Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-03 / 281. szám

A ílévaványai tanács a dolgozó nej» akaratának a égrehajíatója A termény beadás túlteljesítésével adnak választ a bátioiiyai szerb és román dolgozó parasztok Tito és gazdái fegyyercsörtetésér© 1958 DECEMBER 3„ VASÁRNAP Ára SO fillér VI. ÉVFOLYAM. 2V1. SZÁM Á szovjet demokrácia diadala Az emberiség történetében van­nak olyan dokumentumok, okmá­nyos, amelyek uj korazakot nyíl­nak meg a társadalom fejlődésé­ben. Az emberiség történetének egyik legmagaszlosabb dokumen­tuma a Szovjetunió alkotmánya, amelyet it)36 december 5-én fo­gadóit el a tanácsok 8. összszövet- ségi rendkívüli kongresszusa. A Szovjetunió uj alkotmánya tör­vény formájában rögzítette le a szocialista rendszer világtörlének- mi jelentőségű győzelmeit, me­lyei a szovjet nép a Bolsevik Párt irányításává!, a nagy Sztálin ve­zetésével elért. A szovjet nép hatalmas lelke­sedéssel és büszkeséggel üdvözölte, hagyta jóvá az alkotmányterveze­tet, mint a győztes szocializmus o cs .ágának alaptörvényét. A Szovjetunió alkotmányának sui/ahnazója és megalkotója u dole gozók nagy tunilójar Sztálin, cze f i a s ovjet nép a: alkotmányt mega'hctijá: ól, Sztálini ' Alkot­mány ncűi neve A: el. Sztálin a Szovjetunió alkot­mány tervezőiéről tartolt beszámo­lójában, iné t elemzését adta azok­nak a történelmi átalakulásoknak, amelyek a Szovjetunió életében végbementek. Ezeknek a változá­soknak sztálini elemzése az al­kotó marxizmus mintaképét je­lenti és feltárja a szovjet társa­dalmi- és államrend. építő, átala­kító erejét, a szocialista demokrá­cia diadalát. A nagy Sztálin kifejlesztette a szocializmus győzelméről szóló lenini tanítást, kidolgozta a szo­cialista iparosítás alapjait, mini a szocializmus győzelmének, ö mezőgazdaság kollektivizálásának előfeltételét. Sztálin. Lenin hatalmas lobo­gója köré tömörítetté a Pártot, mozgósította az, árulók és diver- zánsok szétverésére és elvezette a szovjet népet a szocialista tár­sadalom fenséges építési pro­gramjának végrehajtásához. Boldog örömmel hallgatta a szovjet nép a tanácsok 8. rend­kívül i kongresszusának ülésén a nagy Sztálin beszámolóját, a meglett, dicsőséges, és győzelmes útról. A szociálisát ipar giganliktts erővé fejlődött. A mezőgazdaság­ban a világon a leghatalmasabb gépesített, új technikával felsze­relt szocialista termelés győze­delmeskedett, az egész áruforga­lom az állam és a szövetkezetek kezében összpontosul. Mindez azt jelentelté, hogy a Szocializmus győzött a népgaz­daság összes ágaiban, hogy a Szovjetunióban megszűnt az. em­bernek ember állal való kizsák­mányolása. áj?-*' A gazdasági termeten történt változásoknak megfelelően hatal­mas változások történtek á tár­sadalom osztályklrukíúrájáhan is. ina a Szovjetunió munkásai, pa- raszijai ég; éríchálségc kommu­nista társadalmat építő, egységes, baráti családot képeznek. A Szovjetunióban élő nemze­tiségek kölcsönös kapcsolata a népek közötti barátság és Liza- lom sziklaszilárd alapján épül. A Párt meg nem alkuvó harcot indított a hurzsoá nacionalizmus mindenfajta csökevénye ellen. A szovjet alkotmány a prole­tár internacionalizmus eszméinek hű hordozója, a lenini-sztálini nemzetiségi politika következetes végrehajtója, mely kizár min­denfajta leigázást. A nagy Sztálin feltárta azokat az elvi különbségeket, melyek a Szovjetunió alkotmánya és a hur­zsoá államok alkotmányai között fennállnak. A Szovjetunió alkot­mánya — hangsúlyozza Sztálin elvlárs — az emberiség törté­nelme folyamán először nem hangoztat olyan polgári elveket és jogokat, melyek a valóságban nem léteznek —, mint azt a hur­zsoá alkotmányok teszik —, hanem a megtett út eredményeit szögezi le. A hurzsoá alkotmány abbéd indul ki, mintha a burzsoázia hatalma megingathatatlan volna, s hazug jelszavai a szabadság­ról és demöknír,iáról csak el­kendőzni igyekeznek a burzkoá állam kizsákmányoló lényegét. A burzsoá alkotmányoktól el­térően a szovjet alkotmány ab­ból indul ki, hogy a Szovjetunió­ban győzött a szocializmus és a szovjet alkotmány legfőbb alap­ját a szocializmus elvei képezik. Ezeket as elveket tükrözi vissza és fekteti törvényes alapokra a Szovjetunió alkotmánya. A burzsoá alkotmányok abból indulmik ki, hogy a társadalom ellentétes osztályukból áll és al­kotmányukban lerögzítik a va­gyonos osztályok uralmát. A bur­zsoá alkotmányuk abból a felté­telezéshőt indulnak ki, hogy nem­zetek és fajok nem lehelnek egyenlő jogúink, hogy az ; ural­kodó nemzetek«-ijek joguk- van más nemzetek elnyomására. A Szovjetunió alkotmánya' c burzsoá olkotmányoklól eltérően természetében nemzetközi, egyenlő jogokat hizt s.t az összes nemze­teknek és fajoknak, az állami, gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Sztálin elvtársé ez a hatalmas érdem, hogy elméletileg kidol­gozta a szocialista nemzetiségek kérdését. Szia in, miközben lelep­lezi a burzsoá demokrácia hazug voltál, klasszikusan meghatározza a szovjet demokráciát, amely nem más. mint a nép igazi uralmát biztositó magasrendü demokrácia. A burzsoá alkotmányok vagy egyenesen meltagadják a polgárok szabad ágát és jogegyenlőségét, vagy fennen hirdetik és reklámoz­zák a den? okvalik US elveket, dől azokat olyan korlátozásokkal cs kikötésekkel töltik inog, hogy meg­semmisítik a dolgozók jogait és szabadságát. Minden jogot - a va­gyonos osztályok számára biztosí­tanak. Elegendő, ha egy pillantást liívom M a megye dolgozó fia rajzijait Csanádapácai li -t hohl Ifibb s már tudom hogy saját és doi­dotgo/ó paraszt vagyok. Dolgo­zó paraszt társaim bizalma októ­ber 22-én engem is beválás?,toli u tanácsba. !la azonban megné­zem, hogyan is végeztem eddig a munkámat, mint tanácstag, bi­zony, meg kell mondanom, hogy nem mulattom példát minden­ben azoknak, akiknek a bizalma a tanácsba beválasztott. A mély­szántás! m inkákat elvégeztem idejében, azonban a terménybe- a<¥isi kötelezettségemnek még mindig nem teltem eleget. Én is félre hagytam magam vezetni az ellenségtől, úgy gon­dolkoztam, hogy nem olya t fon­tos a takarniáuybegy üjlös. Most azonban látom, milyen nagy hibát követtem el. Most gozótársa im érdeke, hogy a la- karmányhegyüjlést én is becsü­lettel teljesítsem, mert csak így biztosíthatjuk állaiáHomáryitnk részére a takarmányszükségletet. Most már magam is látom, hogy a beadási k öté ’ez et f ségem teljesítése hazafias kötelesség. Ezért, mint a helyi tanács tag­ja. kötelességemnek érzem, bogy leadásomnak minél előbb elcg*. t tegyek. Ezért vállalom, hogy decem­ber 3-ig begyűjtési köL-lezelisé- gemiieii I (Ki százalékban elegei teszek. Tudom, hogy ezzel öt­éves tervünk sikerének biztosítá­sához járulok hozzá, ahhoz, hogy mine! hamarább felépíthessük hazánkban is a svooi íif’nttnsL Ezért versenyre hívom ki mindazokat a dolgozó « sv.s/'so- kat. akik ném teljesitetEk míg síidéig beadási líth le» íísógfi- ket. Mulassuk meg a takarmány- gabona!) ad isi 1 «telezi its gü -k teljesil "sível is. hogy nem esek óhajtjuk a békét, Inneni fs-ireo- husk is érte, nem csak akarjuk a boldog, szabad életet, liánéin annak m-'gvédésééii. LizíosiUi- sáért egy emberként kiáltani:. És, ezt most úgy mutathatjuk meg, ha takarmáiiyg ino labendási kö- feiezettségüsik-ek a kggj’orsab- hau eleget teszünkI iíj. Annus Rókus, községi tanácstag, Csanádapáca. A nyugati Iifrisgfy'iiok^cg^k sí koreai kolibriról Az amerikai csapatok rendet­len visszavonulása tovább tart Koreában., Vz AEP jelen lése meg- állapítja. hogy a szime-soni út hosszában tervezett új amerikai védelmi vonalakat is In-kerítés­sel fenyegetik a Szintesemtől dél­re levő népi erők. A Reuter had szín téri jelenté­se megírja, hogy a csaugcsini vízgyűjtő medence -körül telje­sen bekerítették az amerikai ten­gerész-gyalogság kötelékeit. A vízgyűjtőtől keletre a 7. ame­rikai hadosztály két ezredét ugyancsak elvágták egymástól. Megállapítja a. jelentés, hogy az amerikaiak hivatalos forrásai to­vábbra is mélységes hallgatásba burkolóznak az utóbbi napok sú­lyos amerikai ember- és hadi- auyagveszh-ségeil illetően. Egybehangzó koreai jelén lések szerint, amelyeket a londoni rá­dió összegez, a megtépázott ame­rikaiak feladták Gsoncsont. Az új védelmi állások 80 kilométerrel a Csoncson folyótól délre húzód­nak. Az újabb jelentések szerint azonban ez a vonal sem lesz so­káig tartható, mert a koreai népi hadsereg előőrsei már Szongcson vidékén harcolnak. Szongcson körülbelül lit kilométerre fekszik l’lumjantói északkek-tre. A nép­hadseregnek ez az (döreförése új­ra körülzm-assat fenyegeti az Anzsuuból Phenjan és Önszaa fe­lé visszavonuló USA-csaps tokát Az t'SA délkor *ai bábkoríná- nyitnak ;belügyimül,szlere * koz- lemónyt bocsátott lei, anidybr-n elismeri, hogy a népi. erők áHa- iános ellentámadásával egyidejű­leg váratlanul megerősödött -a partizánok tevékenysége a l!S. szélességi foktól délre. Az í j Kína külontiulósítója Unszan felszabadításáról A menekülő amerikai csapatok lángokban hagyták maguk mögött Uiiszaní. A város házainak 95 szúv zaléka íoiubaímaz volt. Lángban állottak a HKjmw-édos ordők is. Az. amerikai I••»tolakodók, mielőtt -ke­reket oldottak, csóvát vetettek mim- lem e. ami gyúlékony. Az amerikai agioezorukat a -zői-- nyűségos gyújtogatás sera ment­hette .mag a vereségtől. Ezt bizo­nyította a sok amerikai hoUie-.t. a szoi-tehugyott tankok és felfordult gépkocsik, omelyok a várost és a városból kivezető utakat borítot­ták. Az TTnazoht megrohamozd kínai önkénbe, ok egyik© elmondotta, hogy »hihetetlen rémület szállta meg az amerik ai k ai ,mák at . »Azok jártak jól, akik letették a fegyvert. Láttam az amerikai ha­difoglyok sorait, a nini órük kífier»- tóíieri kivonultak a xáisi-ból. Aa amerikai katonák naeryiészo dider- get-t nvú l*í T'OilVIdillij ;tí -ílil. Csak néhányiui voltak olyan -...eionc éeek, hogy pokrócba búl-kolóz; a.iák. A mögöttes területen lóul hadiíoy.ply- láboiokbun mc’-ag inka i-s lerró óiéi várta ők-.-'. vetünk a különböző burzsoá álla- lamok, de különösen az Egyesült Államok vál osztási törvényeire, .1 kapitálist i országok vezető kör.-i felhasznál jód; a megvásárlás* zsarolás <• zközeit és bén milyen machinációt a célból, bony meg- akaelályozzék a számukra nan megfelelő haladó elemeknek a löiv'nys.ci vekbe rabi I ■r.ilaeztá- sát, hogy bi. to ithussá!;' a burzsoá­zia oszlat un inai óét. A Szovjet­unió alkotmánya valóban egyenlő jogokat biztosit az ö.-szes polgá­roknak korlátozás és kikötések nélkül. “»A rin a vagyoni ll.-lyzet, nem a n unz- ti származás, néni a; állás, banc o nz. egyéni képes­ségek és az egyéni munka, hátúioz- za meg minden p.olgár h-lyét o Iá: szidalomban . — mondja a négy S Műn. A. Lurz-oi .alkotmányaik szólás­szabadságol, gyülekezési és sajtó­szabadságot hirdetnek. A nyomda-, a papír, a rádió és a gyülekezési hely áronban a kapila'iíták tulaj­donát képezik. A Szovjetunióban minden haia'om a dolgozó népó és a szovjet nép korlátlanul él­het jogaival. A S. t Hini Alkotmány unnánk jogokat bi.tusit a Szovjetunió né-' pétiek, hnicm. komoly kötele.ett- ségekit is ró rójak. .1 löt vény: Jz v'yzchajt'sii, « munkafegyelem- bet t, léséit, a tár i'ihilmi köt-lemg- get szemb úi becsületes álláspon­tot, d szocialista kezöss'gi élet Szabályainak tisztel, tbz-n ta: tűséi. a szöviali ta • haza v eleiméi. A ha-a védelme a Szovjetunió min­den egyes polgárának szent köte­lessége. A Szovjdimióbnn a .tanácso­kon kérésziül az egész nép résztvesz az állam irányítási­ban. Ez jelképezi a rendszer- igazi demokráciáját, melyben s dolgozók sorsuk irányítói- A Szovjet Alkotmány olyan okirat, amely azt bizonyítja, hogy azt, ami megvalósult a Szovjetunióban, teljes mérték- Iren meg lehel valósítani a hM>- bi országban is. A Sztálini Al­kotmány nagy ..igazsága a fcnycsí jövő biléL önti az összes ka­pitalista országok dolgozóinak szivébe. Ez az igazság fegyver/,i fel -őket a kapitalista elnyomás cs az imperialista reakció ölteni harcra. Az cmix-rtség történetéi ben először alakúit ki a béke- szervezet egységes frontja, melynek étén a .Szovjetunió áll, Sztálin elvtárs Vezetésével. Ez a szocializmus é; demokrácia győzelmének igazi záloga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom