Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-28 / 300. szám

VIII AllSA HÓK Nf.l’E 3 A lakarmánylermeszlésí nem bízzuk már a véletlenre... Méhkeréken 25 dolgozó paraszt végezte el az öntözéses tanfolyamot «Az állatállományunk létszámát olyan niéitéklxm leolt emohii — Olvasták nagy érdek lődéissol a méh­keréki dolgozó parasztok a mi- HíVztolittMicS' határozatait. , hogy az 1052. év végéra 2.8 hold szánté földre jussoii egy .számos állat.» — Hm! — vakarta mog a fajét Koszt» László, — nőm egész, há­rom holdra egy .tolién. De hisz annak takarmány kell s az idén !« alig termett, a kukoricás ?».u’ i* alig nőtt ki a földből. így töprengtek, a töhhi dolgozó párasatok i*. A lkaidról éhen jöt­tek haza az egréx nyáron a jó­szágok. Oszt’, odahazo sem igán volt nekik mit adni. Kevés a tej. .Hogyan tormajjünk több takar*-' Hiányt? Erről beszélgettek napokig odahaza is, meg az utcán is egymár, között. Az egyik napon aztán -/ájról-száira járt a liir: öntözéses gazdálkodási tanfolyam indul Méh­keréken. Erről beszéltek a nép- nsíelők és h tanácstagok is. El­mondottá Ír: a minisztertanács nemcsak az állatállomány növelé- *ét határozza inog, hanem gondos­kodik arról is, hogy hogyan lehet azt növelni. Szaktanfolyamokul in­dít, oktatja, képe» a falu dolgo­zóit. Az állatállomány növelő-ét nem lehet a vétetJanro, meg az idő­járásra hízni. Itt a sok viz a Körösben, csak ha kell állítani a termelés fokozásának szolgálatába, Öntözni fogjuk a legelőt, a kaszálót, » heieföldekot. Hogy hogyan? Hit ezt megtanuljuk most a négyhetes tanfolyamon. Egymásután jelentkeztek a tan­folyamra < Séfén Mihály, Haló (*te8 fgy?'* - itten la s dános, Konnte1 György és a többi méhkeréki dol­gozók. A tanfolyam hire eljutott a szomszédos küzságakt»e is. Meg­hallotta Csikós Dániel is, a köte- gváni < hielte tszos atehiöke. Elég sáros az út 'Méhkerék és Kötegyán között, do Csikós Dániel a 10 évei. Mihály. fiúval négy héten keresz­tül kitartó szorgalommal járt a tanfolyamra, ügy gondolták, n minisztertanács határozata minden dolgozó parasztnak szól. az ő cso­portjuknak is. A határozat teljesí­tésébe'/. pedig tanulásra van szük­ség. Négy heti szorgalma* tanulás után, dórám bor 23-áu, örömtől csillogó arccal gyülekejstHk a hall­gatók a záré ünnepségre. Az első, nki megérkezik, Kozma György 3 holdas dolgozó paraszt. Utána sorakoztak Koszi a László, Miluic Tivadar, Anton dános. Egy da­rabig szótlanul ülnek egymás mel­lett. — Szívósért jártam volna még tanulni töri meg a «sende# Koszi.I 1,ászló, a «Rákosi > tszcs tagja. — Mennyivel tisztábban lá­tom most már, hogy meg lohet javítani a tossz talajokul. Fókuaó) lőhet a terrftóspredutéityt is. csak nem kall mindent az időjárásra bízni. — En Is így látom. — szólal meg Miliuc Tivadar. — Öntözéssel kétszer annyi szénát kaszálhatunk heréből, fültől. Több jószágot ne- vélheiühk és több lesz a cipő, csizma, bú*, tej ist — Ezt te is és mi. tt 1 ttbluok is, csak a ' taTifolyamon tudtuk meg, - szakítja féli.* Koszt* Tiászlú. — Hát tudtuk -mi néhány évvel éaalőtt. hogy öntözéssel is lehet fák ármányt termelni és le­gelői javítani? Nem tudtuk! Ki 'törődött vélünk? Kittek júlott eszébe évtizedokig', liogy tanitsoft bennünket, hogy megismerjük a könnyebb, a jobb életet ? .. A Szavaira sokait kőrójrik csopor­tosultuk. — Most már töiődnok rólunk — volté út ti szót Kozma Cvörgy. — Tanítanak bennünket. Eli előttem is tisztiül áll négy hét után, nz öntözéses gazdálkodás előnye. Akit részt tettek oz.ui a tanfolyamon azok tudják most már, hogy a mezőgazdasági többtei -meló* nőni mese, mert inog lehet valósítani. — De nem ki* parcellán, mert. az sok fölt!veszteséggel járna — vetette közbe valaki. — Persze, hogy nem kis par col- cellán — folytatja Kozma (György — én sem úgy gondoltam. Uj csoport mogalakitá.Hiól beszélget­tünk valamelyik nap is Jáva György 13 holdas középparaszttal, meg .Juhász dános 4 holdas kia- paraszttal. A szovjotreudszevü ön­tözéses gazdálkodás módszerét, amit a tanfolyamon tanultunk, csak nagyüzemi gazdálkodásban tudjuk hasznosítani A beszélgetés elhalkult, meg­kezdődött nz ünnepség. Egymás­után üdvözölték és kívántak jó munkát a hallgatóknak Corza dá­nos községi púrttitkár ós Kom György, a község tanácselnöke. Sáfián József, a Körösvidéki Ön­töző NV üb. titkára a vállalat dolgozóinak üdvözletét hozta. Pus­kás Antal agionomm, a tanfolyam Vezetője,' egymásután osztotta ki a könyveket, a. vállalat dolgozóinak ajándékát, ürömmel vették ál Oete János, .Tora János. Bordás János éi a többi hallgató a köny­veket. Hála ragyogott a szemük­ben a Párt és a kormány tejé, hogy tanulhattak, hogy megbecsü­lésben részesültek. Dúló György szavakba öntötte mind a 2Ü halI- galó *ölöfnét és háláját: — Köszönjük nii, egyszerű fa­lusi emberek ezt a tanulást a Szovjetuniónak, köszönjük -Sztálin ^ly^rsiia^k. a „ felszabad ltunknak, a Partnak s Rákosi elvtirsnak*. Hangja elveszett a zúgó éljen- zésben", Mellyel a Pártot köszöntöt­ték, a jobb életet adót, amely új értelmet ad az embernek és a munkának — kukk — Hogyan küszöböli ki a hiányosságokat a nagyszénási „Dózsa" tszcs írtai NÁDAI ÁRPÁD A köröslaresai szőlőtermelők a kalákák aknamunkája ellenére is megalakították a termelőcsoportot December 0-án tartották meg az alakuló gyűlést. Ezen a napon határozta <4 <j\ köröslaresai kis- paraszt, liogy >-zölötemielő-csopor lot alakit. Érdeklődve figyelte őket az egész falu. A kisparaszlok az­ért, hogy érdemes-e belépni, csak­ugyan könnyebb lesz-e Így. A kulákok meg azért, hogyan tudnának ártani nekik. Mert egy­kettőre rájöttek, hogy ha jól si­kerül (és hogy jól megy majd a munka, erre biztosíték a többi cso­portok működése.) nem lesz. .aki eljárjon hozzájuk kölcsönkérni a permetezőt, nem tesz, akinek uzsora- kamatra moazet, kékkövet adjanak Tudják a köröslaresai kulákok: sokat »eszIfinek, lv.i a csoport meg­ánkul. Meg is indították késede­lem nélkül a harcot ellenük... A csoport a;szonyftit Tóth Edit próbálta »meggyőzni . —■ Nem lesz abból semmi jó, lelkem - sullogta estenként az asszonyok íiilcbe. - Majd meg­látják, az lesz a »égő. hogy elve­szik azt a kis Szőlőjüket, ami »an. aztán a szánlót is be kell majd adni a csoportnak. Majd meglát­ják, olyan Irv az, hogy a »ezelőt­tiek minden meglesz, maguknak meg semmi. Nem sokra nlerd TúUi Edit. Nemigen hallgatlak rá az asszo­nyok, amelyik meg hallgatott rá, annak megmagyarázták beat, a szövetkezetben, hogy Tóth Edit csak azért beszél igv. meri tudja, lia a importban hozzájutnak min­denhez a logok, nem kap íngven nupszámosl. Dehál nein azért klilák n kulák, hogy az ebő sikertelenségnél abba­hagyj.» r harcol. Megpróbálkoztak más módon is. Mikor összehi»lák az első érte­kezletei, I ótb l>. Mihály, a 3o holilas kulák is elmeid. Ott üldö­géli szép csendesen, aztán, mikor s/óbakerfilt. ki akar belépni a cso­portba. egyszeriben megjött » hangja. ; Eri is belépek. I gy gon­dolom, nekem is olt a helyem, meg aztán engem is érdekel a csoport ügye.' Palictka Palákat n«m vezette félre Tólli li. Atillái». Tudták, ha Ide­veszik a csoportba, megássák »ele a csoport sírját. J ólli Edit, meg Tóth IS. Mihály neve nem ismeretlen a szőlőter­melők előli. Aknai József, Gál Sándor sokszor görnyedlek egész napon kérésziül a szőlőjükben; gya'ognapszáimual íizptlék meg n kölcsön-permele/.ől. Meg nem egy­szer megtörtént az is, hogy nekik már nem jutóit mész, meg kékkő a permetezéshez, meri Tó|hék,mcg a társaik össze»ásárollak a perme- lezőszerlől a köfőszerig mindent. T udják azl is, hogy Tóthék keze is benne »oll, hogy nekik nem ju­tóit a szaporításhoz oll»ánv. A köröslarcsaiak leleptezlék a két kulák mesterkedéseit a dol­gozók elölt. Megmagyarázták a kis szőlőtermelőknek, hogy azok. akik a csoport elten uszítanak, csak az­ért teszik. ■ mert tudták, liogv a csoport alakú lás után lejár az in­gyen napszám, az uzsora ideje. A leleplezésnek meg is »an az. eredményei Ma már i 11 kisparaszt »allja magát a szőlőtermelő-cso­port tagjának. (—;si) A Jermclőosóporíok életében nagymértékű fejlődést jelentett ez az esztendő. Tenné seredmé tiyekil», félévi elszámolásaink már évközben az egyénileg gaz­dálkodó parasztság figyelműi mindjobban a nagyüzemi gaz­dálkodás felé irányította. A két­kedők közül is mind többen meggyőződtek árról, liogy a Párt, Rákosi elvtárs útmutatása az egyedüli helyes út a dolgozó pa­rasztság számára. Ez a fokozódó érdeklődés a magyarázata annak, hogy sok helyen a csoportok taglétszáméi kétszeresére emelkedett, új cso­portok alakultak, csoportok egye­sül Lek. A nagyszénási Dózsa termelőszövetkezet 'ebben az év­ben szintén jelentős eredménye­ket tud félmutatni, hiszen a rsö- porttkgok száma elérte a 180-át, a területé pedig az IJ65 kh-t. Anyagilag is megerősödött. mert a kiosztott jövedelmen kívül a csoport közös vagyona, tizem tar- taréla, épületek, jószág, gaz­dasági felszerelés, siti. meg­haladta az egymillió forintot, ami igen komoly fejlődést jelent és alapot arra, hogy a jövő év­ben még jobb fel tételek melleit induljon harcba a még gazda­gul >b »éred meny eltéri. Éppen ezért szükséges, hogy a jövő év kemény küzdelmei előli' kiértékeljük az elmúlt év eredményeit és hiányosságul!, hogy. a tapasztalatokat felhasz­nálva még j»bb eredményeket érjünk el Az idei évben voltak már brigádjaink és numkitcsu- oalaitik. melyek különösen a ko ratavaszi m mik ál at oknál jó ered­ményt értek el. mint például a dcdiányiilleléshen a 250 300 százalékos teljesítmény. Azonban a brigádok és a munkacsapétól» később felbomlottak. munkaerő- hultámzás állt lie a csoporton belül, tervszerűlleiiség mutatko­zott a munkaszervezésnél, ami aztán erősen éreztette hatását a minőségi munkákban, de álta­lában az időszakos munkák el­végzésében is. Ezeket a hiányos­ságokat nem szabad átvinni a következő évre! A Szovjetunió gazdag ta­pasztalatait felhasználva kell át­szervezni a- brigádokat és a mun­kacsapatokat. A Dózsa terme­lőszövetkezet vezetősége úgy ala­kította ki a brigádokat, hogy tehetőség szerint valamennyi egyenlő munkabírású Jegyen. Minden brigádba oszlott begyen­Levél a békéscsabai Karneválból Gyakran hallottunk és olvas- lun-fc már a társas gazdálkodás előnyeiről, a napokban azon­ban üzemünk dolgozói szemé­lyesen is meggyőződlek a szo­cialista mezőgazdaság fölén vé­ről. A kereki állami gazdaság 800 darab Ivó-kot szállítóit vállaló­iunk részére feldolgozás céljá­ra, mini törzsszükséglclen felül termett mennyiséget. Szemmel látható volt mindenki számira, hogy ezek a baromfiak maga­san fölöl le állnak minőségben, a kis- és középparasztok' állal lennelt baromfiaknak. Az állatni gazdaságban a szak­szerűen kezelt baromfi jó mi­nőségét bizonyítja elsősorban az. hogy telepeinkre liekeridve, azonnal alkalmas feldolgozásra, míg a kis- és középparaszli ud­varokban termeli csirkét 10 12 napig hizlalni kelt ahhoz, hogy például a megkívánt export-mi­nőséget elérjük. A kereki állami gazdaságtól vásárolt baromfi nem szorult hizlaldái feljaví­tásra. A kereki állami gazdaság ve­zetőségével íolylaloll megbeszé­lésünk során elhatároztuk, hogy a munkás-paraszt szövetség to­vábbi szilárdítása érdekében üzemünk dolgozói és pz állami gazdaság dolgozói egymás közt rendszeres lapaszlalalcsere-lálo- gatásokat fognak lenni, hogy ez­zel is egymás munkáját támo­gassák. Zsilül. Erzsébet Békéscsaba, Baromfifeldol­gozó .Vállalat. géhb és erősebb munkabírásét tagokat. A munkacsapatok éléra a termelésben élenjárókat állí­tották, mint Kővágó Katalint, akinek átlagos teljesítménye 150— 200 százalék rendszeresen, Min­den munkacsapatba népnevelők vannak beosztva, akiknek fel­adata a felvilágosító munka ál­landó vitele, sajlófelolvasás, ki* értékelés, az időszerű kérdések megvitatása és alkalmazása « • gyakorlati munka területén. A brigádok, munkacsapotok, a múlttól eltérően, a* új évben te­rülethez kötöttek lesznek. Mindet» csoportnak meg tesz határozva a saját területe és ez 'egyben alap ahhoz; hogy a csoportok, brigádok versen yszerződéseket kössenek egymással, « magasabb terméseredmények, a szakszó- rublí munka biztosítására. Jelentős lépések ezek. de ko­rántsem elégségesek. A bli hó­napok alatt kell biztosítam • a tagság politikai; elméleti neve­lését. A .Dózsa : termelőcsoport- lian 70 tag •— többnyire fiatat -— kapcsolódott be a közép- é.s alapfokú politikai iskolákon való tanulásija. A saját tapasztalatok mellett a lerníelőszövetkezet felhasznál já á kárpát ukrajnai látogatók ta­pasztalatait is. így a tavasszal elvetésre kerülő 160 kh. kukori­cái mind négyzetesre ültetik, naű- tnágyázzák és második kapálás­kor a tőhöz liAatut és tyúktrá­gyái szórnak. De alkalmazzák * mesterséges porzáot is. Igv 45 mázsás átlagtermést akarnak el­érni holdanként. Az eredményeket értékelv« megállapítható, hogy egyes terű- leieken igen jó eredmény eket ér­lek él újítások alkalmazásával, tel. a Talár-féle doMnysoroló se­gítségévéi száz százalékon felüli eredményeket érlek cl. Beveze­tik tehát az újítások rendszere­sebb alkalmazását, más csopor­toktól átveti tapasztalatok fel­használását. Bö\ idén szólva a la pasz lain lese rét rendszeressé te­szik. Á tennelőcsoport életében je­lentős kérdés az egyénileg gaz­dálkodó parasztokkal tartandó szoros kapcsolat. Állandósítani kell a kívülállók ismertetését « csoport eredményeiről s egyben az ellenséges, hazug lúrcsztdé- sek széttiprásál. Hiányosság ezen a téren, hogy az üzemlerv is­mertetésébe nem vonták be a kívülállókai. A következő idők­ben ezt is be kell vezetni, hogy ezen keresztül is betekintést nyerhessenek az egyénileg gaz­dálkodók. A termelőszövetkezet korata­vasszal meginduló munkájában mind hatalmasabb feladatok nyu- lalkoznak s ezekben az üzemi IJárlszcrvczet az irányító, veze­tő erő. Tehát legfontosabb fel­adatnak kell tekinteni az üze­mi pártszervezet megerősítéséi, az egyéni felelősség, a felvilágo­sító, nevelő munka nagymérté­kű fokozását. A Dózsa« termelő­szövetkezet eredményeit és hi­báit értékelve pozitív képet ka­punk s a most meginduló elő­készítő. szervező munka is bi­zonyítéka annak, hogy a i Dó­zsa «-csoport tagjai a jövőben is az elsők között akarnak harcolni a jobb eredőién» ékért, a nagyobb győzelmekért, a békéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom