Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-20 / 295. szám
VIHARSAROK NÉPE 3 Szudár István az egy és félholdhoz még 3 holdra kötött termelési szerződést A begyűjtési hét tapasztalatait felhasználva újabb lendülettel induljunk húréba a ku korién hegyű jtés sikeréért A kukoricabogyiijtós sikeréért folytatott vasárnapi «rohama, hétfőn inegyes zert® még inkább fo- «ozódott. A járások közötti első helyet továbbra is a sarkadi járás tartja, 31.5 százalékkal, a sarkadi járás dolgozó parasztjai egy nap alatt 7 százalékkal emelték begyűjtési. eredményüket. Második a szeghalmi járás, 2G.4 százalékkal, itt mindössze 2 százalékos omelka- dés történt egy nap alatt. A^fir- madik helyen a mezőkovácsházi járás van, 11.9 százalékkal. A hétfői napon 3 százalékkal növelték eredményüket. Negyedik a gyulai járás 9.9 százalékkal, ötödik a békési járás 8.5 százalékkal, hatodik az orosházi járás 7.7 százalékkal, hetedik a gyomai járás 6.6 százalékkal, A Hódmezővásárhelyi Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat békéscsabai kirendeltségének dolgozói vállalták, hogy a központjuk által előirányzóit tervüket Sztálin elvlárs születésnapjára, december 2!-re befejezik. A békéscsabai kirendeltség dolgozói azonban jó munkaszervezéssel évi tervüket december 13-án már teljesítették is és újabb vállalást tettek. Vállalták, hogy átnyolcadik a szarvasi járás 6.9 százalékkal. Itt a napi emelkedés mindössze 0.4 százalék volt, ami arra mutat, hogy a szarvasi járásban sem tettek meg mindent a népnevelők, hogy minél több dolgozó parasztot bevonjanak a kukorica- begyűjtési versenybe, ezen keresztül bevonják a békéért folyó harcba. Békéscsaba város is mindössze 1.7 százaléknál tart. Vésztőn, ahol igen vontatottan indult be a kukoricabe- gyüjtés, á pártszervezet, a kommunisták, a tanácstagok példamutatásukkal, jó népne- velömunkáva! magukkal ragadták a község dolgozóit, aminek eredménye: egy nap alatt érezve a béke megvédésének fontosságát, nem állnak meg évi tervük teljesítésénél, hanem Sziá- iin elvtárs születésnapjára központi előirányzatukat 10 százalékkal túlteljesítik. Eredményeiket a vállalaton belüli jó kollektív szellem kialakításával érték cl és most is egymást segítve, igyekeznek teljesíteni második vállalásukat. 20 százalékkal emelt« a begyűjtési előirányzat teljesítését. Azokban n községekben és városokban, ahol a dolgozó parasztok o, kommunisták példamutatása nyomán. indulnak harcira, az eredmény nem marad el. Battonyán például Hajdú István népnevelő egy nap alatt 15 mázsa, Braun Irén népnevelő 11. mázsa morzsolt kukoricát gyűjtött össze. Medgresegyhá- aán Mázán János pedig 14 mázsa kukoricát gyijjtött össze ©gy nap alatt. Mezőherény, Köriistarcsa és Geszt községekben a népne- velőmunka hiányában kevés dolgozó paraszt tudott a kukorica begyűjtési hétről, igy nem is csoda, hogy leghátul kullognak a versenyben, üt le a községek húzzák hátra megyénk eredményét. Nekik és a többi hasonló rossz munkát végző községeknek köszönhető, hogy megyénk mindössz® 10.1 százaléknál tart a kukoricabegyüjtés teljesítésében. A békéért folytatott haro, áss építés s eredményeink megvédése kell, hogy serkentse a lemaradt községek dolgozóit, hogy kiküszöbölve az eddigi hibákat., felhasználva a begyűjtési hét tapasztalatait, újabb lendülettel induljanak harcba a kukoricabegyüjtés sikeréért. A földreform során kapott kilenc kát. hold földet. Munkáját idejében elvégezte. Bohasem maradt le. A faluban Szudár Istvánt mindenki becsüli ezért. Nyáron, o,mi kor a gabonabeszolgáltatás volt,, a gép farától ■ szállította be felesleges gabonáját. Éppen ezért a termelési szerződések kötésében sem akart lemaradni. Itt is példával akart járni a nagyszénás! dolgozó parasztok előtt. A DÉFOSz és a földművesszövetkezet tagja. Szudár István egy kát. Imid Cukorrépára és 800 szögei dohányra még október utol ján kötött termelési szerződést Nemigen kellett neki sokat magyarázni, mert tudta, hogy rcsak akkor lesz bőven cukor, ha több cukorrépát termelünk. Meg dohány is csak akkor lesz olcsóbb, ha több leiem, Nekünk eno kell törekednünk«. Szudár István éppen ezért nem volt megelégedve magával. Ügy érezte, ez még nem elég. Ezt különösen akkor vette észre, amikor a Szabad Népitől elolvasta a titoista banda mesterkedését, sorozatos provokációját. Eelforrt benne a düh. Ugv gondolta, hogy a békéért neki is többet keli tenni. Hétfőn délután azután megegyező r felkareste Kunstár oly társé- kát a szövetkezet irodájában. — Gondoltam, több is futja az erőmből, adjatok még nekem szerződéskötési ívet, hadd töltöm lei. Úgy határoztam, hogy még 400 szögöt dohányra, 1200 saSgöl’mákra, félhold mustárra és másik félholdba olajlenre . szerződök la. így akarok ft- Isikéért harcolni. Meg akarom mutatni a háborúra uszító imperialistáknak, mi, dolgozó parasztok sem akarjuk ft háborút, nem akarjak mégegyszer nyakunkra Fótit, Székácsot, Eeipcaigert és ft többi földbirtokost. Mi boldogan akarunk élni, tovább akarjuk vinni a szocializmus építését. Szudár Istvánt senki sem. tudta lebeszélni, sem Pusztai Lajos, sem. Márta György kulákok, ö azt az utat választotta, amely a jobb jövőhöz, vertet s aawftk a tábornak lett az egyik szívós, kitartó hareowk melyet az egész .világon a’.kommunista pártok vezetnek: a bóke- tábomak. (förgeteg Viharsarok Népe TflPISZTILKTCSERE ROVATA így akar 7 mázsás gyapottermést elérni a lőkősbázi Május I termelőszövetkezet Sztálin elvtárs születésnapjára vállaljuk.. A mezőherényiek lerakták a jobb élet alapjait: megalakították a szőlőtermelők csoportját Vasárnap délután a órakor nagyjelentőségű értekezletre ül it össze Mezőbcrcfty. dolgozó parasztsága. Nagyon 1 várták ezt n napot, meri nem kis esemény az ő életükben sem, hogy lerakják-8 » jobban jövedelmező, a jobb elei biztosító szövetkezet alapjait, vagy a bizonytalanságban, egyénileg kínlódnak tovább. Ezért lelt meg vöufótá-h» .Vterem. — Mezőbe renyhe ii sok szőlő és gyümölcsös volt, do nagyrésze már kipusztult. Ezeknek a kipusztult szőlő- és yyünsölcstertileteknek újraélesztését szolgálja a szövetkezet Peregtek a szavak Nun Mihály SzOVOSz kiküldött ajkán. A mezőherén vi dolgozók sorsát tárta fel: — A kisparasz lókat háttérbe szorították a kulákok, akiknek pénzük volt és felvásároltak mindent, ami a szőlőtermeléshez szükséges. Ezt akarja megakadályozni Pártunk és kormányunk, amikor a Szövetkezésről beszél... Érezték valamennyien, hogy Nun elvtársnak igaza van. Ezé Ba.i Imre hozzászólásában is kifelfigyelt, ő is sokszor sziveeen adott volna szalonnát is a permetezőgép használatáért, de neki sem volt. Be szeretnék lépni, — mondotta —, de 70 éves vagyok, ugyan felvesznek-e? — Minden dolgozó paraszt, aki a földmű vessző veik özet tagja, az. tagja lehet a szőlőtermelők csoportjának is, — így nyugtatta meg Nun elvlárs Liptak bácsit. Belépek a csoportba, — határozta el Lipták bácsi. —- Látom, hogy Mezőbe réovben !»• a pénzesek, a kulákok már kezdik felvásárolni a permetez őszereket és ha nem lépünk a csoportba, megint hoppon maradunk. Zoliiul elvtárs és Mázán elvtárs is igy látta jónak. Ök is beléptek s aztán követte őket a többi dolgozó paraszt, akik felismerték, hog)r a Párt, a kormány ismét segít;éget nyújtok! a mezőberónyi dolgozó parasztoknak. Ezt a segítséget ők meg is akarják ragadni, mégpedig úgy, hogy Mezőherény- ben ezen a napon 0600 négyszögölön megalakították a «zőlőtermc- lők csoportját. R, J. R malacok helves takarmányozásával nagymértékben csökkenthetők a felnevelés! betegségek fejtette: — Nekünk, kisparasz lóknak nem maradt semmi. A kipusztuló szőlőtőkéket sem tudtuk pótolni, inkább lemondtunk az egészről. Én tudom azt, hogy a Párt min- .dig javunkat akarja és ha ez a ' yc/let nehéz is lesz, de a küzdelem meghozza a maga gyiimöl- eséf. Itt is, ott is helyeselték a dolgozók Bagi Imre felszólalását. Helyesellek azért is, mert már van péjda előttük., n bácsalmásiak, meg « köröstarcsaiak, ahol már ni dolgozó paraszt alakította meg « szövetkeze tét. —• Ezen a-: utón kel! nekünk is haladni, — emelkedett szólásba Jagicza János, A csoportnak latz saját permetszőgépje,-»mivel permetezhet. Nem kell nc- ■ künk is szalonnáért kölcsönkérni i kuliktól. Lipták bácsi 7 5 íve», err* f> J* Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat a többi közt előírja, hogy ft felnevelést betegségek megelőzése céljából az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a sertéseknél is fokozatosan ki keli küszöbölni azokat a hibákat, melyek az anyaállatok, az újszülöttek és a növendékállatok tartósában, takarmányozásában mutatkoznak. A malacoknál háromhetes korukig, amig kizárólag anyatejan élnek, arra kell különös gondot fordítani, hogy egészséges, tiszta helyük legyen a kutricában s főleg, hogy a hideg ne érje őket, Háromhetes korukban már hozzá lehet szoktatni őket az evéshez. Újabb tapasztalatok szerint jobb az etetést durvára darált, megfőzött zabdarával kezdeni. A negyedik bélen kell áttérni arra az abrak ke verők re, amelyeket az elválasztás után i* kapnak a malacok. fi »zojtáa 1 nulftfpktiak annyira meg kell lanubúok -enni, hogy elválasztás utón a mangalica malacok legalább o.3o, a hússertés malacok 0.80 kg abrakkeveréket tudjanak naponta elfogyasztani. A sertéseket fiatal korban jól kell tartani. A fiatal süldő dara- keveréke túlnyomó részben fehór- jedus takarmányokból álljon, mint árpadara, borsó, korpa, olajpogácsadara, azonkívül — különösen fehér huss«'léseknél — a dara- keverék 5-io százaléka Jegyen állati eredetű fehérje. Hatvan kilogram súly elérése után a fehérje- dús takarmányok fokozatosan, csökkenthetők. A hizlalás végeidé már tisztán kukoricával lehet hizlalni. A süldőket, amig e óo* 5o kilót el nem érték, ki kelt járatni a közeli zöld legelőre, vagy pedig bőségesen kell nekik zöldtakarmányt adni. Egyelni kell, hogy romlott takarmány ne kerüljön az áljaink elé, .......................... J T ermelőszövetkezeti csoportunk ebben az évben már termelt gyapotot, Az idei tapasztalat felhasználásával már most hozzáfogtunk a^jövűévi jobb termés biztosításához. Azt a földet, amelyben akö- .vetkező esztendőben gyapotot ültetünk, úgy választjuk ki, hogy az magas fekvésű, déli lejtésű, közá*^||iHt talaj legyen, A kijelölt területet a következőképpen készítjük elő: A vetés előtt 3 évvel istállótrágyázzuk és elő- veteményként kalászost vetünk bele. A földnek megadjuk a feltétlenül szükséges nyári mélyszántást és az elengedhetetlcü holdanként! 100 kg szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót. A tavaszi munkálatokat a következőképpen végezzük: Ha földünknek gyors, egysoros tárcsázást adunk, akkor utána a földön könnyű fogasolást végzünk. A vetést április második hetében végezzük, köré védőnövényeket is ültetünk, azért, hogy a gyapotot a hidegtől megvédj ük. Alulikor a gyapot kikul, s a sorok ren- •SL ------------------------d esen láthatók, saraboljuk, Ha a- növény még nem érte el a Hí— 16 centiméter magasságot, de a föld megkívánja, még egyszer saraboljuk. Amikor a cserje már a 10—16 centiméter fölé emelkedik, a föld ]ledig lazítást kívánj könnyű magiakaró fogassal i'ogasoljuk meg. Attól nem keli tartani, hogy a fogas kihúzza a szálakat, mert ha gondosan végezzük a fogasolást, ez nem ‘ör teáik meg. A gyapot, amikor elkezdi a virágzást, állandóan figyelemmel kísérjük a fejlődését, és ha valami kártevőt tapasztalunk az ültetvény között, hozzáfogunk az irtásához. A kihúzott szálakat nem dobáljuk el ágya- polföldön, hanem elégeljük. A szakszerű kezeléssel, ápolással elérjük, hogy jövőre a 3 mázsa 50 kilós termésűnket megduplázzuk, mert tudjuk, hogy ezzel az ipari munkásoknak adunk több munkát s több ruha jut nekünk is. Szab»» József lőkősbázi »Május 1.« tszc*. Kössünk borjúnevelési szerződést Nemrégen értesültem róla. hogy megint lehet szerződést kötni íi szórt bikaborjukra. Községünkben rögtön az első nap jelentkeztem én is. Már az elmúlt évben felneveltem egy borjut és tudom, milyen előnyös volt ez számomra. Az idén még kedvezőbb feltételek melleit neveljük fel a leszerződött jószágokat. Egv szerződött üszőbovjam ólán először is egy félévre mentesülök a tejbeszolgállatás alól. Azután kapok kedvezményes áron abraktakarmány t, és nevelési előleget is. Borjúmat 13 hónapos korában megvásárolja a Tenyészállatforgal- mi. NY- A vásárlásnál nemcsak jóval magasabb árat kapok a rendes árnál, hanem még rá 10 százalékos felárat is nevelési jutalomként. Fontos azért is, hogy szerződéssel neveljük fel a tenyésztésre alkalmas borjukat, mert csak igy lehet majd biztosítani, hogy minőségileg is megjavuljon a jószág- állományunk úgy, ahogy azt a minisztertanács határozata is előirja számunkra. Én magam meggyőződtem már a szerződéses borjuneválés előnyeiről és igyekszem meggyőzni erről dolgozó paraszttársaimat is. hogy minél több tenyésztésre alkalmáé bor jut szerződtessünk le. lfj. T. Nagy Gergely, K amut. Viharsarok Népe Olvasói! leveleitekkel támogassátok lapunk munkáját!
