Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-25 / 171. szám

1&51 július 25., »/erd« yLUai&awU képe A gyomai—békési jarslsok pstrosversenye lendítse előre a eséplés ütemét A verseny még a tavasszal in­dult meg a gyomai és békési járások között. Az aratás, csép- lés és begyűjtés gyors befejezése érdekében kibővítették verseny- vállalásukat. A verseny pontok megvalósításáért azonban sem a gyomai, sem a békési járási ta­nács nem telt eleget. A gyo­maiak kihívásukban vállalták, tíz nap alatt learatnak. Ezzel szemben a békésiek 9 napra vál­lalták az aratási munka befeje­zését. Eredmény: a békésiek 14 nap alatt, a gyomaiak pedig még ennél is később végeztek. Vagy­is: megtörtént a versenykihívás, de ■ járási tanácsok egyike sem fordított kellő gondot a munka jó megszervezésére Alig tudtak valamit tenni a mun- kaerőátcsoportosítás érdekében a békési járásban. Ez pedig elen­gedhetetlen feltétele volt az ara­tás gyors befejezésének. A bé­kési járási tanács nem tudta el­érni azt, hogy az aratási mun­kákban lemaradott községeknek kellő segítségét nyújtott volna. Gépeket még csak küldtek, de emberi erővel nem tudták segí­teni a lemaradó községeket. Rö­viden: egyik járási tanácsnál sem egész szívvel-lélekkel igyekeztek a versenyben vállalt kötelezettsé­güknek eleget tenni. Már pedig a versenyt nemcsak elfogadni, hanem a vállalt kötelezettséget teljesíteni is kell. A békési járási tanács egyes tagjainál hiba van a cséplési vál­lalás teljesítése- körül is. A ver­senyvállalásuk hatodik pontja löbbek között azt mondja: «A cséplési munkálatokhoz a szük­séges munkaerőt biztosítj uk és a megkezdés napjától számított 24 munkanap alatt járásunk egész területén teljes egészében befe­jezzük a cséplési.» A békési já­rási tanács ezt vállalta, habár már a kihívás alkalmával úgy vélekedtek: nem tudjuk 24 mun­kanap alatt elvégezni a cséplést. Kiss Máté elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályának vezetője és Lestyán elvtárs is, a járási tanács elnöke, azt mond­ják: mi mindent megpróbálunk, hogy meghatározott időre befe­jezzük a cséplést. De milyen len­dületet ad a versenynek az, ha közben ilyenformán nyilatkoz­nak: aligha végezzük el 24 mun­kanap alatt a cséplést. Mindez bizonytalanságot tükröz vissza. A versenyben vállalt kötele­zettség teljesítését nem «megpró­bálni» kell, hanem határozottan úgy kell dolgozni, hogy teljesí­teni is tudják. Minden erőt a versenyvállalás sikeres teljesítésére kell összpontosítani. Van is rá mód és lehetőség. Már meg is találták a helyes utat, csak bát­ran végig kell menni rajta. Hat termelőcsoportnál már megszer­vezték a kétműszakos cséplést. Természetesen, ezt tovább kell vinni és még több kétműszakos cséplést kell megszervezni. «Egy­előre nincs többre kilátás — így mondják az elvtársak. — A já­rásban csak hat olyan termelő­csoport van, ahol ezt be lehet vezetni.» Természetesen, nem sza­bad és nem is lehet ilyenfor­mán kezelni az ügyet. A járási As új jövedelemelosztási határozat megjelenése óta megjavult ti munka az újkígyóst nDózsa“ tsz-ben Július 18-án jelent meg a mi­nisztertanács határozata a terme­lőszövetkezetek és. III. típusú tszcs-k jövedelemelosztásának új rendezéséről. A határozatot nagy örömmel fogadták az újkígyósi •Dózsa» tsz tagjai is. Már a ha­tározat megjelenése napján a déli szünetben összeültek és ta­nulmányozták azt. Zsűri Juliánná, a csoport elnöke elmondja: «Azért fogadtuk különös örömmel a ren­deletet. mert ez megszünteti az stfdig még meglévő bizsnyos egyenlősdi formát, ami kerékkötője a munkaverseny •»alakulásának. Meg ;gvazságuüaii «ävedelemhez nem juthat senki sem. Ha csak 12 mázsás termé­sünk lenne búzából, akkor .Gera Péter, a csoport egyik tagja ed­dig szerzett 220 munkaegységé­re 16—18 mázsa búzát, ezenkívül igen sok szemes és szálastakar­mányt kap természetben. Az ed­digi eséplés azt mutatja, hogy kb. 15 mázsás termés lesz és ak­kor emelkedik az egy munkaegy­ségre eső mennyiség is. A határozat megjelenése óta az újkigyósi «Dózsá»-ban meg­szilárdult a munkafegyelem. En­nek legjobb kifejezője az, hogy míg azelőtt sok esetben kényel­meskedve végezték az aratást, de azután kora hajnaltól késő estig fáradságot nem ismerve harcol­lak az aratás befejezéséért Zsóri Imre csoporttag azelőtt dőlt bú­zából naponta 550—600 négyszög­ölet vágott le, a határozat megje­lenése után x mikor közösen meg­beszélték annak jelentőségét, át­lagosan 160 százalékot teljesített, de volt olyan nap, amikor 1200 négyszögölet vágott le, így 200 százalékot ért el. Megjavult a munka, mert a csoporttagok mindinkább megér­tik a rendeletből, hogy iMéglnkább lehetővé vélt számukra állatok tartása, a háztáji gazdálkodásban. A ren­delet kimondja: a takarmányré­szesedést természetben kell ki­adni azoknak a tagoknak is, akik a szétosztás idején háztáji állat- állománnyal még nem rendelkez­nek. A takarmánytermés 15 szá­zalékát akkor is ki kell adni a tagok részére teljesített munka­egységeik arányában, ha a közös állatállomány takarmányszükség­lete a következő évi termésig nincs is teljesen biztosítva. Per­sze, ők biztosítani akarják egész évre a takarmányt, ezért vetnek másodnövényt. Így lehetővé vá­lik Sütő Károly tszcs-tagnak is, hogy valóra váltsa régi álmát: saját tehene legyen. Biztosítja ezt az, hogy a minisztertanács hatá­rozata alapján megkapja a takar­mányszükséglet nagy részét. tanácsnak gondot kell fordítania a munkaidő teljes kihasználásá­ra. Ezzel a legtöbbet lehet se­gíteni a munka gyors elvégzése érdekében. A munkaidő teljes ki­használásának jelentőségét ismer­tetni kell a dolgozókkal és meg kell őket győzni a eséplés fon­tosságáról. A járási tanács állít­son e téren több követelményt a helyi tanácsok elé, jobban se­gítse őket, adjon helyes útmu­tatást a tennivalókra. Semmi­esetre sem helyes az, amit Kiss Máté elvtárs csinált az elmúlt na­pokban. Kiment az égjük faluba és személyesen kereste fel azo­kat a cséplőinunkásokat alak nem akartak részt venni a mun­kában. Az ilyen és ehhez ha­sonló ügyek elintézése a helyi tanácsra tartozik. A helyi taná­csok munkáját pedig nem azzal tudja a járási tanács megjavítani, hogy ő végzi el helyettük a fel­adatokat, hanem azzal, hogy meg­adja hozzá a megfelelő segítsé­get. A járási tanács egyik leg­fontosabb feladata: támaszkodni a helyi tanácsokra, a tömegszer­vezetekre, csakis így tudnak eredményeket elérni és a ver­senyben vállalt kötelezettségük­nek eleget tenni. Sz. I. Cseh József ruhagyári sztahanovista levele Almáskamarás dolgozó parasztságához Almáskamarás község dolgozó parasztjai! Én ipari munkás vagyok, de ugyanolyan szívügyem, mint »eletek a tojásbegyiijtés. Állandóan figyelemmel kísérem a napi sajtót,- amely közli a begyűjtés eredményeit. Jóleső érzés töltött el, amikor arról ol­vastam, hogy a ti községetek eddig egészévi kenyérgabona beadási kö­telezettségét A és B vételi-jegyre 2.7 százalékban, C jegyre pedig 0 százalékban teljesítette. Megyei viszonylatban az első községek között áll Almáskamarás, ami azt bizonyítja, hogy ti is azon igyekeztek, mi­nél több kenyér jusson a mi asztalunkra és sikerrel tudjuk lezárni ötéves tervünk második évét. Ti most harcot vívtok a begyűjtés sikeres végrehajtásáért és ebben a harcban vegyetek példát Benedek György dolgozó paraszttársatokrcl, aki 635 és Balogh Mátyásról, aki 746 szá­zalékban teljesítette beadását. Mi, ipari munkások munkapadjaink mellett ugyanazért a célért harcolunk, mint ti: a békéért. Én a békéscsabai Ruhagyár rajzolósm- básza vagyok, legfontosabbnak tartó ni az anyaggal való takarékosságot, amire sok lehetőségem is tan. Minden milliméter anyagért harcolok és az a legnagyobb öröm számomra, ha munkám eredményét látom. De nem elégszem meg a saját eredményeimmel, hanem azon vagyok, hogy minél több rajzolúszabászl hozzásegítsek a sztahanovista szint el­éréséhez. Állandóan átadom munkamódszerem és az is boldogság, szá­momra, ha szaktársaim szép eredményt érnek el. Alkotmányunk tiszteletére vállaltam, hogy naponta 10 rajz helyett tizenkettőt készítek el és két centi anyagot takarítok meg rajzonként. Azóta már 16 rajzot készítek naponta és 3 centis anyagmegtakurítást érek el. Én így is elő akarom segíteni azt, hogy nektek több mun­karuha jusson, hogy a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztoknak kormányzatunk a jutalmazásul szánt 550 millió forint értékű iparcik­ket biztosítani tudja. Ti a begyűjtés sikeres teljesítésével készüljetek alkotmányunk ün­nepére. Szélesítsék ki a versenyt a begyűjtés sikeréire. Gondoljátok arra, amikor a gabonát a nép magtárába szállítjátok, hogy ettől függ jövőévi kenyerünk, boldog, békés életünk. Gondoljatok arra, hogy mi­nél több gabonát adtok be az államnak, annál több traktort, aratógé­pet, műtrágyát, ruhát, cipőt kaptok cserébe tőlünk, ipari munkásoktól. CSEH JÓZSEF sztahanovista rajzolószabász, békéscsabai Ruhagyár. Ijgjij. itxkooi 'V-ecdekn^édné, a iéketihóüdág- tagja Vecsernyés Bernátné a gyulai Harisnya-varban dolgozik. TTgy ismerik, mint a standard üzem­rész egyik legjobb dolgozóját. 'Ve- csemyésné rá is szolgál mindig1 erre az elismerésre, mert valóban .példamutató munkát végez, első azok, i között, akije most is elhatá­rozták: szocialista kötelezettségvál­lalások teljesítésével ünnepük meg alkotmányunkat. Ha megkérdezzük Vecsernyésnél miért harcol napon­ta azért, hogy legyőzze az előző műszakokban elért eredményét, igy válaszol: »Azért, mert érzem, hogy az én munkám is nagyon sokat számit abban a küzdelemben, mely világszerte a béke megvédéséért fo­lyik. Ezt elmondom dolgozó tár­saimnak is, elmondom, hogy én hogyan érem el jó eredményeimet. Ez kötelességem is, hiszen tagja vagyok az üzemi békebizottságnak, be kell bizonyítanom, hogy nem­csak beszélni tudok a békeharc­ról, hanem annak én is részese vagyok.« A standardban mindenki azt mondja Vecsernyésnéről, a béke­bizottság tagjáról, hogy valóban jó békeharcos. Harmadik negyedévi tervemet három nappal hamarabb fejezem be Amikor néhány nappal ezelőtt a gyár dolgozói termelési értekezletre jöttek össze, a harmadik negyedévi terv ismertetése után a standard üzemrészben elsőnek Vecsernyésné jelentkezett hozzászólásra. — Szaktársnők! Látjuk, hogy mi­lyen nagy feladataink vannak a harmadik negyedévben. Látjuk, mit kell teljesítenünk. Én elhatároztam, hogy nemrég tett vállalásomat, azt, hogy naponta 200 darabról 240-re emelem teljesítményemet, még megtoldom azzal, hogy harmadik negyedévi tarvemet 3 nappal előbb fejezem be! Vecsernyésné hozzászólása, vál­lalása után egymásután jelentkez­tek a többi dolgozók is, vala­mennyien megfogadták: jól hai-col- tnak a harmadik negyedévi terv tel­jesítéséért. Anyagtakarékossági brigádot alakítanak — »Szóval, megalakítjuk az anyagtakarékossági brigádot, — mondja ki Gyepes Jolán, Nagy Ferencnó és a sajátmaga elhatáro­zását Vecsernyés Bernátné. — Megl És vállaljuk, hogy az orsókról teljesen ledolgozzuk a fo­nalat, hogy minél kevesebb le­gyen a hulladék. — Az alkotmány ünnepére tett vállalásunkban is megfogadtuk, hogy a harmadik negyedévben üze­münk megtakarít 1262 kiló fonalat és ezt teljesítenünk kell! — mon­dotta Vecsernyésné és szaktársnői helyeselték: — Mi is hozzájárulunk ennek megvalósításához, de még úgy is, hogy mindenkinek elmond­juk, mi hogyan takarékoskodunk a a fonallal. Hat orsóról két pár harisnyát takarítok meg Nincs olyan nap, hogy Vecser­nyésné ne magyarázna el valamit azoknak a szaktársnőinek, akik; A mezőkovácsházi földművesszövetkezeti vezetők hibáid A mezőkováosházi földművesszö­vetkezet vezetői azt tartják, hogy a gépállomás lássa el kölcsön-zsákok- kal a csépeltet» gazdákat, mert a földművesszövetkezet nem tartja ki­fizetőnek, hogy napi 20 fillérért kölcsön adja zsákjait. Annál sokkal többet kopik a zsák — érveltek a szövetkezet • vezetői. Természetesen erről nem kell sokat beszélni, hogy a mezőkováosházi földművesszövet­kezet vezetőinek magatartása hely­telen. Helyes volna, ha a MÉSZÖV közelebbről megnézné ezt a dolgot és rendet teremtene e szűklátókörű földművesszövetkezeti vezetők kö­zött. mellette dolgoznak. Gőg Magda néhány napja még 65 százalékos teljesítményt ért el mindössze, azr óta azonban Vecsernyésné foglal­kozik velő, emelkedik a teljesít­ménye. Legutóbb mar 15 százalék­nál tartott és augusztus 20-ig el akarja érni a 100 százalékot. — A munkánk legyen a lagfon- tosabb nekünk — szokta mondani Vecsernyésné. — Mi igy harcol­hatunk azért, hogy béke legyen: Te is sokkal többet tehetsz érte, mint eddig. Az a 65 százalék bi­zony kevés. Aztán az anyagtakaré­kosságra is vigyázni kell. Jól le­dolgozni a fonalat az orsóról, ez legyen a célod! Azt is elmondja Vecsernyésnő, ő hogyan csinálja. — A legfontosabb: jól fi­gyelem a gépeket. Ha látom, hogy nemsokára lefogy az orsó, kézzel is segítem a fonal legombolyodásáfc. így aztán egy méter is • alig ma­rad rajta. Nemrég, — de még most is vannak olyan szaktársnők — egy újnyit is rajtahagytunk az orsón. Ez aztán csak nálam egyedül, azt jelentette, hogy egy műszakban hat orsó elhasználása mellett két pár harisnyára, vagy hat pár gyer­mekzoknira való fonalanyrag ment kárba. Most? Ennyit megtakarí­tok! Ami akadályozza a terv teljesítését A standardban sokan követik aa anyagtakarékossági brigád kezde­ményezését. A kötőnők szívvel dol­goznak. Van azonban egv igen ko­moly hiba, ami minduntalan akadá­lyozza a verseny fejlődését. Az, hogy nem ismerik, hány harisnya fejelését kell elvégeaniök egy műszak alatt egy gépen. Egy­szóval: nem ismerik a tervüket gé­pekre felbontva. Amint Vecsemyés- né mondja: »Mér szó volt arról, hogy érthetően felbontják a tervet egészen gépekig és ez nagyon he­lyes lesz, mert e nélkül nem tudjuk ellenőrizni magunkat: hogvan is ál­lunk a terv teljesítésével? Es aa mindennél fontosabb, hogy tervün­ket teljesítsük, mert így védjük mi drága hazánkat, gyárunkat, családi otthonainkat.« — s. e. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom