Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

1951 augusztus 23., rsiitttrtflk Párt és pártépítés Kádermunkánk megjavításával késisüljünk a párt ve set ősegek újraválasztására-------------------------------- \JÍU*teOl0U yupr, A béke műszak eredményei mutatják t megyénk ifjú műn kásái fokozzák a harcot a békéért Az előttünk álló nagy feladatok elvégzéséhez, a bé ke megvédéséhez szükséges, hogy szilárd, becsületes, politikailag megbízható, oszlályhü káderekkel tovább erősítsük pártszervezete­inket. Hogy ezek az emberek, káderek meglegyenek, elenged­hetetlen az emberekkel, káderek­kel való foglalkozás, munkájuk segítése, fogyatékosságuk bírála­ta. Járásunk területére is vonat­kozott, hogy ki kell emelni a ká­dermunkát reszortjellegéből és kollektiv munkává kell tenni. A Központi Vezetőség május 22-én tartott ülése óta, — amelyen meg­jelölték kádermunkánk felad a tait — ériünk el eredményeket Elsősorban a járási pártbizottság tagjai javították meg az embe­rekkel való foglalkozást, jobban alaposabban nevelik a falvak pártfunkeionáriusait. Ez azt ered- -ményezi, hogy a párttitkár elv­társak jobban foglalkoznak pártcsoporlvezetőkkel, népneve­lőkkel, így azok is jobban meg tudják oldani feladataikat. Kádermunkánkbau azonban az elért eredmények korántsem ki- élégítőek, mert látnunk kell, hogy a falu szocialista átszervezéséhez az ötéves terv megvalósításához a béke megvédéséhez nélkülözhe­tetlen a meglévő káderek további alapos nevelése, a felnövő, fiatal új káderek »felfedezése« és segí­tése. Kádereink nevelésének egyik fontos része az egyéni beszélge­tés. Az egyéni beszélgetés alkui mával, ro,sgigmerjük a káderek jó és rossz tulajdonságait, közvet­lenül rá tudunk mutatni hiányos­ságaikra, valamint a ra mi éppen javítsák ki fogyatékosságaikat. A járási pártbizottság például egyé­ni beszélgetések során jó segít­séget tudott adni a lőkösházi »Május 1« tsz párttitkárának, Sza­bó elv társnak. Szabó elv társ jól foglalkozik a párlcsoportvezetők- kel, bírálja fogyatékosságaikat. Igen helyesen, a kádermunkát összekapcsolja a napi feladatok­kal. Ezen túlmenően Szabó elv­társ élenjárt például az aratási munkában, most a cséplcs során is elsőnek megy munkába. Az ő munkájának következménye is, hogy szilárdul a munkafegyelem a tsz-ben. Itt kell megmondani, hogy községi káderbizottságaink megalakultak, de munkájuk el­végzése terén még műidig sok a javítanivaló. Feladatunk az is hogy a begyűjtésben élenjárók­kal, feladataikat jól élvégző ká­derekkel állandóan foglalkozzunk. Gyulaváriban a párlvezetőség pl. elbeszélgetett Szilágyi Albert pár- tonkívüli dolgozó paraszttal, aki jól teljesítette beadását. Ennek eredménye az lett, hogy a pár- tonkívüli dolgozó paraszt is vé­gez népnevélőmunkát és kitün­tetésnek veszi azt Eleken a ká- derbizottság foglalkozik az elv­társakkal, egyre jobban megis­meri őket. így nem állnak fenn nehézségek akkor, amikor egy- egy elvtársat például funkcióba kell küldeni. De a járási pártbi­zottságnak egyre több segítséget kell adni a községi pártszerveze­teknek, hogy rendszeressé váljék kádermunkájuk, az emberekkel ndó foglalkozás. Kádermunkánk­ban soha nem felejtkezhetünk a feszült nemzetközi hely­zetről, arról, hogy közvetlen szomszédságunkban itt van a Tito-banda, hogy az ellenség it­teni ügynökei: a kulákok is min­den módon gátolni igyekeznek fejlődésünket. Látnunk kell, hogy az ellenség megkísérli a befura- kodást Pártunkba, vagy azon igyekszik, hogy az általa befolyá­solt elemeket segítse1 a Pártba. Az újkígyósi íUj Élet« termelő­szövetkezet elnöke—, aki a Párt­ba is befurakodott, — kuhikc.se- mete és akadályozza a tsz fejlő­dését. Az újkígyósi, Kovács nevű volt párttitkár, megalkuvó, op­portunista módon kezelte az ősz tályellenséget, eltűrte, hogy pél dául a tsz-ben is kulákcsemete legyen az elnök. Az ilyen méltat­lan pártfunkcionáriusokra vonat­koznak Rákosi elv társ kongresz- szuson elhangzott szavai: »Aki most a nyugodt, biztos fejlődés mellett már tétovázik, lemarad, az ellenség uszályába kerül, az kritikusabb helyzetben még ke- vesbbé fogja megállni a helyét és csődöt mond.« Pártfunkcionáriu­sainknak, párttagjainknak a mi viszonylag nyugodt, biztos fejlő­désünk feladatainak megoldás.! közben is nehézségekkel kell küz­deni, — helyt kell állniok az el­lenséggel szembeni harcban, a feladatok végrehajtásában. A Központi Vezetőség május 22-i határozata értelmében pártszervezeteink vezetőcégeinek újjáválasztását ez év őszén meg kell kezdeni, le kell váltanunk azokat, akik méltatlanok a párt­funkcióra. A pártvezetőségek új- jáválaszlása nemcsak a párt agok, de az egész dolgozó nép ügye, hiszen például a falusi pártszer­vezet vezetői, a falu népének ve­zetői is. Most a begyűjtés, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének harcában is eldől, kik a legalkalmasabbak, a meg­tisztelő pártfunkcióra. S hogy az arra legmélíóbb elv társak kerül­jenek pártfunkcióba, szükséges a káderekkel, az emberekkel való foglalkozás állandó javítása, — annak számbavevése a pártonkí- vüliek segítségével, hogy kik áll­nak hely t a most soron lévő mun­kákban, kik azok, akik meghát­rálnak a feladatok elől. Már most figyeljék a párttagok és a pár- tonkívüliek azokat az elvtársakat, akik a Pártért, a népért végzett munkában élenjárnak, akikre nyugodtan rábízhatják majd a falu vezetését. Pártszervezeteink vezetői foglalkozzanak jobban a népnevelőkkel is. így a népnevelő elv társak, akik állandó káder­munkát végeznek, jobban tudják nevelni a pártonkívüli dolgozó­kat s sikerre visszük ennek segít­ségével is a begyűjtést, a terme­lőszövetkezetek fejlesztését, de ugyanekkor ahhoz is hozzájáru­lunk, hogy jól végre tudjuk haj­tani pártvezetőségeink újjává­lasztását. Rákosi elvtárs kongresszusi be­szédében hangoztatta: »Az előt­tünk álló nagy célok megkövete­lik, hogy figyelmünket újra párt- szervezeteink megerősítésére, pártkádereink nevelésére és elő­léptetésére irányítsuk.« Pártszer­vezeteink erősítésében komoly in­tézkedést jelent a Központi Veze­tőségnek az a határozata, hogy ez év őszén meg kell kezdeni az alapszervezeti, veaetőségefk új­raválasztását. De nekünk a veze- lőségválasztas jó végrehajtásáért szüntelenül javítani kell káder­munkánkat, mert döntő mérték­ben ettől függ, hogy valóban azok kerüljenek pártfunkcióba, akik a legméitóbbak erre. SZILÁGYI LAJOS, a gyulai járási pártbizottság káderosztályának vezetője. A béke minden dolgozónak szívügye, öregnek, fiatalnak egy­aránt. Bélié: egyetlen rövid szó, de ebben benne van az emberi­ség évezredes vágya, reménye, jövője, épttöakarata. Ez a gondolat késztet;',e a békéscsabai üzemek fiataljait is, amikor augusztus 10-án és 17-én kétnapos bélieméi szakot tartottak. Az elért eredmények iga-, zol jak, fiataljaink harcos, bátor kiállását, építő, alkotó készségét. A békeműszak idején igen jó és kimagasló eredményeket értek el a fiatalok. A Pamutszövő »Kossuth« brigádja 16-án 115, 17-én 123.2 százalékot ért el. A »Zóia< brigád 16- án 113, 17-én 126.3 százalékot, a »Kongresszusi« brigád 16-án 108, 17- én 117, a »Ságvári« brigád pe­dig 16-án 113.1, 17-én 112.4 szá­zalékos termelési eredményt tudott elérni. A békeműszak átlageredmé­nye 16-á.n 110.3, 17-én pedig 116.3 százalék. A lányok értek el legjobb eredményt a békeműszak alatt. Ez nmét azt igazolja, hogy férfi és nő egyaránt küzd és tud is harcol­ni munkájával a békéért. Szabó Margit 16-án 195.2 százalékra tel­jesítette normáját, 17-én azonban már 228.2 százalékra emelkedett teljesítménye. Annaházi Katalin 16-án 188.9, 17-én 202.1^ezázalékot ért el. Liptók Judit pedig 16-án 166.9, 17-én 181.7 százaiéin a emel­te munkateljesítményét. A ruhagyári DISz-ifjak ugyan­csak békeműszakot szerveztek és itt is jó eredmények születtek. A ruhagyári DISz-ifjak is elért ered­ményeikkel mutattak előre: hogyan kell harcolni a dolgozók ügyéért. A »József Attila« brigád 16-sin 104, 17-én 109 százalékos teljesít­ményt ért el. A »Komszomol« bri­gád igyekezett nevéhez méltó ered­ményt elérni, ök 16-án 129:8, 17-én pedig 134.9 százalékra emel­ték termelési eredményüket. A Ruhagyárban a nők is példát mutattak a békeiműszak alatt., a harcosságban. Szatmári Margit 200.1, Havai Mária 189, Balogh- Mária 181.9, Laurinyecz Ilona pe­dig 178.9 százalékos termelési ered­ményével mutatott előre, hogyan kell és hogyan lehet a béke nagy- ügyéért a munkahelyen harcolni. A békéscsabai Téglagyárban át­lag 108 százalékot ért el Keüer Mihály brigádja, de a békeműszák' alatt ezt a teljesítményt 17-én már 113 százalékra emelték fel. Az. 1st- ván-malmi ifjak az idősebb dolgo­zókkal karöltve szervezték meg a békeműszakot és elérték, hogy eenki sem teljesített a műszak időjén 100 százalékon alul. Ezek az eredmények világosan mutatják, hogy megyénk fiataljai is napról-napra fokozzák a harcot, mindannyiunk békéje, jövője, öt­éves tervünk sikere érdekében. \ pártszervezet segítségéve! szép eredményeket értek ef a mezőberényi „Előre" tszcs dolgozói Kettőekúti elnevezést visel az • tanyarósz a mezőberényi határban, ahol 1949-ben új tszcs, alakult 33 taggal. A kezdeti nehézséget bi­zony nehéz volt itt is leküzdeni, de azért nem rettentek vissza a dolgozók. Sőt, tovább erősítették a közös gazdálkodást. Hamarosan 108- ra szaporodott fel a taglétszám. Közvetlenül a csoport alakulása után létrehozták az üzemi párt­szervezetet is. Innen a csoportból került ki a községi tanácselnök, Varga# Károly elvtárs, Erdei Ist­ván és if j. Varga Károly pedig ka­tonatiszti iskolába, három dolgozó rendőrnek, egy dolgozó a gépál­lomásra irodai dolgozónak. Hosszú volna azt felsorolni, kik hová men­tek dolgozni, mint fejlődőképes ká­derek az üzemi pártszervezet ne­velőmunkája következtében. v A pártszervezet működésében is voltak hibái: az »Előre« tszcs-nél. Pl. Varga Károly elvtárs, volt párt­titkár nemigen szerette a dolgozók bírálatát. Nem volt meg a kellő összhang a pártvezetők és csoport­vezetők között: ugyanígy a veze­Szeptember 6—9-ig rendezik meg a tervkölcsönkötvények harmadik sorsolását Megkezdődik a kötvények visszafizetése Az Országos Takarékpénztárban kedden délben Rom hány i József vezérigazgató sajtófogadás kereté­ben jelentette be, hogy szeptem­ber 6^án, 7-én, 8-án és 9-én tartják meg az ötéves tervkölcsön nyere­ménykötvényeinek harmadik nye­reménysorsolását a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A nyere­ménysorsolással egyidőfcen megkez­dik a kötvényeknek a törleszteei terv szerinti visszafizetését is. A dolgozó nép állama betartja szavát — mondotta. Utolsó fillérig visszafizeti a néptől kapott köl­csönt, amelynek milliós összegei nagyban hozzájárultak az ötéves terv nagyszabású beruházásaihoz, a Dunai Vasműd az Inotai. Erőmű, a földalatti gyorsvasút és sok más nagyszerű alkotás építkezéseihez. A nyereménysorsolásnál egy da­rab százezer forintos főnyeremény, 12 darab ötvenezer forintos, hu­szonöt darab 25 ezer forintos, 64 darab tízezer forintos, 190 darab ötezer forintos és 76.300 darab ezer, ötezáz, illetve háromszáz fo­rintos nyeremény kerül kisorsolás­ra, összesen 30,700.000 forint ösz- szegben. Most kerül elsőízbem sor a köt­vényeknek sorsolás útján történő törlesztésére. Ez alkalommal több, mint kétszázezer darab kötvényt sorsolnak ki névértékben. A törlesz­téséé sorsolás útján ez alkalommal visszafizetendő összeg meghaladja a 41 millió forintot. tők és a dolgozók között sem. így fordult elő aztán a múlt esztendő- ion az, hogy a brigádok és mun­kacsapatok csak papíron szerepei­ről masunk birkózzunk meg az előttünk álló feladatokkal.« Itt is moslátszik, mit jelent az, ha >* pártszervezet foglalkozik a dobro­iek, d© a gyakorlatban nem. A. | sókkal és neveli, oktatja, tanítja munkát is tervszerűtlenül végezték. Egy-egy munkára nem tűzték ki u végrehajtás határidejét. így tör­tént meg, hogy a múlt ősszel a ve tést csak november utolján fejez­ték be. A teryszerűtlenség követ­keztében még a nyári ugarba is búzát vetettek, mert nem állítot­ták be kellő gondossággal a vetés­forgót. 1950-ben a cséplés után Rózsahegyi András, a csoport el­nöke, nem beszélte meg a gabona elszámolását a vezetőséggel, ő ma­ga intézte az ügyet, s úgy elszá­molta a kenyérgabonát, hogy egyik- másik csoporttagnak még elegendő fejadag sem maradt. Volt tehát hiba, meg ok is az elégedetlenségre. De a pártszerve­zet tanult a hibákból és az 1051 -es gazdasági évben már sokat javult a munka. Pl. a brigádok és munka­csapatok már elég jól meg voltak szervezve és elég jól is dolgoztak. Kialakult a munkacsapatok közöt­ti verseny is. A pártszervezet meg tudta értetni a dolgozókkal a mun­kaverseny jelentőségét. Ezért tud­ta a csoport minden külső segítség; nélkül elvégezni mind a növény-! ápolási, mind az aratási munkákat,! pedig az 588 hold földön mindösz- sze ötvenegynéhány ember dolgo­zik. Az »Előre« tezcs.-nél elég jó a munkafegyelem, amit a legkifejezőbben az magya­ráz meg, amit Eperjesi József elv­társ, az üzemi pártszervezet titká­ra mond: »A növényápolást el tud­tuk végezni. Egyetlen darab föl­dünk sem marolt kapálatlan. Ná­lunk a munkafegyelem megj avu­lását az is igazolja, hogy a növény- ápolás idején a dolgozók még al- konyattájt is hozzáfogtak a mun­kához, ha az eső miatt egész nap nem lehetett semmit sem csinálni. A községi pártszervezet felajánlot­ta a segítségét, do nem fogadtuk el. Az volt a dolgozók véleménye, őket. De beszéljünk az eredmények­ről számokban is. Koszti Ferenc állatgondozó pl. július 3I-ig másod- magával 343 munkaegységet telje­sített. A Koszti-család ezért leap 3948 forintot. 28.84 mázsa búzát, 682 kiló árpát, 11.18 mázsa takar­mányrépát, 120 kiló cukrot, 589 kiló burgonyát, 6.17 kiló mákot, 12.25 mázsa szénát és 15.36 mázsa kukoricát. Koezti Ferencnek ebből a keresményből egyetlen fillért, egyetlen szem gabonát sem kell adóba fizetnie. Ezekután számítást tehet minden dolgozó paraszt Me- zőberényben, meg másutt is a me­gyében, lett volna-e Koszti Fe­rencnek ilyen haszna, ha a hét hold 343 négyszögöl földjén, amivel be­lépett a csoportba, egyénilog gaz­dálkodna? Koszti Ferenc nem is tit­kolja örömét és amikor kimegy agitálni a felfejlesztés érdekében, magával viszi elért eredményének kimuta­tását is. Bárki számítást tehet, hogy mennyi pénzt, mennyi gabonát és egyéb terményt kap pl. Plavecz György, oki közepes eredményt ért el 169 munkaegység teljesítésével. Egy munkaegységre jut a mező­berényi »Előre« teimelőcsoportnál 11.60 forint, 8.41 kiló búza, 8.48 kiló kukorica, 1.90 kiló árpa, 3.26 kiló takarmányrépa, 1.72 kiló bur­gonya, 35 deka cukor, 18 deka mák, és 3.66 kiló széna. Ezt az eredményt nem is rejtik véka alá a termelőcsoport dolgo­zói és amikor népnevelőmunkát vé­geznek, joggal hivatkoznak elért eredményeikre. De ézt a munkát csak akkor végzik jól a csoport dolgozói, ha az eredmények mel­let» a hibákat is elmondják ée rá­mutatnak arra is, hogyan igye­keznek megszüntetni azokat. Se. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom