Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

2 l/iUai&awU hfyie 1951 július Ivasárnap I Koreai Képi Demokratikus Köztársaság kormányának jegyzéke a Szovjetunióhoz a japán békeszerződés kérdésében Phenjan. (TASZSZ). Pák Hen En, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság külügyminiszte­re a Szovjetunió június 10-i jegy­zékére hivatkozva, melyet a Szov­jetunió az USA kormányához in­tézett, Korea moszkvai nagykö­vete útján jegyzéket küldött a Szovjetunió külügyminiszteré­nek. A jegyzék elöljáróban megálla­pítja, hogy a Japánnal kötendő békeszerződést a potsdami egyez­ményben megállapított eljárásnak megfelelően kell előkészíteni és a/, előkészületekből semmi­képpen sem lehet kirékesí­teni a Kínai Népköztársaság kormányát. A Kínai Népköztársaság a bé­ke döntő fontosságú tényezője Távol-Keleten és részvétele nél­kül semmiféle békés rendezés sem lehet érvényben — állapít­ja meg a jegyzék. A továbbiak­ban Pák Hen En hangsúlyozza, hogy az USA megkísérli a többi államokat távoltartani, hogy az igazságos, mindenoldali szerződés helyébe külön békeszerződést csempésszen. Ebből arra követ­keztet Pák Hen En, hogy az USA Japánt az amerikai agrcsz- szió ázsiai főtámaszpontjává akar­ja tenni. A jegyzék szerint a japán békeszerződés elő­készítésében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Ahol jól és ahol rosszul halad a széiiabegyiijtés Nagyszénáson Ötéves tervünk sikeres megva­lósítása, ezen Izeiül kétéves állat­tenyésztési tervünk teljesítéséhez hozzájárul az is, mennyire te szónk eleget szénabeadási köte­lezettségünknek. Természetesen a megfelelő felvilágosító munka nélkül ez sem megy. Ezt a fel­adatot igyekezett jól megoldani a nagyszénást tanács, amely a to­jásbeadás fontosságának ismerte­tése mellett, a takarmánybeadás jelentőségét is ismertette a dol­gozó parasztsággal s ezzel -egy- idöben a növény ápolásra is moz­gósította a dolgozó parasztokat, Ennek eredménye, hogy a nö- vényápolási munkák a befejezés­hez közelednek, csupán a szikes1 taraji-rész vau elmaradva. Nagyszénáson a szénabeadás­nak eddig 80 százalékig tettek ele get a dolgozó parasztok. Emel­lett jelentős szénát adtak be «C» jegyre is. A jó beadást a helyi tanács úgy jutalmazta, hogy akik eleget tettek a szénabeadásnak, minden engedély nélkül daráltat- 1 latnak és az állataik etetésére használhatják, vagy pedig érté­kesíthetik. A kulákok itt is megmutatják foguk fehérjét. Naponként jön­nek üres szekérrel: «Mikor lehet, vágj7 mikor kell a szénát be­adni?» Azzal szeretnének bennün­ket félrevezetni, mintha nem tud­nának a beadás időpontjáról. Bez­zeg tudták, ismerték a Jurcsek- féle időpontot, mert az ő érde­kükben volt, nem pedig a dolgo-i zók érdekében. Tótkomlóson Míg Nagyszénáson általában jól halad a szénabeadás, addig a bő­séges szénatermés ellenére Tót­komlóson jóformán alig gyűjtöt­tek be valamit az idei termésből. Ennek oka az, hogy a helyi ta­nács nem fordított elég gondot, hogy megfelelő felvilágosító mun­kával értesse meg a dolgozó pa­rasztokkal a szénabeadás jelen­tőségét. De nem törődik azzal sem, hogy a felvásárlással meg­bízott földmű vesszőre tkezet mi­ért nem veszi át a szénát. A szö­vetkezet arra hivatkozik, nincs helye, ahová berakja. Ezzel ép­pen, hogy csak azt nem mondja: «Mi szükségünk nekünk a szé­nabeadásra»? Azonban arra nem gondoltak, hogyha idejélron nem javítjuk ki az eselleges hibákat, később még nagyobb akadályok­ba ütközünk. Nem gondoltak ar­ra, hogy a dolgozó parasztságnak dupla munkát csinálnak, először, amikor hazahordja szénáját és összerakja, másodszor, amikor beviszi a szövetkezetbe. Megfe­ledkeztek arról is, hogy mentül többször viilázzák, rakják a szé­nát ide-oda, éppen a legér léke sebb részek, a levelek töredeznek le. A tótkomlós! tanácsnak sürgő sen meg kell szüntetnie ezt a hiányosságot, hogy a többi fel­adatokkal együtt a szénabegvüj- tési előirányzatot is teljesítse Tót­komlós. Palakfalvi István, Orosháza, Járási Tanács. Fejlődik az újitóinozgaloin a t*sabai Magasépítés munkahelyein A békéscsabai Magasépítési Vállalatnál az úiitőmozgahsm ál­talában jól fejlődik. Különösen, szép eredmények vannak «zen a jérsn a vasbe tonte lepen, ahol az is többi időben 10 újítást vezet-, tek be. Csepregi András és Ko­vács János közös újítása volt itt; egy vassablon, amelyet a be-, tnneWgyártásnál használnak. Ezeket a sablonokat előzőleg fá­ból készítették és két-három-i szőri használat után el kellett dobni. Ezzel sok faanyag kárba- veszett. Ezért ez az újítás kü­lönösen jelentős a fával való ta­karékosság szempontjából. En­ne« az újításnak a gazdásági ér­tékét még most számolják ki. Tapasztalatcsere útján vette át a vállalat a táblás zsaluzást, amellyel négyzetméterenként 3.82 forint értékű faanyagmegtakari- tást érnek el. A táblás zsaluk Készítésénél a legapróbb deszka­darabokat is összeszegezik, olya­nokat, amit azelőtt hulladékba dobtak. A lakatos üzemben Tö­mő Mihály lakatos dolgozott ki egy újítást; egy derékszögű he gesztőkeretet, amelyet vasablakok készítésénél használnak fel. En­nek a szerkezetnek az az elő­nye, hogy a centiméter beosz­tás segítségével könnyen beállít ható a keretek hegesztésénél a kívánt mérethez. Ez elősegíti a szériaszerű hegesztést. Az újitómozgal«m fejlődését elsősorban az újitőbizottság jó munkája segíti elő. Rendszere sen megtartják a havi értekezle­tet, ahol megtárgyalják a be­érkező ' újításokat. A közeljövő­ben a tapasztalatcseréket a vál­lalaton belüt és kívül is rend­szeresítik, hogy ezzel is még eredményesebbé tehessék mun­kájukat. kormányának is részt kell vennie, miután Korea voll az első áldo­zata a japán agressziónak és a koreai nép különös érdeke fűző­dik ahhoz, hogy a japán impe­rializmus újjáéledését megakadá­lyozzák és biztosítsák Japán de- mokralikus fejlődéséi. Japán alkotmánya kimondja, hogy Japán soha többé nem foly­tat háborút. Ennek ellenére Ja­pán jelenleg is aktívan rész-ive,« az amerikaiak Koreában folyta­tott rablóháborújában. Az ENSZ nem válaszolt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának ismételt tiltakozására. En­nek eredménye, hogy Japán rész­vétele a Korea elleni háborúban, jelentékenyen megnőtt. A jegyzék itt idézi az amerikai Chicago Daily News tudósítójá­nak cikkét: «Ha Japán nem nyúj­tana segélyt, már kiűztek volna bennünket Koreából!» Pák Hen En ezután kijelenti, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormánya támo­gatja a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy Japán vállaljon kötelezettsé­get, miszerint nem vesz részt olyan koalícióban, amely a békeszerződést aláíró hatal­mak egyike ellen irányul. Ugyanilyen fontos a koreai nép számára az amerikai megszálló csa­patok Japánból való kivonásának kérdése is, melyet az amerikai bé­ketervezet céltudatosan kikerül. Az amerikai megszállás Japánban egy­értelmű a japán reakció és rnilita- rizmus további megszilárdulásával. A japán, militarizmus pedig — és az amerikai fegyveres erők tar- < tózkodása Korea tőszomszédságában — állandó veszélyt jelentenek Ko­reára. Pák Hen En befejezésül ismét kijelenti, hogy kormánya minden kérdésben csatlakozik a szovjet kormány álláspontjához és hangoz­tat j a azt a véleményét, hogy be- csületesen teljesíteni kell a kairói nyilatkozat, a ya'tai egyezmény és a potsdami nyilatkozat megfelelő kikötéseit. > A fiú a néphadseregben küzd a békéén1-, — az apának a búzaföidön kell harcolni BELESUHANTAK a kaszák a magyarbánhegyesi határban is az érett kalászokba. A »Dózsa« terme­lőszövetkezet. földjén aiatógép is jár, de persze, kézikaszával is vág­ják a gabonát. Az asziárpát már levágták, most a búza aratásához kezdenek majd. A termelőszövet­kezet tagjainak feleségei, c a'ndtag- jai részt vesznek a munkában, pél­dául eljön aratni Bódi Józsefnó is, a liéfccsaládos óda: anya. Miéri? Gyermekeiért, azok nyugodt álmá­ért. a hazáért. Nyári János középparaszt is ké­szülődik a búza vágására. Estén­ként. de napközben is sokat gon­dol egy tevéire, annak tartalmára, A levelet a fia küldte neki, aki páncélos törzsőrmester a néphadse­regben. Miről írt az apa páncélos tiu:? Arról, hogy kitűnő egészség­nek. örvend, sokszor csókolja szere­tett szüleit, hogy dolgozzon nyu­godtan az apa, mart a néphadsereg katonái: béliünk és alkotó munkánk védői őrködnek. Aztán olyasmi is volt a tevéiben, hogy a fiú a uéy- hadse regben küzd a kékéért, az twánalc meg a földön kell harcolni — a szemveszleség nélküli ter- ménvbetakariiással. VOLT MEG A LEVÉLBEN egy rész. amely különösképpen elgon­dolkoztatta és elgondolkoztatja még most idős Nyári Jánost. Ez pedig az; Apám gondolja meg act <i termelő csoport ügyet, é.i mondom, hogy az könnyebbséget jelent, jó­lét hoz vese'. A fia mondja er.t, mert a javát akarja. Szüleim gon► dőljük meg a dolgot...a Az öreg Nyári János nőin tudja kiverni fejéből fiának sorait. Hi­szi, hogy a fia az ő érdekéken ja­vasolta azt, hogy legyen tagja a fenueloosoportuak. D© nehéz a dön­tés... Nagyon nehéz... Hiszen Nyá­ri János is hosszú esztendőkön át küszködött egy7 maga a földdel, húzza vissza a régi megszokás. Nyári Jánosban bírókra kelt az áj a régivel. A KoZÉPPARASZT most aratásnál nagyon figyeli a termelő­szövetkezet munkáját, el-elbeszélget a tsz. tagjaival, érdeklődik a mun­káról, az eredményekről, a hibák­ról. A tsz tagjai válaszolnak neki és bizony, nem tagadják, hogy a sok eredmény mellett, vannak ne­hézségek, de az útjuk biztos aiz igazi jóléthez. Még nem határozta el Nyári János, hogy tsz-tag lesz, még gondolkozik a dolgon. De sze­reti nagyon a fiát, hazáját, azt akarja, hogy a fiának nagyon jú élete legyen, meg persze, saját ma. gának is. És éppen ezért előbb, Vagy utóbb nem kétséges, hogy jó döntést hoz: megtalálja a helyes utat. Súlyos visszaélések a szeghalmi malomban A szeghalmi dolgozók már régeb­ben gyanították, hogy a szeghalmi malomban nincsen minden rend­ben. A malomipari egyesülés kikül­döttei vizsgálatot tartottak és meg­állapították, hogy kereken 300 má­zsa lisztet csempésztek ki a ma­lomból. A bírósági tárgyaié, ősi megállapítást nyert, hogy Szabó Fe renc malmi mázsmo, Gulyás“ Jó­zsef mázsáié és Jfekete Jó^spf „cser retelepi vezetővel hosszabb idője óta folytatják a lisztcsempészést. Ke­vesebb súlyban mérlegelték a ter­ményt, amikor beszállították és ke­vesebb lisztet adtak ki. Az ello­pott- lisztet Nagy József szeghalmi péknek adták el, aki a lisztet fel­dolgozva a kenyeret elfeketézte. Hogv ez idáig fajulhatott oka az is, hogy a szeghalmi malomban Napközi otthont avattak a mezőberényi „Előre“ tszcs-ben Nagy sürgés-forgás volt vasár­nap délután a mezőberényi «Elő­re» tszcs egyik tanyájában. Nap- közioíthon avatásra készültek az ünneplőbe öltözött tagok. Ez a napközioUhou valamennyiük, kü­lönösen a női brigád tagjainak ál­dozatos munkájából fakad. Gyer­mekeiknek készítették, hogy gon­dos felügyelet mellett játszanak a kis apróságok, míg szüleik a még szebb élet megvalósításáért vívják harcukat. A napközi léte­sítésével ö fejlődés újabb határkövéhez jutottak az «Előre» tszcs tagjai. S most megünneplik ezt az elért ered­ményt. De nem egyedül. Egy­másután érkeznek a mezőberényi «Pétőfi-s és «Dózsa» tszcs-k kül­döttei. a községi párttitkár, Zol- nai György elvtárs. Eljöttek a környékben lakó egyénileg dol­gozó parasztok közül Balogh And­rás, Kertész Márton és néhány paraszti'iatalJal együtt iij. Székely Dénes. Már együtt van az ünneplő so­kaság, amikor begördül a ta­nyaudvarra a békéscsabai Ruha­gyárautója az üzem kulíurcsopor!- jának tagjaival. Eljöttek a mező­berényi Szövőgyár kulturcsoport- jának tagjai is. A szívélyes üd­vözlések után kemény szorítással összefonódnak a kérges paraszti és munkáskezek Begördül ifjakkal és idősebbek­kel a békési «Szabadság» tszcs kékre festett teherautója is. Néhány perc múlva színpaddá alakul át az új napköziotthon tágas terrasza és felcsendül az ének ... Egymásután peregnek le vidám és tanulságos jelenetek, melyeket a ruhagyári és a szövő­gyári kultúrcsoportok adnak elő. A műsor után Rausz Márton, a csoport egyik tagja meghatott hangon mondott köszönetét az üzemi dolgozók látogatásáért » azért, hogy. még ünnepélyesebbé tették a napköziotthon felavatá­sát, melynek ajtaja nyitva áll az egyénileg dolgozó parasztok gyer­mekei előtt is. A csoport tagjai nevében megfogadta, hogy ezt a látogatást azzal viszonozzák, hogy szemveszteség nélkül igyekeznek learatni és élesé,pcltii gabonáju­kat, cséplés után pedig közvetlen a géptől beszállítják felesleg ke- nyérgabonájnkat az üzemi dolgo­zók kenyérellátásának biztosítá­sára. nincsen pártszervezet; nem kielé­gítő a munkafegyelem. Már volt ennél a malomnál hiány, do akkor »ügyesen« elszámolták a hi­ányokat azzal, hogy rossz volt a kiőrlés. Elküldték az akkori fő- mobiárt és ab Isin a hiszemben volt a malom igazgatója, Btelik János, hogy most már minden rendben, megy. D© ez nem -álk- A dolgo­saikkal nincs, aki foglalkozzon, a munkafegyelem íiioglazult, az el­lenőrzést elhanyagolták, így történ­hetett ilyen nagyméretű szabotázs a malomban. Azért történhetett, meri. a vállalatvezető kiengedte a kezéből a vezetést. A jelenlegi fő­molnár sem áll hivatása magada­tán. Osztályidegenek is találhatók a malmi dolgozók között, ami le­hetővé tette, hogy Nagy József magán pékmesternek nagy meny- n ínségben csempésszék ki a lisztét. A dolgozó nép leleplezte a, liszt­csempészeket és Szabó Ferencet 3 évi és hathóaapi börtönre, Gulyás Józsefet 1 évi és 3. hónapi bör­tönre, Fekete Józsefet 1 évi és 4 hónapi börtönre és Nagy József pékmestert 2 évi és 6 hónapi bör­tönre ítélte a, bíróság. Imikor valaki nem Iái léi az orránál Mozogván ban is, mint a me­gye többi községeiben, az elmúlt hetekben megkezdődött a széna- begvüjlés. Mivel a községnek nincs hídmérlege, a földműves- szövetkezet kérte a Sarkadi Cu­korgyár vezetőségét, engedje meg, hogy a gyári hídmérlegen mérjék a dolgozó parasztok által bevitt szénát. A gyár vezetősége — hi­hetetlennek tűnik, de.így volt — nemhogy készséggel sietett volna a dolgozó parasztok segítségére és örült volna annak, hogy elő­segítheti a szénabegyüjtést, ha­nem mereven elzárkózott ettől, nem engedte meg a hídmérleg használatát. A begyűjtés sikere érdekében a tanács felsőbb szer­veinek kellett beavatkozni, hogy a Sarkadi Cukorgyár hídmérlegét igénybe vehessék a beadott szé­na mérlegeléséhez. QLVP.SO a Viharsarok Képét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom