Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-18 / 192. szám

1951 augusztus 1$., szombat 3 l/ikaxsawU Hépe . Szakszervezeti taggyűlések tapasztalatai Az elmúlt napokban zajlottak le üzemeink bon a szakszervezeti tag­gyűlések,- ahol az ipari dolgozók megvitatták a SZOT V. ülésének határozatát. A taggyűlések általá­ban sikerrel zajlottak le és eredmé­nyes módszerek, javaslatok szü­lettek a további feladatok megol­dására, a munkafegyelem jnegszi- lárditására, az anyagtakarékosság fokozására. A GYULAI TEJPORGYÁRBAN a szakszervezeti taggyűlésen a dol­gozók súlyosan elitélték Kovács csoportvezetőt, aki bércsalússal igyekezett megkárosítani dolgozó­társait. A további hozzászólások­ban a dolgozók követelték, hogy a vállalatvezető fokozottabban el­lenőrizze a késéseket s amint va­lami rendellenességet .tapasztal, azonnal intézkedjen és a dolgozók­kal is értékelje ki tapasztalatait. Ugyancsak, hozzászólásban köve­telték, hogy rendszeresítsék a tel­jesítmények kiértékelését, vezessék be, hogy minden dolgozó frissen tájékozódjon a legutóbbi eredmé­nyekről. A dolgozók kérték a mű­szakiakat, hogy tegyék magukévá a minisztertanács rájuk vonatkozó határozatát, szervezzék meg jobban a munkát; ne legyen feleslege^ gépállás, munkaidőkiesés. A JWEZiHJERftNYI TÉGLA­GYÁRBAN az üb. titkár keveset foglalkozott a munkafegyelem kér­désével és még kevesebbet az anyagtakarékossággal. - Beszámolója inkább pénztári jelentés jellegű vo't. A dolgozók valamennyien resztvettek a gyűlésen és élesen' megbírálták a vezetőséget. Szóvá- tették azt ihogy az öt órám hirdetett gyűlésen a dolgozók pon­tosan megjelentek, csak éppen a vezetőség késett negyed órát. AZ OROSHÁZI BARNEVAL BAN rövid, de értékes beszámolót tartott az iib. titkár. Politikailag rámutatott a követelményekre a SZOT V. ülése határozata után. Elmondotta, hogy »ha csak egy százalékot takarítunk meg anyag- takaréko-sÉgi mozgalom terén, az is 500.000 forintot jelent évente. A feltételek pedig- megvannak az 1.5 százalékos megtakarításra is.-* A dolgozók felszólalásaikban ígé­rőiét tettek, hogy megoldják fo­kozottabb feladataikat. Epitő bí­rálatot gyakoroltak Néló Kudolfnó műszakvezető felé, aki kitűnő szak­ember, azonban helytelen a maga­tartása a dolgozókkal szemben. »Elég egy üzemben egy trombitás. Az en vagyok. Nekem pedig ne trombitáljanak mások.« Ilyen es ehhez hasonló kijelentéseit szün­tesse be, képezze magát politikai­lag és akkor még jobban meghall­gatjuk, megfogadjuk utasításait. — mondották a dolgozók. A BÉKÉSCSABAI KENYÉR­GYÁRBAN a beszámolóban is­mertették, hogy milyen jelentős károkat okoznak az üzemben, ha egyes munkások — mint például Vanca Péter — 1-2 órát is kés­nek a műszakváltásnál. A dolgo­zók elitélték a munkafegyelem; megbontott és határozatot hoztak a munkafegyelem megszilárdítá­sára, a Nazarova- és a verseny - .mozgalom kiszélesítésére. Szendrői •versenyfelelős Ígéretet tett, hogy augusztus 20-ig minden üzemrész­ben versenytáblát fog felállítani hogy ilymódon a versenynyilvá­nosság kiszélesítésével minden dol­gozó ismerje a nnpi eredményeket A dolgozók javasolták, hogy az •üzemi bizottság még több támoga­tást adjon, az üzemi kultúr- és sportmozgalomnak. A BÉKÉSMEGYEI TATAROZÓ VÁLLALAT ácstelepének és vas- betonelőgyártó telepének dolgozói arról beszéltek gyűlésükön, hogy a munkaidő alatti »lógások« ki­küszöbölésére a vezetőség bizto­sitea a megfelelő anyagellátást és anyagelőkészitést. Határozatba fog­lalók azt is, hogy a itelepen dolgozó új munkásokat jó felvilá­gosító munkával szakszervezeti ta­gokká nevelik. Az egyik felszólaló javasolta, hogy munkakezdés előtt legalább öt perceel minden dol­gozó a munkahelyén legyen. Javas­latát egyhangúlag elfogadták. A SARKADI CUKORGYÁR BAN tartott taggyűlésen megbí­rálták Szegedi András és Sajti; László ifiket, akik igazolatlanul kimaradtak egy-két napra az üzem - bői. Az egyik hozzászóló példának állította a VIT-re utazó ifik ke ■ meny akarását, amikor (még n rendőrterror ellenére is elutaztak az imperialista országokból a'VTT- re. Szegedi András és Sajti László ígéretet tettek, hogy a továbbiak­ban' példamutatók lesznek a, mun­kafegyelemben és a termelésben. Nagyátmérőjű, fekete csövek fekszenek Jf Mezőhegyesi Cukor­gyár 'egyik műhelyének köveze­tén. Az áramátalakító egyenletes zúgása, duruzsolása haitik, aztán hideg, kék lény villan fel, ój szí­nek, ój árnyékok játszanak a fa­lakon, géprészeken. Az összeil­lesztett cső szélein engedelmesen, fehéren ömlik vékony patakocs­kában az acél. Hegesztetlek. Az egyik hegesztő Dorogi Sándörné. Araiul feláll, piros fejkendője alól kibukkan barna haja. Szíve­sen beszél, különösen kisfiáról. — »Én is hegesztő leszek« — mondogatja mostanában Sanyi- kám. Pedig csak most ősszel megy a másodikba. Én azt szeretném, ha orvos, vagy gépészmérnök lenne Emberek, vagy a gépek orvosa. — Felcsillan fehér fogsora, amint elégedelten nevet, de aztán ko­molyabban, majdnem komoran folytatja. — ölen voltunk testvérek, de egyikünk sem szőhetett ilyen me­rész álmokat. Anyám, meg apám napszámra jártak a Tompa-pusz­tára, meg a többi uradalomba. Éppenhogy az elemit kijártuk, azt sem mandannyian. Most meg? — Amint a máról beszél, megint mosolygósra derül arca. — Ivét hete voltam Pesten. Vizsgázni! Most már vizsgázott hegesztő vagyok Magam sem hittem volna néhány évvel ezelőtt, hogy nő létemre hegesztő lehetek. Most mégis szakmáin van. Szeretem is na­gyon. Mikor villan a fény, ömlik kezem alalt a fém... szép ez. Nagyon szép. A húgom, Piri is itt dolgozik a gyárban. Ö meg gépkocsivezető! Éppen most van Szegeden vizsgázni. Ilyen sem volt azelőtt! Fakanál, seprűnyél. Ez való az asszonyok kezébe, mondLák ezelőtt. Bellát akkor... nemcsak az asszonyok nem me­hettek »szakmára«, a férfiembe­Akik sí nép kenyerére tőrnek... Dolgozó parasztjaink egymással versenyben igyekeznek eleget tenni egyenest a géptől beadási kötele­zettségüknek. Versenyeznek, mert tudják, hogy minden szeim» giabopia hozzájárul a béke megőrzéséheta olvan módon, hogy a beadás tel­jesítésével ötéves tervünk egy ré­szét teljesítjük, ötéves tervünk si­keres végrehajtásával erősödik ipa­runk, mezőgazdaságunk és épitő- munkánk megvédője, a néphadse­reg is. Természetesen, vannak olyanok, akiknek nem tetszik országunk erő­södése, akik azt szeretnék, hogy egyszer csak eljussanak ide az ame­rikaiak és akkor ők ismét éhbérért dolgoztathatnák a cselédeket, föld­jeiket negyedében munkáltathatnák s szaporíthatnák holdjaik számát, mások munkájából. A kulakok ezek, akik lépten-nyomon szabotál­ják a búzabeadást. — a dolgozók kenyere ellen törnek. Ezek közé tartozik Balogh Pálné gyomai kulálsasezony, aki 3—4 ke­resztre való búzát nem vágott le, hanoin a baromfiakat legeltette raj­ta/ Mintegy 400 szögölet levágott a zöld kukoricából és azt szecskázva feletette az állatokkal. K. Fodor József kevermeei 31 holdas kulák a lovát »tartotta jól« búzakévékkel. Sztanoj Milutin 19 holdas bat- tonyai 'kulák, a beadásra szánt tiszta búza közé kevert kb. 70 kiló másodosztályú búzát, s igy leron­totta a búza minőségét. Mindannyiukat egy cél vezette: minél kevesebb jusson a dolgozó nép magtárába, késleltetni a be­adási törvény végrehajtását. A dolgozó parasztok leleplezték őket, megakadályozták, hogy iizel- msiket tovább folytassák. rek közül is sokan az utcán lő­dörögtek. »pehát akkor...« Azóta alkot­mányunk is van. Benne van az út a keserű múltból a inai napig és tovább a fényes jövőig. Millió Doroginé útja. „A Magyar Népköztársaság­ban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek11 így szól az alkotmány szövege és így van az életben is. Dorogi­né kezében hegesztő pálca, hú­ga gépkocsivezető. »A Magyar Népköztársaság biztosílja polgá­rai számára a munkához való jogot és a végzett munka meny- nyiségének és minőségének meg­felelő díjazást.« Nem kell többé rettegni a munkanélküliség ezer gondjától. Dorogi Sanyika is he­gesztő, vagy orvos lehet. Ezt tudja Doroginé is. Azért vidám, azért néz bátran a jövőbe Eddig 'álképzős volt, 450 forin­tot keresett átlagosan. Most már szakma van a kezében, legalább G00-at, ha igyekszik, lényegesen többet is keres. És Doroginé igyekszik. — Alkotmányunk ünnepére többek között vállaltam, hogy augusztus hó 20-ig 10 kg he­gesztőpálcát takarítok meg. Még nem tudom a pontos értékelést, de már eddig is sok értékes pál­cát takarítottam meg. — Ő érte, a dolgozókért született az alkot­mány7. S ő is, millió társával együtt keményen küzd az alkot­mányért, a jövőért, Dorogi Sa­nyika szebb életéért. (T. Gy.) Épüíetbádogozási szakmára ipari ta­nulóknak fiukat és lányokat felve­szünk. Indokolt esetben tanulóott­honban is elhelyezzük és számukra az utaköltséget megtérítjük. Ugyan­csak keresünk jó géplakatost és szerszámlakat ot. Épületbádogozó Váíía’at, Budapest, XIV., Ilosvai-u. 8/12. A cséplés mielőbbi befejezése érdekében vezessük be mind több helyen a Bredjuk-féle gyorscséplést Az élenjáró szovjet dolgozók számtalan tapasztalatot adtak át eddig is hazánk dolgozóinak, a szo­cializmus építéséhez, ötéves ter­vünk sikeres megvalósításához. Eze- ?ret a tapasztalatokat a munka min­den területén, igy a mezőgazdaság­ban is eredményesen lehet alkal­mazni. Ilyen Nyikolaj Bredjuk elv­társ gyorscséplési- módszere is. Ez a módszer csaknem feleannyi időre csökkenti a cséplési időt, vagyis megkétszerezi a cséplőgépek napi telje:: itőképosségét a cséplődobok át­alakításával. A györscsépléshez át- 'alakitott csépi őszek rény t 30-34 tagú cséplőbrigád szolgálja ki, vagyis 10—12 emberrel több, mint a régi módszerrel dolgozó cséplőszekrényt. Megyénk területén a rozsáéi ál­lami gazdaság dolgozói kezdték meg elsőnek a gyorscséplési módszed alkalmazását. Óránként 20—25 má­zsa gabonát csépelnek el. Példá­jukat követve mind több és több állami gazdaságban és a megy© több gépállomásán alakították át a cséplőszekrényeket. A gépállomá­sok ezideig 32 cséplőgépet alakí­tottak át és ezt a számot a közeli1 napokban mintegy 100—120-ra nö­velik. Ezeknek az átalakított gé­peknek az alkalmazása lehetővé te­szi, hogy termelőszövetkezeteink jó­val korábban befejezzék a cséplés nagy munkáját. Az eddig átalakított 32 cséplő­gép is meggyorsítaná a osépléstl termelőszövetkezeteinkbe«!, állami gazdaságainkban, ha azok vezető­ségei és dolgozói bátran alkalmaz­nák és nem idegenkednének a gyorscséplési módszer bevezetésé­től, amit több helyen munkaerő­hiányra való hivatkozással igye­keznek leplezni. Az történik ugyan­is, hogy ezekből az átalakított gé­pekből mindössze 6 dolgozik. Ezek­nél azonban fokozni kell még a teljesítést, mert például az újki- gyósi »Uj Élet« tszcs tagjai is,csak 15 mázsát csépelnek el óránként. A mezőberényi »Dózsa«, a buesai »Vörös Csillag« és még számos termelőszövetkezet nem hajlandó munkaerőt biztosítani a cséplőgép­hez. Ezeknek a termelőszövetkejse- teknek a vezetői és tagjai saját magukat rövidítik meg. Számítá­son kívül hagyják azt, hogy az eddig végzett csépléshez 24 em­ber kellett ugyan, de jóval keve­sebbet tudnak elcsépelni, mint az új cséplési módszerrel. Az új mód­szer bevezetésével jóval rövidebb időn belül befejezhetik a cséplést és akkor a különböző munkákat már nem 10 dolgozó, hanem a cséplési munkától felszabadult 24 tudja végezni. Jobb munkára van szükség a gépeknél, hogy a cséplési és beadást mielőbb befejezzük Községünk dolgozói magukévá tették a minisztertanács határoza­tát, igen szép eredménnyel tel­jesítik terménybeadási kötelezett­ségüket. Dolgozó parasztjaink tud­ják azt, hogy minden beadott ga­bona nemcsak az egyéni jobhlátetj' hanem az összes dolgozók életSzífiJ vonalának emelkedését jelentiv A gabonabeadásban élenjárnak írj. és id. Molnár István, Kovács József, Horváth Lajos és még nagyon sok kis- és közópparaszt, akik őOO, 700 százalékban teljesítették beadásu­kat. Nagy Bálint 68 éves 3 holdas dolgozó paraszt példásan cseleke­dett, amikor »C« jegyi© 7 mázsa búzát adott be. Azt mondta, hogy »C« őrlési© nem maradt semmi ga­bonája, de nem baj, azt a kevés bú­zát, amire még szüksége van, majd megkeresi a cséplőnél. De vannak községünkben az ered­mények mellett hiányosságok is. A cséplés nem halad megfelelő ütem­ben, mert ©gyes munkacsapatok­nál hiányzik a szorgalom. A fel­világosító munkát visszük ebben az irányban. Kevés községünkben a gép. Tavaly például 18 volt, ne idén csak 10 van. Éppen őzért több szorgalomra, jobb munkafe­gyelemre van szükség a gépeknél, hogy a cséplóst határidői© befe­jezhessük. Cséplőgépeinknél dolgozó munká­saink között most küzdelem folyik a vándorzászlóért, amit legutóbb a kunágotai gépállomás gépe nvett el, ahol Szabó Imre a gépfelelős. Ennél a gépnél a brigád 910 min­es géppel napi 120—130 mázsás teljesítményt ér el a megállapított 96 mázsás átlaggal szemben. Ha a többi gépek munkásai -példát vesz­nek róluk, elérjük a cséplés halite időre való befejezését. így ünnep pelhétünk méltóan alkotmányunk évfordulóján. Puskás Utam, Kevernie© Ligalas a csőn „Vörös Okiéi" tszcs-ben Kedves Elvtársak! Látogatóban voltunk a csorvási »Vörös Október« tszcs.-ben esnem tudom elmulasztani, hogy le ne írjam, amit ott láttam. Sorra meg­néztünk mindenj; a csoportban. Meglátogattuk Jakucs Lászlóné asszonytársunkat s családját, akik a tszcs, tanyáján laknak. A beszél­getés során szóba jött, hogy a Horthy-rendszer alatt Jakucs, a családapa Dunántúlra járt dolgoz­ni a vasútra, a legnagyobb kis­lányuk kicsi korában nem is is­merte az apját, mert hónapokig- tá­vol volt. Ez csak egyike volt a múlt rossz emlékeinek. Be Jakucs- né még csak felidézni sem akarja azt, ami nyomorúság volt, inkább szívesebben beszél mostani életük­ről, a csoport baromfiállományá­nak fejlődéséről. A csoportban áprilisban kezd­ték meg a napos csibe nevelést 1000 cár kével, májusban újabb ez­ret kapott a csoport, jelenleg 3000 darab van. A tyúktörzsük 300 da­rabból áll, eddig már 21 ezer da­rab tojást szállítottak el, 16.800 forint a tiszta jövedelem csak a tojásért. Már beadott a csoport 630 kg súlyban idei neveliésű csir­két, ez újabb 4.500 forint jövede­lem. Olyan eredmények ezek, ami­lyeneket csak a nagyüzemi gazdáit kodás hozhat. Azt is megtudtuk, hogy a cso­portnak terve a baromfitelep to­vábbfejlesztése. Egy tyúkólat ki­bővítenék, 500 tyúk elhelyezésére teszik alkalknassá, 300-ról 500-ra emelik fel a tyúkok számát. Ter­vezik a fásítást is, hogy nagyobb legyen a gyepes kifutó. Amikor megváltozott életéről be­szél a cEalád, elsőnek tehenüket mutatják meg. Egy hónapja vet­ték 1.500 forintért a tszcs.-nek nyújtott hitelakcióból, 4 év alatt kell letörleszteni. Csaknem aján­dék — mondták. Férjével együtt Öt hónap alatt 200 munkaegységet teljesítettek, amiből lesz meleg ru­ha, cipő a négy gyereknek. Nem kell a holnaptól rettegniük, ezért olyan boldogok, megelégedettek, Most látják igazán, milyen jó, hogy hallgattak a Párt szavára és beléptek a termelőcsoportba. Juhász Jáiwsné, Csorvási MNBSz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom