Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-30 / 201. szám
4 19.H iniifitsztiw 3#., csütörtök \Jika\zaiok Héfie PART ÉS PÁRTÉPlTÉS j? A csabacsüdi pártszervezet törődjön a begyűjtésben élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztokkal Csabacsüdön is — éppen úgy, mint máshol — az aratás, cs<íp- 3és, begyűjtés nagy munkájában sok olyan pártonkívüli dolgozó paraszt tűnt ki, akik bebizonyították, hogy nemcsak szavakban fogadják el a Párt politikáját, hanem tettekkel is harcolnak érte. Sok olyan dolgozó paraszt van Caabacsüd községben, akik 300— 400, sőt 800 százalékos termény- begyűjtési eredményekkel tudnak dicsekedni. Több, mint 100 olyan dolgozó paraszt van itt, akik 200 százalékon felül tettek eleget begyűjtési kötelezettségüknek. Vájjon, a csabacsüdi pártszervezet kellőképpen foglalkozik-© az aratás, cséplés, begyűjtés élenjáróival? A népnevelők végeznek-e olyan irányú munkát, hogy a példamutató pártonkívüli dolgozó paiasztokat elsegítsék a tagjelöltség kiérdemlé- séhez? Meg kell mondani, hogy a csabacsüdi pártszervezet nem fordított kellő gondot és figyelmet a gabonafront élenjáróira. Pedig fontos, hogy a dolgozók legjobbjaival, az arra érdemesültckkel erősítsük Pártunkat, hogy ilyen módon is szilárduljon a Párt s a tömegek közötti kapcsolat. Csík elvtárs, a pártszervezet titkára arról beszél, hogy a legközelebbi taggyűlésen mindössze egy pártonkívüli dolgozó pa;a;zt tagjelöltfelvételi kérelmét tárgyalja majd a párttagság. Ez a pártonkívüli dolgozó paraszt GrecsnyikPál. Termónylegyüjtési kötelezettségét is jól teljesítette, — az előír!. I 742 kiló kenyérgabona helyett 16 mázsa 72 kilót adott be. Jól megállta a helyét a növényápolásban, az aratásban is. — Vájjon, nincs Ctabacsüdön több dolgozó paraszt, aki a kellő nevelés után kiérdemelné a tagjelöltséget? Csik elvtárs, a párttitkár azt feleli erie, hogy vannak ilyen pár- tonldviili dolgozó parasztok, — nem is kevesen. így van ez. C:ak az kell, hogy foglalkozzunk a példamutató pártonkívüli dolgozó parasztokkal, neveljük őket, hogy méltók legyenek a nagy tisztességre. Hol találják meg az ilyen embereket? Azok között, a dolgozó parasztok között, akik pl. 200 százalékon felül teljesítették beadásukat, azok között az emberek között, akik mint pártonkívüliek is állandóan végzik a felvilágosító munkát. Itt van pl. Őri Márton, aki 318 százalékban teljesítette I beadását. Ha nevelnék, ha segítenék, akkor bizonyára ő is kiérdemelné majd azt, hogy az élcsapat sorába kerüljön. A csabacsüdi pártszervezetnek is úgy kell végezni a soronlevő munkákat : a begyűjtés, tsz-fejlesztós harcát is, hogy vele együtt ana érdemes pártonkívüli dolgozó parasztokkal, új I tagjelöltekkel erődítse a Pártot. A Párt növekedéséért mindig kell dolgozni, soha nem lehet szem elől téveszteni. A szarvasi járási pártbizottságnak a csalacsüdi pártépítési munka hiányosságainak megszüntetéséhez több segítséget kell adni a csabacsüdi pártszervezetnek. Mert a csabacsüdi pártszervezet nem kap kellő segítséget a járási pártbizottságtól a feladatok jó végrehajtásához. Mutatja ezt az is a többi között, hogy a csabacsüdi pártszervezet titkára, Csik elvtárs kedden délután még nem tudta, hpgy milyen fontos feladatokkal kell foglalkoznia a párftaggyűléeen, — pedig a párt- taggyűlés néhány napon belül Csabacsüdön is meg lesz tartva. * Még nincsen késő arra, üogy a csabacsüdi elvtársak kijavítsák a tag- és tagjelöltfelvételi munka hibáit. De a fogyatékosságok megszüntetéséhez nyomban hozzá keli látni s úgy végezni a munkát, hogy az, arra érdemes pártonkívüli dolgozó parasztokat elsegítsék a nagy megtiszteltetést jelentő tagjelöltség kiérdem léséhez. Amiért Kovács Isívííh és Kincses Imre "" «.í j Élel^-líe heléfitek iiz Hétszázötvenegy hold fekete föld az okányi termelőszövetkezet új: életének alapja. így hívják magát a termelőszövetkezetet is. pM i Élet«. Hogy mennyiben új, "azt büszkén mondják el maguk a ta-* gok. A termelőszövetkezet bognár-* műhelyében dolgozik Bíegler Jó-* asef kerékgyártó és Márta Lajos1 brigádvezető. Beszédesek mindkét-* ten, különösen ha a tsz-ről van1 szó. — Negyvenkilenc őszén kezdtük. Hetvenketten indultunk 367 holdon, se igánk, se felszerelésünk nem volt még akkor, csak az akarat. Még a levelezéshez való költ-1 ségekre is a földművesszövetkezet adott 200 forintot kölcsön. így indultunk Merész lépés volt, de egyikünk sem bánta meg. Emlékszem; még akkor decemberben beadta Székely János a lóét lovát. Az volt az első kettő. Gabona szállítást vállaltunk a földművesszövetkezettől. A két* ló mellé aztán hamarosan még kettő került. Aztán az államtól is kaptunk két lovat, felszerelést már mi magunk vettünk hozzá. Bizony sok nehézség volt kezdetben, nem tudtuk, mit hogyan csináljunk. Hiába na, tapasztalatlanok voltunk, nem csináltunk mi' még ilyent. De aztán segített a mezőgazdasági osztály, a gépállomás, a földművesszövetkezet, mi magunk is tanultunk, okosodtunk. Kaptunk tehéntörzset, három sertéstörzset, meg sok minden mást. Az elmúlt évben mar gazdagon fizetett a csoport. Pedig a kívülállók közül többen mondogatták: — »Nem lesz ezeknek semmi. Csak papiron van minden, amit beszélnek.« Elhívtuk őket a félévi elszámolásra. Majd a fél falu eljöttNagyot néztek, amikor az ezreseket osztogattuk Harminckettőn léptek be akkor. Tizenöt forint 67 fillér jutott egy munkaegységre. Aki egy kicsit is igyekezett, az mind szépen kapott. Pedig több mindenből gyenge volt még akkor a termésünk. Például Jenből most éppen az ötszöröse terem holdanként. Persze jobban megmunkáltuk, a földjeink is vetésforgóban vannak már. Tavaly búzából 11 mázsás volt az átlag. Most az is 14.40. Az egyénieké 9— I 10 mázsa átlagosan. Sokkal nagyobb a különbség, mint tavaly volt. — Ebben az évben aztán még gyorsabb volt a fejlődésünk. Márciusban 15 ló számára építettünk istállót, de mári6 bővíteni kell, mert már 18 lovunk van .Amint befejeztük a nyári munkákat, 50 ló részére építünk istállót, mert decemberben már annyi lesz. Fiáz- tatót építettünk, aztán 200 férőhelyes hizlaldát. Most megint építünk egy ugyanolyant. Már tetű alatt is van, csak még a kifutót kell cementezni. — Éppen ma (kedden) mentek a kocsik cementért. Már itt kéne lenniük. Sokat erősödtünk, fejlődtünk anyagiakban, felszerelésben. gépe!?ben, de ami legalább ilyen fontos; tapasztalatokban is. Nemcsak a csoportunk változott meg, megváltoztunk mi magunk is. Eleinte még részegesek, erkölcstelenek is voltak közöttünk. Előfordult bizony a civakodás, veszekedés is. Kizártuk magunk közül a Novak László, meg a Somogyi Viktor féléket. Buzdítottuk, ineve'tük a kételkedőket, a kevér bbé kitartókat. A csoport magját itt is a kommunisták képezték. Ahogy erősödött a pártszervezetünk, úgy nőttek az eredmények, úgy lett mind egységesebb a tagság. Nézze. .. ott az udvaron a rostánál, hogy danolnak a lányok- Hát olyan kedvvel dolgoznak most minden munkánál. A kívülállók? .Figvélik minden lépésünket.. Kovács István még nemrég így beszélt: »Amíg egy barázdám lesz, nem lépek a csoportba!« (Éppen a napokban állt közénk ő is. Hiába fenekednek ránk a knlákok. De most lépejt be Kincses Imre elvtárs is 9 holdjával. »Két fiam, Sándor, meg Ferenc már kezdettől bent voltak ef közösben. Eleinte nehezen ment nekik, de aztán úgy megszedték magukat, hogy csak néztük. Mondta is az asszony: különben járnak, mint úii! Meg aztán párttag is vagyok 1944-től. Népnevelő. Valahogy restellettem, hogy én még kívül vagyok. Most beléptem, példát mutatok ezzel is.« így mondta el Kincses elvtárs. Kilencen léptek be vele . együtt. Érdeklődnek, kérdezgetnek a kívülállók, sokan közülük a félévi elszámolást várják, hogy több lesz-e, mint tavaly volt, aztán döntenek. Pedig több lesz, az biztos. Lesz olyan család, amelyik 110 mázsa búzát kap ... Sokáig folyna még a szó az .eddigi eredményekről, a boldogabb életet jelentő teryekről. Közben megérkeznek a kocsik, rakodáshoz kellenek a martos kezek. Itt a cement, készülhet az új kifutó. (?'• Oy.) Bánszki András traklorisla 14>0 mázsát csépel már naponta A kondorosi gépállomás népnevelői fokozottabb munkával, példamutatással és dolgozó társaik felvilágosításával harcolnak a magasabb cséplési eredmények eléréséért, ezen keresztül a cséplés előbbi befejezéséért. Például Bánszki András tarktorvezető gépénél egy hete még 80—90 mázsa volt. csak a napi átlagos cséplési eredmény. Bánszki András tagjelölt, felismerte. hogy sokkal keményebb küzdelmet kell .vívni, sokkal magasabbra kell emelni az eddigi eredményt. Megszervezte a munkát, megvitatta a nehézségeket és lehetőségeket a cséplőmunkásokkal és beszélt a cséplési eredmény fokozásának jelentőségéiül. Szívesen meghallgatták szavát. Ma már ugyanazzal a géppel 160 mázsa napi átlagos eredményt érnek el. Jobban harcol már Bánszki elvtárs, de eredményeit még tovább fokozza. Kövessük példáját. Zöldi Ferenc, Kondorosi gépállomás. Üj sorsokat, új embereket formál a szabad élet j A nap éppen ügy ontja sugarait Békés megye délkeleti részén, Se-/bad kígyóson is, mint öt, tíz, vagy száz évvel ezelőtt. Éppen úgy lebbenti meg a fák leveleit u a nyári futó szellő. De más aztán minden úgy néz ki, mintha száz évet fordult volna a világ. De talán évekkel ne7/1 is mérhető az, ami hat esztendő óta itt történt. Most tanácsháza Zsabki István, a volt grófi főintéző lakása-irodája. Merte* is Szabadkígyós történetéhez tartozik, hogy gróf Wenckheim József tízezer holdjának egy részén alakult az új község. Azelőtt itt az úgynevezett 'anagymajorsága, volt. Erről az időről beszélgetnek bent a tanácsháza egyik irodájában a volt zsellérek, napszámosak. Mert. bizony, nemigen fordul úgy meg itt. valaki, hogy ve jutna eszébe a múlt. Ügyes-bajos dolgaikat, intézve nagyon is eszükbe jut, hogy néhány évuel ezelőtt Zsablea éppen ebben a házban szidta az anyjuk istenit, márkázta le őket, ha valamivel hozzáfordultak. De a kényszerűség odahajtotta őket, pedig legszívesebben elbújtak volna előle- Dehái a kényszerűség a bölcsőnél kezdődött — Hm... — emlékszik vissza Side István —,akik nem vök. ink zsellérek, csapatostól jártunk ide, hátha kapunk txl mi munkát. Sokszor valóságos búcsú járás volt Újkígyóstól idáig. Ha kaptunk munkát, nyolcvan fill írt. fizettek naponta láttstól-vak lásig. A lányok nk, asszonyoknak meg? Ötven-hatvcn fillért. Zsabka fő intéző görbelot- tál járt-kelt közöttünk. Sokszor azzal oldalgatta el a lányokat. Hajtotta őket, hogy még többet dolgozzanak. De nem sokat thettünk. Őrizték őket a kgkasioUas csendőrök. Hiába, az egész kígyósi határ 15 ezer holdjából a grófé veit tízezer. Úgy 8 ezren lakták a határt, de csak kétezernek volt. földje rs fia kívül. Ezek között volt elvan is, mint pl. Csatlós Balázs hálák, aki 150 holdat vásárolt, a dobra vert földekből. A többiek zsellérek, nincstelen napszámosok voltak Kutyának való élet volt — Az bizony — szól Csik Péter, ahogy a kiálltait serféspasz- smist rakja zsebébe. — Én 10 és fél évig voltam takarmánvos itt « grófnál; sok mindent át lem. Emlékszem, egyszer alig kerültem haza a kotor.acágiól, még jóformán vem is szusszantam, máris zörgetett a béresgazda: kifelé! Egyszer meg a. fiatalokat a kandliba (fakormányosba.) akarta behajtani, hogy elveri őket, mart nem teljesítettek annyit, mint az idősek. Pedig hát azoknak csuk háromnegyed- rész fizetség járt. Deliét akkor ez járta. Idős Békések* János most 54 éves. Itt. született a nagyimjor ban. Tehenész volt. Most négy hold földje van. A gróf. a köntöse dőzsöléseiről beszél, majd mára fordítja a szót: Ott egye meg a fene őket, ahol vannak. És lassan • megelevenedik a jelen Valamennyien erről beszélnek. Arról, hogy 1948-lxm Szabadki v,ás gépállomást kapott! S ma már a szabadkígyósiak földjét "70 ■ százalékban gépek miltéllk 'meg.' Es vissza emlékeznek, amikor még > ■»« volt gépállomás, tehenekkel szántottak-velettek. S a termés is kicsi lett., meg a tejből sem volt elég• Leapasztottak a tehenek. Volt olyan, m iit pl. Novak Jánosé, amely 'teljesen leapasztott. Most. hogy traktor műveli a földjét, már 12 liter tejet, ad az egyik tehene, pedig még a tavasszal borjadzoti. Akkoriban az átlag búzatermés is öthat mázsányi volt, az idén pedig már a szabadkígyóst, fekete-kötött talajról is 8—9 mázsa á Üt got takarítottak be búzából holdanként. Szabadkígyóson létesített az állam mezőgazdasági technikumot, ahol 160 tanuló Ismerkedik a modern mezőgazdasági tudománnyi l, akik majd szaktudásukkal segítik a dolgozó parasztokat a mind nagyobb terméseredményekért, folytatóit'• harcban. Ott van a C00 holdat tangazdaság, amely kísérleteivel az agrotechnika és állattenyésztés legfejlettebb módszereit adja át nemcsak a szabadkígyóst, hanem a környék valamennyi dolgozó parasztjának, A szabadkígyósiak egyre szépülj életét, mi sein bizonyítja jobban, mint a 170 újonnan épült családi ház A volt zsellérek: a hodályok, a penészes ccelédlakások lakói közül év- röl-évre többen és többen új hajlékba költöznek. Ot‘ van Frankó János, Szabó János, akik ma már padoll szobákban laktunk. A népi demokrácia kormányzata, amellett, hagy a volt grófi majorság felszabadult dolgozóinak elsősorban anyagi jóllét, életszínvonalának további emelését, segíti, vem feledkezik meg kulturális életükről sem. Nem elégszik meg a Párt, a kormányzat azzal, hogy csak gazdaságilag erősödjenek a szabadkígyósiak. ezt követnie kell megfelelő kulturális színvonalemelkedésnek is. Büszkén is mondja Side István. hogy 1950 augusztus 20-a óta mozijuk van. Minden szombaton és vasárnap moziói járnak azok az emberek, akik ezelőtt jó, ha hírből hallottak a filmről. Persze, ha valamelyik film nagyon tetszik nekik, a hét más napján is megnyílik a mozthelyiscg előttük. Ma már erre is van módjuk. De ennek előfeltétele az volt, hogy Szabadkígyósra el levessék a villanyáramot. A gépállom/ison, a takarmányrak- tárban, a tangazdaságban már világít is. Bevonult az évszázadokig sötétségben tartott dolgozókhoz a villanyfény: a kultúra fénye Persze, maguk a dolgozók sem restek. Hiszen, amit ma csinálnak — maguknak csinálják. S a gróf volt pénztárosának lakását a tanács segítségé ívl bivaly társada lmi munkával átalakították 200 s'.emélyet kultúrházzá. Színpadot is építettek Me, S a régen hodályokban, mezőn keservüket dalokba öntők fiai, lányai a szabad ember boldog életét, munkáját mutatják be dalban, táncban, színpadi jelenetekben. És ott várja a könyvtár is a dolgozókat. Ott van a könyv,azon a helyen, ahová valamikor az vjság is csak úgy került, ha a szatócs a sé.t, paprikát ciomagclta bele. Hat esztendő nem nagy idő. De ami gróf Wenckheim nagymajorjában történt, évtizedekkel, sőt talán egy évszázaddal sem mérhető. Uj sorsokat., új embereket formál a szabad élet. (cserei)
