Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-16 / 292. szám

Csahacsüd titán Monor és Kisfsák/ községek is elérték a i00 százaléka» a termelési s/erzötléskÖtésOrn A második „béke-csütörtök44 is szép eredményeket hozott a csabai I larneválban iwiiiiiiaawrja'iifiim'jt' 195» DECEMBER 1«.,SZOMBAT Ara SO fillér VI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM A.^Begyüjtési Hét44 sikerével válaszoljunk Titoék provokációira A varsói békekongresszus hatá­rozata, az a szilárd békcakarat, ami kifejezésre jutott ezen a kon­gresszuson, mind fékevesztettebh támadásra ingerli a liáborus uszi- tókat. A AA’a.11 Street urai egyre aljasabbul uszítanak a liékeiábor elten, egyre több pénzt fordítanak háborús célokra. De nem is kell elmenni Ame­rikába abhoz, hogy megtaláljuk a háborúra spekulálók minden aljas­ságát. Közvetlen a halárunkon aosarkorlik Tito bandája-, napon­ként sérti meg határainkat s azon­nal iánkronlana, harcba kénysze­rítené ellenünk a jugoszláv dol­gozókat, ha nem késztetné gondol­kozásra az a hatalmas erő, amelyet több mint 800 millió ember bc- keakarata jelent. « Ezt a hatalmas tábort, a béke táborát nekünk tovább kell erősí­teni, ennek a harcnak bátor, ál­dozatkész katonájává kell megyénk minden dolgozó parasztjának is válnia. Katonáink fegyverrel a ke­zükben őrködnek békés életünk feleit, üzemi munkásaink a béke- műszakok fokozott teljesítményé­vel állnak ki a béke mellett, dol­gozó parasztjaink békeakaratának erőpróbája ma a termény begyűj­tés, a szerződéskötés. Tudunk eredményeket felmu­tatni ezen a téren. Számos olyan községünk vau, ahol a terménybe-' gyűjtés, vagy a szerződéskötés elő­irányzatát már teljesítet ék s a - község népnevelői, tanácstagjai most a túlteljesítésért harcolnak. Ezekben a községekben naponta a lják újabb és újabb jelét harcos békeakaratuknak a dolgozó parasz­tok, mint például Kevermescn D. Kotroczó Tamás', alti kötelezettsé­gén felül négy mázsa kukoricát, adóit be, vagy Kötegyánbaa Dézsi Mihály, aki ezer szögöllel toldotta meg a szerződés kötését. Ezek mellett a községek mellett azon­ban la’álunk olyanokat is, 'ahol még ma sem értették meg telje­sen a begyűjtés, a szerződéskötés jelentőségét.' És amíg Tótkomlós, KörösJa- dánv, Bat tony a népnevelői a be­gyűjtési bét versenyéhez csatlakoz- W látják községük do’gozó paraszt­ságát, ismételten - elmagyarázzák nekjk, hogy a kukoricabeadással is tervünket segítik, ta’álunk.olyan községeket, ahol jóformán azt. sem tudják, hogy ezen a héten az ed­diginél sokkal fokozottabb lendü­letiét indulnak ‘ harcba megyénk dolgozói a begyűjtés sikeréért. Táj jón ezekben a községekben, ahol a dolgozó parasztok nem is­merték fel ezeknek a munkáknak * jelentőségéi, maguk a dolgozó parasztok a h.iLá. ak-'em. A községek pártszerveze- t--i. tanácsúi nem váltak irányító­jává, gazdájává , ennek a mozga­lomnak. . I jsza’ontán, Z-.ahányban a nép­nevelők nem tudalosilották a be­gyűjtési bél. jelentőségét. Nem ta­láljuk meg a fokozott népnevelő- munkát Nagybánhegyesen, Domb­iratoson, vagy Kisdombegy házán sem. Magyardombegybázán maga a pártlitkár élvtárs, Must István is elfelejtett elmenni * begyűjtési bét megnyitójára. Ahol pedig a kommunisták nem állnak élére egy-egy mozgalomnak, ott az el­lenség fokozottabban támad, a község lemarad. Hasonló Indiákat találunk a szer­ződéskötéseknél is. Még mindig vannak olyan községeink, mint pél­dául TTjszalonta, Sarkad, I.őkős­haza, ahol a dolgozó parasztság nem ismerte fel idejében a szerző­déskötés politikai és gazdasági je­lentőségét. Kzeklxm a községekben lieteken keresztül tűrték, hogy az ellenség azt hangoztassa: nem érde­mes szerződni. Nem látták meg ezekben á községekben az ellenség közét, azt, hogy ozzol a suttogó propagandával tervszerű gazdálko­dásunkat akarják gyengíteni. Uj- szalontán például rajinak olyan na­pok, amikor egyetlen népnevelőt sem tud adni a pártszervezet ni szerződéskötési munkára. Kz azt bizonyítja, hogy som a pártszerve­zet, sem a tanács nem tulajdonit nagyobb jelentőséget a szerződéskö­tési munkának. Lőköaházén maga a DBFOSz-titkár nein tartja érde­mesnek azt, hogy részt vegyen a szerződéskötési munkát tárgyaló ér­tekezleteken. Itt belenyugodtak «li­ba is, hogy 10—14 holdas közép- parasztok 800—1000 szögölre kös­senek szerződést, nem is igyekeztek megmagyarázni nekik a szerződéses termelés előnyeit és fontosságát. Mezőkorényben is különálló fel­adatnak tekintették a szerződéskö­tést. Nem kapcsolták össze a min­dennapi feladatokkal,, de ezentúl egyes népnevelők azt várták, hogy « dolgozó parasztok rájönnek ma­guktól is, mit jelent a szerződős- kötés, nem keresték fel őket, nem mondták el nekik, milyen előnyö­ket biztosit a szerződéses terme­lés minden egyes dolgozó paraszt­nak. Ezeket a hiányosságokat a leg­rövidebb illőn belül lel kell szá­molnunk. Alii telvát a feladat? Pártszervezeteink és tömegszer­vezeteink népnevelőinek alaposan fel kell készülniük a vn-áxnapi be­gyűjtési-szerződéskötési napia. Ezen a napon ismételten fel keli korcs­ai minden dolgozó parasztot, inog kell magyarázni a begyűjtés és a ,szerződéskötés jelentőségét. Ne le­gyen megyénkben egyetlen olyan párt-, tömeg6zervezeti népnevelő, vagy aktíva sem. aki ezen n napon nem indul harcba, hogy megma­gyarázza dolgozó parasztságunknak: a békéről van szó. Aizól. hogy a ken vérgabona-beadás^ az őszi mun­kák. a lan ács v ál asz tó > oly után ismét egyomborkóüt kell felsorakoznia a Párt mögé megyénk .minden be­csületes dolgozó parasztjának, áld épülő, virágzó falvakat akar, vil­lanyt a petróleumlámpák helyett, A sarkadi és gyulai járások haladnak az élen a „Begyűjtési Hét44 versenyében A lemaradók javítsák ki as elkövetett hibákat öt napja folyik a kukoricabégyüjtési verseny, amelyben a dolgozó piros-tok iámét bebizonyít jól;, hogy a béke ügye előttük a legszentebb. Megyénk községeiben óráról-árára fokozódik a verseny len­dülete. Azonban vannak egyes /.Ínségek, ahol <1 pártszervezet és a tanács elmulasztotta tudatosítani a verseny jc1 ént őségét. Ezekben a községekben nagy a lemaradás. A hátralévő idő, az a néhány nap még nagyobb lendületei kell, hogy ser-i ken he megyénk valamennyi dolgozóját .inert term lehet közömbös egyetlen dolgozó előtt sem ötéves tervünk sikere, a bébe megvédése, .lát halad a népnevelömunka a sarkadi járásban, ahol egy nap aluli 2.6 százalékkal növelték az ereJj-, ményt. A gyulai járás az újjászervezett agitáció} munka nyomán A.l százalékra tornázta fel ma­gát. Hatalmas lendülettel indult meg a morzsol( kukorica begyűjtési verseny, ahol nemesik a la- náestagolc, a párttagok, de a kívülállók százai indultak harcba a verseny sikeréért, A cukorgyár tlépnei élűi versenyre hívták a gépállomás nép­nevelői! a hvlzorkabégyüjlés sikeréért. A b innt- pusztai Béke tszcs, dolgozói jobb életülc meg­teremtését azzal akarják meghálálni, hogy 10-én 16' mázsa kukoricái szállítottak be 1 nép mag­tárába. Muronyban Egresi István, 'a l'árt nép­nevelője egy nap alatt négy mázsa morc,olt ku­koricái gyűjtött he. Bélzés’-n 1 ári Pétre ö’holdas dolgozó parasztnál; sem közömbös er 6 'Am üggyé, al.i kenyérgabonabeaddsi kötelezett régén 2lli, la­karmánygabonabcadási köt lezettségén d; 132 szá­zakéiban lelt elegei, most piiHg az elsők közöld sietett 102 kiló kukoricát beadni a begyűjtési hé\ győzelméért. Szarvas községben Gajdos Pád hét- holdas dolgozó paraszt is Izét zsíílz kukoricánál erősítette a versenyt. Kerösladányban a t-rmelS- szövelhezcii dolgozóiz felajánlóade tej-sitésr, után lovukat adtai; a népnevelőknél;, hogy 1 sátras idő­ben is le tudjál!; látogatni a tanyán' lakó dől jóéit parasztokat. Nem megy azonban mindenhol ilyen lendü­lettel a verseny. Azokban a községekben, ahol mellékesen kezelték a verseny ügyét, világosan megmutatkozik az eredménye. Igv a szarvasi járás a jó felvilágosító munka hiányában még mindig i.a százaléknál tart. Végegyházán cl- mulasztotta a pártszervezet a kisgyülések meg­szervezését, természetesen a dolgozó parasztság így mit sem tud a már vége felé közeledő ver­senyről. C.sabaesiklön gátolja a munkát, hogy a* MNDSz december 18-ra egyetlen népnevelőt sem adott. A DlSz és a DÉFÜSz is csak egy-egy népnevelő bevonását tartotta szükségesnek a ver­senyhez. Köröstarcsán ) V én este ao tanácstag közül csak nyolc jelent meg és ezek a tanán*- tagok sem érezték kötelességüknek az agitáció* munkát, nem érezték kötelességüknek, hogy meg­magyarázzák a dolgozó parasztoknak: minden Imádott szem gabona békénket szilárditja, erősiti. l.őküsházáu a löűiegszenezelek csak Két népne­velőt adtak a verseny beindítása óta, a földműv es- szövetkezet pedig egyetlen népnevelőt sem adott mind a mai napig. Vésztőn az összehívott ú00 népnevelőből csak i Go jelent meg és ennek a 160 népnevelőnek sem magyarázták meg kellően« hogy a tákarniánygabonabegyüjtés elsősorban az állatállomány növelését biztosítja. Ezért adódott az, a hiba, hogy mindössze -o népnevelő végzett agitáció* munkát. Néhány nap van még csupán hátra, még be­hozható a lemaradás minden egyes községben, ha a pártszervezetek, a helyi tanácsok, de a köz­ség valamennyi dolgozója újult erővel indul agi- tációs munkája s meggyőző érvekkel vezeti rá megyénk dolgozó parasztságát a helyes útra és igyekszik bekapcsolni a begyűjtési versenybe. Ez csak úgy lehetséges, ha elsősorban maguk a kom­munisták és a nép megbízottjai, a tanácstagok ínaguk mulatnak jó példát. Csak Így bizlosilliai'a- jnk megyénkben a verseny sikerét. Mm JEi*t el mi «égi lieliesaii^vg'i a Zeaieakafleiiiiáai Tudósok, írók, művészek, mérnö­kök, orvosok, pedagógusok, tiszt­viselők gyűllek össze csütörtökön délután a Zeneakadémia nagyter- mében, hogy' részt vegyepek a ma­gyar értelmi-ég békenagygyűlésén. Megjelentek a békenagygyűtéten a Alagyarországra érkezett ausztrá­liai békebizottság képviselői: Eli­sabeth Boyle, Coldieutt egyetemi tanár, Fraderic James, Wilfrid Knight ács és Annie 1/onsie Aluc lnn.es újságíró. A Himnusz hangjai után Poor Bertalan üdvözölte a megjelente­ket, majd r«likacs György tartotta meg beszédét. A varsói békekong'resszus létre­jötte — • mondotta — a háborús uszítok veresége volt. Ezután arról szólt, hogy a sok- .százmillió eml őid átfogó bokemoz- galom kifejlődéséhez az első lépés 'a világ legha'adotlabb értelmiségé­nek wroOjavvi kongresszusa tette meg, majd érv folytatta: egészséges, tágas napköziket, óvo­dákat., iskolákat, nem pedig vért, szenvedést, romokat. ■ Mondják el mindezt a népneve­lők. Tümörítsék egységes táborba Ma milliós tömegek harcol­nak, hogy lehessen Igazi tu­dományt, igazi művészetet te­remteni, a kultúrával az em­beriséget szolgálni. — Ez, a hare kihat az értelmi­ség egész, munkájára, egész ma­gatartására. Megváltoztatja tnr- talraát és szerkezetét. Tudatossá teszi az.t a felelősséget, amely az értelmiséget, az emberiség iránt kötelezi. Miért bűnrészes a hábo­rúban, a fasizmusban minden ér­telmiségi, aki ívom foglal aktívan állást ellene ? A felelet egyszerű: mert nincs semleges gondolat, nincs gondolat, amelyben valaho­gyan ne lenne .irány, állas foglalás. Aki az imperializmus gondolatvilá­gának bármily' elvontan, bár­mily' poój ikusan — engedményeket tesz, az- kisnjját odaadta' az, ör­dögnek és félő. Jiogy az az egész kézéit sem fogja többé kiengedni. A háború és béke kérdése kö­rül fordul ma m a világ sora az egész megye dolgozó parasztsá­gát. Ezen fi napon újabb eredmé­nyekkel, soksz.áz mázsa begyűjtött kukoricával, ezernyi holdja kö­tött termelési szerződé,-ei kiáltsunk — tudnunk kell: minden csele­kedetünk, minden gondolatunk, vagy a háború!, vagy a békét segíti. A vili-sói kongresszus határoza­tai kifejezésre juttatták, hogy * S00 milliós békotábor nagy hata­lom s mint nagyhatalom, nyúl be most a világpolitikába. A varsói kongresszus azt a feladatot áliitja elénk, értel­miségiek elé: teljes egyénisé­günk bevetésével rísztvenni a békcmozgalom mennyiségi fc* minőségi fokozásában. Hajtunk is múlik - mindegyikün­kön, egyenként — olyan ellenáll­hatatlan erejűvé tenni mozgat inun­kat, hogy igazán meg tudja vé­deni a bókét, a kultúrát s vele* bonne mindegyikünk egyéni életét, munkáját, boldogulását. Olyan oél ez. amely megéri, hogy mindegyi­künk teljes erejével dolgozzon érte —- fejezte be előadását Lídiára György. ammmatammmmmmmmmmmmmmtmnmmmm Titoék felé »megálljt . Bizonyítsa Ijo megyénk dolgozó pai o-ztaáK* ezon a napon, hogy lékét akar, de erről nemcsak beszél, hanem dolgo­zik. harcol is érié. d. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom