Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-02 / 280. szám

2 VIHARSAROK NßPB 150 érrel ezelőtt született Vörösmarty Mihály 1800 december 1. Szürke nap, mint a többi: így könyvelte el az uralkodó rendszer. A jobbágy sors­iján sínylődő dolgozók sem láttak semmi újat, semmi jót ezen a na­pon. Tovább sújtotta vonagló testü­ket a tőle, de az uradalmi ispán há­zikójában, Pusztanyéken, „ mégis nagy esemény történt, egy gyer­mek született, k-öltő, aki a magyar nép jobb sorsáért kelt síkra. Vörösmarty Mihály sok nehézsé­gen, kemény küzdebne.n ment ke­resztül. Költői pályája a Perezel családnál való ■nevelösködés után kezdett valóban egészen széles táv­latokat felölelni. Az 1820-as években az elnyomot­tak mindinkább szembehelyezked­tek az elnyomókkal. A felvilágosult írók a francia forradalom eszméit hirdették: és a nép várta, hogy urai könnyít sernek terhein. Európa reakciós uralkodói azonban továbbra is rabságban akarták tartani a dol­gozókat és gyalázatos uralmuk biz­tosítására létrehozták a ~Szent Szö­vetséget'. A feudális tűk résen vol­tak és a polgári rend harca so­káig eredménytelen volt. Vö rös- xo/irty, aki az egyszerű népből származott, a nép jogait igyeke­zett győzelemre vinni. Megterem­tette, a drámai küllő nyelvét, el­mélyítette a Urai költészetet és a •magyar románt Halt a hősi -múlt éih- rázolásával irodalmunk egyik leg­szebb korszakává tette. Ma a »Szent Szövetség", politi­kai szerepét «3 amerikai agresz- szorolc által vezetett imperialista blokk tölti be. Most ismét nagy történelmi napokat élünk. A hur- zsoá rend és a dolgozó nép között ismét feszült a helyzet.-De-a ma­gyar dolgbzók mir szaljadok. Lesz még egyszer ünnep a világom hirdette Vörösmarty — a magyar dolgozók már elérték a maguk ün­nepét, de szolidaritást vállalnak a világ összes elnyomottjaival és a béketábor hatalmas egységében, Sztálin és Rákosi elrtírs, a Párt vezetésével tovább hurcolnak a bé­kéért. Ma nem győzhetnek a reakciós eiőlc, most a világ összes haladó dolgozói fognak össze, ebből a f,arc­ból estik ti nemzetközi munkás­osztály kerülhet ki győztesen. — Ezt hirdetné Vörösmarty Mihály, ha élne. De a magyar dolgozók hallják a ha'ott költő üzenetéi is és költészete szépségéből és erejéből lelkesülve még jobban, még kemé­nyebben küzdenek a boldogulásért. KOZÁK VE ROM KA, Bucsa. Piton javítói 30*40 kilőnie tőrre folynak a karcok A nyugati hírügynökségek hadi­tudósítói szerint csütörtökön heves harcok lángoltak fel Phenjantól 30—áo kilométernyire északi és északkeleti irányban. A koreai néphadsereg csapatai­nak, miután a Csong-Cson folyó- nál felszámolták az amerikai frontszaka>zt, sikerült egyesülniük több nagyobb p art i z ón kötelékkel. Az északi arevonal középső szaka­szán meggyengült agresszió* csa­patok kénytelenek voltak a L'song- Csoa mentén vonuló állásaikat fel­adni. A Phenjantól északra mint­egy 36 kilométernyire északkeleti irányban partizánegységek támad­ták meg az amerikai és Li Szin- Man menctoszlojaokkt, amelyek le­írhatatlan zűrzavarban özönlenek hátrafelé a délnek vezető útvona­lakon. A visszavonuló csapatok sú­lyos veszteségeket szenvedtek. A 8. amerikai hadsereg főhadi­szállásán kételkednek, a^nak lehe­tőségében, hogy Phenjan előtt ösz- szefüggő USA-védclmi vona’ai tud­nának létesiteni. A koreai népi hadsereg főparancsnokságának november 30-i liadijefentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének tói ('fókuszén) északra a nép'* hadsereg csapatai sikeresen visz­főparancsnoksága j “lenti nwvsm- szarért ?k az ellenség műiden fi­ber 30-án, hagy a népi hadse­reg csapatai tevékeny hadműve­leteket folytatlak az. amerikai és délkoreai esapatok eilen. Áuzsutói (Inzsiu) és Tokeson­madását és 20—30 kilóméi-.rrel visszavetették őket. A többi froatsz-ikasziin a har- eok az eddigi vonalukon foly­nak. \ vietnámi néphadsereg győzelmei következtében veszélyben forognak a Vörös-folyó torkolatában lévő francia állások nagyszerű munkásosztályunk pél­damutatóan teljesíti kötelességét szabad hazája, a izéké szent ügye érdekeljen. Kimondotta, hogy nehézipa­runk az 111)1. évben új nagy si­kereknek néz elébe. A nehéz­ipar termelési értéke az Í95Ő. évi várható termeléshez képest 28.8 százalékkal ■ emelkedik, A továbbiakban szénbányásza­tunk fejlesztéséről - beszélt, majd az építőiparról szólva elmondot­ta. hogy annak termelése az 1919. évinek kél és félszerese. Igen nagy eredmény - mon­dotta —.ihogy az építőipar idény jellegét megszüntettük. Ennek bizonyítéka, Jiogv épí­tőiparunk meg a téli hóna­pokban is mutikaeröhlány- uyat küzd. Az - 1950. évben ót) ezerrel több épíiőimmkást foglalkoztattunk, mint 1919-ben. Idői ben a imm- kástétszániot egyluirmaddal kell növelni. Megemlékezett arról, hogy épí­tőiparunk fejlődése annak kö­szönhető-, bogy a Szovjetunió rendelkezésiinkrd bocsátotta élen­járó építöimmk-unód szereit. A kővetkezőkben beszámolt Dóin István közlekedésünk -fejlő- «léséről, ahol szintén a Szovjet- óri'íó támogatása révén sikerült, komoly eredményeket elérni. Kö­zölte, hogy az öts/ázliilom { rés-mozga­lom eddig lius/onhatini'lió forintos megtakarítást ered­ményezett. A könnyűipar fejlődéséről szól­va, elmondotta, hogy a gyáripar ezen a területen is teljes egé­szében n dolgozó nép- kezébe ment át. A további feladatok si­keres megoldása azt kívánja, hogy tovább fejlesszék a munka- verseny éij formáját, az anyag- lakaivkosságért folyó versenyt. Ezután külkereskedelmünk ada­tait ismertette, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. Rámu­tatott, hogy az állatállomány és n l legtöbb növényféleség termé­sének növekedésével együtt gyor­san emelkedik a falu jóléte is. Dolgozó parasztságunk nap- rid-nnpra emelkedő jólétén keresztül is lemérhető, mii jelent a falu népe számára « inunkásoszláiy s. gítsége. a Magyar Dolgozók Pártjá­nak vezetése <— mondottá. A hála hangján emlékezett itneg a Szovjetúnió felbecsülhe­tetlen, érlék ű támogatósáról', mellyel ebben az évben újra 200 dolgozó parasztnak tette tehe­tővé, hogy személyes tapaszta­lai;! ik alapján győződjenek meg a közös gazdálkodás előnyeiről s hogy Kárpái-Likrajnából kol- lúizparaszlkiikiöiíség jöhetett hózzánk taj>aszlalnlátadásra. A továbbiakban állami gazda­gjuk eredményeiről és hiányos­ságairól szólt, majd kiemelte, hogy -lényeges fejlődés, lapaszlal- biító az egyénileg dolgozó pa­rasztok munkájában és gondol­kodásában is. Az itt tapasztál­ból.) hiányosságok közül megem­lítette, hogy az állammal kötötl termelési szerződéseknek nem mindeiniU lellek hiánytalanul -eléget. Hangsúlyozta, hogy az X.951. évi költségvetés hatalmas ősz- szegekkel biztosítja mezőgazda­ságunk fejlesztését, mind az áh hfttenyésztés, mind a növényter­mesztés és erdőgazdaság terüle­tén. Belkereskedelmünkről megálla­pította, hogy az állami és szövet­kezeti kereskedelem az ip.üo. év­iién az ftssz kiskereskedelmi forga­lom több mint ötven százalékát bonyolította le. Ezután így foK tafia: Közegész­ségügyünk 'színvonalának emelke­dése is mutálja népünk életszínvo­nalának emelkedését, országunk fejlődését. Csecsemőhalandóságunk a háború előtti 13.t százalékról p.t) százalékra csökkent, a tbc ha­lálozások száma 1/1.2 százalékról 9.9 százalékra. A továbbiakban köznevelésünk és népneve é ünk fej:üdéiéről be­szélt, majd a helyi tanáéi okról emlékezett meg. Helyi tanácsaink fontos fel- ana|a az állami fegyelem, a népi £ gyeiéin megszilárdí­tása- — mondotta — ezen a téren mutatkozik még hiá­nyosság, uvmtörőőömség, a közösségi tulajdon i -bresü- lése. a tervek be nem tartá­sa. a költségvetés 'áthágása, felsőbb szervek határozatai­nak végre nem hajtása, az állammal szembeni köteles­ségek laza kezelése, Uh. Tanácstagjaink egyik legfon­tosabb kötelessége, hogy ezen a,fe-> rületen is segítsenek kormányza­tunknak. Legyenek szigorú őrzői az. állami népi fegyelemnek, s ezen keresztül-híven lássák el hivatásu­kat, népünk érdekeinek kéjni-éle­tét. A következőkben felhívta a fi­gyelmet annak jelentőségére, hogy dolgozó népünk biztonsága, békés építő munkája felett megerősödött jdiamiédehni hatóságunk és határ- védelmünk őrködik. Népi demo­kratikus- rendszerünk megerősödé­sével kapcsolatban szólott a kato­likus püspöki karral való megálla­podástól, mely érzékeny csapás volt a .külső és belső ellenségre egyaránt és hozzájárult népünk egységének kiszélesítéséhez. Dobi István ezután ártól be­széli, hogy kj.üo. évben a nemzet­közi helyzet élésedéit, megnőtt a háború veszélye. A ml politikánk legfőbb cél- kit iS/ése a Ivéke megvédése — folytatta —. ezért fűzzük mind szorosabbra szövetsé­günket és barátságunkul a nagy Szovjetunióval. A bé­ke és Sztálin neve épp olyan szorosan összeforrt dolgozó népünk szivében, mini aho­gyan a felszabadulás, a sza­badság, a virágzó élet fo­galma egybeksipcsolótfik a Szovjetunió, r dicsőséges szovjet, hadsereg nevével. Békénk és- egész Európa békéjé­nek állandó veszélyeztetését jelenti déli határainkon az áruló Tito», banda. A mi népünk most a sze­rencsétlen jugoszláv nép sorsán, látja, hogy mit jelent az. ha e^y Ország irányulása a* amerikai zsol­dosok kezébe kerül. Méginkabb elmélyül szeretetünk és ragaszko­dásunk a kis népek önzetlen sir gitője, a nagy Szovjetunió iránt. A varsói kongresszusról a kö­vetkezőket mondotta: A magyar kormány az or­szág békés céljainak meg­felelően örömmel és lelkese­déssel üdvözli a Béke Hí­vei II. Világkongresszusa ha­tározatait. A béke védelme azonban, paran- esolóan előírja azt is, hogy evő- ot«fik büszkeségünkéi. néphadsere­günket. Ami a ha lsereg kérdését illeti, népi demokráciánk ezen a téren is komoly eredményeket tud felmutatni. Fiatal honvédségünk — a békeszerződés által megszá­llott keretek közölt — erő­teljesen fejlődik, mindjob­ban elsajátítja a győzelmes sztálini hadi tudományi, ki­képzési, valamint politikai- erkölcsi színv onala állandóan emelkedik. Döntő módon megváltozott hon- védségünk1 tisztikarának szociális összetétele, a parancsnoki kar ha­talmas többsége, egészen a tábor­nokig —■ munkások és parasztok öntudatos, lui fiaiból kerül ki. Kormányunk feladata, hogy to­vább erősítse hadseregünket, nö­velje do'gozó népünkben a honvé­delem ügye iránti feltétlen áldo­zatkészséget — népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás szavainak szellemében: A mi hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.« — Tisztelt országgyűlés — mon­dotta Dobi Istj'án — végigmen­teni állami életünk minden lé­nyeges területén. A kép azt mu­tatja, hogy dolgozó népünk erő­feszítései az irpo-cs évben nein voltak hiábavalók és megteremtél-' lék az alapot az )95í-íís évi fel? adataink • megvaiósilására. De szólni kell arról ts. hogy a szocializmus építése során hogyan alakul át népünk, hogyan nevelt a Magyar Dolgozók Pártja, a holes ta­nító, a szeretett vezér, Ráko­si Mátyás új emberekké, ön­tudatos, erős, lövőjükben hízó dolgozókká a magyar népet. Mióta miénk lett ez az ország, magyar munkásoké, dolgozó pa­rasztoké, értelmiségeké, uj nép van itt születőben, amely bátrabb, egészségesebb, mint a régi volt. Ezer és ezer tény bizonyítja, hogy a magyar munkás, a magyar dol­gozó paraszt, az egész magyar nép, ha népi demokratikus hazája uj munkahőstettekre, áldozatvállalás­ra, hazája védelmére hívja, egy­ségbe forrva, örömmel feleli: »Megadjuk.« Meg vagyok győzői­vé arról — fejezte be beszédét, — hogy a tisztelt országgyűlés a Magvar Népköz társaség 1901. évi költségvetését, miután megtárgyal­ta annak minden részletét, öröm­mel és lelkesedéssel elfogadja. Dobi István beszámolóját több­ször szakilot,a meg a képviselők tapsa. Felállva, lelkes tapssal ün­nepelték a haladó emberiség nagy vezérét, Sztálint, és a magyar nép bölcs tanítóját, Rákosi Mátyási. Az országgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 11 órakor tartja, amikor megkezdődik az 19.11. évi költségvetés általános vitája. A Vietnámi Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsának ülésén Vo Nguyen Ziap tábornok, a viet­námi népi hadsereg főparancsnoka kijelentette, hogy a vietnámi nép és hadsereg teljesítve Ho Si-Minh- uek, az északi liatáxmenti vidékek folszat a Utasáról szóló paianosát, minden erejét laté avetette a támadás előkészítéséie, különösen Caol ang és Lang-szon szakaszán. Az, a támo­gatás, amelyben a. lakosság az, arc­vonalakon küzdő seregeket részesíti — mondotta Vo Nguyen Ziay — biztosította a nemrég aratott diada­lokat. Csupán Caoláiig és Langszontér­ségében a» ellenség több mint 10 ezer katonát és tisztát vesztett. A népi hadsereg csapatai nagy- ha- dizoákmányra tettek szert és felsza­badítottak öt tartományi székhe­lyet. A felszabadulás évfordulóján tartott albán ünnepi ölé üdvözlő táviratot Logo Nini, a/, Albán Munkás­párt Politikai Bizottságinak tagja, az Albán Szakszervezeti Szövetség elnöke, Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából rendezel t ünnepi ülésen beszédet mondóit. A népi forradalom lelj csen Albánia helyzetét nemzetközi téren is — mondotta — hazánk félgyarmati ország volt, ma pedig teljesen független ál­lamként sorakozik fel a népi de­mokrácia többi országával együtt »'Szovjetunió vezette béketáborban. népi megváltoztatta küldött Sztálin generalisszimuszhoz Szivünk minden erejévé! békére törekszünk — fejezte he szavait a szónok —, mert a béke népünk számára egyet jelent a nemzeti függetlenséggel és a szocializmus építésével. Taraszov, a szovjet küldöttség vezetője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének első alel- nöke többi között a következőkei mondta: — Az albán nép a történelem fo­lyamán eddig sohasem bízhatott annyira- jövőjében, mint ma. A ki­szovjet nép nagy figyelemmel sért az albán népnek az 11 j, szabad élet felépítés-- terén elért sikereit, A* szovjet nép részéről az. a:bán nép számára nyújtott segítség bizo­nyítja, bogy a Szovjetunió népei, a szovjet kormány é; a n-a-gy Sztá­lin mennyire mély, testvéri érzé­sekkel viseltetnek a bős albán nép iránt. Az ünnepi ülés intézett loszií üdvözlő táv iratot Visszárionovies Sztálinhoz és a Béke A ilágtanácsá- nak elnökségéhez. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom