Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

VikauAwU Héfte 1941 jtiüiM SS., osflftSríSk Vállalások teljesítésével alkotináiiiiiiik iiiiiaefiéee —• ■ ■ ■ ■**---------------------------------------------------------------------------------------------------­J elentések a verseny frontjáról A békéscsabai Pamutszö­vőben az alkotmányi verseny- szakaszban mindennap újabb ered­mények szüleinek-. A dolgozók munkájukkal akarják bebizonyí­tani, hogy hálásak Pártunknak az alkotmányért. 'Az üzem min­den részében egy a jelszó: «Meg­tartjuk az első helyet!» Ezért harcol Kokovics Nóra 24 gépes automata szövő is, aki már ok­tóber 9-i tervén dolgozik, vagy Hölecska Mária S gépes szövő, aki szeptember 12-i tervét telje­sítette. ők mindketten azt vállal­ták, hogy évi tervüket december 1-re befejezik. Eddigi eredmé­nyeik árról tanúskodnak, hogy vállalásukat jóval túlszárnyalják. A brigádok közül a Bielik-brigád ért el kimagasló eredményt, ok­tóber 3-i tervükön dolgoznak. Szabó Rozália 10 gépes szövő szeptember 14-i tervénél tart. ők is azt vállalták, hogy december 1-re befejezik évi tervüket. A békéscsabai Magasépí- tési Vállalat Sztálin-úti épít­kezésénél az alkotmányi verseny­ben élenjárnak a tanulók. Külö­nösén kimagasló eredményt ért el Sárosi József, aki 2 hónapja tanulja a kőműves szakmát. Vál­lalása teljesítése közben a fala­zásnál legutóbb 127 százalékot ért el. A mennyiségi munka mel­lett a minőséget sem hanyagol­ja el: 100 százalékos minőségű falazást végzett. Az építkezés töb­bi tanulói példaképül állíthatják maguk elé Sárosi Józsefet, igye­kezzenek hasonló szép eredményt elérni, hogy méltóan ünnepelhes­sék alkotmányunk második év­fordulóját. A Sarkaili Cukorgyár dol­gozói a karbantartási munkák időelőtti végrehajtásával készül­nek az őszi idényre, így akar­ják megünnepelni alkotmányun­kat is. Kiss Lajos kovácsmesler egy újítást dolgozott ki az al­kotmány tiszteletére. Egy fűrész- rendszerű sínvágó készüléket ké­szített, amely egy 7 cm-es gazda­sági vasútisínt 30 másodperc alatt kettévág. A sínek kettévágását ez­előtt kézi erővel végezték, ami 26 percet vett igénybe. Csuba Ist­ván villanyszerelő segédmunkás 137 százalékos teljesítményt ért el munkaideje teljes kihasználá­sával. Ezelőtt 115 százalék körül mozgott a teljesítménye, de most elért eredményénél nem áll meg, még magasabb termelési eredmé­nyek elérésére törekszik. A békéscsabai Ruhagyár ban a «József Attila» brigád gyorsan halad 200 százalékos tel­jesítmény vállalása elérése felé. A legutóbbi értékelés szerint 180.3 százaléknál tartanak. Egyénileg Szabó Ilona, a 3-as gépterem dol­gozója tűnt ki a versenyben. Vál­lalta, hogy augusztus 20-i tervet augusztus 13-ra teljesíti és ezt július 21-én már teljesítette is. Kupecz Zsuzsa, a 4-es gépterein dolgozója is közeledik vállalása teljesítéséhez: augusztus 10-i ter­vén dolgozik és azt vállalta, hogy augusztus 20-i tervét augusztus 13-ra teljesíti. A békéscsabai Kötött­árugyárban a hangoshíradó naponta közli a verseny legfris sebb eredményeit. Legutóbb Pin- les Gyuláné szabász ért el kima­gasló teljesítményt: már október 8-i tervén dolgozik, 100 százalé­kos minőségi munkát végez, a hulladékot 9.3 százalékra csök­kentette. Vállalásában évi tervé­nek szeptember 25-re való befe­jezését, hulladékjának 9.6 száza­lékról 9.1 százalékra való csök­kentését vállalta. Jánosi Pálné. lánckötő-felvető vállalta, hogy de­cember 5-re befejezi évi tervét 100 százalékos minőségi munkát végez és 'két dolgozónak átadja munkamódszerét. Jánosi szak­társnő jelenleg augusztus 8-i ter­vén dolgozik és a két dolgozó­nak már át is adta munkamód­szerét. Az albán „Békeválíó44 diadalűtja Békés megyében A BERLINI VIT tiszteletire rendezett »Békeváltét napúkkal ez­előtt indult el Albániából', hogy or­szágokon át jelképezze a világ if­júságának, a világ népeinek harcos béheaharatát. A . Békét áltó: szerdán reggel érkezett a békésmegyei Zsa- dány községbe. A zsadányi fiatalok, dolgozók a zászló átvételekor kife­jezésre juttatták, hogy a begyűjtés nagy csatájában is jól megállják a helyüket, mert ez is a béke védel­mét jelenti. A _ nagygyantéi ifjak diadalkaput állítottak fel és lelkes éljenzés közben futottak be a zsa­dányi fiatalok a béke zászlóval. A termelésben élenjáró sarkadi fia­talok tovább vitték a zászlót, hogy átadják Gyula város dolgozó ifjú­ságának. GYULÁN a Harisnyagyár elölt hatalmas• tömeg gyűlt össze. A »váltó« megérkezésekor Janyth Má­tyás elvtárs, a városi DlSZ-bizott- ság titkára és Bereczki .Lajos elv­társ, a helyi tanács elnöke mondott rövid beszédei, majd a gyulai fia­talok égőpiros virágcsokrokat, üze­neteket adlak át a »váltós tagjai­nak. Ezután Kovács László, a gyu­lai Harisnyagyár egyik termelés­ben élenjáró ifjúmunkása vette át Nagy gyantáról tovább haladta Bé-\ a zászlót és elindult tele Békéscsaba ke váltó« Sarkadra, ahol a helyi ta­nácshoz előtt nagyszámú dolgozó fogadta a VIT-re küldött, szalagok­kal és üzenetekkel díszített .zászlót. fielé. BÉKÉSCSABÁRA 12 óra 25 perckor fűlött be a Békeválíó . A tanácsháza előtt felállított dísz­emelvényen a DISZ-induló hangjai mellett Párt Gyula honvédői'vezető adta át a zászlót, majd kipirult arcú úttörők békeindulót énekeltek. A városi pártbizottság részéről An- dó György elvtárs, a városi DISZ- bizottság részéről pedig Springer Já?K>s elvtárs mondott üdvözlő be­szédét. “H-tá iiiegttfr^^dclgozó parasztot;, tömegszervezetek tagjai kötött'’!; a szép selyem zászlóra a szalagokat azzal, hogy vigyék el Berlinbe s az ö nevükben, az egész magyar ifjúság és dolgozó nép ne­vében adják át harcos üdvözletüket a III. Világifjúsági Találkozó részt­vevőinek. Békéscsabáról Antal László, a Pamutszövő egyik terme­lésben élenjáró ifjúmunkása vitte tovább a zászlót. CSÓR VASON ÉS OROSHÁZÁN is lelkes fiatalok, dolgozók fogad­tál; a >:Rckeváliótx és kifejezésre juttatták, hogy több és jobb mun­kával harcolnak a békéért. Hlobocsán György az augusztus 20-i versenyszakasz egyik élharcosa A mikor az orosházi Magasépítés dolgozót x alkotmányunk megünneplésére pános- v.rsenyre hívták a csabai Magasépítés dolgozóit, H'obocsán György, az ácstolep legjobb dolgozó­ja is elhatározta, hogy az üzetn vállalásának tel­jesítését munkája megjavításával segíti elő, Mát régeiben megkapta Hlobocsán György a »szak­ma legjobb dolgozója« kitüntetést és ehhez mél- ti akar maradni. Elhatározta, hogy tovább emeli teljesítményét, a hulladékot 5 százalékról 3-ra csökkenti és munkálnád: z rének ismertetésével elősegíti a 100 százalékon alul teljesítő ácsVepi dolgozik számának csökkentését. Hlobocsán szak tár; a legutóbbi értékelés szerint már 180 százalékos átlagteljesitinénynyel dolgozik és a hulladékot is le­csökkentette 3 százalékra. Példája lelkesíti az ácstelep, és a vállalat va'amennyi dolgozóját, akik ugyanúgy, mint H!ofco:sán szakb'rs, becsülettel teljesített mun­kavállalásokkal akarják megünnepelni alkotmányunkat. Néhány nappal ezelőtt Békéscsabán járt Ladislav Vince, a Clel- szlovák Köztársaság tájékoztatási és információs minisztériumán l: nemzetiségi szakelőadója, a Magyarországon járó csehszlovák népmű­velési küldöttség vehetője. Békéscsabán felkereste a Kötötiárugyárat is, abcél elbeszélgetett a dolgozókkal. Képünk az üzem línclcötő-ter­mében készült. (LaAislav Vince balról a harmadik.) Augusztus 10-ig lehet jelentkesni a dolgosak esti iskoláiba Megl^suteői.d'iv a behatások a dol­gozók -közgazdasági középiskolájá­nak első évfolyamába. Ez az is­kola népgazdaságunkban nélkülöz­hetetlen szakembereket: könyvelő­ket, statisztiku okát és vállalati ter­vezőket képez. Az iskolára min­den olyan dolgozó jelentkezhet, aki az általános Iskola nyolc osztályát elvégezte, vagy ezzel egyenlő érté­kű iskolai végzettsége van. A taní­tás teljesen díjtalan, mely heten­ként négyszer,-az esti órákban fo­lyik. Az iskola elvégzése után a hallgatók közgazdasági középisko­lai oklevelet kapnák, amellyel ta­nulmányaikat tovább folytathatják az egyetemen. A dÖlgbMákiigépiciW-j,,,,gyorsíró- én irodakeze'ői szakiskolájában is meg­kezdődtek a beinatások, ahol a fel­vételi feltételek a fentiekkel azo­nosak. Ez az iskolatípus adminisjv- trátorokat, gyors- és gépírókat ké­pez és elvégzése után a hallgatók végbizonyítványt kapnak, amely- lyel irodákban helyezkedhetnek öl. A dolgozók mindkét iskolájába a Békéscsabai Közgazdasági Közép­iskolában (Sztálin-út 1.) augusztus 10-ig lehet jelentkezni. l y$áfad&k CW'iélC&tUlC... Huszonhét évvel ezelőtt lépte át először a Sarkadi Cukorgyár kapu­ját Koszin Sándor. Egészen fiatal volt akkor, mégis mindig gond fel- hőzte a homlokát. Sanyarú, nehéz kenyérkeresete volt a gyárban. Semminek nem számított, ha csak nem gépnek, akit dolgoztatnak ad­dig, amíg tönkre nem megy. Hor­thy' pribékjei döntöttek élet és ha­lál felett. Koszta Sándor néhanapján szak­társaival beszélgetett el arról, hogy ki tudnak-e egyszer keveredni ab­ból a rongy életből? Bízott abban, hogy egyszer minden megváltozik, nagyot fordul a világ kei eke és a hozzá ha-onló semmibevett munkás- embeiékkel egyrütt emberi módon él majd, megszűnik az örökös rette­gés, hogy' egy-egy elejtett szóért nem dobják-e ki az utcára. Szavuk sem volt akkor. Kezük­ben ólmos-nehézzé súlyosodott a ezerszám, nem ment a munka. Nem, mert kényszer volt. Még Maosika Lajos, a főgépész is megkövetelte, hogy' ha vele beszélnek, minden »rongyos munkás« vigyázzba álljon. Ahogy teltek az évek, úgy erősö­dött egyre jobban a fasiszta terror a Sarkadi Cukorgyárban is. Nem­sokkal a felszabadulás előtt, ami­kor a Körösön szivattyúszerelést végeztek, a keservesen ledolgozott túlórákat nem fizették ki Koszta Sámdorékpak. Felzúdultak és az lett a vége, hogy Koszta Sándort kidob­ták a frontra, hogy »majd ott meg­tanulja!« A »biräk« pedig a frontot csak messziről nézték, vagy itthon dőzsöltek, tivornváztak a gyár ka­szinójában. Koszta Sándor reménysége mégis valóra vált. Nagyot fordult a világ kereke, a szovjet hősök, mint ára­dat söpörték el a »kaszinós« világot. Megnyílt az emberi élet lehetősége a hozzá hasonló milliók előtt. Hét éve annak, hogy először lépett be a gyár kapuján felemelt fővel és úgy tekintett szót az üzemben, mint azelőtt sóba. Nagy', meleg érzés töltötte meg szívét: az üzem egyik gazdája lett. Múltak a napok, az évek, Koszta Sándor élete egyre szebbé változott. Saját sorsát kovácsolja, magáért, családjáért dolgozik, azért, hogy' a gyúr még többet teimeljen, ezer és ezer mázsa hófehér cukrot a dol­gozóknak, a múlt keserveseorsú pro- let árgyerekeinek, akik csak kiraka­tok üvegtáblája előtt állva, néz­hették a sok minden jót. Első volt, aki elhatározta; a szov­jet munkások példája nyomán ver­senybe kezd, legyőzi mindazt, amit eddig elért. Bizonytalan lépé­sek voltak ezek, de a Párt kézeu- fogta őket, vezette előre, a három­éves terv győzelmére, az ötéves terv felé. Kitörölhetetlen boldog nap volt életél>en az, amikor törvénnyé lett alkotmányunk, a hozzá hasonló mil­liók alkotmánya. Akkor már tudta, sok-sok munkáséve alatt csak a sö­tétben botorkált és most lépett ki a fényre, jól látja az utat, mely a boldog jövőbe vezet. Ha fiaira gon­dolt, erős bizakodás költözött szivé­be. Ök már soha nem tudják meg azt, hogy mi a nélkülözés, a meg­alázás, amikor vigyázzba meredve beszélhettünk a főgépésszel, a gyár uraival. Már akkor, két évvel ez­előtt megfogadta: minden áldoza­tot meghoz azért, hogy ezt az al­kotmányt meg-védje és tudja jól: ez a harc egy azzal, amit a béke ellen törő ellenséggel szemben kell vívni. Két óv telt el azóta, hogy' alkot­mányunk törvénnyé Tett. Koszta Sándor, Papp Gábor és Borbély Andor brigádot alakítottak és az el­sők között jelentették be: szocialista kötelezettséget vállalunk' alkotmá­nyunk megünneplésére és páros- versenyre hívjuk a Szalai-brigádot. Főleg az anyagtakarékosságot tart­ják szem előtt. Meg is van az ered­ménye! Néhány nappal ezelőtt egy láncszivattyút javítottak. Hetven darab »öntvény-pogácsa« van egy i 1 yen szivattyúban, régen a kar­bantartásnál mind Eldobálták belőle és újakat tettek a helyére. Most megnézték jobban; ninos-e közöttük olyan, ami még használható? Bőven volt! Csak harmincat kellett ki­cserélni, így negyvenet megtakarí­tottak. »Ez több, mint 1Ő0 forin­tot jelent — mondják örömmel — nem olyan sok, de ha minden gép­javításnál ennyút megtakarítunk, az már sokra megy!« A gyors mun­kára is sokat adnak Koszta Sán- dorék. Nem vesztegetik az időt, ezt mutatja 130 .százalékos átlag­teljesítményük is. Legutóbb egy' kombinál t-szivatty ú dugattyúrúdjat köszörülték és feleannyi idő alatt elkészültek vele, mint még tavaly. »Egyszerű az egész — mondj ák — most nem csigáin felfüggesztve kö­szörültük, hanem egy súly-kiegyen­lítő rugós szerkezetre helyeztük, így hozzáférhetőbbé vált a munka, gyorsabban ment.« A munka becsület ée dicsőség dolga nálunk, a Sarkadi Cukor­gyárban is. Koszt,áékhoa hasonlóság becsülettel helytállnak a gyár dol­gozói és munkájuk dicsőségét is el­nyerték már akkor, amikor az or­szágos versenyben a máeodik helyi» törtek fel. Nagy ezó ez, de meg­tartani, vagy az első helyre kerülni még dicsőbb feladat. Ezért har­colnak most Koszta Sándorék, Säe- laiék, Megyeriék, — a karban tartó- brigádok és a gyárban mindenki. Amikor munka után Koszta Sán­dor szaktársaival hazaindul, mindig megbeszélik aznapi munkájukat. Mi volt a jó, hol kell még javítani? Boldog, szép az életük, vidámak. A Párt tette széppé életüket, Koszta Sándorét, családjáét is. Sokszor el- ujságolja, hogy mit ír Pestről a fia, Sanyi, aki élelmezési techni­kumba jár és jól halad tanulmá­nyaival. »Lehetett ilyesmiről szó a múltban? — mondja olyankor éa visszagondol a merev vigyázzállá­sokra, a megalázó szidásokra. — Most minden vágyunk valóra vá­lik!« És ezzel az egy mondattal elmondta mindazt, amit alkotmá­nyunknak köszönhet ő is, Koszta Sándor és sokmillió műn kisember.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom