Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-28 / 199. szám

1951 jiiittimrtiis 28., kot!(I IhUaisaiok Héfie PART ÉS PÁRTÉPÍTÉS ☆ A% új eredményekért, a hibák megszüntetéséért javítsa meg munkáját az orosházi „Dózsa“ tsz pártszervezete A termelőszövetkezet a nagy pa­rasztforradalmár: Dózsa nevét vi­seli. A osoport még nagyobb, még erősebb lehetne, csak éppen az a hiba; nem ismerik a tagok kel­lően a közösségben rejlő hatal­mas erőt. Ez abból adódik, hogy az üzemi pártszervezet nem végzi el eléggé feladatát. .Párttagok pe­dig vannak szép számmal a cso­portban, 82 tag- és tagjelöltje van a pártszervezetnek. A tsz tagsága 218. Ezt a számot figyelembovéve . nem nehéz megállapítani, hogy a tsz-tagságnak több mind egyhar- madrésze párttag. Ez olyan hatalmas erő, nogy mintagazdasággá lehetne ezt a termelőszövetkezetet is fejlesz­teni. Egy ilyen mintacsoportba pe­dig nem volna nehéz új tagokat beszervezni. Az orosházi »Dózsa« tsz-be azon­ban ezév augusztus 1—tői még egyetlen új tagot sem tudtak be­szervezni. Nincsenek talán ered­ményeik? Nincs mire hivatkozni? Ha igy volna, bizony az alap­vető hiba lenne. A 820 hold föl­dön minden munkát elvégeztek, kivéve azt az 5 holdnyi maglen- területet, a nít a »bolhától« nem tud­tak megmenteni, mórt az állandó esőzés lemosta róla a védőszert. A 25 hold öntözéses kertészetükben sincs lemaradás, az elnök szerint legalább 6000 forint holdankénti jövedelmet lőhet számolni. A vár­ható cukorrépatermést már ezelőtt két héttel holdanként 180 mázsára becsülte a gyári kiküldött. A gya­pot is szép, tele van gubóval. A búza 13 és fél, 14 mázsa átlag­termést ad. Az ősziárpa 14.20 má­zsát, a tavasziárpa pedig 10 és fél mázsát. Alig lehet a sok jó eredményt felsorolni. De ezek az eredmények sokkal nagyobbak lennének, na az üzemi pártszervezet jobban e.vó^ezné a ráváró nagy feladato­kat. A pártszervezet egyes vezetői, mint pl. Juhász István szervező- titkár beleesik abba a hibába: alaptalanul »sir«, panaszkodik ő is. A propagandista a tavaszi mun­kák megkezdése óta nem végzi fel­adatát. Horváth Sándor elvtárs, a párttitkár, arról panaszkodik, nem kapnak kellő segítséget a városi pártbizottságtól, ugyanekkor május 15-e óta egyetlen pártvezetőségi ülésről sem küldtek be jegyző­könyvet a városi pártbizottságra. A párttitkár elvtárs azt mondja, állandóan könvörgök a propagan­distának, de arra hivatkozik, nem ér rá. Alapos hiba, hogy a párt­titkár elvtárs »könyörög«. A párt- titkárnak nem »könyörögni« kell, hanem határozottan ellenőrizni és segíteni a munkát, elmélyíteni a felelősségérzetet. Az ilyen vezetés következménye is aztán az, hogy a dolgozók előtt a pártvezetőknek és rajtuk ke­resztül a p ártszervezetnek nincs meg a kellő tekintélye. Ebből szár­mazik az is, hogy a párttagok, a népnevei ők nem megfelelően látják a felfejlesztés jelentőségét A népnevelőmunkát többen te­herként kezelik, nem elég öntuda­tosan végzik, a rájuk bízott..mun­kát. De nemcsak a népnevelők, hanem a pártcsoportvezetők — bi­zalmiak sem ismerik kellőképpen feladataikat. Hiányzik náluk is a kommunista felelősségérzet. A pártcsoportvezetők nem nevelik a párttagokat harcos kommunistákká, hanem egyrészük bizalmatlanságot kelt közöttük. Pl. Gombkötő Fe­renc elvtárs pártc6oportvezető, de amikor arról volt szó, hogy mennyi gabona és pénz esik egy-egy mun­kaegységre, kijelentette, — »Én csak akkor hiszem el, amikor majd a padlásomon lesz a kereset « Az egyik kisgyűlésen ugyancsak eh­hez hasonló eset történt. Az elő­adó ismertette a dolgozókkal, hogy munkaegységenként 14—15 forintot kapnak, emellett még 4 kiló bú­zát, 1.20 kiló árpát és ugyancsak 1.20 kiló kukoricát és 32 deka cukrot. Erre Zvolenszki Mihály elvtárs felesége azt mondotta: »Ez nem igaz, mert mi még nem kap­tunk semmit.« Pedig nem arról volt szó, hogy kaptak, hanem hogy kapnak. Mindezek a hibák, hiányos­ságok a felfejlesztést akadályoz­zák. * Az üzemi pártszervezet feladata, hogy a tsz tagjainak segítségé­ve i mielőbb megszüntesse a hi­bákat, éberen figyelje, nincs-e be­épülve az ellenség ügynöke a cso­portba. A városi pártbizottság nyujtsoq az eddiginél sokkal több segítséget a tsz pártszervezetének, hogy mielőbb megszűnjenek a hiá­nyosságok. Nagy fejlődési lehető­ségek előtt áll az orosházi »Dó­zsa« tsz is és a hibák megszün­tetésével szilárdul a tsz, továbbá ezzel együtt eredményes munkát tudnak végezni a felfejlesztés ér­dekében is. Sz. I. A meztfltovácsházi párttitkár elvíárs is törődjön a taggyűlés jő előjkészftésével Keresztes György elvtárs, me- uökováeshizi levelezőnk tudósítá­sa nyomán. A mezőkovácsházi pártszervezet taggyűlése többízben elmaradt az utóbbi időben. Ennek elsősorban az az oka, hogy a függetlenített községi párttitkár elvtárs nem fordít kellő gondot a taggyűlé­sek jó előkészítésére, elhanya­golja ezt a kérdést. Megtörtént, Logy a párttitkár elvtárs a tag­gyűlés 1 lel vett inkább moziba igyekezett- Nem csoda ezekntán, htgy a pártszervezet munkájában komoly lazaságok mutatkoznak. Igen komoly hiba az is, hogy a párttaggyűlések előtt a párt­titkár elvtárs nem beszéli meg a teendőket a pártcsoportveze- tőkkel. így azután maguk apárt- ceoportvezetők sem foglalkoznak kielégítően a párttagsággal, nem mélyítik el bennük a taggyűlés hatalmas jelentőségét, a felelős- ■égérzetet. De meg kell még azt is mondani, a taggyűlés elmara­dását az is előidézte, hogy a párttagok jórésae — éppen a pártcsoportvezetők munkájának hiányossága következtében — nem tudta, hogy mikor lesz párt- taggyűlés. A párttaggyűlés — harci meg­beszélés, amelynek során a párt­tagok felmérik a pártszervezet végzett munkáját, rámutatnak a hibákra és megjelölik a hibák kijavításának útját, az egész köz­ig, az egész ország dolgozó né­pe érdekében. De Mezőkovács- házán többízben elmulasztották a harci megbeszélést 8 ennek követe kieztében nem halad kielégítően a cséplés, begyűjtés sem. Mind­ezekért elsősorban maga a párt- titkár a felelős. És az igen ko­moly és súlyos lazaságok egy­részt azért mutatkoznak munká­jában, mert a tagságnak nem volt ezéles módja arra, — éppen a párttitkár hanyagsága miatt —, hogy taggyűlésen keménjnn, de építő módon megbírálja a pártszervezet vezetőinek munká­ját, segítse fogyatékosságaik meg­szüntetését. De persze, a hiányos­ságokért felelősek a mezőkovács­házi kommunisták is. A legközelebbi, eorrakerülő párttaggyűlést szükséges jól elő­készíteni. A párttitkár elvtára gondoskodjon arról, hogy a párt- csoportvezetők a párttaggyűlés előtt beszéljenek minden párt­taggal, tudassák velük a taggyű­lés napirendi pontjait, hogy fel tudjanak készülni. Azért, hogy a pérttaggyülés meg Legyen tartva, hogy eredményes munkát vé­gezzenek, elsősorban a párttitkár felelős, de cseppet sem kisebbí­ti ez a párttagok felelősségét. * Szükséges, hogy a mezőfco- váesházi járási pártbizottság se­gítse, ellenőrizz© a mezőkovács­házi pártszervezet vezetőinek munkáját, hogy keményen meg­bírálja a többízbem lazaságot el­követő mezőkovácsházi pártszer­vezet titkárát. A járási pártbi­zottságnak is segítséget kell adni azért, hogy a eorrakerülő párt- taggyűlések új eredmények erő­forrásaivá váljanak. Eredményeinkkel a kívülállóknak példát mutatunk Kedves Elvtársak! Szeretnék beszámolni arról, hogy szövetkezetünk az idei gazdasági évben milyen eredményeket értei és hogv milyen munka folyik most nálunk. • Közeledünk a cséplés befejezé­séhez, az árpát, zabot már elcsé­peltük. A termése ittenién veink szé­pek. ösziárpából 13 mázsa 20 kiló, zabból 13 és fél mázsa lett az átlag holdanként. Az idáig elcsépelt bú­zából elsőnek államunk iránti kö­telezettségünknek tettünk eleget. Beadtunk »C«-jegyie 153 mázsát, tartalékoltunk 20 mázsát, vetőmag­nak 400 mázsát hagytunk. A gabonafélék betakarítása mel­lett nem hanyagoltuk el egyéb munkánkat sem. Négy holdról 22 mázsa 34 kiló mákot takarítottunk be és mindjárt beadtunk államunk­nak 12 mázsát. Tíz mázsát munka­egységenként Bzéj jelosztottunk tag­jaink között. Elszállítottunk már 2 vagon vöröshagymát és 1 vagon osövespaprikát, most készülünk a paradicsom elszállítására. A da- hányszedést is megkezdtük. Még csak 50 százalékban végeztük e! ezt a munkát, de pajtáink már megteltek. Nagy igyekezettel dolgozunk és azon vagyunk, hogy minél jobb eredményt érjünk el, hogy a kí­vülálló dolgozó parasztok előtt jé példát mutassunk. Cséman Mihály, Tótkomlós, »Viharsarok« tsz. PARTE pilis Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában & Termelőszövetkezeteink, csoportjaink életéből Eredmények A termelőszövetkezeti csoportok dolgozóinak életszínvonala nap- ról-napm nő. A jól megszervezett> nagyüzemi gazdálkodásban lehető­ség nyílik új üzemágak leállítására. A csoportok dolgozói mindin­kább -áttérnek a külterjes gazdálkodásról a jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra. Ennek következtében a szövetkezeti gazdálkodásban le­helőség van a terméseredmények állandó növeléseié, -a nagyüzemi ál­lattenyésztés szélesítésére. KONDOROSON a »Dolgozók« termelőszövetkezet 1949-ben ala­kult. Ha visszatekintünk az el­múlt két esztendőre, amikor csak két lova és egy kocsija volt a csoportnak, bizony, sok nehézséget kellett leküzdeni ahhoz, hogy a szövetkezet elmondhassa: ma már van 14 ló, 3 csikó, 12 darab te­hén, 16 üsző, 20 anyakoca, 100 süldő, százával van a baromfi, a pulyka. Vetőgépük van, szívógáz­motorjuk és benzinmotorjuk isikét darab járgányos darálójuk, meg go­lyóscsapágyas szecskavágójuk. Hogy idáig eljutottak, keményen megdol­goztak érte. Most is már a másod- növényeket megkapálták, termény­beadási kötelezettségüknek pedig 310 százalékban tettek eleget. Építkezés A termelőszövetkezeti dolgozók szorgalmas munkájának követ­keztében naponta emelkednek új falak a csoportföldeken. Minden munka szorgos, de közös munkával megoldható az is: saját erejükből megfelelő munkaerőt állítsanak egy-egy építkezéshez. A fáz lag meg­valósított építkező leknél jelentős megtakarítást érnek el, amely mind növeli a csoportok vagyonát. A GYULAI »PETŐFI«« termelő- szövetkezetnél fiaztatót építettek a szövetkezeti tagok, háromezer forin­tos megtakarítást értek el. A LŰKÜSHÁZI »MÁJUS 1.« termelőszövetkezetben annyLa meg­szaporodott a sertésállomány, hogy a meglevő hizlalda kicsinek bizo­nyult, új hizlaldát építettek. Itt hatezer forintot, az eleki »Villám« tszcs-ben szintén hizlalda építésé­nél 2500 forintot takarítottak meg. A MEZÖKOVÁCSHAZI JÁ­RÁSBAN is teljes lendülettel fog­tak hozzá a termelőszövetkezeti cso­portok az építéshez. Jüddig elké­szítettek már a járás területén 24 épületet. Terven felül építettek még 4 darab épületet, valamint 3 darab 15 vagonos kukoriyagórét. KASZAPEREN A »LENIN« ter- melőszöve'kezet dolgozói saját ma­guk egy dohánypajtát kijavítottak, 4 darab ezer férőhelyes baromfiólat és egy darab 200 'férőhelyes juh- hodályt építettek fel a saját ere­jükből. BATTONYÁN A »DGZSA« tszc» dolgozói 3 daiab gazdasági épületei javítottak ki, alakítottak át. Belépők A termelőszövetkezetek és tqr.melőpsoportok eredményei napról - napra meggyőzik a kívülálló dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás helyességéről. Az imperialisták, a tőkések, a nyugati ágyú gyárosok, atombombagyávtók és itteni cinkosaik a dolgozó milliók vére és élete árán háborúra spekulálnak, dolgozó parasztjaink pedig szorosan felzárkóznak a béke legfőbb őre, a Szovjetunió mellé úgy is, hogy tömegével kérik felvételüket a termelőszövetkezetekbe, hogy közösen vállvetve küzdjenek a békéért. ELEKEN a »József Attila« termelőszövetkezetbe való belépése­kor Lengyel István 8 holdas dol­gozó paraszt, amikor aláírta a be­lépési nyilatkozatot, azt mondta: »A béke megtartása a mi szent ügyünk. A békét biztosítanunk kell nem széthúzással, hanem közös erő­vel. Egészen biztos, az én 8 hold földemen is a közös munkával még nagyobb termés lesz.« Stiller Jó­zsef 6 holddal lépett be a szövet­kezetbe, mert a nadrág-szíj-parcel- la terméseredménye messze elma­radt a szövetkezet hatalmas táb­láinak bőséges termésétől. Belépé­sekor így mondta: »Egyre inkább géppel dolgoznak a szövetkezeti ta­gok, előbb be tudjuk vetni a föl­det, az 1952-es gazdasági tervet jobban tudjuk teljesíteni.« önként választotta a biztosabb megélhe­tést nyújtó szövetkezeiét Steiger­wald István 19 holdas középparaszt, Kokai Szabó János 7, Dévényi Il­lés 3, Bors Lajosné 8, özv. Molnár Kiárolyné 9» holdas és még 17 dol­gozó paraszt, akik a napokban lép­tek te az eleki »József Attila« termelőszövetkezetbe. ENDRÖDÖN Alt Miklós 10, Szujó Vince 10 kát. holdas dolgozó parasztok léptek a »Béke« termelő- szövetkezetbe. Szujó Vince első volt a terménybeadásban a községben, az elsők között lépett te az idén a termelőszövetkezetbe is, mint mondotta: »Most már igazán elér­keztem én is odáig, mikor kevesebb gonddal jobb megélhetést biztosít­hatok magamnak, családomnak.« Megkapták megérdemelt büntetésüket Dolgozó népünk ádáz ellenségei, a háborús gyújtogatok helyi ügy­nökei, a kulákok a munka min­den területén igyekeznek akadályt gördíteni fejlődésünk elé. A dolgozó nép iránt érzett gyű­lölet vezette Balogh Lajos 43 hol­das füzesgyarmati kulákot is a so­rozatos szabotálásra. Évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét el­szabotálta. Ezért a szeghalmi já­rásbíróság 3 havi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Csesz­nék Jánosné 32 holdas szarvasi kulákasszonyt 777 darab tojás- és 8 kiló baromfibeadás elszabotálá- sáért 4 hónapi börtönre és 1500 forint pénzbüntetésre Ítélte a já­rásbíróság. Placsik Mihály 21 hol­das hunyai kulák 588 darab to jás­os 6 kiló 30 deka baromfi beadá­sát szabotálta eh A járásbíróság ezért hathónapi börtönre és 1500 forint pénzbüntetésre Ítélte. Elvetemültsége egy cseppet sem kisebb Székács Mátyás nagybán- hegyesi oséplőgéptulajdonos kukák­nak, aki megvesztegette a cséplő- ellenőrt s közel 10 mázsa búzát csépelt el feketén. Megvesztegetés-« ért és feketecséplésért a hattonyai járásbíróság egy évi és 6 hónapi börtönre, valamint 4000 forint pénzbüntetésre Ítélte az elvetemült kulákot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom