Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-15 / 291. szám

VIHARSAROK NEPB 3 I tanácstag leleplezte a tinták mesterkedéseit R. Balogh János, a bélmegyel'i községi tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára. Egyszerű, nincstelen zsellér volt ő is s most, október 22-én a nép bizalmából bekerült a tanácsba. R. Balogh János tudja, hogy ot azért küldték oda a köz­ség dolgozói, hogy mindenben a nóp érdekeit képviselje. El is jo­gával: most fáradhatatlanul dolgo­„A községben erős a kulákagitáeióu R. Balogh János nem nyugodott bele,, megkereste forrósát, honnan erednek ezek a kinek. Megnézte, hogy a község melyik részén leg­rosszabb a lak a rmány gabonabeadás, Rájött, hogy a Harmat István-féle «negyedben» a legrosszabb. Itt ér­nek el kevés eredményt a népne­velők. Kis is ez a Harmat István? Napokig tűnődött, koráéba s végül eszményekből. ESixotűsággal ment ki a kuláktanyára, ott elébük tárult a kulák minden gazsága. A karámban még az 1949- es évről 130 kiló nulláslisztet, 70 kiló napraforgót, amit' már az égerek ossza rágtak, 130 kiló szemes kukoricát, amely már szállításra készen volt, a szobában 8 máztea "%ét év ülőit úfestieMé leit y$%e$edi 'fiúidéit. zik a termény begyűjtés sikeréért. Hetekkel ezelőtt úgy észlelte, mintha valami zökkenő állt volna te a begyűjtés lendületében. Este alig várta a népnevelőket, a tanáds tagjait, hogy beszámoljanak mun­kájukról. Volt is éppen elég liir, amit végighallgathatott R. Balogh János, de minden népnevelőnek egy volt a véleménye: rájött, hogy Harmat István ku­lák. Igaz, 19 kataszteri hold földje volt osalc nyilvántartva-,, ■ d© azon­kívül még 3 kataszteri hold földje van. A régi «elöljáróság» közép­parasztnak minősítette a 376 aranykorona jövedelemmel azért, hogy Harmat István is részesülte jön a középparaszfcnak járó ked­búzát, 200 kiló csöves tengerit a padláson, 80 kiló bicéin amagot és 2S0 kiló másodbúzáí, amely még 1948 évben termett, a disznóólban 400 kiló morzsolt csutkát találtak, amelyen 50 százalék szem voltf. Kiderült az is, hogy feles búza A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA • DOMBIRATOS? K6ZSEQI TANÁCSI Megyénkbe» midden község verseny ben » áll, hogy a kukorl- eabejíyüjtísi héten teljesítse eldteánysitiU. Nálatok nem ládáit meg a verseny, pedig ti sem teljesítettétek még az előirífiy/aiat, ,| Keljetek ti is versenyre a megye többi községével együtt, hogy ezen a téren is becsülettel megállják a helyünkét! BÉKÉSCSABAI BAUNEVAU Pártunk és kormányunk szcnmegtskarítisra vonatkozó felhívása nektek is szól. Miért nem kapcsolódtok ti is a bá­nyászok színesatájáfca'.' Vegyetek példát a Ruhagyár kazán­házi dolgozóitól, akik -naponta lőtt kilogram szenet takaríta­nak meg! ÜZEMEINK SZTAHANOVISTÁI, feLMUVKÁSAI! MtuikaniódsKerátadásfeau vegyetek példát Sitz György elv- társtól, a békéscsabai Magasépítési NV szlshánovíslti kőműve­sétől, aki egymaga 183 építőipari dolgozónak adta át'a szov­jet sztaliánevistáktól tanúit mtuitamó<fcz?rétl A helyes takarmányozásról mégis nagyobb eredményt érhr­Sokat változott két év alatt Sze­gedi Mihály élete. Ennyi idő telt él azóta, ahogy örökre búcsút mon­dott az egyéni gazdálkodás minden gondjának, a hajnaltól estig tartó megfeszített robotnak. Mert a hét és félhold csak ezt jelentette. Negyvenötben, mikor »nyugdíjba rakta: a kubikos talicskát, úgy érezte, hogy most már mindent megkapott az élettől, amire vá­gyott. A maga ura lett. Az tsMr <V4íéiaöők megmutatták lieki, Tt’c»§:y^fi*7 könnyű élet ez sem. Az asszonnyal, a nagyobb gye­rekekkel éjt nappallá téve dolgoztak, mégis alig-alig jutottak előre. A hét hold nem termett© meg a vég­zett munka ellenértékét. A nagy csatódnak csak úgy lett elég a fejadag, mag csak úgy tudták tel­jesíteni az állammal szemben a kö­telességüket, hogy az ember elment a géphez a három nagy fiúval. Közben meg is fogyott a családban a munkáskéz. Az égjük fiú — a dolgozók iskolájában tanult — be­került a községházára. Három mag katona lett. Fegyverről a kezük­ben őrködnek az apjuk békés mun­kája felett. 1948 nyarán kezdtek először beszélni a körösla lányi határban is a közös­ről. Szegedi Mihály el-eljároga- tott ezekre a gyűlésekre. — »Alapító tagja lettem a cso­portnak. Ezen a? őszön már a cso­port földjével egybeszántja a trak­tor a mi hót holdunkat is:< — írta alhadnagy fiának Szegedi Mihály az egyik ilyen gyűlés után. Az őszre tél jött, majd bekö­szöntött a tavasz. Az egész határ­ban nem volt párja a csoport bok­rosodé búzájának. Az első őszön szép összeget számoltak el Szegedi Mihálynak. Négyen dolgoztak a csoportban: 12.000 forintot kerestek ■■ssze en. Úgy indultak a következő ívnek: ez még- jobb lesz. Bs nem ■Halódtak. Egyre többen jöttek a csoportba <*egedi Mihály, ha kiment a fői­tekre, egész a gyomai határig a. sajátján járt. A régi kulákföldok- ről a csoport búzája, árpája, ku­koricája mosolygott rá vissza. Elértek a második év végéra. Szegedi Mihály ebben nz évben is megfogta a dolog végét. Ö maga 214 munkaegységét gyűjtött. Hár­man dolgoztak ebben az évben a családból. Az évvégi zárszámadásnál 14.000 forint jutott a Szeged L-caa- iádra. Az asszony könnj-es boldog­ságai nézegette a pénzt. Tervez­getett: "mi mindent vesz belőle. A bácsalmási dolgozó parasztok még az ősz folyamán, azzal a ké­réssel fordultak a SzÖYOSz orszá­gos központjához: tegyék lehetővé, hogy a szólőtemelők is csopotot alakítsanak. A Párt meghallgatta a kérésüket s ma már Bácsalmá­son a57 dolgozó paraszt tartozik a szőlőtermelők csoportjához. Megyénk dolgozó parasztjai is felfigyeltek a bácsalmásiak kezde­ményezésére. Sokat beszélgettek Köröst a rcsán is bent, a szövetke­zetben Pallosba Pál, meg a társai arról, hogy jó volna náluk is megalakítani a csoportot. — Tavaly is alig jutottunk per- metezőszevhez, felvásárolták a ku­li kok a meszel, meg a kékkövet — magyarázta Gál Sándor a töb­bieknek. Meg nem jutottunk a szaporításhoz való oltványokhoz, sem, azt is a kólátok kaparintot­ták meg maguknak. Ez igy- volt, bogy a kulákok a szőlőtermelésnél is kizsákmányol­ták, kisemmizlék a dolgozó pa­rasztokat, érezte azt a saját bő­rén Palieska Pál, Aknai János, meg a többiek is. Sokáig gondolkoztak rajta, liogy is működne a csoport Ezt Jámbor Imre elvtárs, a szö­vetkezet ügyvezetője magyarázta el nekik: & jsa!l Roverekkel etette a kulák a jószág jail. Do ez még nem m hi­tien. Harmat István kulák föld­jén, 54 szögölön felszedetten bur­gonyát találtak. Az is kiderült^ hogy a kulák vésztői lakására há­rom kocsi szénát és 10 mázsa; csöves kukoricát szállított, amelyet feketén akart eladni. Ezért nem tudta Harmat István, az ál-középparaszt teljesíteni fan karmánygabonabeadását, étert agi­tált ő olyan rendületlenül a ter­mény-beadás ellen, R. Balogh János, a nép küldötte leleplezte Harmat István kulákot és első dolga volt, hogy még az- pap a népnevelőkön keresztül hírül adja az egész, községnek, hogy kik a nép ellenségei. Es a népnevelők vitték! a hirt, a tanács győzelmét, amely ismét leleplezte az ellen­séget. A község dolgozói sokat tanul­tok ebből a példából. Látják már, hogy kik elten harcolnak, ha eleget tesznek a t a k s r m dny gabona begy ü j - lésnek. Ezért indult el Korok Pál. Forgó József, Varga. Imre, Bt Szabó Mihály is felesleg gabonájá­val a szövetkezetbe. R. J. A fejadag, meg a jószágnak való már fent volt-a padláson. A pénz­ből meg új cipő, új ruha. került a ha,t kis iskolásnak^ meg a na­gyoknak is. Szegedi Mihály megelégedett, boldog tagja % körösi ad ányi »Zal­ka Máté;: csoportnak. Két év alatt új emberré lett. Most már a gond is messze elkerüli a házukat, —• az is tudja, ahol juldolgozó csoport- tagok,. jakngk,,ptt .nincs Iye, t A csoportba való belépés en­tentes. Es mindenki egyénileg folytatja a gazdálkodást a saját földjén, de úgy szervezzük meg a uhui kát, hogy segítünk egymás­nak, igy mindenki idején el\é- igezheíi a permetezést, meg a többi munkát is. A védőszereket, a sza­porító oltványokat, a kötözőszere­ket, azt a csoport közösen szerzi be a földmüvesszövctkezelen ke­resztül. De nemcsak a beszerzésnél, a/, eladásnál is segíti a szövetkezel, a csoportot. A bort közösen ad­ják el. Alaposan megfontolták. Palieska Pálék-Jámbor elvtárs sza­vait. .S mikor felismerték, hogy mennyivel könnyebb lesz igy a munka, felkeresték sorra a többi szőlőtermelő kisparasztokát, meg­magyarázták nekik, miért jobb a csoport. December 6-án kilencvennégyen gyűltek össze a szövetkezetben, hogy megalakítsák a szőlőterme­lők csoportját. Huszonöt kai, hold és 81 o négy szögöl, földön. A felvilágosító munkát azóta sem hagyják abba. hét hét alatt megduplázódott a csoport föld­je. Ötvenegy kát. hold földjük vau már. Egyre többen ismerik fel a szőlőtermelők között is a közös gazdálkodás előnyeit. Száztizenegy körösfarcsai sző­lőtermelő kisparaszt nyugodtan néz a jövő elé. Tudják: az uj gazdasági év nagyobb jövedelmet biztosit számukra az eddiginél. r- förgeteg né — A minisztertanács állattenyész­tésről szóló határozata új fel­adatok elé állítja az állami gaz­daságok, lermelöcsoportok állat­tenyésztő csoportjait. Az állat­tenyésztés eredménye a tenyész­tői munka melleit döntően függ attól is, hogyan használjuk fel, hogyan értékesítjük a rendelke­zésre áltó lakarmáuykészkTet. Ezért a takarmányéi látás vona­lán a szükséges takarmányok ter­mesztése mellett fokozottabb gon­dot kell fordítani a takarmányok előkészítésén: is, ezáltal komoly megtakarításokat érhetünk él. A jó takarmányelőkészítéssel meg- künnyítjük a jószágoknál az emésztés folyamatát is, s fel­használhatunk ottan növényeket, vagy magvakat^ melyek előkészí­tés nélkül nem használhatók tel. A rendelkezésünkre álló lakar- mánykészletet úgy kell összevá­logatni, hogy az állatok a leg­kisebb takarmány felhasználás mellett megkapják azokat a táp­anyagokat, melyek az életfenn­tartáshoz és a termeléshez szük­ségesek. Tudományos kísérletek igazolják például azt, hogy ha a választási malacoknak a szük­séges tápanyagot árpa olajpo­gácsa adagolásával biztosítjuk, íizok súlya gyarapodik, de az eredmény mégsem lesz kielégítő. Ezzel szemben ha csökkentjük a szeiuestakanuány és az olajpo­gácsa-adagot, illetve halliszttelj elégítjük ki, azt tapasztalhatjuk, hogy az áltatok súlygyarapodá­sa sokkal nagyobb mértékben nő. Az ilyen takarmányozásnál csökken a takarmánymennyiség, tünk el a súlygyarapodásban. A takarnia n y me nny iség m egtak a rí­tusával. csökkentjük a termelési költségét is. Nagy gondot kell fordítani, kü­lönösen azoknak a takarmányok­éit az előkészítésére, melyek száraz, kemény, vagy rostos vol­tuknál fogva (széna, tuluirmány- szalma) nehezebben cmésztlüj* tők, nagyobb rágást igényelnek, Ezeket a lakarmáuyféleségoket szecskáaással kelt a takarmányo­zásra előkészíteni. Szarvasmar­hák részére a takarmány szalmái 4—5 centiméter, a lovak és ju­hok részére 2—3 centiméter bosz- szúságúra kell aprítani. Szíve­sebben fogyasztják a jószágok az ilyen szecskázott szalmát, ha sós vízben megáztatjuk, mert így nemcsak megpuhul, hanem íz- tettísebbé is válik. A szecskaféléket korpával, da­rával, aprított répával, vagy er­jesztett takarmányokkal (siló) keverve javíthatjuk. A répa féléket nyersen, szeletel­ve etessük, a burgonyái, vagy csicsókát főzzük, vagy pároljuk, A nyers répaszeletet pelyvával, lőrékkel, vagy szecskázott kuko­ricaszárral. együtt etessük. Aszc- meslakarmányokáf, az olajpogá­csaféléket. darálva adjuk a jószú- gokaak. A helyes lakariuáayelőkészítés- sel az állatok számára olyan ta­karmányéi látást biztosíthatunk, melyek a takarinányíernmiés fo­kozása melleit biztosítják a za­vartalan takarmány ellátást. HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetések felvéteíe Békéscsabán minden nap 1 óráig Szovjet tapasztalatok felhasználásával az állattenyésztés fejlesztésének sikeréért A Ctitlki-Seokolozo szolhoz nagy sikereket éri el az enyész­tél terén. A tzoehozbxn sikerrel mentük fel a fajtiszta nöreudékkoir- hdkat■ Abbén ez esztendőben 150 borjúval szaporodott az áUuióllo- mány. A. ssovhozban messzemenőé)/ alkalmazzék a védőoltásokat, az istállókat és az udvarokul példás remiben tavi pák és gyeik* au. * jfsrtől- lenHiJc. A. szarhoz állatorvosa, M, /. lombard védőoltási ad. a* egyik borjúnak. A köröstarcstti szőlőtermelők tudják: n közös^azdálkodtis nekik is nagyol»!» jövedelmet biztosít

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom