Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-22 / 297. szám

4 VIHARSAROK NÉPE l*ári és pártépítés * A heltÓNi jslrsisi hizoiIsiig* jotolmsi dienofiíBüe ax oktaísi^i iiüiBikál elvtársunk nemmel Pártunk olyan feladatokat á 11 it minden elvtareunk elé, mint a pártfegyelem megerősítése, a kom­munista példamutatás, államfégyel- műnk megszilárditása, a népnevelő- munka minőségének, tartalmának fokozott megjavítása. Mindezek á békéért folytatott harc alapfelté­telei. De ' megteremthetők-^ özek a feltételek a széles párttagság fokozott elméleti felkészültsége nélkül r Egészein bizonyos, hogy erre minden válaszol. Mégis, a békési járási párfbii- zottsúg nem irányítja kellő gon­dossággal az oktatási munka el­lenőrzését járása területén. Biró elvtársnő,' járási • ágit. prop. fele­lős ugyan nagyon helyesen, sze­mélyesen résztvesz a politikai is­kolák ellenőrzésében, do ez nem elegendő. Hiányzik egy jól megszervezett járási ellenőrző csoport, anfely rendszeresen végzi munkáját. Vannak ellenőrző aktívái a békési járási bizottságnak, akik azonban rendszertelenül, ötletszerűen végzik az oktatás ellenőrzését. Arra hivat­koznak, hogy rengeteg élfoglalt­ságuk van. Emiatt aztán Írásbeli jelentést munkájukról egyáltalán nőm adnak, hanem telefonon köz­ük a járási bizottsággal tupaszta- íntfiikát. Ezek az észrevételek áll­taidban az oktatás szervezeti ré­szére vonatkoznak és alig az anya­gok elméleti feldolgozásának rész­leteire. Főleg statisztikai adatokat közölnek. Étidig még egyetlen ér­tekezlet sem tolt, ahol a járási ellenőrző hálózat tagjai megbeszél­ték volna tapasztalataikat, az ered­ményeket, hiánysságókat és további feladataikat. Emiatt Biró elvtárs­nő csak úgy futtában tudta telük közölni a tennivalókat- A járási bizottság nem hozott határozatot az oktatás ellenőrzésének megjavítá­sára. Az említettekből az a következ­tetés vonható le, hogy a járási bizottság nem ismerte fel: a járási ellenőrző csoport jó irá­nyítása tehetővé teszi a politikai iskolák előadóinak elvi-politikai irányítását, hogy ezen keresztül a pártmunkások százainak, pártbizal- miaknák, népnevelőknek politikai ős tórmeiési munkáját emeli ma­gasabb színvonalra. Végül is a pártönkivüli dolgozók ezreinek eredményesebb nevelését valósítja meg. Mindezek által az Össze«, népünk előtt álló feladatok minél jobb megoldását teszi tehetővé. De az is következtethető, hogy » békési járági bizottság az ok­tatási munka irányítását, elvű-poli­tikai ellenőrzését úgy tekinti, hogy az főleg a Megyei Bizottság fel­adata. Kom látja: eléggé, hogy a fölmerült helytelen politikai néző­tök kiküszöbölés? a járási bizott­ság főfeladata s a Megyei Bizott­ság ennek a támogatása érdekéhon végzi irányítóija oltenőrző munká­ját. Az oktatón munka megjavításá­nak érdekében a járási bizottság vitassa meg és hozzon határozatokat az ellenőrzés megjavítására A járási ollenőrző csoport keton­ként rendszeresen tartson értekez­letet. A csoport munkáját a járási bizottság az ellenőrző csoport fe­lelősén keresztül irányítsa. Az elv- társak rendszeresen adjanak Írás­beli jelentést a politikai iskolák ellenőrzéséről, a járási ágit. prop. felelős részére. Az ellenőrzés főfeladatává azt tegyék, hogy a járási bizottság? részletesen tájékozódjon a politikai iskolákon felmerült nézetekről, azoknak megválasztásáról. Közben egy pillanatra som tévesszék szem elől az oktatás szervezési hiányos­ságait. Ezekből kiindulva, a járási bizottság mutassa meg a hibáit ki­küszöbölésének módját. Az ellenőrző elvtársak egy-egy politikai, iskola foglalkozását végig­hallgatva, beszéljék meg az elő­adóval munkájának jó és hiányos oldalát ős főleg útmutatásokat ad­janak. A politikai iskola előadóinak magyarázzák meg, milyen jelentéseket küldjenek munkájukról. Azért fontos ez. mert az ellenőrző elvtársik a politikai iskolákat oral; időközönként, négy­öt hetenként tudják meglátogatni- A békési járási bizottsághoz eddig 4—5 előadótól érkezett jelentés. Azok sem kielégítő tartalmúak a legtöbb esetben. Korosok Mihály elvtárs, bólmegyeri előadó jelentőse' jó. Megírja például, hogy tol vető­dött : a Szovjetunióban vannak-e osztályok: Részletesen kifejti, hogy miként tisztázta a kérdést. Moző- börényből Kuesr.ru János elvtárs előadó jelentései csak- 6—8 sorból állanak. Az egyiken csak annyi van. hogy: megtartotta az előadást, igen értékes hozzászólások voltak, különösen az egyik elvtársnő ré­szűül. A járási bizottság különösen nagy gondot fordítson a politikai iskolák előadói képzésének ellen­őrzésére. Elsősorban és állandóan a propagandista szemináriumok munkáját ellenőrizze. Egy pilla­natra se tévessze szem elől, hogy az oktatási munka irányításának megítélésénél ma az az irányadó szempont, hogy a pártbizottságok milyen gondot fordítanak az elő­adók képzésére, felkészülésére és támogatásúja, az ellenőrzésen, ke­resztül. (t. g.) A DISz vezetőségválasztó gyűlések megmutatják, hol folyt jól az előkészíts munka és hol hanyagolták e! az ifik felvilágosítását Meg. i nk több községében már megtör.cat a DlSz-vezotőségválasz- tó gyűli ;. Az ifik leveleken keresz­tül számolnak be a gyűlések elő­készítő munkálatairól, lefolyásáról. Elmondják, hogy ahol jól készítet­lek elő a gyűléseket, ott annak meg is volt az eredménye.. Olyan helyen pedig, ahol csak futólag adták a DlBz-tagok tudomásár, i. hogy mikor tartják a gyűlést, ott igen nagy hiányosságok mutatkoz­tak. Kovács Katalin, követezőnk egy rossz ős egy jó példát említ meg. »A dombegyházi állami gazdaság­ban azért nőm sikerült a vezető­ségválasztó gyűlés, mert a szer­vezet aktivál csak futtából agi­táltak. vagyis, ha véletlenül ta­lálkoztak az utcán DlMz-tagokk.il, megszólították, hogy jöjjenek cd a taggyűlésre. Semmiféle személyes ugitációt nem folytattak. E rosz- .-zul végzett agitácips munka álé­ban is megmutatkozott, hogy a lagtohoKgá? terén sem értek el. se­in ilyen eredményt. A magyarbúnhögyesi fiatalság másként készült a vezetőségválasztó taggyűlésre. Itt a falut felosztot­ták egymás közölt utcáikra os min­denki az ő kiszabott területen agi­tált. A vezetőségválasztásia való előkészítést összekapcsolták a tag­szervezéssel és ennek eredménye például az, hogy Vágási Mihály egymaga 15 új tagot toborzott. Vá­gási elvtárs komoly felvilágosító munkál végzett .akkor, amikor el­mondotta a fiataloknak, hogy mi­lyen lehetőségek állanak a fiatal­ság előtt a 'DISz szervezetben. Megemlítette, hogy megszervezték a »Szabad Ifjúsági Kört«, ahol min­den ifi részt vehet és tanulhat, szórakozhat, kulturális t rón ké­pezheti magát, kultunnunkúl ári ve­het részt, amellyel most in Orszá­gos KirltúrverrenVre ké.ziUuek.« »Sarkadon már megválasztották az új vezetőre .üt a DISz-íintalok írja Kolozd István levelezőnk. •Es az ifjak jól ^választottak. Ott látjuk a vezetőségben Macán (ívnia tsaSs-tagot. Aidái Károly közép- „ pajta ziot. Vári Margit tanácstagot, r Kovái s Erz .óbet dolgozó paraszt* lányt, Tóth Sándor kispala ztot, Juhász Károly értelmiségi dol.o- zót. Olyan ifik kerültök u DlSz- szarvezot ólért», akik eddig is jó munkájukkal tűntek ki s akikben nem fognak csalódni ezután sem a sarkacli ifik.« »A mozőliogyesi DlSz-szervezet a vezatoségvá tisztás előtt igen rosz- -zal végezte cd feladatát* nem veit. egységes a szervezőt —• írja Máté János, a gépműhely ifjúmunká, a. — Ennek legfőbb oka az volt, hogy a régi vezetőség nem fordult segít­ségért, tanácsért a Párthoz. Az új vezetőség megválasztása után oz megváltozott. A megválasztott tit­kár első teendője az volt, hogy fel­világosítást kért a községi pártbi­zottságtól abban a kérdésben, mi­ként tudnák jobban megszervezni munkájukat,. összefogni az ifiket. Az új vezetőség tagjai 'és aktivál ^ minden igyekezetükkel azon lesz­nek, hogy új életöt, frissebb vérke­ringést vigyenek az D LSz- szervezetbe.« eddig a’vó A szarvasi Dózsa tszcs pártszervezete az intézőbizottság újraválasztásának előkészítésével rátért a helyes útra Mielőtt megtörtént 'toinV ti Ve­zetőség választás a szarvasi Dózsa tjzcs-lien, a pártvezetőség összeült és megtárgyalta az eddig végzett munkát. Főleg altból á szem­pontból nézték a dolgot, hogy az intézőbizottság miként tett eleget annak a feladatnak, amit a csoport tagsága rábízott. Megál­lapította a pártvezetőség, bogy a, volt intézőbizottság nem kellően 'töltötte be felacht át. a• munkák ál­talában az intézőbizottság elnökére hárullak. A pártvezetőség kiérté­kelését az üzemi pártszervezet tag­gyűlésén is megtárgyalták. A tag­gyűlés megállapította, hogy az intézőbizottság nem állt hivatása magaslatán — Mit állsz ott, Pávlá? Indíts már! — szállt fe­li néhány hang odalent- rőt. — Várjatok. Valami mással próbálkozunk. — Ehet Már megtett kieszelt valamit ez a Pá­réi. —í A brigád izegni- mozogn i kezdett ' és he­lyeslőén zúgott. Pácéi lement, a maga áj elgondolása szerint ál­lította fel az embereket. A legegyszerűbb megol­dást választotta, Azelőtt az emberek — a kőmű- dysmesterek és segédeik — a magúk külön szaka­szánál alibik: a számuk, a kijelölt részen rakták a téglát. És mind csak a iriaga kis szakaszáért fe­hlt. Ez a módszer be is vált, ha vöröstéglát rak­tak, hisz ott minden tég­la egyidaku, de itt öl- száznyolcvanhat forma volt. Az emberek mind­untalan összekeverték a figurák sorszámát. Pácéi másként állította fel oz emberéltet: egy közös cél­ra irányította, ugyan őket, de összetevőire bontotta a váltás folyamatát és fel­osztotta. a tennivalókat a Brigádtagok között. Csep­pet som hasonlított, c» j&iliútunlt Készlet Paufjorovi Aratás c. művéből holmi futószalaghoz, ahol mindenki csak a maga »kapcsát«, a maga helyét ismeri és fogalma, sincs az egész folyamatról. Nemi: egészen iíj, kol­lektív munkafolyamat volt, amelyben mindenki ismerte a maga »kapcsát a maga helyét is, de vi­lágos fogalmat alkotott a munka egész általános fo­lyamatáról is. Púikéi felállította, az embereket, azután megint felrohant az állványra. Futtában odasúgta Na­tasának: »ügy reszketek, Natásenyka, mint a hi­deglelés .,,« — No, vágjátok neki, fiúk! — kiáltotta, A kőművesek keze ele­inte lassan 'mozgott, né­hány percig egyhelyben topognak az emberek: egészen szokatlan volt az új eljárás, amelyet Pá­rét vezetett. De a brigád, tagjai makacs emberek voltak, hittek Páveiben és Íme, tíz-tizenöt pere múl­va, szinte dalolt kezük a htt a csengőhangé, gyöngyiül «szín ií, vas tag, tűzálló tégla. »No, belelendültek!<’• — szerette volna kiáltani Pavel Natasának, Ragyo­gott az arca. A felső állványon áll és fülel a. kőművesek muzsikájára. Ez a zene egyre hangosabbá, fokozó­dik, feljebb, közelebb ér. Ütemesen ropognak a fa­kalapácsok, cseng a tég­la, odagurognak a csil­lék, nőttön-nő a sajátos lárma, betölti az egész területet és az ezüstös porral együtt száll belőle kifelé. Pável lakwnym brigád­jából egy felesleges han­got sem lehet hallani. A kanyargós, meredek lép­csőkön asszonyok közle­kednek tragacsaikkal. Egyenletesen mozognak és bólogatnak a lépés üte­mére, mint a rucák, kar­jukat feszesre húzza a, gyöngyháaszínű téglák — a figurák — súlya. A f i­guráikat sorszám szerint adják át. A fiatal meste­rek minden figura láttán összeráncolják homloku­kat: minden, egyes figu­rát ismerni kell, tudni kell, melyiket hová te­gyék, ügyesen be kell má­zolni tűzálló anyaggal, úgy kell oda illeszteni, hogy ne maradjon rés, — akármilyen parányi sem! — mert nemsokára ezerfokos tűz tombol majd a, kemencében: ha rést ta­lál u gáz. kitódul és ok­kor használhatatlanná vá­lik a kokszosító. De Pável Jokunyhu, brigádját ma nem ez izgatja — ezt a gondot már megszokták — hanem egészen más: milyen eredménnyel jár majd az új rukó-módszer1 És az alkotás szilaj len- dideiéin:n némán, maka­csul rakták a téglát. — Győzünk — mondta Pável. — Menj. Natáska, telefonálj Zsdárkin és Bogdánon eh társaknak, nyolckor jöjjenek el és nézzék meg az eredményt. Csodálatos dolgot alkot­ta nk!... Alkottunk?: — Pável morf-állt, beleka­paszkodott ebbe a szóba, amelyet előszűr mondott ki tudatosan. — Alkot­tunk. Megvan! Ez (K: alkotunk. Mindamellett, hogy a pártszerve­zet vezetősége és a taggyűlés ist megtárgyalta a csoportvezetőség- vála-ztás kérdését, a népnevelők kint, a munkahelyen tovább vit­ték a választás jelentőségének kér­dését. Ennek eredménye, bogy a tszcs legjobbjai lettek az ötiagii in t óz őbizoltság I ágj a i. Az üzemi pártszervezet azonban nemcsak feltárta a hiányosságokat, hanem irányt vett r hibák gyöke­res kiküszöbölésére is. A régi in­tézőbizottságban nem volt munkamegosztás A feladatok elintézésének nagyré­sze a csoportelnökre, hárult. Most a pártszervezet javaslatára az uj intézőbizottság megosztotta a mun­kái. Minden intézőbizottsági tag felelős ogy munkakörért. Az el­nök és az elnökhelyettes fogja ösz- sze az egész munkát. Van egy szántóföldi termelési felelős, egy másik az állatgondo­zásért felel s a harma­dik pedig felel a szállítás és a betakarítás lebonyolításáért. A volt intézőbizottság idejében minden munkabeosztást az elnök­nek kellelt megcsinálni. Ha az el­nök nem határozott meg minden feladatot, akkor nem volt, aki kéz­be vegye az ügy elintézését. Pél­dául az őszi kukoricaszár-helukárb tásnál nem mondotta meg az el­nök, hogy ki rakja össze a szár- kazlat, igy egyszerűen nem akadt egy ember, aki elvégezte volna e munkát. Az állatok takarmányellátásánál is voltak hiányok A takarmánykiulalást, ha az el­nök nem csinálta meg, akkor szintén nem colt, aki ezt kezébe (egye. Most pedig e munkaterü­let is felelősre tartozik, aki­nek kötelessége figyelemmel • ki­érni mindent, ami azon a mun­katerületen történik. Az uj felelős állatgondozó már gondot fordítóit a szénakazal tetejének megjaví­tására. A sok esőzés megviselte a nyári betetőzést s ezért szükség- szerűvé vált. megjavítása, .mert, ha beázik a széna, kár származik be­lőle, nemcsak a csoportnak, bá­nom egész nemzetgazdaságunk­nak is. Á hiányosságok, hogy előálltak a csoportban, nemcsak a régi in­tézőbizottság hibája. Ez elsősorban az üzemi pártszervezeté. Az üzemi pártszervezet nem fordított kellő gondot a csoport munkájának szervezésére és irányítására. Cson­tos elvtárs, párttá kár azt mondja, hogy a pártszervezet vezetői sok esetben közvetlenül intézték az in­tézőbizottság egyes tagjai he’yeütL^ az ügyeket. £z az álláspont nem volt helyes A pártszervezet feladata megadni az elvi irányítást, a perspektívákat; a munka szervezésére és vegraljaj- tására, úgy, ahogy ed a csoport intézőbizot! súgón ak u j ra válasz tása után tették. Helyes vök. a párt- szervezet részéről az, hogy javas­latot jeliek az intézőbizottság! munkamegosztására, amely a bi-1 búk kiküszöbölésének alapfeltétele. Természetesen gondot kell fordí­tani az ellenőrzésre is és idői)«* ki kell küszöbölni a hiányossá gór kai. illetve megelőzni azokat. Jó utón indult cl az iizenu pártszervezet, feladata, hogy ezen az u!on haladjon előre. Sz. /. ’Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom