Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-03 / 281. szám

VIHARSAROK NÉPE A dérarányai tanács a dolgosó nép vágyának, akaratának végrehajtója A tanácsok a dolgozó nép ke­ményre edzett s'ersznmai és íegy- \ erei az eddigi eredmények biz- lositására és a további feladatok sikeres elvégzésére. Rövid idő telt el azóta, hogy népünk saját so­raiból nipgvá'a-y,lőtte legjobbjait, hogy azok-iram itsák, intézzék sor­sát. Az eltelt rövid idő alatt tzá­gazdagodott népünk, melyeket a tanácsok lel— kés, odaadó munkája, a nép iga/, ügyének vállalása eredményezett. Az uj fcöadclmeken, az uj hareo- 5,on s eredményeken keresztül még inkább szivébe zárta s magáénak vallja népünk a tanácsokat. Dé; arányán, a Hősök-terén lévő kút percenként in ind össze 4—5 liter vizet adott csak. mos uj eredménnyé A tanács intézkedésére most újra fúrják a kutat s rövidesen bőven* zuhog az éltető friss ivóvíz a ványai asszonyok kantáiba. Bogyatelep lakóinak régi óhaj­tása, hogy ők is rendezettebb utcá­kon közlekedhessenek s mentesül­jenek a »nyakig sártól', ami kü­lönösen esőzés és tél vi« idején- emésztette a cipőt, c izmát, de a telepiek izmait is. \ dolgozók kí­vánsága teljesült. A tanács intéz­kedésiére rövid idő a alt gyalog­járdák születtek az eddigi tártén* ger felelt. A telep dolgozói lelke­sen csatlakozlak a tanács által in­dítóit társadalmi munkához, rocíy- lyel a gyalogjárdák mielőbbi el­készülését segítették elő. A helyi tanács aktívan foglal­kozik a községben folyó termelő munka kérdésével is. A napokban meglátogatták a rizshánloló üze­met és a téglagyárat. Resztvettek az üzemi értekezleteken, kiérté­kelték az eredményeket, de rámu­tatlak a hiányosságokra is és ér­tékes tanácsokat, útmutatásokat, adtak a termelő munkához és a mozgalmi kérdések további erősítéséhez. A tanács munkájának eredmé­nye, hogy a község kulturéletében- is jelentős változás történik. A község mozija az eddigi kétnapos játszásról áttér a heti négynapos játszásra és így bővebb lehetőséget (nyernek a környék dolgozói a szó­rakozásra és a nevelésre. De nemcsak az irányításban, ha­nem a példamutatásban is élen­járnak a tanácstagok. Nagy János nyolcholdas tanácstag terménybe“ szo'gállalási kötelezettségét i8pő, lakarmánybeszolgáltatási kötele­zettségét i34 százalékra teljesí­tette. Szűcs Mihály tanácstag íőoo és 148 százalékra teljesítette ter­mény-, illetve takarmánybeszolgál- laiási kötelezettségét, de nem ma­radtak le a többi tanácstagok sem. Mindez csak néhány kiragadott példa a < lé v a ványai tanács eddigi munkájából, de ez a néhány eset is világos bizonyítéka annak, hogy népünk jól választott, mikor bi­zalmat szavazott a tanácsoknak és saját élete, saját boldogulása ka­puját tárta szélesebbre. A taná­csok munkája, a nép. a dolgozók harcoló, békét akaró nép akaratá­nak, vágyának végrehajtója. <T. Íz ü napsával itsfifstait Karcba évi tervük tilillesitéséif! a Opiai Erdigazdasái dolgozói Ezer és ezer holdakon terül cl Békés megyében a volt Al­más y, a Weincfcbeim és a Szé­chenyi grófok dús erdői. Ezek­ről az erdőkről szinte rémeket mesélnek a evu’ai doleo/ók. A Az erdő dolgozóinak a ahogy a Szovjet Hadsereg kiűzte hazánkból a fasiszta népnyuzó grófokat és a dolgozók kezébe ad­ta megyénkben is az erdőgazda­ságot. Az erdőgazdaság ott van Gyulán és már szívesen mennek a dolgo­zók fakitermelésre, faültetésre, mert ugyanolyan munkahellyé vál­tozott a dolgozók kezében, mini bármely más üzem. Biztos meg­élhetése lelt a dolgozóknak és igyekszenek is eleget tenni a fel­adatoknak. A gazdaságban most vezették be az uj normákat, amit a dolgozók, mint számukra kissé ismeretlen, eleinte idegenkedve fo­gadták, mert eddig teljesítmény-í bér nélkül dolgoztuk, de a Mórai- brigád egyszeriben teljesít ménjé­vel megváltoztatta ezt a nézete'. Az uj norma bevezetésével meg­változott a munka szervezése. Gondosabban állította ő sze a bri­gád a munkabeosztást. Mig addig csak úgy társult két-három dol­gozó és ezek maguk fűrészeltek, maguk mérték a fát, maguk ter­melték ki, most az uj norma bevezetésével kdön munkacsapatokat szervest *k meg, mint például a Mórai-brigá l g igv tervszerűen folyik a munka.Még­pedig kettő dönt, kettő kosztul, fűrészel, slb., kettő pedig hordja össze. A dolgozók megszerették az uj normát. Az, eddigi 87 százalé­kos teljesítmény, bár még nem sok, de mint a Mórai-brigád mondja: azelőtt még ennyit sem értünk eh Az nj norma hozzásegí­tett bennünket ahhoz, hogy évi tervünket már befejezhettük és ez segít hozzá ahhoz, hogy megkezdhetjük az 1951. évi tervünket még december hónapban Ennél, többel is kaptunk, — mond­ják a brigád tagjai, — mert 5oo io­r grófok« lovaglópálcás intézői napi munkájuk (10—12 óra) után kényszeri tették ki az embereket a fakitermeléshez. A fizetségük? Úgy vetettek oda nekik némi kis rozsét. sorsa is megváltozott, rintos kereset után a kollektiv szerződés Liztoütja hat ürméter fa kedvezményes megvásárlását, amit bizony soluetn kaptunk a régi rendszerben. A 87 százalékos teljesítménynél a do’gozók nem állnak meg. Meg­Ezért szerkesztetek meg az erdő- gazdaság dolgozói közösen, egy akarattal muivkafclajánlásukat Sztálin elv társ 71. születésnap­jára. A vállalás Így szóf; y,Sztálin elvtárs 71, születés­napba aUzalmával forró szeretettel tekintünk Moszkva felé és szívből köszöntji'k Sztálin elvlársat, miit a béhetábor bölcs vezérét. Hoijy iránta való hül&günket és szente- tünket még jobban kifejezésre jut­tassuk, elhatároztuk, hogy a. 31 és félko túszt nri hold erdősítés és 'J hold redukált terület-pótlás helyett mi éti Jcataszle.ri hold területet er­dősítünk újjá és 55 Izataszteri hold reiukidt terül- tpóthist v'g- zünk. Ezt a minid is 11 nappal indult a munkaverseoy a norma 100 százalékos teljesítéséért. Sok minden van, amiért dolgoz­nak az erdőgazdaság munkásai is. Dolgoznak az orvosi rendelőért, a kultúrteremért, a sportfelszerelés­éi t, dolgoznak az épülő nutnkas­ba iák okért, ami .megkíméli attól a munkásokat, hogy 5—<3 kilomé­tereket gyalogoljon valaki is ott­honába. Jól felszerelt két baruk már fel is épült. Ezért vállalták a dolgozók, hogy öo3 hold be­telepítési (I határidő előtt, Sztálin elvtárs születésnappá a fejezzük be és ad uj normával már e-A a tervün­ket 215 százalékra teljesítjük. I.ÁNCZI SAV DOH erdész, 1 ilt.iül liida és még tiő aláírás.<( * Az 11 j norma bevezetése az er­dőgazdaságban is nj erőt, uj lö­kést adott a dolgozóknak, segít­séget a munkájuk további megja­vítására. És az erdőgazdaság dol­gozói harcba indultak az uj nor­mával, annak teljesítésével erdő- gazdaságunk növeléséhez, amivel ki akarják veiuii részüket békénk 1 negszilá rditásábóí. (Roeshár) Elítélték a köiegyáni fűidtnfirt'.vítiővetkezet hutáit felvásárlóját A gyulai bíróság a napokban hozott ítéletet Bujdosó János, a k ülegyáni földmű v es szőre t kezet felvásárlója ellen, aki visszaél­ve a dolgozók bizalmával, több mázsa gabonával káros! lot la meg a nép államát. Bujdosó János 28 holdas kuliknak a fia, aki a dolgozók ébertefensége folytán körűit be a kőtegyáni földműves- szövetke/jetbe, mint felvásárló. Ő volt korlátlan ura a földműves- szövetkezet raktárának és ezt úgy kulákmódra ki is használta. Már az első naptól kezdve azon tőrle az agyát, liogy tudná jobban megkárosítani a népet. Agyafúr­tan kieszelte, hogy saját pénzén a szövetként ijaktárátwn tárol a maga részére is terményt, ami­vel állandóan s egyenlegbe« hoz­hatja az esetleges differenciát. Bujdosó János 50 mázsa kuko­ricát adott el az állítólagos »sa- játjiílvól«. A bíróságon beigázo- lódott, hogy Bujdosó János ál­landóan feketézőit, nagyobb dé­leiben a saját részére vásárolta és tarlóiba a gabonái a szövetke­zet raktárában. A dolgozók éber­sége túljárt Bujdosó János ku- lák eszén és eljuttatta méltó he­lyére, ahol ki is mondták rá az ítéletei: egy év' és kéthónapi börtön, 2000 forint pénzbüntetés, 1000 forint vagyoni elégtétel, 3000 forint értékű vagyoni elkobzás. tervüket december SO-a helyett december 10-re fejezik be Magda Szever vissza emlékszik... Magda Szever, románnemze- maga ísj, s .utána ebndull háznót- tiségű 18 hoki földjén dölgo- házra, megkereste a többi »kö­zölt éveken keresztül. A Horthy gozó parasztokat Beszélt ve- nezsiin alatt szégyelte, hogy ö lük, elmondotta az ő maga éle- román, mert szomszédai a lét és-sorra jegyeztette, szavaz- sháia mögötti egyszerűen a ro- tatta le a dolgozókat a békén manók gúnynevével »becézték«: ßs így ment nap mint na t. Nyustyu. Eleget bosszankodott Jó példával járt elöl, agitált; ezen, de még szót sem mert beszélt, felvilágosította a dol- emelul ellene. Ugyan hová ment gozó parasztokat, hogy minden- volna, ki fogta volna pártját kinek szent kötelessége eleget az úri Magyarországon, a nem- tenni hazafias kötetessé;éneit, zetiségcl üldöző■'tébolyhan szén- eleget tenni a1:takarmánygabona védő urak közül"? Tűri! Sok ál- beadásának is, hogy építeni tud- inatian éjszakája, sok aggódása jónk, hogy dolgozhassunk, «hogy tanusílaiiá, hogy mennyit átkoz- nyugodtan élhessünk, ta saját magát is, hogy román- A lanácsválaszlásról beszélt a uak született. Hiába ment a lii- dolgozó parasztokkal, bogy a vatalba akármilyen ügyes-bajos tanácsokkal teljes egészében a dolgával, mindig háttérbe szó- dolgozó népé fesz a hatalom, rult, mert minden papíron ott És ekkor an-a még nem is gon- volt: román nemzetiségű. dőlt, hogy ő is egyike lesz a A felszabadulás után Magda sok közül azoknak a dolgozók- Szcvcr úgy gondol ezekre a na- mik, átokét olyan megtiszteltetés potdrn, miint egy rossz atomra, ér, hogy résztveheüiefc a doi- auii fáj«» valóság volt. Néhány gozóle ügyének intézésébáa. esztendő óta szabadnak, nagyon Magda Szewert a dolgozók Iá- boldognak érzi magát, mint va- zalma a tanácsba küldte. Bía- 1 amennyi dolgozó, legyen az nafc benne, mert munkájával be_ szlovák. román, magyar, vagy bizonyította, hogy a népért él. bármilyen nemzetiségű, aki eb- Ma ott van a gyulai városi bem az országban él. Magda tanácsban. Egy percre sem szŰDt Szever a felszabadulás óta meg- más lenni, mint volt. Ott van tanulta, hogy ha dolgozó, ép- mindenütt, ahol a dolgozók ügyé­pen olyan részese a javaknak ő ről van szó, ott harcol most is is, mint bárkj más a felszabadult a lerménybegyüj lés sikeréért, ott hazában. magyarázza a dolgozó poraszlok­— Akkor tanultam meg ezt, nak, hogy mit jelent, ha a ter- amákor engem is felkereslek a menyükkel segítik növelni azái- tommimisták, a népnevelők és lalállományt. mit jelent, ha a elmondták, hogy mindenben, dolgozók lábáról lekerül a rossz amit a dolgozó parasztnak se- cipő és helyette új kerül De ez gílségül nyújt a kormány, ré- csak úgy lehet, ha minden dol- szosiilhetek henne. Leszerződ- gozó paraszt eleget tesz az ő tem, szállítási szerződést kötőt- kötelezettségének. Ott küzd a tern terményemre. Földemet népnevelőkkel együtt visssaver- traktor szántotta, a magyar kor- ni a .kuláktámadásokat, segíti many adta traktor. Több, sakkal. a dolgozó parasztokat a helyes több termett, mint amit a múlt úton, szervezi a béketábor liar- rendszer alatt valaha is remét- eosait: a példamutató, élenjáró Lem. Az első nap — emlékszik dolgozó parasztokat. \íj ;za Magda Szever —, ami- Most egy új gondolat született tor a traktor liasította földe- meg Magda Szeverben. Egy ké­men az első barázdát, ott féke- rést küldött a gyulai városi párt- töltetlek az életet adó rögöl;, bizottsághoz: -Olvastam én is arra gondoltam, hogy mennyit Rákosi Mátyás valamennyi be- nézlam én a múltban a nagy- szódét, de különösen meghatott úri birtokosok földjét, ahol zú- a mostani beszéde, amikor akö- golt a traktor s magam pedig zépparasztukról szólt. Éreztem, két lóval kínlódtam. Ez elmúlt, nekem is szól az, hogy nekünk Egy közös nagy családhoz tar- is ott a helyünk a Pártban! tozom, a felszabadult dolgozók Rákosi elvtárs beszédé új erőt nagy családjához. adott nekem is a munkához. Vé­ig j' emlékszik Magda Szever gyenek fel a Magyar Dolgozók vissza azokra a napokra, amiliba* Pártjába tagjelöltnek. Ezt a to­il szovjet hadsereg győztes kato- váhbi munkámmal akarom ki- uái a vörös lobogói alatt elhoz- érdemelni. Úgy érzem, hogy ak­ták Magyarországra valamennyi kor tartozom igazán a béke leg- 'nemzetiségűnek a szabadságát, szilárdabb bástyájához, a dol- Magda Szever szabadságát is. gozók élharcos csapatához, a Ma- Magda Szever hálája nem is ma- gy ai* Dolgozók Pártjához. Úgy rád él. -Még a gép búgott és érzem, még közelebb kerülök sze- ö'mlölt a piros, acélos búza, az retett vezérünkhöz, Rákosi elv­első rak óin anyával egyenest a társhoz, aki megőrizte és meg- föKhníivesszövetfcezet raklárába erősítette azt a szabadságot, amit ment. Vitte, sietett véle, mert a szovjet nép hozott.« tudta, hogy várják a dolgozók, Magda Szever szívdobogva vár­vár ja a nép. És míg a zsákok ja azt a napot, amikor kérése va- leltek, a trak tor állomás gépei lóraválik és odaállhat a dolgo- a tarkít szántották. Aztán sietett zók elé, a Párt elé és ehaond- fe szed ni a takarmánygabonát, halja ott mind szóval, amit érez. Első termésével szinléiv a szó- Úgy gondol erre a napra, mint vetkezethess sietett. A határban élete legboldogabb napjára, ami­nt ég a felét sem szedték te n kor tagjelölljc lehel annak n kukoricának, ő már eleget Lett Pártnak^ amelyik küzd vak- köíctezeUségének. Aztán jött a mennyi dolgozó jólétéért, békekölcsön jegyzés, jegyzett 6 (Roeátír) HIRDESSEN LÁPUNKBAN! Hirdetéssk feí?í!sie Béhéscsafeáfi rmneteR Kap 1 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom