Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-07 / 156. szám

2 isoi jiiijK s s/dimbat ÜiUaizaiok Hépt> PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS jt Miért nem halad jól as aratás a csabacsiidi „Báfce* í er m riaszd retkeset ben ? uralmak dolgoztak kora hajnaltól napnyugta utánig. Hogy most sar­ját maguknak dolgoznak, minden megmentett gabonaszem az övéké. Miért van ez így? Az üze­mi pártszervezetnek sokkal több gondot kellett volna fordítani ar­ra, hogy a tsz minden tagja meg­értse: az áldozatvállalás, az erő­feszítés sokszoros kamatja: a ter- melőszövetkézet tagjainak még szebb éteta és az erősebb ország. Iliszeu saját magukat csapják ba a tsz tagjai, hogy nem aratnak vasárnap, bogy nem »nyújtják« a munkaidőt, ha a szükség és a jövő úgy kívánja. Kondacs György s a termelőszövetkezet tagjai olyan, igaz szavakkal mondottak: »A mi­enk a termelőszövetkezet, magunk­nak terem dús kalászt a föld1; miénk a jövő.« De a jövőért tenni kell! Adamik Mihály elvtárs elmon­dotta, hogy érződik a hiánya an­nak, hogy a pártszervezet nem. eléggé alaposan beszéli meg a nép­nevelők segítségével az egyes kér­déseket, nem mutatják meg azt az összefüggést, ami a szemveszte-; ség nélküli betakarítás, a tsz tag­jainak még gondtalanabb élete és a béke megvédése között van. Mi hát a teendő? Áldozatvállalásra, kemény helytállásra, harci szel­lemre nevelni a tsz tagjait, anyagi erővé váltani a termelőszövetke­zet, a haza iránti szeretőtöket. Holnap is kimegyünk ... Sötét este van már, amikor a vontató befordul a kunágotai gép­állomás udvarára. Vidám, jóked­vű fiatalokat hoz: a gépállomás aratóbrigádjának tagjait, akik kint voltak a «Petőfi» tsz dolgo­zóinak segíteni az aratási mun­káknál. A gépállomás fiataljai már a növényápolásból is kivették ré­szüket, nem akarnak hát elma­Iz almáskamarási Saíiai tszcs vezetősége nagyobb gondot (ordítson a takarékosságra Az aratásnál hiányosság az is, hogy nincs megfelelően elosztva a munkaerő. Például gyengébbek aratnak, erősebbek, — mint pl.' a két Tóth testvér — szénát hor­danak. Az aratógépeknél is kö-i vettek el hibát a tsz tagjai. (Per­sze ez egy cseppet sem mentesiti a gépállomást a felelősség alól!) Egy alkalommal az aratógépet a legkuszáltabb, a legjobban ledőlt gabonába állították be, azzal a gon­dolattal: »Arassa lo a gép azt a dőltet.« Tehát megalkudtak a tsz tagjai. A rendkívül kuszáit és dőlt galxmát persze nem tudta aratni a SéP­A feladat az, hogy a fcsa pártszervezete foglalkozzon a beta­karítási munkák hiányosságaival, bátran tárják fel a hibákat és megszüntetéséhez kérjék ki a dol­gozók javaslatait. A kommunisták mutassanak példát a nehézségek leküzdésében. Szükséges, hogy a csabacsiidi helyi tanács is segítse a termelőszövetkezet munkáját, sokkal jobban, mint eddig. * A hibák kijavításához adva min­den lehetőség. Nem kétséges, hogy megszüntetik a hibákat és új hő­sei lesznek az aratásnak, olyanok, akik kiérdemlik a tagjelöltség» t De az sem kétséges, hogy a gabona­front győzelméért folyó harcból’ megerősödve terül ki a tez párt- szervezete, — a »Béke« termelő­szövetkezet. (tnorvay) radui az aratási, cséplési mun­kákban sem. — Erőnkhöz képest mindent megteszünk, hogy minden szem gabona időben zsákba kerüljön -- mondja Jenei Margit traktorisüi. — Hiszen a mi kenyerünkről is szó van. Holnap is kimegyünk, ha lehet, még többen, mint ma és azon leszünk: még jobb ered­ményeket érhessünk el, mint a mai napon. Nehezek a kalászok, a ké­vék, — bő a termés a csabacsiidi »Béke« termelőszövetkezetben. A lehető leggyorsabban 400 holdnyi kalászost kell levágni, ebből 280 bold a búza. Huszonnégy »kézi kasza jár« a búzában — lassan ha­lad a munka. Pedig minden nap, minden óra, minden perc késede­lem sokat jelent. Néhány nap múl­va minden 24 óra késedelem hol­danként legalább 30 kiló vesztesé­get jelent. Ez ha csak 200 hold; búzát veszünk alapul 60 mázsa ga­bona pusztulását jelenti, — ennyi­vel lesznek szegényebbek a tsa tagjai, a dolgozók. Bobvos Mátyás is arról beszél, mint a termelőszövetkezet többi tagja: »Ezideig mi jóformán még ;sak kézzel arattunk, pedig na­gyon számítottunk az aratógépek- 00.« — Nincsenek itt aratógépek? — De vannak, nem is egy, há­rem öt. A hiba az, hogy a szarvasi 'épállomás felületesen javította ki az aratógépeket és ennek kö­vetkeztében rövid munka után va­lamennyi »bedöglött«. Való igaz ez és a szarvasi gép­állomás hanyagsága miatt is lassú íz aratás üteme a termelőszövet­kezetben. Haladéktalanul jó arató- gépekkel kell a termelőszövetkezet segítségére sietni. De nem pusztán a gépál­lomás hanyagsága okozza azt, hogy. nem kielégítően folyik a harc min-: ten gabonaszemért a »Béke« ter­me! őszövetkoaetben. Az aratópárok- tal, brigádokkal való beszélgetés1 után kitűnik: maguk a tsz tagjai !gy bizonyos mértékig a dolog tönnyebbik részét keresik. IIlét­re maguk sem ismerték fel elég­gé, hogy a nehézségeket — ame­lyek kétségtelenül meg vannak íagy eredményeik mellett — ma­guknak kell legyőzni. Nem kévé­ién közülük nem érzik mélyen, hogy az aratás mielőbbi befeje­zése saját maguk jövőjét is jelenti. | Marosszontgyörgyi János, Dudás István is ugyanazon a véleményen: vannak, mint a többiek: »Mi va­sárnap nőm aratunk, azt már nean.e De ezen túlmenően hétköznap sem: »nyújtják a munkaidőt«, úgy kb. reggel hattól este hat óra tájig lolgoznak. Egyesek azzal érvelnek: »leget dolgoztak az átkos múlt­ban kora hajnaltól napnyugta után­ig, most szabad emberek, hát nem csinálják úgy. Egyről azonban* «megfeledkeznek« a termelőszövet­kezet tagjai. Arról, hogy az át­lós, sok nyomorúsággal teli mult- üan nem maguknak, liánéin oa Közösen jobban halad az aratás A mi csoportunk még csak I-es típusú, gyerekcipőben járunk még » közös gazdálkodásban. Az ara- aásunk 50 százalékát július 4-r© elvégeztük közös munkával. Igaz, hogy a tervünk először nem igy »ólt, hanem úgy, hogy mindenki vágja a saját területét, de aztán láttuk, hogy ez igy veszélyeztet­né az idejében való aratást, e. munkamódszerünket megváltoztat­tuk, mire az aratás megkezdődött. Nem egyénileg fogtunk az ara­táshoz, hanem brigádban dolgo­sunk. Egy brigád 5 kaszapárból áll. Sokkal hamarabb és időszerűbb a munka és igy a korábban beérett gabonát idejében learathattuk. így brigádban egy-egy parcella leara- lásához legtöbb másfél nap kel­lett, mig ha külön-külön arat­tuk volna, egy hétig is eltartott volna. De így végezzük mi ezután minden munkánkat, mert igy biz­tosan eleget tudunk tenni vállala­tinknak. Pelyva Sáadar, Eceegfalva, I. »T.onin« tszcs. Meg kell mondani, sok ered­ményt ért el aa almáskamarást »Sallai« tszcs. De az eredmények mellett vannak hiányosságok, pél­dául most az aratás idején is, ami látszatra bizony nem nagy dolog, de mégis, ha rágondolunk, hogy minden szem gabonáért fo­lyik a harc, akkor bizony nagy dolog. Ugyanis a csoportnál ott hevernek aratás után fürtöstől a dús kalászok. Senki nem gondol rá, hogy összeszedje. És ha nem szedjük össze, bizony saját raktá­runkból loptuk ki azt. Hallottam arról, hogy több tszes-ben az út­törők, meg a tagok gyermekei zsá­kokkal szedik a kalászokat, mielőtt a tarlóhántást csinálják. Nemegy esetben egy holdról fél zsákravalót is összeszednek. Hány fél zsákkal lenne a »Sallai« tszcs földjén, vagy országszerte? A jó példát pedig követni kell. Persze, a növényápo­lásnál is vannak hiányosságok. El­New-York. (TASZSZ) Az Uni­ted Press tokiói tudósítójának je­lentése szerint Ridgway tábornok a következő üzenetet üitézte Kim ír Szén tábornokhoz és Peng Teh Huai tábornokhoz: «Megkaptam július 4-i kelem válaszukat. A kezdeti tanácskozás lefolytatásának július 8-i határ­mulasztották a cukorrépa idejében való kapálását, gyomosok a nö­vénytáblák, tehát a jó példamuta­tás helyett az almáskamarási »Sal­lai« tszcs hátul kullog a növény­ápolás terén. Ez a rossz szervezés- nek, a hiányos a munkabeosztásnak tudható be, amit igazol az is, hogy a »Sallai« tszcs tagjainak nagyrésze nem Veszi ki részét a munkából. Mert a csoport veze­tősége nem tudom, mi okból, egy­általán nem foglalkozott a tagok­kal, nincs belső népnevelő mun­ka. Ez a hiba már nem újkeletű a csoportnál és a vezetőségnek na­gyobb gondot kell fordítani a tag­ságra, törődni ikcJil a tagokkal, de magával a gazdasággal is. Éa akkor nőm hevernek majd a ka­lászok saodetlenül a földön, nesm eszi a gyom a répát s a csoportban megértés, összefogás és erő lesz. BALÁZS LAJOS, Almáskamarás napja elfogadható. Július 3-i üze­netemmel kapcsolatosan közlöm, hogy az ebben az üzenetben em­lített három összekötő liszten kí­vül két tolmácsot is küldünk. E személyek veszélytelen útjára ha­tározott biztosítékot kell kap­nunk. Választ kérünk.: Ridgway tábornok újabb üzenete Kim Ir Szén tábornokhoz és Pen Teh Huai tábernokboz Szeghalmon közösen hordanak, közös szérűn csépelnek majd Az aratás közben mind több és1 több szó esik Szeghalmon a kő-, zelgő bordásról és cséplésről. En­nek a két feladatinak is gyorsan kell történnie, akárcsak az aratás­nak. Ha késik a hordás, késik a eséplés és veszély fenyegeti a bő; termést. Ezt akarják megelőzni a szeghalmi dolgozó parasztok, akik most az aratás közben, megbeszélik szomszédaikkal a hordásra való összefogás előnyeit, egyben azt is olhatúrozzák, hogy valamennyien közös szérűkön csépelnek a Párt útmutatása szerint. A községben a tanács már az elmúlt hetekben kijelölte a na­gyobb közös szérűkre, alkalmas te­rületeket. Százakra megy -azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik ezekre a területekre, a tövis- kosi kövesét mentére, a nagy lapod a gyarmati haíárrészro és a kis­faluéi gyepesre rakja osztagba csé­pelni való gabonáját. Erre a négy nagy szérűié azonban nem tudná­nak valamennyien behordani. A cscplcs meggyorsítására azonban sole lehetőség van. A dolgozó pa­rasztok tudják, hogy ha külön- külön a saját portájukra hordaná­nak be, •ok időt elvesztenének a cséplőgépek a huzatással Ezért, ahol erre a célra megfelelő hely van, kisebb szerüket létesí­tenek. Ilyen közös szérű lesz Tö­rök Lajos, Ambrus Gábor, Acs’ Mihály és sok más középparaszt földjén. Ezekre a helyekre 10—15 szomszédból i dolgozó paraszt hordja ba a gabonáját. Idős Ambrus József 15 holdas közópparasztnak is van egy ilyen szérűre alkalmas területe, ö it megbeszélte már a szomszédokkal, hogy «tan a. területen csépelnek!,. Abba is beleegyezik, hogy a dol­gozó párasatok télire is ott hagyják a gondosan összerakott szalma- éí iönekkaziakat. De agyarakkor tőbk szomszédjával, körtük Kovács Gyu­lával és Ambrus János- bt holdas középparaszttal abban is megegyez­tek mór, hogy összefogva, egymást segít*» végzik a beheratssf Mindannyian jobban jönnek így ki. Nem kell rettegniük az egész n:ip 'tető nélkül lévő osztagért, mert négy-öt, kocsi ogy-kettőre behord egyr nagv asztagra valót. Ezért fo­gott össze Hegyed. Gyalu 18 hol­das körépparasst is néhány dolgoz« paraszttal, köztük Hegyesi Sándor­ral. így végezték az. aratást is, áruit már Hegyesi Gyula csütörtök délig teljes egészéten befejezette Számosán vannak olyanok is, akik összefogva, egyenesem a ceéplögépba hordják a másfél holdon termőit gabonájukat, mint Túri Gyula 3 ée Túri Sándor 7 holdas dolgozó pa­rasztok. Ugyanakkor, amint mond­ják, visszafelé megállnak a gabo­nával megrakott kocsikkal a fold- mfi vesszővetkezel raktára előtt éa egyúttal túlteljesítik beadási köte­lezettségüket. Tudják, hogy a béka megvédése, az ötéves terv siker» érdekében ©z kötelességük. Meg az­tán elő akarják segíteni, hogy aa ötéves terv még hátralévő éveiben még több gép, műtrágya, mo», kultúrház legyen az országban. Hi­szen az idei jó termés az idejében végzett munka mellett, nagyrészt * gépek segítségének és a fóldba- szórt műtrágyának köszönhető. A francia nép harca a békéért Paris. (MTI). A francia béke­mozgalom állandó bizottságáimb sajtóértekezletén Yves J?arg© beje­lentette, hogy a hagyományos fran­ciaországi július 14—i ünnepsége­ket az öthatalini békeegyezményt követelő mozgalom jegyében ren­dezik meg. Július 15-én az or­szág minden részében megválasz­tott küldöttek országos értekez­letet tartanak éa ezen fölmutatják az öthat-almi békeegyezményt kö­vetelő aláírások millióit. A sajtóértekezlet során Yves Farge kijelentette, hogy a kor­mánynak a július 15—i béketalálko­zót betiltó határozata ahelyett, hogy visszavetette volna az öthatalmi békeegyezményt kövotelő francia­országi mozgalmat, éppen • eilenke« zőleg: új lendületet adott a moz­galomnak. Az öthatalmi békeegyezmény ér* dekóben rendezendő franciaországi béketalálkozóra máris kétszázezer békeküldöttet jelöltek ki, többtiz-» ezernyi népgyűlést tartottak éa többmillió aláírást gyűjtöttek öea- sze. A CGT vezetősége közleményben hívta fel a dolgozókat,: '.egyenek egyre tevékenyebben részt az öt­hatalmi békeegyezményt követelő aláírásgyűjtő mozgalomban, mi­nél nagyobb számú küldöttel kép­viseltessék magukat a párisi orr rá­gós értekezleten. A koreai néphadsereg főparancsnokságának július 5-i hadijelentésc Phcflja». (TASZSZ) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnok­sága július 5-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei, a kínai önkéntes osztagokkal szo­rosan együttműködve, a front egyes szakaszain továbbra is he­lyi Jelentőségű harcokat vívnak és súlyos veszteségeket okoznak az amerikai-angol intervenciósok­nak és a IA Szin Man-féle hadse­regnek. Július 5-én az ellenséges repü­lőgépekre vadászó lövíszosztagofe az ellenség nyolc repülősénél lőt­ték le. A Rabotnicseszko Delo a titoisták zágrábi békekoagresszusáróí Ssófia. (BT A.) Titonak azzal a próbálkozásával kapcsolati an, hogy az amerikai-angol propaganda köz­pontok követelésére Zágrábban »Bé- kekongrosezust« rendez, a Rabotni- eseezkn Delo a következőket írja: A háborús uszítok lakájainak ez a bűnös bandája, a balkáni provo­kátor, kezében az új tűzvész gyuj- tófáklyájával xBékekongreseiust« rendez. Világos, hogy az amerikai-angol imperialisták a »ógráb> álszentes­kedő szólamok puffogtatás köza* petto. észrevétlenebből remélik megkísérelni a Szovjetunió és af népi demokráciák ellen irányuló bűnös agresszió előkészítését. Szánalmas és hiábavaló erőlkö­dés! Hadd ugassanak Zágrábban az imperialista agresszorok láncoi kutyái — a béke világmozgalma fejlődik és szélesedik, a gyűlölt háborús uszítók ellen, a világ né­peinek javára! — feiezi be a Ra- botniew—zkn Delo

Next

/
Oldalképek
Tartalom