Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-31 / 176. szám

195! jáU:i« 31.. kcffd ______________________________ ViUaitaíúk Hefte Ku koricapótbeporzás Füzesgyarmaton A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI Népes tömeg gyűlt össze Fü- zesgyarniaton a DÉFOSZ-nagy- gyűlésen. Az előadók főként a ku­korica mesterséges pótbeporzáeát ismertették a termény-beadás fon­tos feladata mellett. Mondani sem kell, milyen kíváncsian hallgatták a megjelent dolgozó parasztok. — dHárom mázsával is több terem ez­zel az egyszerű eljárással« — cso­dálkoztak el többen. — így van ez — hangoztatta az előadó. Két- három mázsával több kukorica te­rem holdanként. A Szovjetunióban kísérleteztek ki és ugyancsak szé- ieskörfcen elterjedt már. Nagy ha­szon származik belőle a dolgozó parasztságnak és az országnak is. Ezért ajánlotta Rákosi elvtárs a turkeveioknsk és az egész ország dolgozó parasztságának a pótbe- porzást. — »Hát mi is megpró­báljuk« — határozták el többen. A DÉFOSZ-nagygyűlés után még nyolc helyen kisgyűléseket is tar­tottak. Ezeken a kisgyűiéseken a tanácstagok még egyszer részletesen ismertették a pótbeporzás jelentőségét A három mázsa többlettopmés min­denkinek ott motoszkált a fejében. Nem is csoda, hogy minden kis- gyűlés népes volt. Az I. körzetben Török Iászló tanácstag pl. 35 dol­gozó paraszt előtt ismertette: »Vi- rágpo: t kell juttatnunk a kukorica selymére, hogy ősszel egészséges, fogliijutlan knkoricacsövaket tör­delhessünk le.« Elmagyarázta azt is, hogy hogyan kell végrehajtani a műveletet. Az ismertető után — és közben is — számtalan kérdést tettek fel a megjelentek. . Gulya János 17 holdas középparaszt még ott, a kisgyűlésen elhatározta, hogy még aznap hozzálát a beporzáshoz Ifi is mentek Török Lászlóvá! dón. Innen aztán mind szélesebb együtt a kukoricaföldre. Éppen délelőtt 11 óra felé járhatott az idő, amikor megfogták a nagykötél egyik-egyik végét és végigballag­tak a kukoricaföld mellett. Török László magyarázta közben, hogy sa Szovjetunióban tölcsérrel vég­zik a beporzást, mert úgy több virágpor kerül a kukorica selymé­re.« — Na, majd a másodvetésű kukoricánál mi is úgy csináljuk Ha kötéllel végezzük el a beporz zást, hamarább megy és ha nem is terem 3 mázsával több, de kettővel biztos, Az ő munkájukat látva, egy­másután porozták be a kukoricá­jukat az I. -körzetbeli dolgozó pa­rasztok, köztük Nagy János, Ga­lambos János, Kovács János és a többiek is, több mint 200 hol- körben terjed a pótbeporzá-s az egész füzesgyarmati határban. Nem kis részük volt ebben a mezőőröknek Felvilágosító munkát végeztek és közben a dolgozó parasztoknak se­gítettek a beporzásban, mint ahogy Mészár Károly választ ad, amikor visszatér Mészír Károly egyénileg dolgozó paraszt Moszkvából, a világ fővárosából küldte Zsadányba, falujába, a szép képeslapot. Rajta « . hírt: »a földművelésügyi minisztériumban fogadlak bennünket. Am-ni- zoleiimb .i l Ham Lenin elvtársat..- jól érezzük magunkat, szép fehér ágyban viszi nk. Mikor hazamegyek, mindent elbeszélek.« Jogos, nagyon jogos a büszkeség, amit érez, bár nem mutatja ki MSfi&Xr -1 Károly elv-társnő, ahogy kepében a lapot forgat ja:- Mert nem vitt/% mm szívelték a múltban a parasztot.- Nem külföldi utazás, a »büdös paraszt«, meg a sbűdös cseléd« járta. Sok esztendőt magéit, kilenc gyermekéből a múlt keserves kenyerén he­tet fel lír ait és csak most érte meg, hogy férjét meghívta egy baráti nép. • * * * Bármiről esik szó, — ahogy beszélünk — gondjára kiesi időre mindig visszatér. Mert nem semmi dolog az, ahol egyéni művelésben 10 hold föld munkájának nagyja egy asszonyra hárul. Bár került se­gítség is... Csak hit mégis... Mikor úgy hiányzik a gazda... Igaz, más gond ez, mint a múltbeli volt, hiszen most vendégségben jár uz ember. Azért, hogy lásson, tapasztaljon. Saját jövőjükbe, meg a isadányi dolgozó parasztokéba pillantson bele, néhány héten át a Szovjetunióban. Miéi itt elment Mészár elvtárs, arról is beszéltek együtt: mit tesz itthon S, a felesége. Szó volt az aratásról, hordásról, cséplésről. A terménvbeadásról is. — Megbeszéltük: ahogy elcsépelünk, mindjárt és mindent be­viszünk, ami csak beváló. Többet egy szemmel sem tartunk itthon, mint ami kell — igy szoktuk ezt, mindig — mondta az elvtársitól. • * * Sokan ‘várják haza Mészár Károlyt, az -utcájában, a falujában, más helyeken. Maga Mészárné is. Meg is kérdik sűrűn: hát Károly irt-e már'f Aztán mit írt* Üdvözlőlapokon néhány szót ért eddig. De • füzetjéből, amit magával vitt, megadja a választ, bőven, mikor hazajön. Minden kérdésre, amit csak feltettek neki még akkor, ami­kor elment. Egyszerű kérdések, de mégis a jövőre szólnák. ^Mennyi u kol- koaparasztok évi jövedelme, hogyan áü háztáji gazdaságuk? — Erről szeretne hallani Máté Béla, de llyée Lajos is. Meg is kérte: nézze meg a kolhozparasztok lakását, hogyan élnek fs Kincses László egyénileg dolgozó paraszt még kerekeiben mondta ki a szót, mikor búcsúztatták m Szovjetunióba induló parasztküldöttjüket. Arra kérte, hogy ne- esak a vezetőkkel, hanem a kolhoztagokkal is beszélgessen. Aztán jól nézze meg a kamrájukat, meg a szekrényüket. tAzértx — ahogy akkor Kincses László mondta — hogy tudjunk megfelelően gondolkodni és dönteni afelől, átlépjünk-e a nagyüzemi gazdálkodásba...« Ilyen kér­désekre sokan várnak választ, hiszen mielőtt elment Mészár Károly elvtárs, vele együtt többen latolgatták: be kelletve lépni már ti tezcs-be. De mi tagadás, választ vár többek között még a felesége is. Ea szó kerül a tszcs-ről. azt mondja ugyan: »belépünk, persze, én is belépek... amerre az ember megy, is ami tartok.« De azért mégis mintha egy kicsikét félne. Abban 6 is biztos, hogy az lerme a jó, ha könnyebbé válna számára a munka, hiszen már -nem is éppen fiatal. Nem igen szól róla, hogy ezért is várja nagyon haza az emberét. Mert bizony, mégis csak furcsa neki ez az út, amelyiken nem járt ő még soha b azok sem, akik rajta kívül — többen — feleletet várnak. Követünk megjön rövidesen. Elhozza Zsadányba, hozzánk felszabadító barátunk kolhozparasztsága szíves üdözletét. Sajat szemével latja Mészár Károly a holhozparasstok szép életét, —• el is mondja mindazt. Tet­tekkel mutatja meg Zsadány dolgozó parasztsága előtt: erre az út • jobb, a biztosabb élet felé. Telejesíti Rákosi elvtársnak levőiben adató szavát: »Visszatérve szép hazánkba mi is a termelőszövetkezeti gazdál­kodói útjára, lépünk.,.* azt Gyáni Lajos tette Aradi Sán­dorral és Gugolák PéfcerVel. Haladt is a munka. Csütörtökön estig a határban lévő kukoricatáb­láknak több mint felében végez­ték el a pótbeporzást. A tiz me­zőőr elhatározta, hogy a »Vörös Csillag« tsz 200 hold kukoricájának a beporzásánál is segít. Egy a fontos1 — mondogattak: hogy mi­nél több kukorica teremjen. Azt a kis fáradtságot, ami vele jár, na­gyon is megéri, mert bőség lesz kukoricából az országban. N. SZABÓ MÁTYÁS hatholdas mnronyi dolgozó paraszt kőtelező be­adásán felül 15 mázsa 50 kg búzát adott be- Takannáaybe­adását 250 százalékra teljesítette. NAGY SÁNDOR hétkoldas füzesgyarmati dolgozó paraszt kenyér­gabonabeadási kötelezettségét kettőszáz, takarmánygabona be­adási kötelezettségét 100 százalékban teljesítette. PÁDÁR MÁTYÁS bucsai hatholdas dolgozó paraszt 17 mázsa M kg búza beadásával 611 százalékot ért el. MÁTYÁS SÁNDOR, ugyancsak bucsai 10 holdas középparaszt be­adási kötelezettségén felül 9 mázsa 70 kg búzát vitt be. KÁLLAI GYÖRGY békéscsabai dolgozó paraszt beadási kötelezett­ségének 600 százalékban tett eleget. A pentelei győzelmek lelkesítik a mezőkovácsházi építkezés dolgozóit A csabai Magasépítés mezőko- vácskázi raklárépítkezésén az ala­pozást végzik a dolgozók. A be­tonkeverőgép benzinmotorja meg-; állás nélkül forgatja a- keverő­gömböt. A gép kezelője, Kovács László ifjúmunkás ügyesen állít- gatja a fogaskereket, de közben arra is van gondja, hogy a mo­tort figyelje, nem sűrö-e a füst­je, mert ha igen, akkor sok üzem­anyagot kap. — Az pedig kárt jelent — mondja —, mert olyankor több benzint fogyaszt, értékes decik vesznek eL Ilyenkor igazítok raj­ta, így tanultuk Pentelén is. Büszkén mondja Kovács La­ci: »így tanultam Pentelén!« Nemrég jött onnan, sokat be­szél szaktársainak dunapcntelei élményeiről. — Ott lett belőlem gépkeze­lő! Tíz fajta gép kezelését ta­nul tam meg. Szavait érdeklődéssel ■V! hallgatják f­Épülő szocialista iparvárosunk hatalmas arányai bontakoznak ki előttük, ahogy Kovács Laci me­sél róla. | Mondja is sokszor: — Nem mese ez, szakik, való­ság. Gyönyörű valóság. Szerte az épülő városban hangszórók szól nak, hirdetik mindennap a mun­ka új hőseit .Aztán indulók hang­ja mellett, még jobban megy a munka. Behemót nagy házak épülnek ott! Gyárépületek, mun­káslakások. ügy éreztük mindig, naponta nőnek ki a földből új épülettömbök, egész utcák! Szívesen hallgatják Kovács La­cit Sokszor nógatják is; biztos, nem mondtál még el mindent Aztán munka közben is Pente lére gondolnak, meg arra, hogy nekik is úgy kell helytállniok itt, ezen az építkezésen, ahogy helytállnak a penteleiek. A nagy példa lalliasft és szép eredményeket hoz. Már most, az alapok készítésénél is komoly eredményt értek el a takarékosságban. • Én úgy veszem, hogy az enyém az a cement, amivel dol­gozunk, — mondja Kovács Laci — persze, hogy takarékosan bá­nok vele. Ezt mondják a többiek is Braun Ferenc munkavezető mu­tatja a cementraktárt Bizony, ragyogó tiszta! Egy deka elszó­ródott eementet sem lehet ott találni. Aztán a keverőgép mellett is kiokoskodtak egy egyszerű megoldást, amivel megint sok szóródást megelőznek. Egy ládát készítettünk, .ebbe önljűk ki a zsákokból a ce­mentet, onnan pedig vödörrel merjük a betonkeverőgépbe. Bé­gen az volt a szokás, hogy a zsá­kokból öntögettük a vödörbe, ilyenkor aztán sokszor mellé, ment, vagy kiszakadt a zsák, mindig elszóródott valamennyi, aztán a végén a megengedett 5 százaléknál is magasabb lett a hulladék. — Erre most nagyon vigyá­zunk — mutat egy értékelési Braun szaktárs. — Itt van: eddig elkészítettünk 62 köbméter alap­betonozást úgy, hogy a hulladék leszorításával megtakarítottunk 3 köbméter belonkavicsot és 3- má­zsa cementet is. Ez szép eredmény. Igyekezet­re, jó munkaviszonyra, verseny- szellemre mutat. Az építkezések közötti versenyben sem marad­nak le. Igaz, hogy a komádi épít­kezés megelőzte őket 138 szá­zalékos építkezési átlaggal, de a kovácsháziaké is jó: 130 százalé­kos átlagot értek el, lehagyták páros verseny társuk at, a mnronyi építkezés 'dolgozóit. Braun szaktárs, a munkavezető még elmondja, hogy a falazást is rövidesen megkezdik. Ennél azt vállalták, hogy 110 százalékos átlagnál gyengébben soha nem teljesítik a normát. — Sztahánovista módszerrel fa­lazunk. Már meg is beszéltük a dolgozókkal, hogy nem zsinórral, hanem áthelyezhető deszkákkal falazunk, sok előnye van ennek. Deszkák mellett falazva jobb a minőség, a habarccsal is takaré­kosabban tudunk bánni, mert nem folyik le, jól kitölti a hé­zagokat. A zsinórozással mindig haj volt. Ha egészen gyenge szél fújt, már lengett a zsinór,nem lehetett olyan pontosan falazni mellette, meg a malter is min­dig lefolyt. így takarékoskodnak, apró meg takarításokból tevődnek ösz- sze nagy eredmények. Úgy mond­ják, valamennyien, ahogy Ko­vács Laci: — Miénk ez az anyag: a ce­ment, a tégla, a habarcs, ma­gunkéval takarékoskodunk! s. e. t/i /,[/ídátn Béke l/cteáíMftOft" tödéftt... Egyre fokozódó lendülettel fo­lyik megyénkben a terménybo- gyüjtés A begyűjtés nagy munkájá­ból tevékenyen veszik ki részüket az MNDSZ-asszonyok is. Vasár­nap megyeszerte »Vidám Béke Vasárnapot« rendeztek. Ennek ke­retében kisgy üléseket tartottak;, ahol az előadók részletesen ismer­tették a begyűjtéssel járó kedvez­ményeket. Azt, hogy minden má­zsa »C« jegyre beadott gabona után 75 forint értékű iparcikket vásárolhatnak a dolgozó parasztok, továbbá ismertették a szabadőrlési kedvezményeket is. Vidám kultúr­műsorról is gondoskodtak, melynek keretében csasztuskákkal, rigmu-* sokkal köszöntötték a begyűjtésben élenjárókat és kiénekelték azokat, akik a be­gyűjtésben lemaradtak. Ecsegfalván két kisgyűlést ren­deztek az MNDSZ-asszonyok. Mind a két kisgy ülésen igen szép szám­mal jelentek meg a dolgozó pa­rasztok és figyelmesen hallgat­ták az előadót, aki kihangsúlyozta, hogy mindenki szamára harcot kell, hogy jelentsen a begyűjtés, amely harcot ha sikeresen vívunk meg — békénket erősítjük. — Igazán emberi életet csak a felszabadulás óta élek, pádig nem vagyok már fiatal — mondotta a hozzászólások során Papp Im- réné MNDSZ-asszony, — és én ezt az életet minden erőmmel meg is akarom védöli. Gabona-beadá­somat eddig 200 százalékig teljesí­tettem, de ígéretet teszek most, hogy még ami gabonafeleslegem van odahaza, azt hétfő délelőtt 10 óráig mind beviszem a nép mag­tárába és ebben versenyre hívom ki Kolhát Lajosné asszonytársat Kolhát Lajosné, aki eddig 100 százalékban teljesítette terménybe­adási kötelezettségét, a verseny­kihívást elfogadta Ó3 vállalta, hogy hetfő délelőtt 10 óráig ő is be­viszi a még otthonlévő gabona- feleslegét. Mint mondotta azért, hogy a békét erősítse. Gyomén vasárnap délelőtt az MNDSZ-asszony ok az úttörők kel együtt ellátogattak a begyűjtési­ben élenjáró dolgozó parasztokhoz és felköszöntötték őket, mint a béke harcos katonáit. Délután kié- gyűléseket tartottak, amelyre eze­ket a dolgozó parasztokat is meg­hívták és telj^rtméuyeiket példá­nak hozták fel a többi dolgozó parasztok előtt, akik azután va­lamennyien ígéretet tettek: ők i* mindent megtesznek, hogy hasonló jó eredményeket érjenek el a ter­ménybegy ejtésben. Békésen az MNDSZ-szerveaet he­lyiségében tartottak gyűlést ae asszonyok, amelynek végeztével vi­dám csasztuskákkal köszöntötték az élenjáró dolgozó parasztokat, pa­rasztos szony okát. így többek kö­zött Török Tánosnét, aki 429 százalékra, Nagy Imrénéé, aki 200 százalékra. Bakos Gábornét, aki 460 százalékra teljesítette terménybeadási kötele­zettségét. Kevermesen is jól megszervezték az asszonyok a »Vidám Béke Va­sárnapot«. A kisgyűiéseken rész­vevők közül számos dolgozó pa­raszt tett Ígéretet, hogy követi özv. Vári Gábomé példáját, aki ter- ménybeadását 286 százalékban teh jesitotte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom