Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-17 / 293. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 Zsatlányhan is megértenék: a Stíl korira ÍMkatf ás a iiokrri*! Éoiyo iiaiT eirylk ckzIíöxc Sok olyan község van megyénk­ben, ahol a dolgozó parasztok ko- mo'y. ereiImérivöket értek el a be­gyűjtési héten. Tótkomló, on, Bal­lonján cs még egész sor község­ben büszkén beszélnek már az eddig elért eredményekről. Meg­értették a do'gőzú p irasztok, hogy a begyűjtésben elért jó eredmé­nyeikkel va amennyien bános vé­dői lesznek a béke ügyének; ígv vá’as/o'nak legjobban az iuiperia- lista hál orus gvujiögáj óknak. A ül iák azonban megyénkben olyan községekben, ahol bizony el­aludtak a Jlclvilágosiló munkával és gyenge eredményt értek cl a begyűjtésben. I g\ gondolták; megy aga álól volt Zsadányban K Most, néhány nap­pal ezelőtt döbbenlek rá arra, boav mikén iittgr hibái követtek el Az egész országot bejárta a liir, hogy Tiloék újabb aljas provoká­ciókat követtek el. Tito, az impe­rialisták láncos kutyája háborúra őszit. Bál őriek a magyar határ­őrökre. rakétákkal gyújtják fel a dolgozó pa*asztok szaltmakazlait. Amikor ez a bír Zsadányba is elért, akkor döbbenlek rá, hogy a begyűjtés is a békeharc egv része/ jó begyűjtési eredményekkel is vá­laszt lehet adni a háborús provo­kátoroknak — és ók mindezért nem lettek jóformán semmit. Munkához láttak. Csütörtökön este a tanácsliáz nagytermében a l’árt népnevelői és a pártonkivüli népnevelők összejöttek, hogy meg­tárgyalják: hogyan tudjuk behozni a lemaradást? Az értekezleten a pártszervezet titkára, Elek László elvtárs beszélt. — Nem engedjük, hogy békés építő munkánkra törjenek. Békét akarunk és meg is védjük békén­ket. Most az « legfontosabb feladni, hogy sikeresen befejezzük a lakar- mánygabonabegvüjtést. A Megyei Tanács Végrehajtó- bizottságának felhívását is felol­vasták. A népnevelők lelkesen csat­lakoztak és javaslataikban a felvi­lágosító munka beszéllek. l'J módszereiről — Osszuk fel magunk közölt a község halárában lévő területet — javasolta Czégény Károly elv társ. — Legyen minden utcának fele­lőse — hangzott .egy másik javas­lat. Nagyon sokan hozzászóllak. Minden hozzászólásból, javaslatból az csendült ki: le kell gyűrnünk • az ellenség befolyásit, W Leli hozni a lemaradást. Ez kötelesség ütik állunninhkal szemben l Aztán újra Czégény elvtárs szólt: »Vállalom, hogy abban az utcában, ahol én leszek a felelős, nem lesz olyan dolgozó paraszt, aki ioo százalékig ne teljesítené beadási kötelezettségét és ne szál­lítaná be felesleges terményét. Kü­lönösen gondolok itt a kukorica- beadás. meggyorsítására. Minden zsadányi népnevelőt versenyre hi- vok! : Az a lelkesedés, ami ezen az értekezleten megmutatkozol, más­nap tovább folytatódott a népne­velők munkájában. Alig lelt cl egy nap és Zsadámban egvre gyorsabban szaporodott a kukorica a íöldmüvesszövelkezet magtárá­ban. Borgya Sándomé 70 Ki ló- kukoricát, Mészár Károly 5o kiló kukoricát adóit az államnak kö­telező teljesülésén felül. A többiek sem maradnak le mögöttük és a népnevelőkkel folytatott beszélge­tések után jól látják már: köte­lesség az, hogy beadjuk a feles­leges terményt és igy bizemvit- batjuk be, hogy a lemaradást be akarjuk hozni és harcolunk mi is a békéért! lís mint ahogy Czégény elv társ mondta: »Mi, zsadányiak igy vá­laszolunk Titomkk Csak fáradhatatlan felvilágosító munkával érhetjük el a szerződéskötésben a 100 százalékot A szarvasi járás 99 százaléknál tart Községeink népnevelői az elmúlt napokban az eddiginél nagyobb lendülettel láttak hozzá a termelési ízerződé-ek megkötéséhez. Ez meg­látszik: az ólért eredményeken is. Egyes járásainkat már csupán né­hány százalék választja ©1 a be­fejezéstől. , A Mnitok közötti versenyben továbbiéi is a szarvasi járás vezet. Kilencvenkilenc, száza- lékra teljesítenék a termelési szerződéskötési előirányzatot. A járásban Szarvas és Bókésszeut- andrás túlteljesítették az előirány­zatot, Csatja'.sild 100 százaléknál tart. A járás eredményét Kondoros húzza vissza, ahol az elmúlt egy liét alatt alig emelkedett a lekötött löldterület. Nyolc­vanöt százaléknál tartanak. A község népnevelőinek fokozni kell a felvilágosító munkát. A jól haladó Csabacsüd éa Szarvas nép­nevelői adják út munkamódszerü­ket, segít-ék a lemaradt Kondo­rost, hogy- a járás mielőbb tel­jesítse az, előirányzatot. Az orosházi járás dolgozó pa­rasztjai 90 százaléknál tartanak. Itt Gerendás után Nagyszénás. Nagy­kopáncs, Pusztaföldvár, Kardoskút és Csorvás. közelednek erősen u be­fejezés felé. Lemaradás Gádoroson lupa-zlidlistó. Gádoros község nép­nevelőinek komolyabban keil hoz­zálátni a munkához. Gádoros a nyár folyamán élen­járó községe volt a megyének. Mutassák meg a dolgozó parasz­tok, hogy a szerződéses terme­lésben sem maradnak le. A gyomai, szeghalmi és mezőko­vácsházi járásban is sok feladat vár még a népnevelőkre. A járá­sok átlagosan 80 százalékra tel­jesítették az előirányzatot. Vannak a járásokon belül szép számmal oly an községek, ahol már a 100 százalékon felül járnak, de oaok mellett találunk jónéhány olyat is, ahol alaposan lemarad­tak. A lemaradott községekben, Ka­szaperen, Magyarbánkegvesen, Ma- gyardombegyliázán mindössze 60— 6ö százalékot értek el. A legna­gyobb lemaradás azonban Mező­hegyesen mutatkozik. Itt a szerző­déskötési előirányzatot csak 51 szá­zalék! a teljesítették. Tizekben a lemaradóit közsé­gekben a jiártszerrezetek nem vették teljesen komolyan a szerződéskötési munkát. A dol­gozó parasztokkal nem, ismer­tették, hogy a termelési szer­ződések milyen előnyökkel jár­nak. Kern mondták el, hogy nemcsak kamatmentes hitelt, tavasszal leemelési, elöl get kop­nak, hanem jó terméseredmé­nyeikért az átvételi áron jelül még prémiumot is. Do ezenkívül a helyes növényápo­lást is megtanulhatják a gazdák, ami elengedhetetlen feltétele a ma­gasabb terméseredménynek. Kárte­vők fellépése esetén periig perme­tező szereket kapnak, A járások között sereghajtó a gyulai és a sarkadi járás. A sar- kadi járásban 71 százalékra tel­jesítették az előirányzatot. A gyu­lai járás két százalékkal maradt mögöttük. A gyulai járást Kétegyháza, Lőkösháza, Doboz, a sarkadi járást Sarkad, Mezőgyún és Geszt hátráltatja. Lemaradt járásainkban, közsé­geinkben meg kell tárgyalni a szö­vetkezetnek és a tömegszervezetek­nek a Párt vezetésével a lemaradás okát. S ezután el kell indulniuk, hogy kijavítsák a hibákat. . A mai napon, a megye minden Párt- és tömegszervezeti népneve­lője, szövetkezeti aktívája indul­jon harcba a szerződéskötési, mun­kában való lemaradás behozásáért. A népnevelők kössék össze a be­gyűjtési hót kérdéseit a termelési szerződések megkötésével. Csak a fáradhatatlan felvilágosító munká­val érhetjük el azt, hogy 100 szá­zaiéin a teljesítsük a szerződéskö­tési. előirányzatot, megyénkben is biztosítsuk a tervszerűséget a me­zőgazdaság terén is. Szem jón llabttjevszhij: VOLTAI Minden szovjet ember büszkén olvasta a Szovjetunió miniszter- tan ácsáműt határozatait; olvadd és lelkesült a merész sztálini terve­iben; olvasta és erre gondolt: itt van meg egy fényes bizonyítéka a mi békés termelő mankóidénak. A szovjet nép szilárd, kemény lép­tekkel halad- a kommunizmushoz vezető széles utón. Ez az öt év gyorsan eltelik és úgy megváltozna!,' a pusztai sík­ságok, melyek között folyik ■ a nagy orosz folyó, hogy rá s.i le­het majd ismerni. (\ in es messze, az a: idő, mikor a 1 olgán lágyul a két -szovjet óriás. A hommuniz- mus lángjai lesznek ezek. Egyetlen kapitalista országban sem ionért nagykapacitású turbi­nák- ontják majd az erőteljes ener­giát so!; ipari, központba és kol­hozmezőre. A szovjet ember a villamosság segítségével átalakítja a természetei. Az ilyen feladatot csak a mi hős sztálini korszakunk­ban élő szovjet emberek tudják végrehajtani. A sitálingrádkörnyéki v izierő- mii építéséről szóló halárOzalban nemcsak azokat a városokai nevez­ték-meg, ahová érkezik majd az jlküóte fctibke BÉKÉS NEGYE GURMAJ ZSIG- MOND vésztői ta­nácsig. 10 hold föl­dön gazdálkodik. A község dolgozóinak példát mutatott a vetési, mélyszántást munkákban és a ter­ménybeadásban is. Nem maradt le a lerTielési sz»rződések megkötésénél sem. Tíz hold földiéből 1 holdat cukorrépára, 1 holdat napraforgó­ra, 800 szögölet rost- kenderre, '600 szög­ölet ricinusra, 400 szögölet mákra és 400 szögűiét gyapotra kötött le. A szerző­déskötéssel nemcsak községe, de a me­gye dolgozó paraszt­jainak is példát mu­tat. Gurmai Zsigmond szerződéskötésével is bebizonyította, hogy harcos katonája a békéért küzdők tá­borának. CSABAI MARIA, a békéscsabai Pa- mutszövö Vállalat hatgépes simaszövö- je. Csabai Mária né­hány hónappal ez­előtt felajánlotta, hogy ezévi tervét egy hónappal előbb befejezi. Vállalását október 20-án telje­sítette és jelenleg 1951 március 12-1 tervét teljesíti. Csa­bai Mária napi át­lagtel jesitniénye 124 százalék. Ezt az eredményét állandóan fokozni igyekszik, jól tudja, mit jelent a békeharc érdekében az, ha tervelőirány­zatainkat idő előtt teljesítjük. MIKLÓS JULI­ANNA, a gyulai ha­risnyakötő üzemben dolgozik. Nyolc órá­ra eső termelési mcnnjLége 25 tucat. Teije;-Lményének ál­landó emelésével el­érte azt, hogy 1950- es évi tervét novem­ber 30-án befejezte. Miklós Julianna szor­galmas, pontos mun­kájával példát mu­tat szaktársnőinek, akik valamennyien büszkék arra, hogy Miklós Julianna szép eredményeket ér el a termelésben. A takarmánytermelési szaktanfolyam a dolgozó parasztokat segíti a minisztertanács határozatának végrehajtásában Eli, aki a múltban csak kivetett voltam, iskolába sem igen járhat­tam, sohasem gondolhattam, hogy valaha ia tanulhatok. Most azonban Pártunk s dolgozó népünk segítsé­gével elmehettem a takarmány ter­melési szakiskolája, ahol megtanul­hatom a minőségi és mennyiségi takarmány-termelést. Amikor a mi­nisztertanács határozatát olvastam, elgondolkoztam, hogy milyen mesz- szire is voltunk mi a helyes jószág- takarmányozástól, mennyire nem tudtuk, hogyan termelhetnénk töb­bet. Hogyan biztosíthatnánk jóid­ban állatállományunk' takarmányát. Most itt vagyunk nagyon sokan az iskolán, akik el akarják sajá­títani az észszerű gazdái kodást. Azonban az iskoláról meg kell írni a hiányosságot, amit észlelek. A legfőbb hiba ott van, hogy som a termolőcsoportok, som a járási me­zőgazdasági osztály nem küldtek megfelelő dolgozókat iskolái a. Má­sik hiba az, hogy voltak olyan tszes-k, amelyek elíólejtet’ték a ki­küldött dolgozót időben értesíteni, így például a gádorost »Gero tsZcs húrom napi, az eleki »József Attila* a békési »Békés két napi, a csabai »Békés termelőcsoport egy napi késéssel küldte be tagjait a takarmány termelési szaktanfo­lyamra. De akadtak olyan oeopor- portok is, amelyek egyáltalán le eßm küldték azokat a dolgozókat, akiket a mezőgazdasági osztály ki­jelölt. Igaz, hogy kéthetes a tanfolyam, ét ez a két hét is. úgy érzem, nagy segítség lesz nekem és valamennyi­ünknek ahhoz, hogy kikerülve, a tanfolyamról, a gyakorlatban igye­kezzünk megvalósítani, a mi­nisztertanács határozatát, amelyet a helyes és okszerű takarmányozás, ezáltal állatállományuuk növelése érdekében tett. Molnár István, Gyula. Takarmányozási Szaktanfolyam hallgatója. TÜZEK energia, hanem még olyan síksá­gokat is, mint a káspimelléki silz- ság, a volgu-ziehtubinszki árterület, a Szárpij-sihság, a Fekete-földek és a Nugáj-puszta. A villamosság a szovjet ember hozzáértő kezeiben segít óbban, hogy a pusztákat az élenjáró szo­cialista mezőgazdaság virágzó me­zőivé alakítsuk' át. A sztávropoli puszta azoknak a vidékeknek a szomszédságában te­rül el, amelyekről szó van a ha­tározatban. SztávropoL vérzsákon ismerik- a káspitengeri szeri; szcy leket. Ezért kolhozparasztjaink — földművesek és állattenyésztő]< egyaránt — a büszkeség felemelő, érzésével fogadták' a Fekete-földek és a káspimelléki ■ síkság csator­názásáról szóló történelmi hord­erejű határozatot. A kormányhatározat rövid és pontos szavai mögött, a sztávropo- l'ud: a Párt és a kormány szerelő gondoskodását bhjődz. A napokban a sztávropöU vidék pusztáin tar­tózkodtam. Ott az állattenyésztők között, — kik jól tudják, mi­lyen jelentőséggel bírnak orszá­gunk éleiében a Fekete-földek, —- különösen érezhető volt, hogy mennyire egybeforrlak az egyszerű nép törekvései a nagy állami ter­vekkel. Olt. ahol a kolhoz-álhite- nvészién gazdag nyájai és csordái legelnek, szaporodnak, —• az em­bereket a volgai építkezései; gon­dolata elleti. Este volt.. Körididiuli a hisset. Kör ülőt lünk tiiceökciripeléssel leli eggenlc-es síkság. A Várt kerületi bizottságának képviselője felolvasta a Szovjetunió rninisztertasuicszciuik határozatát. Mikor a felolvasás lé­gére értünk és beállt az éj, oda­jött hozzám Andrej Jejimnviet Poloznyev juhtenyésztő és sztálin­grádi hős. aki közel félévszázadot éli ezsui a pusztán. —- Szeretek ilyen időben álmo­dozni, — szólt jélhangon és a ki­alvó tűz felé fordított szemének ragyogása izgalmit árult K. ^ Előfordult, hogy a fronton, h áb­rándoztam. Sztálingrádnál hii’l- tam. a sáncokban feküdtem úgy mint most és út maimban Sztálint láttam. Olt áll: a hős város tér­képénél és gondolkodott. En most is Sztálinra gondolok. Épp a tér­képhez megy és a Volgát nézi. A ezt és minden ember tekintete, oda, a Volgára irányul. Ks 'miért' Szerin­tem azért, mert a dicső Sztálin­grádnál vj csata kezdődött. Míg sokáig, hallgattam a júh- tenyésztő szívből fakadó szaruit Sztálinról, szőri distíi hazám ragyo­gó jövőjéről, melyet be világító nah a volgai tüzek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom