Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-29 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ü6&66M9^É*f Biztosítsd családod jövőjét, takarékoskodj: jegyezz békekölcsönt! | AZ M D P BÉKÉS . M EGY El PARTB 1 Z O T T S ÁG Á H 1 AK IM# J 051 SZEPTEMBER 29, SZOMB AT • Ára SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM A NÉPHADSEREG NAPJA I Magyar Népköztársaság íisnvéileimi miniszterének parancsa a Néphadsereg Napja alkalmából Ma ünnepeljük a Néphadsereg Napját. Ezen a napon az egész dolgozó nép fokozottabb szere­tettel veszi körül honvédőinket, — a Néphadsereg katonáit. Nép­hadseregünk katonái, tisztjei a népből valók, — vér a nép véré­ből, hús a nép húsából. Olyan égj'szerű dolgozó ember fiai most a honvédtisztek, mint a med- gyesegyházi Miska Pélernéé. A múltban a sok Miska Péterné, Szabó Pál és Kovács János fiai — éppen úgy, mint a többi dol­gozók ebben a hazában — szol­gaéletet éltek és urak prédái voltak. A múlt úri tisztjei em­berszámba sem vélték az egy­szerű katonát. Ma nincs meg az ősziálvkülönbség a Néphadsereg tisztikara és legénysége között. Hiszen a tisztek és honvédek, a népből valók, — a haza a népé. Most, amikor a dolgozók ez­rei örömmel jegj’zik a békeköl­csönt, a jövőért és a tartós béke kivívásáért, — akkor a Néphad­seregre is gondolnak. Miért? Bo- tyáiiszki Ilona, a Pamulszövő tíz­gépes simaszövőnője, aki 1600 forint békekölcsönt jegyzett, így ad erre felelelet, de így felelnek különböző módon és lényegében azonosan a többi dolgozók is: »Mi azért jegyezzük most a bé­kekölcsönt, azért dolgozunk job­ban, hogy megvalósíthassuk az ötéves tervünket, még szebb le­gyen az életünk. De ehhez béke kell. Tudjuk, hogy a mi szere­tett Néphadseregünk a békénkén őrködik, azon, hogy nyugodtan építhessünk. S nemcsak szavak­ban mulatják ki a dolgozók for­ró szeretelüket a Néphadsereg iránt, hanem tettekkel is. A Pa­mutszövő, a Ruhagyár dolgozói például a Néphadsereg Napja tiszteletére honvéd műszókat tar­tottak s emelték tervteljesílmé- nyüket. De ezenkívül számos egyéb jel mutalja azt, hogy a dolgozó nép szívébe zária saját hadseregét. A kőrösladányi Anka fstvánné is arról beszélt, hogy a Néphadsereg minden katonája az ő drága fia és büszke lehet minden anya. akinek fia a Nép­hadsereg katonája, mert a had­sereg a dolgozó népet szolgálja. A mi Néphadseregünket ('ár­iunk vezetésével, a dolgozó nép teremtette meg, miután a Szov­jetunió leverte a magyar nép ke­zéről a szolgaság bilincséi és meghozta szabadságát, embersé­gét. A Néphadsereg Napján a dolgozó nép és saját hadserege újból nagyszerű bizonyííékát ad­ja az új magyar hazafiságnak, a felszabadító Szovjetunió, Szlá- lin ejvlárs, a Párt, Rákosi elv- társ i ránli forró szeretetnek. »Népünk jól tudja, hogy szabad­ságát a Szovjetunió nagy népei kezéből kapta, hogy minden eredményünket és sikerünket az új élet építése terén a Szovjet­unió, Sztálin elvtárs támogatásá­val érlük el. Népünk jól tudja, hogy csak szoros, belső barát­ságban a Szovjetunióval erősöd­het, izmosodhat a magyar füg­getlenség, a magyar szabadság... Magyar hazafiság a Szovjetunió szeretete nélkül nincs és nem is lehet« — mondatta Farkas elv- lárs, így foglalva össze a dol­gozó nép érzéseit. A múltban hazátlan volt a dolgozó nép. Nem volt hazája és nem is lehetett, mert a haza az uraké volt. Most van hazája a dolgozó népnek. A haza minden dolgozó édesanyja lett és van mit védeni a dolgozó népnek. S hogy a gyermekek álmát bombák rob­banása ne zavarja meg, hogy a tankok ne tépjék fel a szántó­földeket, hogy új családi házak ezreit építsük, hogy termeljen a Dunai Vasmű, hogy még bol­dogabb legyen az élet ebben a hazában, — erre őrködik a mi szeretett Néphadseregünk. Piá- kost elvtárs következő szavai meghatározzák Néphadseregünk szerepét, feladatát is: »Ma, ami­kor az imperialisták bűnéből a világ újra két táborra oszlott, amikor az állig felfegyverzett, kardcsörtető, világuralomra törő amerikai tőke szerte a földgöm­bön a háborút készíti elő, egy fegyvertelen ország valósággal csábít a provokációra és kalan­dokra. És mert mi nem akar­juk, hogy hazánk imperialista kalandorok .játszótere legyen, hadseregünket éppen a béke. ér­dekében igyekezünk olyanná ten­ni, hogy dolgozó népünket szö­vetségeseinkkel vállvetve, meg tudjuk védeni.« Milyen emberek a Néphadse­reg katonái, akiket a Párt nevel? Olyanok, mint Lévai András, a 34/12-es alakulat őrvezetője, aki 800 forint békekölcsönt jegyzett és aki a következőket mondotta: Mielőtt nem voltam katona, a termelőszövetkezetben dolgoz­tam. Ott is és a Néphadseregben is tudásom legjavát adtam a ha­zának. De, ha a szükség úgy kí­vánja, fegyverrel is megvédem hazámat.« Lévai András édes­anyja pedig ezt mondja: »Én a termelőszövetkezetben dolgozom a még szebb jövőért.« A nép és hadserege egyetlen nagy család. Ennek a nagy családnak lagjai különböző mó­don, de egy célért harcolnak. A Néphadsereg katonái őrködnek azon, hogy építhessünk. A Nép­hadsereg katonái valamennyien — a költő szavaival — a néppel vannak tűzön-vízen át. S ezen a napon a haza minden hű fia sze­reidét, tiszteletét fejezi ki ez a néhány szó: Éljen a Néphad­sereg! (mwvay) Bajtársak! Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisz­tek! Tábornokok! Ma, a dicsőséges pákozdi ütkö­zet évfordulóján ünnepeljük először a Néphadsereg Napját. 1848 szep­tember 29-én Pákozd mellett vívta meg első csatáját a hős szabad­ságharcos magyar honvédsereg a hazánk területére betört ellenség ellen. A haza lángoló szere tetemek tüze acélozta meg a honvédek kar­ját, a szabadság védelmének szent elhatározása sokszorozta meg erejü­ket, a ránktörő rabló ellenség iránti engesztelhetetlen gyűlölet pótolta a hiányos felszerelést s a honvédsereg nagy győzelmet aratott a számbeli túlerőben lévő császári zsoldossereg felett. Mi, a magyar Néphadsereg ka­tonái büszkén nevezzük magunkat a hős 48-as honvédek és a dicső 19-es vöröshadsereg örököseinek, Elődeink lángoló hazafiságának és a szabadságharcokban tanúsított el­szántságának példája arra buzdít bennünket, hogy továbbra is min­den erőnket megfeszítve küzdjünk hazánk függetlenségének, népi de­mokráciánk vívmányainak megvé­déséért, Néphadseregünk erősödé­séért. Ez azt jelenti, hogy sza­kadatlanul tamilnunk kell felszaba­dítónktól és nagy példaképünktől, a dicső Szovjet Hadseregtől. Néphadseregünk, honvédéinek, tiszthelyetteseinek, tisztjeinek és tábornokainak kemény munkája Boldog örömmel kezdődőit meg csütörtökön kormányunk felhívására a Második Békeköl­csön jegyzése. Az üzemekben már a korareggeli órákban ün-. népi hangulatban mondották el a dolgozók: kormányunk felhí­vására a tavalyinál sokkal na­gyobb jegyzési eredményekkel válaszolnak. A békéscsabai Ru­hagyárban tegnap, a koradél­utáni órákig 884 dolgozó jegy­zett. Valamennyien jó hazafiakhoz méltóan jegyeztek, úgy, hogy a jegyzés összege már meghaladja a félmillió forintot, a jegyzési átlag pedig 603 fo­rintra emelkedett. Az üzem han­goshíradója dalokkal, csasztus- kákka.1 üdvözli a legjobbakat és a különböző üzemrészekben dí­szes falitáblákon sorakoznak azoknak a dolgozóknak a nevei, akik becsülettel helytálltak aköl- csönjegyzésben. Ott olvashatjuk Bruhanek Emma speciálgépea varrónő nevét, aki 1000 forintot. Cseh József sztahánovista raj­zoló-szabász nevét, aki 1100 fo- rinlot, Nagy Antal és Molyár János nevét, akik 2000 forintot jegyeztek. Orosházán a Magasépítő Vállalat dolgozói a legutóbbi jelentés szerint jó­azaknak a feladatoknak teljesítésé­ért, amelyeket népünk és dicső Pártunk jelölt meg a honvédség számára, felszínre hozta a magyar katona kiváló tulajdonságait: az áldozatkészséget, a bátorságot, a lankadatlan kitartást. Az imperialista háborús gyujto- gatók és hitvány csatlósuk: a gyil­kos Tito-banda gyűlölettel kísérik a mi építő munkánkat és fokozott háború* készülődéseikkel veszélyez­tetik népünk békéjét. Ma azonban a magyar nép nincsen egyedül, mint volt 1848-ban. Velünk van a hatalmas Szovjetunió. Megbecsült tagja vagyunk a legyőzhetetlen béketábornak, amelyet korunk leg­nagyobb lángelméje: a nagy Sztá Un vezet. Hazánk szent határainak, dolgozd népünk békéjének védelmében a mi szeretett Rákosi elvtársunk mutatja az utat: »Lankadatlanul hűen, erőn­ket nént kímélve küzdünk tovább a béke frontján s mindenütt ott le­szünk, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni és áldozni kell.« A mai rfapon gondoljunk vala­mennyien forró szeretettel felsza­badult népünkre: a mi hős mun­kásosztályunkra, dolgozó paraszt­jainkra, haladó értelmiségünkre. Köszönjük dolgozó népünknek, Pár­tunknak és forrón szeretett vezé­rünknek, Rákosi elvtarsnak fiatal Néphadseregünk erősítés; érdekében hozott áldozataikat. A mai napon valamennyien a soha el nem múld háta és ragaszkodás érzésével for­dulunk a nagy szovjet nép, a fel­szabadító dicső Szovjet Hadsereg és tanítónk, a bölcs Sztálin felé. Baj társak! Honvédek! Tiszthelyettesek! Tisz­tek! Tábornokok! A Néphadsereg Napja Ünnepén köszöntelek bernieteket es kívánom, hogy még nagyobb sikereket érje­tek el a békéért folyó harcban, a győzelmes sztálini haditudomány elsajátításában, hazánk üdvére é* dicsőségére. Éljen a tartós béke megdönthe­tetlen erődje, a kommunizmust dia­dalmasan építő nagy Szovjetunió! Éljen felszabadítónk és példa­képünk, a hős Szovjet Hadsereg! Dicsőség a nagy Sztálin jak, a magyar nép nagy barátjának, a béketábor lángeszű vezérének! Éljen szer:tett hazánk a Ma­gyar Népköztársaság! Éljen a magyar Néphadsereg, függetlenségünk, szabacfs.ígu' k, bé­kénk védelmezője, szabadságharc«* őseink méltó utóda! Éljen győzelmeink szervezője, Néphadseregünk nevelője és lel— kesilője a Magyar Dclgozók Pá lja! Éljen a magyar r.ép bölcs tini- tója, rzerete t vezérünk, R k»si Má­tyás! FARKAS MIHvLY vezérezredes s*<. a Magyar Népköziá a*ág honvédelmi mnisztere A kölcsön jegy zés második napja A sarkadí járás versenyre hívta hi a gyulai járást Bors Mihály 5 holdas orosházi dolgozó paraszt 1200 forintot jegyzett val túlhaladták a 100 ezer forin­tot. Az élenjárók között Mada­rász Lajos festő 900, Győri Júlia segédmunkás 500 és “Szél István segédmunkás 500 forintos jegy­zését emlegetik. A dombegyházi Kendergyár kis üzem, de ennek a dolgozói sem akarnak lemaradni a béke­kölcsönjegyzésben. Tegnap a dél­előtti órákban 13.200 forint volt jegyzésük összege. Busa Károly, az egyik munkás, 1000 forintot jegy zeit. • A Mezőberényi Szövőgyárban tegnap a délutáni órákig 455 fo­rintos jegyzési átlaggal, 98.800 forintot jegyeztek le a dolgozók. A décsérő-táblán az első sorok­ban Gazsó István nevét olvas­hatjuk, aki 2000 forintot jegyzett, azután sorban: Aranyi László 1100, Kubai László 1400, Balaton Ádám művezető 800 forintos jegyzéssel. Az üzemben egvre fo­kozódik a lelkesedés és jóval túl Özv. Maiszter Ferencné békebizottsági tag 650 forintot jegyzett Orosházán 300 békebizottsági tag vett részt a jegyaésgyűjtés mun­kájában. A békebizottsági tagok mi­előtt felkeresték a dolgozókat, ma­guk is példamutatóan jegyeztek. Özv. Maiszter Ferencné, a Mária­akarják szárnyalni a 100 ezer forintot. A békéscsabai Ruhagyár dol­gozói tegnap versenyre hívták a Pamutszövő dolgozóit hogy — a dolgozók számát fi­gyelembe véve —, melyik üzen» jegyez magasabb összegű béke. kölcsönt és melyik üzemben emelkedik a jegyzés ideje alatt jobban a termelés. Elhatároz­ták a ruhagyáriak azt is: palro- názs területükön a dolgozó pa­rasztok között meggyőző, jó fel- világosító munkával biztosítják a Második Békekölcsönjegyzés si­kerét. A Pamutszövő dolgozói örömmel fogadták el a Ruhagyár dolgozóinak versenyfelhívását én elhatározták, hogy nem ma­radnak le a versenyben. Elhatá­rozásuk tettéválását bizonyítja az, hogy eddig 2G9.850 forint értékben jegyeztek békekölcsönt s az ifi-műszakban 680 forintra emelkedett a jegyzési átlag. utcai békebizottsóg tagja 6.50 fo­rintot jegyzett. A jegyzésnél eze­ket. mondta: »Én, mint hadiözvegy tudom, hogy forintjaimmal a gyer­mekem békéé, boldogabb jövőjét (Foiyiatá« a 2. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom