, vala­mint. a kultúrnevelési bizottsá­gok bevonásával hívják fel a dol­gozók figyelmét a termelési érte­keztetek j döntő, égére, isn/rtessók azok tárgyát, fő problémáit. Se­gítsék elő, hogy a dolgozók tel­jes létszámban vegyenek részt a termelési értekezleteken, javasla­taikkal, bírálatukkal járuljanak hozzá 1951. évi tervünk részletei­ben való teljesítéséhez. A SZOT titkársága felkéri a váll latok igazgatóit, a müiiely- főnüküket, művezetőket, mes­tereket, az üzemek műszaki ér­telműéi! dclgoziit, hogy jói felkészülve tarts'k meg beszá­molóikat és aktívan kapcsolód­janak be a termelési értekez­letek iiap'r nőjén:k megvitatá­séiba. Ismertessék az üzem dolgozói előtt az elkövetkező termelési fel­adatokat, nyíltan tárják fel a meg­oldandó termelési problémákat, kérjék a dolgozók segítségét, ja­vasltait a termelési feladatok vég­rehajtásához. Ugyanakkor számol­janak be a dolgozók részéről az előző termelési értekezleteken el­hangzott javaslatok megvalósításá­ról is. A műszaki gazdasági bi­zottságok tagjai adjanak segítsé­get a beszámolók elkészítéséhez, valamint ismertessék a .műszaki értelmiségi dolgozók között a ter­me'ési értekezletek jelentőségét. A SZOT titkársága felhívja az ipar, a közlekedés, a bányászat és az építőipar, valamint a ke­reskedelem dolgozóit, hogy aktí­van vegyenek részt a termelési ér­tekezleteken. Bíráljanak bátran, te­gyek meg javaslataikat, ismertes­sék a termelési értekezleteken munkamódszereiket, hogy segítsé­gükkel a termelési értekezletek a tervek teljesítésének és túlteljesí­tésének fontos emelői legyenek. SZOT titkársága. léséhez ki kell fejleszteni az építő kritika és az önkritika szellemét, amely az elvtársi segítség alap­vető formája. Olyan kritikát kell használnunk, amely nemcsak a je­len problémáival foglalkozik, ha­nem erőt ad az előttünk álló fel­adatok elvégzéséhez is. »Az önkri­tikára és a kritikára — tanítja Sztálin elvtárs — olyan szükség van, mint a levegőre és a vízre.« Kádernumkánk megjaví­tása jelenti .azt is, hogy jól fel tudunk készülni a vezetőségek új­raválasztására, de jelenti azt is, hogy megjavul egész part- építő — begyűjtési, termelő­szövetkezeti mozgalmat fejlesz­tő . munkánk. De egyes párttit­kár elvtársaink még nem tették teljes egészében magukévá a ká­dermunka jelentőségét, illetve an­nak gyakorlati munkáját. Például Gádoroson az elmúlt hónapban ogyet’en egy tag- 03 tagjelöltfelvé­tel nem volt és oz mutatja a párt­titkár olvtárs kádermunkájának fo­gyatékosságát. A páptvezotősegek­nek mindenütt támogatni kell a megalakult káder-bizottságokat, amelyeknek az is feladata, hogy helytállásra neveljék párttagjain­kat, szélesítsék a pártszervezet te a pártonkivriliek kapcsolatát, hogy érezzék a dolgozóik: a Párt figyeli és értékeli munkájukat. Például Csorvúson Zsótór Péter pártonki- vüli egyénileg dolgozó paraszt, aki jó népnevelő munkát végez, példa­mutatóan teljesiti hazájával szem­beni kötetőzetísúgóit, megtisztelte­tésnek vette azt. hogy a pártvezető­ség elbeszélgetett vole, nevelte őt. A járási pártbizottság feladata, hogy feltárja a kádermunka meg­lévő hiányosságait és segítséget ad­jon a községi pártsissrVeSeteknek azért, hogy rendszeressé váljon az emberekkel való foglalkozás. En­nek erdőkében elsősorban szüksé­ges a járási pártbizottságnak még tervszerűbbé tenni a kádermunkát. Meg kell tanítani a párt vezetőséget arra, hogy új, fiatal erőket nevel­jen ki maga mellé, akik se­gítik munkáját. Például a nagy­szénás! »Dózsa« tszcs párttitkára. Fiák elvtárs állandóan foglalkozik a fiata'okkal, mint például Meirárik János elvtársiak aki komoly se­gítséget nyújt munkája elvégzésé­hez. Fiák elvtárs nem hagyja fi­gyelmen kívül a pártonkivüli dől gozókat sem, fáradhatatlanul ne véli, tanítja őket. A pártvezetőségek újra­választásánál a párttagság meger ő­síti azokat a vezetőket, akik jól elvégezték a rájuk bízott feladato­kat. de le kell váltani azokat, akik rossz munkájuk miatt elvesztették a tagság ó; a dolgozó nép bizalmát, éberen kell őrködni azon, hogy az új vezetőségekbe ne kerülhes­senek ellenséges, ingadozó, vagy gerinctelen elemek. Például olya­nok. mint Kardoskút község volt párttitkára: Hutai János, aki hal­lant sem akart a termelőszövetke­zetről, azonban előszeretettel ba­rátkozott a kulákokkal és az ő be­folyásuk alá került. A vezetőség- választásokra való készülődés során neveljük éberségre a párttagságot, a pártonkivüli dolgozókat. Rákosi elvtárs kongresszusi be­szédében is rámutatott arra. hogy az előttünk álló feladatok jó el­végzéséért döntően meg kell javí­tani a kádermunkát, jobban fog­lalkoznunk kell a káderek felkirta- tásával és előléptetésével, A vezető­ségek újra választására való készü­lődés során fokozottabban dolgoz­zunk Rákosi elvtárs útmutatása szerint, — javítsuk meg a ká- dermunkát, amely egyik elenged­hetetlen előfeltétele a pártvezet&é- gek eredményes újravákrsztásának. Poór TtcWnt, orosházi járási pártbizottság káderosztályának vezetője. A pártezervezetekn'ek jgen nagy szerepük van a begyűjtési és be- stelgálhatáfű feladatok elvégzésé­ben,. A pártszervezeteknek pontos tervet kellett készíteni a mezőn végzendő szervezési és politikai munkára te e tervnek elő kellett írni a tömegek politikai nevelésé­nek és a kitűzött cél végrehajtásá­ra vonatkozó mozgósításnak leg­fontosabb és leghatékonyabb for­máit. Mi például, a homutovi retőmag- termesztő szovhozban nagy gon­dót fordítottunk az ag.itációs kol­lektívára, amely 21 párttagból és pártonkivüli bolsevikből állt-. Az agitátorok a begyűjtés idején olt dolgoznak, ahol eldől a termés sor­sa — a kombájnokon, a szérűkön és a szántóföldi brigádokban. A rajbaj lövi részlégen például két kombajnag tógát dolgozik. Ho- daltov, az egyik kombájnagregát vezetője és mellette Klisin trak­torvezető végzi az agitációs mun­kát. A másik ktombújnagregátnál, annak vezetője, Zsukfov elvtársnő az agitátor. Az agitátorok mind ki­váló munkások. Zsükov elvtársnő kezdeményezte például a kombájn- vozetőknek a gépek magas terme­lékenységéért indított munkaverse­nyét. A szántóföldi brigád agitáto­ra Borodin elvtárs, a "kiváló ag- ronótuus. A pártszervezet állandóan irá­nyítja az agitátorok munkáját. Az agitáció kezdete előtt kétnapos sze­mináriumot tartottunk nekik és az­óta is naponként foglalkozunk ye- 1 fik. fin. niiiirt az asritácite-kollek- tíva vezetője, segítek az agitáto­roknak, hogy a legérdekesebb te legfontosabb anyagokat válogassák ki munkájukhoz. Azoknak, akik kombájnokhoz vannak beosztva, az élenjáró kombájn vezet ők munkata­pasztalatait ismertető újságcik­keket. és leírásokat ajánljuk. Ez teszi igazán érthetővé te céltuda­tossá az agitációt. Az agitáció hatékonyabbá tételé­re speciális röplapokat, úgynevezett »futárokat: adunk ki a mezei mun­kák ideje alatt. A »futárokban« közöljük a kombájnok teljesítmé­nyét, a gahpnatisStítás és a gabo­nabeadás állását, az agregátpk, bri­gádok és részlegek által tett ver­sen yfelajánláeok teljesítését. A »futárokban« — melyek hetenként kétozer-háiomszor jelennek meg, — népszerűsítjük a versenyben élen­járók sikereit, felszínre hozzuk a fogyatékosságokat te segítünk azok kiküszöbölésében. Az agitáto­rok a »futár« és más röplapok tar­talmával azonnal megismertetik a dolgozókat. A Párt ómnak a döntő . részle­gekre való helyes elosztása ugyan­csak fontos szerepet játszik a be­gyűjtés sikeres végrehajtásában. Ezt szintén figyele,mbevettük a munkaterv ötsfrzeóUitósánál. Párt- szervezetünknek 34 tagja és tag­jelöltje van. Sokan közülük a be­gyűjtés idején közvetlenül a me­zőn dolgoznak. A többi termelési ágakban dolgozó kommunisták szintén résztvesznek a begyűjtés: munkákban. A pártvazetőség há­rom kommunistát bízott meg az­zal, hogy irányítsa te ellenőriz­ze a gafconatiszítást és beadást. A pártvezetésig utasította őket, hogy a legelső naptól kezdve igyekez­zenek elősegíteni a gabpnabeadáa ütemének fokozását és jelentsék a munka fogyatékosságait. A begyűjtés idején a brigád ve­zetők. a mechanikusok és részleg- vezetők a vezetőségi üléseken be­számolnak munkájukról, úgy, hogy segítséget tudunk nokik nyújtani munkájukban és terjeszthetjük az élen j áré munkatepasatalatokat. Ha fontosabb kérdések merülnek fél, taggyűlést hívunk össze, hogy az egész tagságot bevonjuk a kér­dések gyors megvitatásába. Szovhozunk pártszeíveaete a politikai munka minden eszközét felhasználja a termésbegyüj tte mi­előbbi befejezése és a ,gatlonaboadá- si terv teljesítése érdekéiben. Ez meg is látszik munkánkon, mert szovhozunk már a begyűjtési és beadási munkák végénél jár. Á pártonkivüli aktíva a pártszervezetek támasza »A bolsevikok, a kommunisták ereje abban áll, — Lanitja Sztá­lin elvtárs, — hogy Pártunkat a pártonkivüli aktívák milliói­val tudják körülvenni.« Kiemelkedő eredményeket ér­lek el a párlonkivüli akliva ne­velése terén a szovliozok párt- szervezetei is. Ez különösen meg­látszik a párloktatási hálózat te­vékenységén. Párlonkívüliek szá­zai és ezrei tanulnak a kommu ■listákkal együtt a politikai isko­lákon. párltörléneti tanulókörök­ben és sajátítják el önállóan a marxizmus-lcninizmus elméletét. A gyakorlat számos példát mu­tat a párlszervezélek és a pár- lonkívüli akliva jó együttműkö­désének eredményeiről. Az azovi gabonatermelő szovhoz gépeinek termelékenysége meglehetősen alacsony voll. A gyakori gépál­lások és technikai zavarok mi­att magveszteség fordult elő és nem tudlak elegendő gondot for­dítani a munka minőségére. A kommunisták és a pártonkivüli aktívák a pártbizottság megbízá­sából mélyrehatóan megvizsgál­ták a hibák okait, konkrét hatá­rozatokat hoztak azok kijavítá­sára és megszervezték a munka rendszeres ellenőrzését. Klimen­ko. Levcsenko és Avgyejenko párlonkivüli elvtársak — mind” hárman gyakorlott kombájnveze­tők — védnökséget vállallak a szovhoz fiatal gépkezelői fölött. Éltől kezdve a termelékenység jelentősen emelkedett, a munka üteme fokozódott és a szovhoz határidő előtt teljesítette a ter­mésbetakarítás és gabonabeszol- gáltatás tervét. A Vlagyimiri területen fekvő Frunze-szovhoz pártszervezetének szintén szilárd támasza a pár- tonkívüli aktíva, mind a terme­lés, mind a társadalmi és poli- Likai munka területén. Egyetlen fontos intézkedést sem hoznak és hajtanak végre a pártonkivü- liek részvétele nélkül. A jó kol­lektív munka meg is mutatkozik a gazdaság általános fejlődésén, a nagyszerű terméseredményeken és az állatállomány gyarapodá­sán. A pártonkivüli aktíva tehát szemmellálhatóan óriási szerepet játszik a tömegekkel való kap­csolat kiszélesítésében és meg­szilárdításában. A Bolsevik Párt káderpolitikájának pedig szerves része a párlonkívüliek bevonása a legfontosabb politikai és gazda­sági feladatok megoldásálja. Ez a tény megköveteli, hogy a párt- szervezetek komoly figyelmet szenteljenek az aktívák ideoló­giai, politikai nevelésének. Fel­tétlenül gondoskodni kell arról, hogy a párlonkívüliek állandóan tanulmányozzák a marxizmus-le- ninizmus elméletét, politikailag fejlődjenek és a gyakorlati mun­kában edződjenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom