Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-15 / 291. szám

Foíypsk az eíőkt*«'íi felek Békés megyében a téli kultúrverseuyre Tszcs-vezetőségek újraválasztása elé Tótkomlóson szaporodik a nép raktárában a kukorica Dolgozó parasztságunk ©gyre na­gyobb tömegű ismeri fel a közös gazdálkodás előnyeit. Ha , vissza­tekintünk az elmúlt évre, meg­állapít hatjuk, hogy termelőcBo- portjaink hatalmas fejlődésen men­tek keresztül. A csoporton belül egyre jobban kikristályosodik az a törvény, az alapszabály, amely meghatározza a termelőcsoportok- ban dolgozók egymáshoz való vi­szonyát. Azok a csoportok, ahol valóban megvan a csoporton be­lüli demokrácia, ahol a csoDort munkáját rendszeresen megbeszélik a taggyűléseken, ott a csoport­tagok magokénak érzik a termelő­szövetkezetet. Megértették azt, hogy a csoporton belül mindenki­nek kötelessége a közös vagyon megvédése, erősítése. Ezekben a csoportokban jól szervezték meg sí munkát, mindenki tehetsége sze­rint vesz részt henna és végzett j munkája után részesül a javakból, . Mindezek biztosíthatják csak, hogy a csoport fejlődjön, erősöd­jön. Hu megnézzük az elmúlt gaz­dasági évben elvégzett munkát, meg kell állapi tani, hogy eredmé­nyeink mellett vannak komoly hiányosságok is ezen a télen. Első­sorban meg kell állapítanunk, hogy maga a megyei mezőgazdasági o'-zlúly sem lett minden ellen eleget köt Ességének, bár a. lehe­tőség meg volt rá, hogy javít ált munká'ukat, hiszen m nJolkozcsükxJ é'lt a Szovjetunió kolhozparaszisá- gának tapasztalata. Hiba volt. a megyei inezőgaz- <1 taági osztály munkájában, hogy \ fontos tennivalókat, például a szcs intézőbizottságok megejősi- tését kampányszerűen kezelték. Arrót, hogy az intézőbizottságok „ tagjai hogyan javíthatják meg. a munkájukat, csupán csak beszéltek. Hiba volt az is, hogy például a fejlesztési kampányban megelé­gedtek az éléit . eredményekkel, nem igyekeztek tovább fejleszteni azokat. Ezek mellett még az, is jellemezt© az osztály munkáját, hogy egy-egy kampány beindítása­kor magfeledkeztek a soronlévő többi feladatokról, nem mozgósí­tották a tagok alt, a feladatok rend­szeres végrehajtására. Keni foglal­koztok eleget a járási mezőgazda­sági osztályok munkájával sera. Sok esetben csupán körlevelekkel, rendeletekkel igyekeztek irányítani őket. Ami természetesen oda ve­zetett, hogy nem egy esetbon nőm értették meg pontosan a feladato­kat, nem is tudták végrehajtani azokat. Járási mezőgazda-ági osztályaink munkájában is vannak hiányossá­gok. Megtörtént nőni egy eset- bon. hogy a járási osztályok dol­gozói meglátták a hibákat egyes toimelő csoport jai nk lián, azonban nem figyeltek föl iá azonnal, nem igyekeztek a termelőcsoport dol­gozóit, vágy vezetőségi tagjait tél világosítani a helyes munkáról l'élda orrú, hogy a szeghalmi lá­tási osztály egyik dolgozója, 15a- nadics elvtárs, a szeghalmi «Ady» tói meló csoportban fellépő hibákat észrevette idejében, azonban azon a véleményen .volt, hogy el kelj «simítom» az egészet, nem kell j lenjűnía; a bslyteton dolgokat. Eá azt eredményezte, hegy például a c-oport jidiállpmúnya a eyuersz munka eiedményekiyit uiegriiliysiir dött, ami jelentős kárt jelent a csoportnak. Ezekből a hibákból következik tíz, hogy terinelőszüvet kőzeteink­ben, termelöcsoportjainkbau sem ment hiba nélkül a munka. Egyes helyeken megmutatkozik az. hogy a csoportok nem az elkészített üzem- terv szerint, hanem tírvszerűllcnul dolgoztak, nem tartották lie a tszcs alapszabályait sem. Példának hozhatjuk fel a kétegyházi «Tö­rekvés» tszcs-t, ahol az alapsza­bály figyelembe vétele nélkül el­osztották a termelvényeiket egy­más között, a jövedelmet után a munkaegység szerint osztották fel. Nőm gondoskodtak az állatállo­mány takarmányának biztosításá­ról sem. Nem tartották lie az alapszabály pontjait a kisdombegyházi «Tán­csics» tszcs-ben sem, almi ugyan­csak a tervszerütlenség jellemezte a csoport munkáját. De ezeken kívül jónéhány csuportól: sorolhat­nánk még fel, ahol szinte na­ponta mégse riették a csoporton belüli demokráciát, az intéző bi­zottság tagjai a tagság bevonása nélkül határoztak a legfontosabb dolgokban is. Ezék a hibák termé- szeteseu odavezettek, hogy a tor- melőcsoportok dolgozói nem érez­ték sajátjuknak a csoportot, a kli­lák és a“klerikális reakció tier folyása alá kerültek. . Hogy iniude/eket a hibákat ki­küszöbölhessük, az első feladat az, hogy megerősítsük termelőszövet­kezeteink és termelőcsoport jaink in­tézőbizottságait. Dei ember 13-e és január 31-e közt termelőszövetke­zeteink és termelőcsoportjSitik in- ' t ózőbizott ság ait újra választ j a k. A választásokon el kell érni, hogy a termelőszövetkezetek élére, a.-, intézőbizottságokba, vagy igazgató­ságokba azok a croporttagok kerül­jenek, akik az elmúlt év folyamán eredményes munkájukkal bebizo­nyították, hogy olyan tagjai a cso­portnak, illetve a szövetkezetnek, akiknek szívügyük a fejlődés, akik képe-ek an a, hogy valói a tudják váltani a termelőszövetkezet célki­tűzéseit. a szövetkezeti demokrá­cia elvét szemeiéit; tartva, a bí­rálat és öubíiá'at széleskörű kifej­lesztésével öntudatos szövetkezeti fegyelmet biztosítsanak. Olyan dol­gozókat kell ac intézőbizottságba leválását ani, akik politikai végfeltsi- gük, szakmai tudásuk, valamint a munkához való viszonyuk következ­tében tekintéllyel bírnak, mind a csoptyrt lagsúca, mind az egyé­nileg dolgozó parasztok közölt. A vezetőség újraválasztása termé­szet csen nem azt jelenti, hogy az intézőbizottság minden egyes tagját le kell váltani. Azok az intézőbi- zotNági tagok és cjoportclnükök, akik jó munkál; végeztek, akiknek eredményes munkája nyomán erősö­dött, fejlődött a csoport, újra be­kerülnek a vezető.-égle. A vezető­ségek újraválá's'ztásánárbe'kéri tar­tani az alapszabályokat, l'eltétleniil kell, hogy érvényesüljön a válasz­tásoknál a legnagyobb 'mértékben a csoporton helüli demokrácia. ^ Komoly feladat vár termolöcso- póríjuink ,és szövetkezeteink párt- őáflprvezeteii© is a vezetőcégek újra- választásánál. Jó iiépnévblőmüu- Jcáwtl el kell érni, hogy mind m tszcs-tag megért-e az újraválasztás -jelentőségét és éljen jogaival. növekszik n kéketáhor ereje folyik a verseny a begyűjtési hét sikeréért Hatalmas lendülettel . Nekünk béke kell! Ali békéi aka­runk! Száz- és százmillió dolgozó ajkáról hangzottak a szavak. Üzúz­ás százmillió dolgozó vágya a béke. Egyetlen dolgozó sem gondolhat nyugodtan jövőjére béke nélkül. Ezt a hatalmas béke vágyai, a béké­ért erős kiállást fejezte ki a var­sói Békevilágtongresszns. ahová Tru manók igájába hajtott, meg­gyötört amerikai munkások, a Alav- slialt-tervtőt sínylődő francia dol­gozók, az imperialisták véieskezű bérento, Tito rab igájában szenvedő dolgozók is elküldték üzenetüket. Harcos békeakaratát fejezte ki a magyar népi is Varsóban, aztán a megyénkben megrendezett Lékc- nagygyűlcseken is kifejezték me­gyénk dolgozói: szabad, boldog életükért, a békéért készek harcolni. Ezért indult megyénk dolgozó pa­rasztsága a takarirátiygaboua- begyüjtés teljesítésével is harc­ba és azért fogadta cl olyan lelkesen megyénk valamennyi dolgozó parasztja az egyhetes kukoricabígyiijtési versenyt. Elfogadta Tótkomlós is. de nem­csak, hogy elfogadta, hanem ha­talmát Teiidiil-I tel fogott hozzá ón­nak teljed tűséhez. Tótkomlós dol­gozó parasztjai' sem felejtették el Hz.l a megaláztatást. amiben része­sültek az úri Alngvarorszúgon. ami­kor saját szlovák anyanyelvűket sem beszélhették. amikor büntet­lenül rúghatta mindenki az idegen uernzíti-égieljyl. A béke szeretet«, az ellenség iránti gyűlölet fűti a tótkom- lósi dolgozó parasztokat, anii­kor versenyre kelve egymás­sal, a kötelező kukorica be­adásukat A és B jegyre 103 százalékra teljesítették. Most pedig a begyűjtési hét sikeré­ért szálltak síkra. A I>ékéért folytatott harcban nincs hátúi-. — mondják a tótkomlós!ok. Ezt a kijelentésüket tettekkel bi­zonyítják be. Alig két napja, hogy a tanács felhívást intézett a dolgozó parasztokhoz, hogy vegye­nek részt 1 '3-től 19-ig tartó knko- ricabegyüj tóid verseny mozgalom­ban. Tótkomlós dolgozó parasztjai elsőnek fogadták el a versenyfel­hívást. Tóth elv társ, Pártunk titká­ra még 12-én értekezletet hívott össze, ahol elmondotta: »Közsé­günkből négy vagon morzsolt ku­koricára van szüksége államunk­nak, kövessünk el mindent, hogy ezt teljesíthessük is. Szembe kell szállni az. a! a hanggal, liogy Koui- lóson nem termett kukorica, mi ■sem bizonyítja jobt au ennek ellenkezőjét, mint az hogy dol­gozó paiasztsägunk eleget tett ku­koricabeadási kötelezettségének.« Aztán határozatot hoztak, mely szfrint népnevelőkéről©! okié fel­osztották az egész községet, 8—10 utca jut három népnevelőnek. A népnevelőmunkába bevonták » leg­jobban teljesítő dolgozó parasztos kát, akik már sokszorosan bebizo­nyították, hogy a békéért semmi áldozat sem sok. A béke szeretete fűtötte Ri- bovszki Mihálynét is, aki 12- én a községben elsőnek sietett egy zsák morzsolt kukoricával a nép magtárához, majd nép­nevelőmunkára jelentkezett és az első napon még két mázsa morzsolt kukoricával szaporí­totta a község eredményét. Megmozdult Tótkomlós ifja, öregje. a dolgozók a kommunisták­kal, a tanácstagokkal az élen harcba indultak, hogy Komlóson minden dolgozó paraszt kivegye részét a kukoricnbegyüjtési ver­senyből. Ali győzte volna meg job­ban Doinanovs/.ki Hál 11 holdas közópparasztot is, Gogh Gábor 15 hobbin közép parasztot, mint a b«3co szeretet©, — UK* százalékon felül tettek eleget kukorica beadási kö- telezettségüknek. Hrivnák Mátyás sem habozott egy percig sem, kötelező telje­sítésén felül 53 kiló morzsolt kukoricát adott a begyűjtési versenyhét sikerére. Buda Pál pedig 49 kiló morzsolt kuko­ricát adott be. De teliéin© sorolni Tótkomlós harcos dolgozó parasztjait, akik nem állunk mag az első nap jó i'oadmenyénél, liánéin mennek ut- oáról-utcára, házról-htízra és sza- porod ik a nép magtárában a kuko- rica -— növekedik a békotábo* ereje. • 'Tótkomlós a knkoricabogyujtési heten is a győzelmet tűzte maga elé és hogy győzni fog, biztosítja a pártszervezet jó munkája, amely lépésről-lépésr© viszi előre a köz­ség dolgozó parasztjait a bizton győzelem felé. A komlód dolgozó parasztok minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hegy 19-n© a négy' vagon morzsolt kukorica' be­kerül jön a nép magtárába. A kukoricabegyüjtési hét versenyében továbbra is a sarkadi járás balad az élen A kukorIcai >egy ii j tért hét verse­nyében továbbra :i.s a sarkadi járás tartja az első helyet a járások közötti versenyben. Egy nap alatt két százalékkal emelte teljesít mo­nyét. A járás jó ercsimét!/lót Kőrcs- ■nof/i/h'trsón;/. 7 rciány. I jsz i- loiita nil,4 módjára húzza risz- sz.i. Etekbe» a községekben, mintha álomra hajtották rolna fejűidet az emberek, mintha nőm is vettek volna arról tudomást, hogy egri© eröteljeteb- len kell harcolni a békéért. A gyulai járás 1.5 szása'ékkal növelte kukorica! együjlésénok ered­ményét. Eblisii a járásban Szabad- kígyós (ölti l>> a ríJ< szerepét. ahol még meg sem indult a 1 ©gyűjtési hét ver.-eny©. A legnagyobb hiba Szabadkígyóson abban rejlik, hogy maga a púi tszervezel titkára, Ve- lés'TTyfila, a begyűjtési hét indu­Az új vezetőségekre' vár az a feladat, hogy a tavalyinál sokkal jobban szervezzék meg . á munká­kat az t i zenitéi1 v betartásával. A iniiijsztertánács ' növény termeléssel és áUa(tenyé-ztéfi-;,4 kapcsolatban hozott liatúrozáfúnak: szemclötl tar­tásával fal kell bántaniuk a tgnr.ó- lőcseport üzemtervét brigádodra,, munkacsapatokra. egyénekre. A tel lásakor az egyik értekezleten arról ■beszólt, hogy »maga-:; a községre kivetett előirányzat. Ami a t je­lenti . hogy Vei os Gyula az cllen­ség hangját aita tovább ) ú'i így nem véletlen, ha; ;;y 8/al ailkígyóö tett a seieghajt:» a gyulai j íírásban. A mez'íkorácsházi járás csiga mód járt halad a begyűjtési hét - versenyében: 1.2 százalékkal növelte teljedlmé- uyél. Különösképpen faj úsztatható a kiiHogús Alugv ardombegyházún, Dombiratoson. Kisdombegyhúzán é- N agy I aínliegyesen. A1 agy arcfon) b- egyházán például Must István páit- titkúr elvtárs »elfelejtett« elmenni a. bugyiijtért hét ver-jnvének bc- iuditó gyűlésére. I a! twennyi járás népnevelői példái vehetitek a ézefjhi Imi já­rás népnevei Írtől, okik egymás­sal versenyben végzik munká­jukat « kvltori4 íilegyüjicsihét sikeréért. folyamán meg kell tanulnia a cso­port minden egyes tagjának a mun- kart-y-éggel va’ó számolást is, mely­nek ,megértése' egyik alaptól tétele annak, hogy kiküszöböljük az egyeulösdit. Tormelőszövct kereti csoportjaink eddigi eiedményeikot tovább fej­leszthetik a Szovjetunió kolhozai­nak példáján, ha az új vezelőségek­Eéhlául KöiösladáuyI au ik'.oiiibec 13-án, szerdán déluluu 213 népne­velő végzet! felvilágosító munkát, győzte meg a dolgozó parasztokat a begyűjtési hét sikerének fontos­ságáról.. Hasonlóképp en végzik mim! aja­kul a nép,nevelők az orosházi já­rásban is. Ennek eredménye, hogy Baitónyán 11 ihl.ozó paraszt 31 -mázsa, ál kilogram morzsolt kukari-át vitt be kötelező tel­jesít menyén felül a nép mag­tárába. Key népnevelő átlagu-aa Utti Ki lő— gramot gy iij tölt. Egy hét nem hosszú idő. de ah­hoz elegendő, hogy minden Je'siile- tes, hazáját szoiotö dolgozó paraszt tiebizonyíts i a békéért való harci készségét, bebizonyítsa méginkáhb, hogy nemcsak kívánja a békét, liánom minden erejével harcol is érte! lie a csoportok élenjárói kerülnek lie. Éppen ezért megyénk minden egyes toriiiolöszüvel kezdi, .illetve termelői söpört tagja szív ügyének kell, hogy tokintse a vezetö-égek új ravú'a ztá-anak v cgiehajlását. Zlaczky kávém. Ml \’1S. mcrőga/il i-á;ű osztály, s/.öv. íöclüadfí.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom