Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-19 / 193. szám

Ötéves tervünk bizonysága annak, hogy népünk békét akar és azt kész meg is védelmezni

Révai József elvtárs beszéde az „Ötéves tért*-kiállítás megnyitó ünnepségén

______________________________________________________________ \/iUateawU Mfxc

Szombaton délelőtt nyílt meg a Műcsarnokban az »Ötéves terv«- kiállítás, melyet Révai József elv- társ, népművelési miniszter nyitott meg:

Tisztelt közönség, kedves elvtár- golt!

— Ez a kiállítás, melyet alkotmányunk törvénybeiktatásának második évfordulóján nyitunk meg: propaganda-kiállítás. Igen, propaganda. a ■ szó nemes értelmében, hogy népünk lássa és jobban megértse mindennapi munkájának értelmét és összefüggését hazánknak az ötévei terv megvalósításával bekövetkező hatalmas fejlődésével. Ez a kiállítás saját tetteink eddigi és jövendő eredményeink megmutatása, hogy munkásosztályunk, dolgozó pa: a-zttágunk, értelmiségünk lássa és jobban megértse: helyes hagy vállvetve, szoros egységben dolgozik, hogy a cél, «Äiinek eléréséért küzd, megéri a faradságot., a munkát, az áldozatot. Ez <• kiállítás — ismétlem — propaganda: de az igazság hirdetésének élteimében, abban az értelemben, hogy a yó bornak is kell a cégér.

Az ötéves tervvel szilárd gazda- Bfivi alapot teremtünk nemzetünk függetlensége számára. Erős ipar nélkül nincs igazi nemzeti független teg — ezt jó száz évvel előttünk Kossuth Lajos is felismerte. Nehézipar, va— és acél kohászat,

szerszámgépgyártás, autóipar, motorgyártó.-. vegyiipar, alumíniumipar nélkül a nemzeti függetlenség üres szó. Mi is most megteremtjük ezeket az iparokat. Ellenségeinknek, az ország határain innen és túl, persze, ez nem tetszik és azt lrialélják. hogy az ötéves terv, amely hazánkat a v as és acél or- t szagává fejleszti, gyarmattá,, mógr ' hozzá szerintük »szovjet-gyarmattá« teszi Magyarországot. Ha nekik Dunapeutele és Inota, a Báróikéi Kombinát, a Földalatti Vaséit, a Tiszalöki Erőmű és öntözőmű, az ország villamosítása: gyarmatosítás. akkor csinálják ezt utánunk Iránban, és Egyiptomban, Maláj- földön és Marokkóban, vagy akér Olasz- és Franciaországban. Tudomásunk szerint sem Franciaországban, sem Olaszországban, de még Angliában sem épülnek acélkohók és erőművek és ami ehhez tartozik: egyetemek és iskolák, könyvtárak és kultúvházak. Ott legfeljebb kaszárnyák épülnek amerikai csapatok számára. Hazudni is félig-meddig értelmeden kell. Ellenségeink atomban értelmetlenül hazudnak és bután rágalmaznak. Ráfogják ötéves tervünkre, hogy semmi más ■élja nine*, mint országunk hadi |otenciáljának emelése.

Ha országunk fejlett iparral rendelkezik, akkor persze nem gyengébbek leszünk, hanem erfaebbek. Ha népünk életszínvonala ütvén százalékkal nö, ha dolgozóink és gyermekeink művelt emberekké lesznek, akkor az ország le erősebb lesz. Be kell tehát vallanom, hogy a veszprémi és a püskolci műegyetemmel, a kulturotlhonok- kal, a népkönyvtárakkal és a falusi mozik ezreivel, sőt, az új győri színházzal Is »hadi po- potenciáhmkat« emeljük.

Do mondjunk 1® az új Nemzeti Bzinhaz megépítéséről, csak azért hogy hadipoteneiálunk ne emelkedjék? Ki tehet róla, hogy az uraknak rossz a lelkiismeretűk és még Állami Népi Együttesünk, eőt, talán még operai balettkarunk tagjaiban is álcázott katonákat látnak?

_ Nem, ötéves tervünk a békés

Ip

átés tel ve. Az a nép, amely ily roppant gazdasági és kulturális átalakítás munkájába kezd, békét akar. A mi ötéves tervünk nem áll agy maijában. Hasonló munka io- lyik a Vote» és a Don mellett a Szovjetunióban és a népi demokap

ciák országaiban, bizonyságául annak, hogy nyolcszázmillió ember békét akar. építeni akar. Csinálják utánunk az imperialista urak ezt is. Szavaztassák meg a francia, az olasz, az angol munkásokat, mit akarnak inkább: villamosítást, lakóházépítést, gyár- és iskolaépitéstte - vagy kaszárnyákat és ágyugyá- rakat amerikai parancsra?

Az ötéves terv bizonyság népünk teremtőereje, tehetsége, leleményessége, rátermettsége mellett. Az ötéves ter.iet a mi nagy Pártunk kezdeményezte és dolgozta ki, de menetközben folyton javítani, megvalósítani csak dolgozó népünkkel együtt, az ő értelmének és kétkezi munkájának segítségével lehet.

Együgyű hazudozök azt állítják, hogy ez a nagy ország- és teimé- szetátalalritó terv »kényszermunkára« épül. Rendben van, csinálják utánunk. Próbáljanak az urak az amerikai titkosrendőrség segítségével Sztehanov-mozgalmat szervezni. teszem azok között a dokkmunkások között, akiknek százezreit lették mint megbízhatatlanokat feketelistára. Hol van újítómozgalom. versenymozgalom, anyagtaka- lói.o-ági moz,a.oiu, bo.'.or-u.ozga- lom az amerikai és angol hadiiparban? Tudtommal sehol. A gu- milrot és a könnygáz, az ujjlenyomat és a feketelista módszere nem alkalmas módszer arra, hogy kiváltsa és fokozza a munkások munkakedvét, leleményességét, teremtőerejét. A mi ötéves tervünk homokra épülne, ha nem dolgozó népünk, nagyszerű munkásosztályunk lelkesedése és teremtőerejére, tehetségére és értelmére, ön- 'ÖMríterra’ 'és önkéntes fegyelmére épülne. Es azért nem épül homokra, hanem betonnál és gránitnál keményebb alapra, mert dolgozó népünk akaratára, lelkesedésére^ munkájára épül.

Az ötéves terv átalakítja a magyar parasztság életét, ujjáteremti a magyar falut is.

A szövetkezeti gazdálkodás révén válik visszavonhatatlanul, örök időkre paraszti földdé az úri nagybirtok földje. A szövetkezeti gazdálkodás szabadítja fel a parasztot elszigeteltségéből és elesett- ségéből, teszi részesévé a technikai és a kulturális fejlődésnek, teszi a szocializmusnak a munkásosztállyal egyenrangú építőjévé. És mert ez igy van, van jogunk dolgozó parasztságunktól önnön érdekeinek megértését, állampolgári kötelességeinek teljesítőiét kérni és elvárni. Az ötéves terv a parasztság fölemelkedésének terve is,, az; ő segítségére és munkájára, önérdekére és hazafisá- gíra is épül.

Az ötéves tervet megvalósítani és a szocializmust építeni: egy és ugyanaz. Lehetne-e szó Dunapen- teléről és Inotárói, • veszprémi egyetemről és a falu villamosításáról, ha hazánkban a Kohner és Weiss bárók, az Eszterházyak és Pallavichiniek, a Nagy Perenoek és Hagyó Kovácsok, a Mindeaan- tyek és Gr őszök lennének még; urak? Nem, nem lehetne 1 Nagyol! alkotni csak az a nép tud, amely! magának dolgozik és amelynek a nyakán nem ülnek tőkések és nagy- birtokosok. Ebből az következik, hogy

helyesen tettük azt, amit a Kohnerekkel és Weiss Manfré- dokkal, az Eszterházyakkal és Hagyó Kovácsokkal, a Nagy Ferencekkel és a Gröszökkel tettünk, még ha eközben kissé meg is sértettük akiziákmá- nyolAra és elnyomásra, össze esk evésre és hazaárulásra való

»emberi jogaikat«. ígérjük, hogy ezekben a »jogaikban« to vábbra is korlátozni fogjuk őket.

Azt mondják, hogy ezt tiltja a békeszerződés l Azért a pénzért

őzt is mondhatnák: a békeszerződés tiltja Dunapentela és Inota megépítését, tiltja a munkás- és parasztgyermekek egyetemi tanulmányait, tiltja kiváló művészeink jutalmazását Kossuth-dijakkal, tiltja új, szocialista népi kultúránk megteremtését.

Az emberi jogok — ahogyan mi értelmezzük őket — a munkások és a dolgozó parasztok, a népnek segítő értelmiségi emberi jogai, Kazincbarcikában és miskolci egyetemben, az új ipari technikumokban, a falunak juttatott traktorokban és kombájnokban, a lcultúrotthonokban és munkás- üdülőkben testesülnek meg. Az emberi jogok a tűi értelmezésünk szerint abban fejeződnek ki, hogy nincs országnnkban munkanélküliség, hogy szabad a pálya mindenki előtt, hogy a dolgozó nép gyermekei számára az ország korlátlan lehetőségek földjévé lett. Ezeket az emberi jogokat és nem a szocialista építés ellenségeinek »jogait« biztosítja alkotmányunk. Alkotmányunk paragrafusai nem csupán papíroson vannak meg, hanem testet öltöttek és öltenek ötéves tervünkben, jövőnket építő nagy munkánkban, az egész nép és minden egyes dolgozó felemelkedését biztosító gazdasági és kulturális létesítményeinkben. —t

....

— Az ötéves terv eddigi rés ezután! alkotásain nemesük Pártunk irányításának és vezetésének, nemesak dolgozóink nagyszerű munkájának kezenyoma van és lesz rajta, hanem a Szovjetunió állandó nagyszabású, és pótolhatatlan segítségének kezenvoma te. A szocializmus építése hazánkban és a Szovjetunió anyagi és szellemi támogatása: elválaszthatatlan egymás- föl

Az imperialista urak zokon veszik, hogy ötéves tei'vünk megvalósításánál a Szovjetunió segítséget nyújt nekünk és mi ezt elfogadjuk. De ki tehet róla, hogy a szocializmus építéséhez Moszkva nyújt segítséget és nem New Fork, vagy London? Von-e amerikai bank, amely a mi Duna- pentelénk, a magyar munkásosztály új, nagy kohőmüvének építéséhez hitelt és segítséget nyújtott volna? Nincs. Ki tehet róla, hogy Moszkva olyan országoknak segít, amelyekben a munkások az urak. a dolgozók — Washington pedig olyan országokat is leigáz, segítség ürügyén, amelyekben a tőkések az urak? Ne csodálkozzanak tehát az imperialisták, hogy az ötéves terv meg valósítása során napról-napra érezve és felhasználva a Szovjetunió segítségét és gazdag tapasztalatait a szovjet-magyar barátság még szorosabbá, még eltép- he tétlenebbé válik.

Az ötéves terv megvalósilá- tása, a, szocializmus építése bűzben válik ez az ország valóban népünk közös tulajdonává, új és Igazi hazájává, egészen és igazán a miénk, nem az, amit egyszerűen apáinktól örököljünk,

1951 augusztus Í9., vasárnap

Román kultúrnap Gyulán alkotmányunk ünnepén

Nagy e-emény színhelye lesz holnap — hétfőn — Gyula városa, ahoi a Magyarországi Románok Kultúrszöveteége a Népművelési Minisztérium támogatásával »Román Kultúrnapot« rendez. A magyar-román barátság és együttműködés e szép megnyilvánulás ár» a megye és az egész ország román, szlovák és délszláv lakta vidékeiről érkeznek dolgozók, hogy alkotmányunk második évfordulójának nagy ünnepén hálájukat fejezzék ki a felszabadító Szovjetuniónak és a Pártnak nemzeti kultúrájuk szabadságáért. E nap egyben testvéri találkozója lesz a Magyarországon élő nemzetiségeknek, akiknek az alkotmány biztosította az űldözérmentes, boldog életet, az iskolákat, ahol saját anyanyelvűkén tanulhatnak fiaik, válhatnak kiváló szakemberekké, tudósokká. A kultúrnapon a Magyarországi Románok Kultúrszövotségének főtitkára mond ünnepi beszédet, majd a délutáni órákban kultúrműsor veszi kezdetét, melyen a Gyulai »Béke* Népi Együttes, a mezőberőnyi ének- és táncegyüttes, pitvaros» t3 tófckomlósi színák csoportok, délszláv csoportok és a legjobb román tánc- és énekcsoportok mutatják be: milyen fejlődést értek el eddig.

Könyvtáravató ünnepségek és könyvkiállítások lesznek megyeszerte az alkotmány ünnepén

A békéscsabai Körzeti Könyvtár is felkészült alkotmányunk évfordulójának megünneplésére. Megyénk minden népkönyvtárában kftnyvkiállítáBok tartásával ünnepük meg e nagy ünnepet. Hétfőn, augusztus 20-án Bánklíton, Körös- nagyharsányban, Nagymegyeren, Almáskamaráson, Nagykamaráson és Végegyházán új könyvtár-avató ünnepségek lesznek, ahol egy ten <t tszcs .-mozgalom céljait szolgáló

művökből könyvismertető előadást is tartanak a körzeti könyviéi' dolgozói és a békéscsabai irodalmi munkaközösség tagjai. A könyvismertető előadásokon azokkal • könyvekkel , foglalkoznak, mclyak- nek tartalma hozzásegíti dolgozóinkat a soronkövetkező feladatok minél sikeresebb végrehajtási hoz. A most létesülő könyvtárak jórészét felszereléssel, könyvtár- szekrényekkel látják el.

Rendelet a gabona után járd gyorsbeadási jutalom határidejének meghosszabbításáról

A. Magyar Közlöny az élelmezési miniszter rendeletét közli a gabona után járó gyorsbeadási jutalom batáridejének meghosszabbításáról. A rendelet szerint, tekintettől az esős időjárásra, amely az, aratás, behordás, és cséplés munkáját hátrá'teíja, a dolgozó parasztság kérésére az élelmezési minisz- tir a gabona után járó gyorsbeadási jntóom határidejét két héttel irieg- hossfWjlkifepbta. A repuetó „^stel-i mébon tehát a földadóra, kötelező beadásra, vagy kötelezettségen felüt beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után járó métermázsánként négyforintos gyei*beadási jutalmat 1951. augusztus 20-aután, de szeptember 5-ig beadott búm., rozs, kétszeres, árpa és zab után is ki kell fizetni a termelőnek. Az 1951. október 1-ig kötelezettség gén felül beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után az állami begyűjtésről szóló rendelet élteimében járó méterniázsánként kétforintos gyorsbeadási jutalmat aa 1951. szeptember 5-e után kötelezettségen felül beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után kell kifizetni.

+**++•+*+—*+**+»**+++*tettettetetette te* ttetttttttttttetttttttt**A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI

I

^ DARVASI LÁSZLÓ elvtárs 8 holdas muronyi | tszcsMag kenyércabonabe dási kötelezettségét

m-ány gabonabeadási tette.

kötelezettségét 666

I. mintájú 371, fnkar- százalékban teljesíDAL31ADI ISTVÁN 10 holdas sarkadkeresztúri tanácstag ke- - nyérgabonabeadási kötelezettségét 639 százalékban teljesítette. —

V ASZ RÓ SZILVESZTER 12 holdas gyomai tanácstag beadási kötelezettségén felül vállalta, hogy az alkotmány ünnepire 15 mázsa búzát ad be »C« vételi jegyre.

ASZTALOS SÁNDOR 4 holdas végegyházi dolgozó paraszt kenyérgabonából 321, takarmánygabonából 150 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét.

IFJ. BOGNÁR JÁNOS 4 holdas sarkadkeresztúri dolgozó paraszt kenyérgubonabeadási kötelezettségét 1925 százalékban teljesítette.

KUN GYÖRGY 3 holdas újkígyóst dolgozó paraszt kenyérgabonabeadási kötelezettségének 766, takarmánygabonaheadási kötelezettségének 120 százalékban tett eleget.

hanem az, amit magunk szerzünk meg és építünk fel magunk és gyermekeink számára. A haza most válik szeműnk láttára, építés közben, népünk közös munkája nyomán mindnyájunk köztulajdonává, « nép hazájává. Ezért van jogunk, ezért kötelességünk dolgozóinktól még több munkafegyelmet, önfeláldozást, a nehézségikkel való bátor szem beszállást kérni és elvárai.

És tudjuk, hogy egy nép, amely bele merte vágni fejszéjét az ötéves terv fájába, nem fog visz szariadni a nehézségektől, sem a kicsikiöl, sem a nagyoktól, hanem leküzdi őket.

— Kedves Elv társak!

— Ez a kiállítás bizonysága annak, hogy munkásosztályunk dolgozó népünk mer és tud nagyot alkotni, bizonysága annak, hogy az ország vezetése jó kézben van Pártunk kezében. Bizonysága annak, hogy népünk békét akar és kész békés építő- munkáját meg is védelmezni. Ez a kiállítás bizonysága annak, hogy országunk szerves része a szocializmust építő, a haladást, a demokráciát védelmező béke- frontnak, amelyet a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezet. Bizonysága ez a kiállítás annak, hogy dol- dölgozó népünk egyemberként követi Pártunkat és vezérünket, Rákosi Mátyást.