Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-09 / 184. szám

1951 augusztus 9., csütörtök l/iUaMúwic Héf& Népnevelők előre A BEGYŰJTÉS GYŐZELMÉÉRT A dobozi fiatalok helytállnak Elmondta: IFJ. SARKADI GÁBOR dobozi területi DISZ ágit. prop. felelőse A begyüjtőhelyen munkát végző népne­velőknek is igen nagy a feladatuk, felelőssé­gük. Nem kismérték­ben az ő felvilágositó munkájukon is múlik, hogy a dolgozó pa­rasztok jól teljesítsék a beadást, elvigyék a begyüjtőhelyre min­den felesleges gaboná- nájukat. Fejes Sándor elvtárs, kaszaperi nép­nevelő a begyüjtőhe­lyen beszélgetett Ta­kács István hétholdas dolgozó paraszt felesé­gével is. Megtudta, hogy Takács Istvánéit csak az előirt beadási kötelezettségnek meg­felelő 5.80 mázsa bú­zát hozták be. A nép­nevelő ezután számí­tást tett, kimutatta, hogy mennyi feleslege maradt a dolgozó pa­rasztnak, majd meg­mondotta, hogy az új mezőgazdasági gépekért, a békéért, a jövőért a dolgozó parasztok­nak is teljesíteni kell kötelességüket. A felvilágosítás után Takács Istvánék 9 mázsa 60 kiló gabonát adtak be »0« jegyre az előirt beadáson felül. Az idei begyűjtés főjelszava: »Géptől a begyüjtőhelyre.« E jel­szó teljes megvalósításáért nagy feladat vár a cséplőgépeknél dolgozó agitációs kollektívákra, cséplőmunkásokra, megértetni a dolgozó pa­rasztokkal a begyűjtés jelentőségét. A battonyai 8-as számú gép agitációs kollektívája, amelynek Krista István elvtárs 'a vezetője, mindig elbeszélget a dolgozó parasztokkal. Marócsik István dol­gozó paraszttal is ismertette Krista elvtárs, hogy aki a géptől teljesiti, túlteljesíti a beadását, az gyorsbeadási jutalmat, fejada­gon felüli őrlést, textilvásárlási utalványt, egyéb kedvezménj^eket kap. Marócsik István dolgozó paraszt, Krista elvtárssal folytatott beszélgetése után kocsijával újból elindult a begyüjtőhelyre — az előírton felül 16 mázsa gabonát adott be. Fontos, hogy a csép- ' lőgépek agitációs kol­lektívái a cséplőmun­kások között is végez­zék a felvilágositó munkát, mert csak igy lehetséges elérni a na­pi gépenkénti 160 má­zsás cséplési ered­ményt. Gyulán a »22« sz. cséplőgép agitációs kollektívájának veze­tője: Szabó József elv- ,társ újságolvasást tart a cséplőmunkásoknak. Utána közösen megbe- szé’ik, mi a teendő, a napi cséplési ered­mény növeléséért, az­ért, hogy minden dol­gozó paraszt a géptől a begyüjtőhelyre szál­lítsa a gabonát. VÁLTSA BE nyári mozibérlet szelvényét! A nagy betakaritási munkák si­keres végrehajtása fokozottabb helytállást kivan tőlünk, DISZ fi­ataloktól. Keményebben és bátrab­ban kell harcolnunk a begyűjtés győzelméért is, mert' a begyűjtés fontos része békénk megszilárdí­tásának, módosított ötéves tervünk maradéktalan végrehajtásának. A béke minden igaz ember féltett, drága kincse, mert az életet jelenti. A békéért hallatiák most sza­vukat a világ fiataljai Berlin­ben és ezért kell nekünk, do­bozi fiataloknak is idehaza még fokozottabb módon küzdenünk a Párt vezetésével és tanításával. Eddigi harcunknak már mutat­koztak eredményei. A dobozi terü­leti DISZ-szervezet fiataljai az él­vonalban küzdöttek az aratás szem­veszteség nélküli elvégzéséért. Ara­tó-brigádot szerveztünk és a tszcs- tagolc segítségére siettünk. Az ara­tás befejezése után is felismertük az előttünk álló feladatokat. Egy DISZ cséplőbrigád in­dult rohamra a csépiés minél előbbi befejezéséért. Ebben a cséplőbrigádban olyan fia­talok vannak, akik átérzik munká­juk jelentőségét és fontosságát. Olyanok, mint Bagi József, Buzi Lajos, Molnár Mihály, akik nem­csak a eséplésben, hanem a nép­nevelő és a mozgalmi munkában is megállják helyüket. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint az, hogy a község határában dolgozó és egy­mással párosversCTyben lévő csép­lőbrigádok között az utolsó hely­ről a harmadik helyre küzdötte fel, magát az ifi-brigád. Cséplts közben nem feledkez­nek meg a felvilágositó mun­káról sem. Számos dolgozó pa­raszt teljesiti túl közvetlen a cséplőgéptől az álammal szem-, beni köteíésségéi. Felvilágositó munkát azonban nemcsak a DISZ cséplőbrigád tag­jai, hanem a többi DISZ fiatalok is végeznek. Különösképpen Kiss M. Lidia, S. Bakosi Ilona és Cs. Szatmári István érzik át a felvi­lágositó munka jelentőségét. Fel­ajánlási ivekkel keresik fel a dol­gozó parasztokat és meggyőző sza­vaik nyomán mutatkoznak az ered­mények. Cs. Szatmári Mihály töb­bek között elbeszélgetett Szatmári István dolgozó paraszttal. A be­széd tárgya a terméseredmények, a törvényes kötelezettség teljesítése és a béke megvédése volt. A hosszas beszélgetés után Szatmári István megértette, hogy békénk megszilárdítása nem kis mértékben függ attól, hogy a dolgozó p: rszíok idejé­ben minél több gabonát adja­nak a hazának. Ezért Íratott fel még három mázsa búzát »0« vételi jegyre. Hozzá hasonlóan ajánlanak fel a beadási kötelezettségen túl több mázsa ga­bonát a többi dolgozó parasztok is a DISZ fiatalokkal folytatott be­szélgetések után. Cs. Szatmári Er­zsébet, mint cséplőgépellenőr se­gíti elő a betakarítás sikerét. Mun­kája közben ő is használja a fel­világositó munka fegyverét a gépé­től mind több és több kocsi in­dul megrakottan a nép raktára felé. Számos DISZ-fiatal a szüleit győz­te meg arról, hogy minden szülő azzal tesz leg­többet gyermekei jövőjéért, ha késedelem nélkül t.ljesiii az ál­lammal szembeni kötelezettsé­gét és a felesleg gabonáját is felajánlja megvételre. Buceai László ifi 12 holdas kö­zépparaszt szülei is az ilyen be­szélgetés után teljesítették jóval túl beadási kötelezettségüket. A betakaritási és a begyűjtési munka közben nem feledkezünk meg a kultúra területén ránk váró feladatról sem. Számos DISZ fiatal vesz részt önkéntes munkával az új kul- tírház építésében. Ezt a kultúrházat alkotmányunk ünnepén avatjuk fel. A felavatási ünnepségre már megkezdtük az elő­készültet. Mindezeket együttvéve elmondhatjuk, hogy értünk el ered­ményeket, de sietve hozzátesszük, hogy keveset. Többet kell tennünk azért, hogy a berlini VIT-en rSszva* vő magyar fiatalok békét köve- t.lö sz vának még nagyobb tar­talmat adjon az itthon végzett munkánk. Éppen ezért a Párt útmutatás* szerint a legsürgősebben ki kell ja­vítanunk egy sor olyan hiányossá­gunkat ,ami nagyban akadályozza további eredményes munkánkat. A legégetőbb tennivalónk, a tagok aktivizálása, mert a területi DISZ szervezet 131 tagjából alig 25 végez olyan munkát, amelyet a DISZ I. Országos Kongresszusa jelölt meg számunkra. Sok a tennivalónk az oktatás megjavításánál is. Eddig mind­össze 20 DISZ fiatal vett részt a politikai-körön és alapfokú pártszemináriumot is csak 8 fi tál végzett szervezetünktől. Feladataink közé tartozik az is, hogy mind több és több paraszt­fiatallal megértessük: hazafias kö­telességüknek tesznek eleget, ha Dunapentelére, vagy a többi épülő, ■ vagy meglévő gyárainkba sietnek szakmunkát tanulni s jó munkájuk­kal elősegítik azt, hogy mind több és több elkészült gép hirdesse mó- ÖDsitott ötéves tervünk diadalát. Fiataljaink közül legutóbb 14-en jelentkeztek ipari tanulónak. Kőze­tük Pataki Mária, Buzi Lajos és P. Szabó Lajos. Ahhoz, hogy mind többen kövessék példájukat, az szükséges, hogy az eddiginél job­bá tegyük szervező munkánkat és minél több dolgozó parasztfiatal- lai megértessük: soraink közt, a DISZ szervezetben van helyük. Szót világrész Hsainak harcos seregszemléje a berlini VII Az öt világrészből nap-nap után érkeztek a küldöttek a berlini Világifjúsági Találkozóra. Képünk egyik délafrikai küldött érkezé­sekor készült a berlini pályaudvaron. A fiatal néger békeharcost a Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) vezetői fogadják. MADRID! CSILLAGOK Nem messze fodrozódnak innen a Manzanares hullámai, a város szive, a neonfónves, ragyogó Puerla del Sol sincs olyan messze. Itt, a város déli szélén földbevájt bar­langlakásokban gyárimunkások, ki­futók. mindenféle nyomorúság-sor­sú emberek, amott a széles sugáru­tak kérkedő palotáiban pedig a francoisták, a gazdagok, a minden­nap lakmározók élnek. Ha csak Madrid térképére néznénk és úgy mérnénk le a távolságot a bar­langlakások és a Puerta del Sol között, alig néhány kilométer az egész. Nem is nagy a távolság. Az emberek között nagy. Az ér­zések, a gondolatok, az élet között. Kora délután a Puerta del Sol-ból nyíló egyik széles, dúslombú fák sorával szegélyezett sugárúton, a Calle de ALalán lüktető a forgalom. Villamosok csengetnek, veszettül tülkölnek a hosszú, elnyújtott orrú ’ Hudsonük, a . rendőrség jeepjei, a járdákon mindenki rohan, siet a dolga után. Az e£yik saroknál feltűnik egy munkaruhás férfi. Nem rohan, nem siet. Úgy látszik, nincs amiért siet­ne. A keze, arca olajos, még a ruhájára is jutott belőle. Aztán egy mellékutcán délfelé tart. Egymás­után maradoznak el mögötte a fé- nj'es paloták, villák, lokálok, ahol már most kora délután rikoltoznak a pisztonok és búgóhangú énekesnő sóhajtozza a legújabb hoolywoodi slágert. Kanyargós, zegzúgos ut­cák útvesztőjében megy tovább. Mindig csak dél felé, a barlangla­kásokhoz. Arca szépvágású, olaj- barna spanyol arc. Szeme fekete, tűz lobog benne. Fiatal még, alig huszonöt éves lehet. ' Ahogy mindjobban eltűnnek mö­gött© a szebb városrészek, forgal­masabb utcák, többször körülnéz, mintha várna valakit. Az egyik szűk sikátorban hirtelen megáll egy csapszókkel szemben. Bentrői öblöshangú mulatozás zaja csap ki, ahogy nyílik az ajtó és Fernan- dóhoz hasonló ruhában idősebb férfi lép ki rajta. Át az úton, egyenesen Fernandó felé tart. Mert Fernan- donak hívják azt a munkaruha« férfit, aki úgy sétált a Calle de Álcáién, mint akinek semmi dóig* nincs, • Az idegen már egész közel ért Fernandóhoz. Közben még háta- mögé, a kocsma félé sandít, aztán Fernandóhoz lép. — Messzi vannak a barlangla­kások? — kérdi Femandótól, akiben megnyugvás árad el ezekre a sza­vakra. Egész éjszaka a találkozóra gondolt. Mindent végiglatolgatott újra, nem követett-e el hibát? Nem^ semmit. Délután, három órafar, a déli városnegyedben, a »Kék an- gyal« csapszék előtt kell elhangzani a jelszónak: »Messzi vannak a bar­langlakások?« És most elhangzott. Femando. gyorsan válaszol:

Next

/
Oldalképek
Tartalom