Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-01 / 279. szám
2 VIHARSAROK KEPE szeretett tanítónk, Sztálin elv — Mindez gzon' aa arra kötelez Jjgnnünkefc, hogy ötj\e.i jtjerviiak rná- (jodik éveken még jobban fokozzuk eiőfo.zító,eteket, még jqbjiap. használjuk fel a n.egva’ósuli s^oejaliz- mijs gt'szággaak mprheigtjeuül gj}$ dag ía a ztalafeúf éá .mpg ezorocaLbá kovácsoljuk a magyar és szovjet Cón barátságát. A pénzügyminiszter az J951. évi költségvetési ismertette, amely 29 milliárd $23 lui jiq fqriut bevételt, 29, milliárd 510 millió forint kit adást irányoz elő és 107 millió forint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az ^luiult évűéi szeiqbeai aitUvptf ezeikozeti változásait ismertette; — A tanácsok megalakulása je- fcatős változást hoz a Lely i költ ég- velősek bevételi fe lese tekintetében is. A tanácsok részesedése az álfáink beszedett a kik gól tervszerű felmérés alapján korul megállapte tfeá'a. A tárnicsok b.eváíeteik Lia- tosításáról maguk gondoskodnak és %y messzemenőin éidfckoljté TÁinftk a területükről befolyó bévefelek bizt-asitásában,. A tanácsok ctndszeréíiek kiépítése jelentős mértékben jioz- tájarul majd a központi szervekben meg fej.aiáiiiató burokra ikus maradványok KépHé- sének meggyofiiíáeáiioz, _ A folyó, óvbpn a tái>.adakuuhizte- eítás és as egészségügy, vonalon vogienajtott átszervezés foutos japánt jelentett élőm a szociálisa egéiz cgügyi ellátás megvalósítása felé. Dolgozó népünk szociális élete 6zjnvonalái;aií fejlesztésére fordított kiadások teljes egészükben szeiepel- Ufiit 0» 1951. évi ál'ami költeőgj vetésben. 1951. évi, köbagveiéunik ösz- KoáJJíiása során arra törekedtünk, k.pgy az állami költségvetést —* mfet a népgazdasági,, terv Ißjjfojito- ‘ 7 a legezQíO- I sabban összehangoljuk a »epgAzia-T* sági tervvel. A költségvetés elkó- 1 Bzffését eteőfaljeh' előzték- meg-a kftteségtetósi eliStervék. amelyek, már az ötéves népgawhisági terv fejlesztési számaiból indultak ki, 1951. évi költségv«tősünk kiadási előirányzata 29.516 millió forint, kereken 9 és tét- itti-ihárd forinítal több-, mint a folyó évi előirányzat. A ki- ®;»a. ok emel ttedéas döntő részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, melyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 195fe évi í. költségvetésben hatalmas mértekben a Utínía-da-ág fejlesztésére szolgáló kisfától; aí. Az í§Át évi költsógvefiésbén' — al? 1930-cs évvel ézembéii — d léniliávfook élőiráh'yzaía ffí ezfc.w- lékkai íiiateásibb; li.700 millió fo- rbii. — ötéves tervünk egyik főfeladuta — mondottá —hogy országunkat gyors üfemben iparosítsuk. Röyjd »óllány év alatt 263 új gyár és miéin létesül MzaiiKl ári. KÖlfség- véfésüíikbóu háíafmás öSsábgéket ii ányóztimk ölő a tudöniányos kü- tutits éluinózditásáia. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval ihég- emeUe a folyó évi előirányzatot, 65 millió forintot, a könnyűit ar kutató intézeteikéi pedig li milliói forintot irányoztunk elő tiidóma- úybs kátátáfolírií. A tdndiröltliÖfiok számát jb-től . i ki-, a, ae o flion ibban e'he’yczell tamilok számát jüdig négyezerről tizenhárolriezérre emeljük. líat- vánkÉtitiilliö forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és iz idei hatezer helyeit i.i éter táinilő ízáíiiárá biztosit jtlk jövőre az Üdültetést. Ötéves tervünk másik föfelada- tä: ntezögazdaságnhk eimara- dhttságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházásaink hatalmas összege mellett a földművelésügyi minisztérium költségvetésében többek között 80 millió forintot iréijyoziunk ebi állami gazdaságink, t«rm< lő-Zyvetkazcteink és dujgoző parasztergur.k minőié;! vetőmagvakkal, kedvezményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel /|0 millió forintot fordítunk állattenyésztésünk fejlesztése MÚJjából fefiyás?áU;dok vásárlására, A tudományos kutatás előmozdítására 34 milliót, a mezőgazda- sági szakoktatásra pedig 113,5 millió forintot irányoztunk elő. Do'gozp népijük kulturális felemelésére az iq5o. évi ii54 millióval szpinhen fejti millió forint a kulturális jellegű kiadások (ilőjíányzala. Kcl sggvctéspnk 03 millió forintot biztosit diákszociális pélqkra, öszdindi jakra, kollégiumokra, menzái ellátásra. A főiskolai ösztöndijasok száma 4:>oo-rol ii).8oQ-ra emelkedik. Mii\ légy kilcppezer, c^őíorijan inunk ás Ós szegénypav%izt származási! főiskolai hallgató s/.áuiára bi?(osit.juk a kollégiumi elh®íyer zést, Főiskolai menzáinkon 'jSou diák kgp ellátást. — Szociális kiadásaink az igao, évi 2780 millióról 34 fid nnlfeai forintra, emelkcslnek. A fejlesztés j/. egészségügyi és szociális ellátás vonalán 58 mi!4ióval,. a gyertuek-v védelmi iiitóziuériyeknél i4 millió I'm Luted fordil.unk nagyobb Pt&WS*», Wil a folyó esztendőben. igői. évű köJtségvetAsünk ki- adá^j, adíl.taiban, tükröződik népűnknek. az a szilárd elLatároj zása, l»o^r békéj. épitemunkárnk, • államunk biztonságának éedekében mindent megtesz. — De dolgozó népünk azt is •,-|ll> l’o'ja^ hogy békés épilí>munkánk védelmérS S 'jjtJ^fiííTné^ legjobb fiaibid álló, jól felszerelt néphadseregre őr-sxSkség van. Ezv ért az rgör. évi köitségvetésünk- berr — a békeszerzőtlés á-lfel ndöff kmtefel««. bekül — a folyó évinél jelentékenyen nagyobb- összeget hizfesifunfc néphadseregünk és áf- ramvédeímr szervezetünk számára. A növekvő inipzrialista agresz- szfö szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejfeszíéssvei Is bszonyithassuk: ef vagyunk szánva, he fcelly fegyverrel is megvédeni békés épitömuitkán- j«at>. ázemüfik előtt nő fel, krnósodik fiatal né ij li'ndseregü’n k, amelyet doTgozó népünk odaadó ézefetefe övez és amelyre népünk szilárdan tára a?/k telik. Ölt Kárófy ézrttán át állami apparátus létszúmalaknlásáróf beszélt, majd áttért át ÍÖ&l.éVi költségvetés bevételi részének is- tnertetésére. Forgalrnűadó-bt;vételniík Imtal- ina's ernelkfedé&bón kifejezéssé jtif, nfindeiickélölt terirtelésflhk ííföí-rö térfezéit ná^frtéWfkíí felfutása — kifejezésre jut az is. bőgy nemcsak sokkal Ifibbet fo- gtliik létmélni, Háné'hi tílesöbbaii is kell térin el hűlik. SzárublUfik ázzál Is, hogy ötéves tervünk második étének teljesítésé os tülleljfesííésc érdekében Hfttál- HlasMn élőrfeléíHliil drszilgnflkbun ihiitiiúlábsíisiyithk szdbUilislu otithtíáfának hövbkétlése következtében n mhiikáverstdiy és atiMiiufez előfeltétele annak, hogy az ISßl. évre előirányzóit ön- líöllségesökkentési tervünket tel- jesítsük és a szocialista akkumuláció főcsatornáján, a forgal- miadó-bevételcn kí>reszUil kiadásaink fedezetépe, a szükséges ősz- szegeket biztosi lsük. Hogy ezt az öiikölfsógcsökken- tési tervet maradéktalanul végro- bujtsuk, annak előfeltétele, bogy vállalataink vezetői a kiadóit tervet feltétlenül megvalósítandó tervfeladatnak tekintsék és mesz- szemeuően támaszkodj anale a szélps tömegek takarékosságára és kezdeméuycíH'sére és elő is segítsék azt. Kői aigvelésünk bevcte'i oldalának szocialista irányba való szarkezeli átalakulását jelzi, hogy összes beviteleinknek már mintegy háromnegyedré- szét a szocialista szektor szolgáltatja. — A lakosság által ffeefeft odók vonalán csak kisebb mértékű emelkedés jelentkozik. Annak ellenére, hogy péoagawlálkudásunlf mai vond- szerótian o lakosság által fizetett adók mán ci»k kis hányswiát adják költségvetési tevéte’ein^nek. ezek-. nek jobb kimunkúlásáva és behajtásuk maradéktalan bfeteitiíára az. eddiginél is nagyobb gondot keli fordítanunk. *T- Bevételeink között 150 niitliá forinfe előiróaiyzaítal s/.etepel, a békekölcsön 1961. évben befolyó hú- nyaila. Az a lelketedós, emellvel dolgosé wp.üak * kfeeesáfést követően 36 óra alatt a kötesö&t túijegsezte. és a jegyzc« befejeztével foiif millió foriutot boesáteft SZoeiáJista építésünk, békóiik védelmére kormányunk rendetkez&ére, lemét megmutatja aépüilk lan ragaszkodáséi ?ártu»fc, Tíaliosi elvtára és a, kormany iránf, szilárd eihatáj-o zását és áldozatkész- eégét ötéves tervünk m^valóáitá- it*. ' *' * ' v A pénzügyminiszter ezután a tőkés- ocsstáaok költségvetéseinek Qcfej dig nyilvánosságra hozott folyó évi rőezletereclményeinek siifecw deficitjéről1 beszélt. Az Egyesült Alte- mok fául—őj. évi budgstrjóről; — mondiofta. — egyedül még. világos lcépetj. i)em; lehet, alkotni. Annyi acwmtan. már bizonyos, hogy minden, eddigit felülmúló hiány várható ésígv elkerülhetetlennek látszik az infláció fokozódása aa Egyesült Államokban. Majd így folytatta beszédét: s® 1951-os kötteégvetésből hatalmas munkaprogiaui bontakozik ki: Dolgozó népünk millióinak 1*1- kss, áldoza.kész munkájára van szükség, hogy terme Issünk előirányzott felfutása, az önköltségcsökkentés bekövetkezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az eddiginél is takarékosabban gazdálkodjunk. Egyes állami és vállalati funkció náriusaink nem vetnek -eléggé Wv- inat a lendelkezésüiikie ál ló lehetőségekkel és munkájukat ‘úgy végeik, mintha bőségesen ol lennének látva anyaggal, szerszámmal,, gó- pokkel, építőka; a ütással, munkaerővel, Egyes funkcionáriusok máról-holnapra akarják, a szociális és kulturális igényeket a legmagasabb fokon kielégíteni. Sokszor ezek a tervek megvalósításához seükíéges anyagok munkaerőt, népgazdaságunk fejJesatéast szolgáló keruhásá- sohtól és termelő üatmuktól vonják el. Meg hell fogadnunk Sztálin «Ívtára 1931 évben mondott szavait t «Meg kell szüntetni a gondatlan gazdálkodást, mozgósítani kell az ipar belső erőforrásait, össises üzemeinkben be kelt vezetni és meg kell erősíteni a gazdaságos számvetés elvét, remhaere&en csökkenteni kell az önköltséget kivétel nélkül, az ipar «sí- szes ágaiban, erősíteni kell az iparon belüli akkumulációt.)-- Meg keil szilái'ALten* váll»- ktaánkuál a gaactaság«s. sfonv»«- tés; remiszerét is s satlánülmú k«ä úgy a vádiakiiti, nriut az áttiaiü sziitsek vonalátt. a pénzügyi fegyelmek. ölt KicoJy ezután a péffizügjű fegyelem; terén. raegBUitit.Luzó: lazaságról beszéli;’majd- így fieíy- talta: — A lnzaságolir mögött nem. egyszer *z elWazég kazótlik meg» amely polilikai, téren elseeizvedntfi dönbő vereségei utáni tótiiatbísánai. sutypontját a népgazdaság küliÍBböző- területeire helyezte át,, ahol mindeni laaas%, a. fegyeteia. kg- klsebk niegsértcsu rést hogy az. ellenség aknamunkájának folytatására. Ezért minden do Igorénak meg kell értenie, hogy ha minél gazdaságosabban termelünk, minél takarékosabban bánunk a nép vagyonával, minél nagyobb mértékben hajtjuk végre az önköltségesükké ni £si tervet, minél nagyobb százalékkal emeljük a munka termelékenységét, minél jobban széfesiijük ki a Sztahánev- nsozgainra', minél szilárdabb alapra helyezzük a pénzügyi fegyelmet, annál nagyobb csapást mérünk belföldi és külföldi -ellenségeinkre, annál gyorsabban haladunk a szocializmus útján, valósítjuk meg ötéves tervünket, teremtjük meg népünk boldogabb jövőjét. Ezután az egyéni takarékosság kérdésével fog'alkozott, majd így fejezte be beszédét: Do'gozó népünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak,'a néphez hü értelmiségnek, népünk millióinak áldozatkészségén, szocia’ista öntudatán felépülő lendületes munkájára van szükség, hogy tervünket végrehajthassuk. Nem kétséges, bogy népünk valóra váltja az eléje tűzött minden eddiginél hatalmasabb' feladatokat, mert i‘)51. évi költségvetésünk o’yan terv, amely raügú bíza'oaamal sorakoznak fel a do'gozó milliók abban a tudatban, hogy ennek végrehajtásával elősegítik nagy* ügyünket, az erős, buldog, szocialista Magyarország felépítését, híven követve, szerétéit Pártunk ús nagy tani lónk, Rákosi Mátyák elvtá'ES útmutatásait. Olt Káio'y beszédét az országgyűlés. tagjai basszantartó, lelkes tapsr.al fogadták. Hosszú, percek™ át tapssal kösaontöiték a nép kép- vfeelőit, szertitett vozécünket, Rá- kesl Mátyást.. Ezután. D cabas X.ajos jnva^atot tett a megjineseiLeJA biAOtfeági helyek betíiltéréiro és a kövelkezű- oJé* nnpicewdjéiíe. Aa Quazágzyülés következő ülését december x-én, pénteken déf- oloU ia órakor tarljír. Nbpirend- jéu' a wioisateítaBáe» elnökének Wszánmbíjfi» szerepel a minisztertanács wu'iködéséről. I tokesm! résen kereszti! nagy északkoreai érik törnek az amerikaiak oldalába és kátéba — jelentik a nyugati tudósítok tokié. A nyftgaü hfrügyöök- múlt négy nap akit T3 kilómé- sÖ««fbaa m. angol és francia tiaft niágásállö főrinájá, á SAtá- liáiiovonózgalöin. Törekednünk kell arra, hogy » ttiunkaversetty ne csak a többtermtlísréi ne csak a ml- nöség ja vitás ára, hanem az önköltség csökkeiltérére, az anyaggal, energiával való messwmenő takarékosságra is irányuljon, légek tödó'sííói jeleltük, hogy a koreai agressziód csapatok* áre- vonalúnák vklantennyi szakaszán gyors fitcmíyen folyik az amerikai csapatok és zsoldos kö- iélé'kellt vlssZávotníMsa. A koreai népi Iiaífsérég Tokésonnál áltörve, két részre szakílóttít äz agressziós arcvonalat. A Reuter, tudósítója jelenti: Csütörtökön északkoreai csapatok déli irányban özönlöttek ót a Csöngésein folyón. A harcokban kifáradt amerikai 8, hadsereg mintegy 30 kilométer!vonult vissza Szuncsonig. tígy lát- szikj az amerikai hadsereg aligha képes egyebet lenni, mini késleltetni a rohamot Kelet illői újabb «agy erők igyekeznek áz „inerjkHik hátába. Szunesont, a 8. Hin rikai hadsereg farokpll- lérél esftlőrtökön fenyegetés érte egy keletről jövő átkaroló támadás kövítkezléheite A koreai néphadsereg éltsa- patál már toájdheitt clériék a plienjan-szuncsont ntáiipótlnsifőútvonalai jcléhÜ nz ADtf te* ója, A népi bádséreg az éltérig férj «fő for#efef nyert. Az AFP jefeutr, hogy az észaMe- reai csapatok elfögfalfák KH»nrft. Az ÄTcvonal középső #z*ka- szárt licvetcít tőrök zseMosilaft- cíárt korülzárUik. A 38. szélességi, fok területén erős p 1 r( tz úiik ö I elek r k nklív harci tevékenységei t f- tenek ki és egyre nagyobb mértéktefi fenyegetik az ame- rfkaí csapatok utáiipótlásf vonalait. A hadmítvcleü területről dél felé Vezető útvonalakra leírhatatlan zűrzavar jellemző, A londoni rádió tudósítójának jelen- léso szerint északkoreai éksajWi- tok már keVescSib, mint őtven kilomélénte közelítenék meg rlielljant. Az északit orcái rolmmcsapa- lok egy pillanatnyi Wtól sem hagynak az a merít a laknak az átcsoportosításra. Az amerikai imperialistáknak ab a törekvése, Itógy A koreai agivsssiőt kitcrjx'sszék a Sírni Képkő ztársásAg tcröicbH-r, « marslmlIlzáU kormánjmknál, ék kormányrtói egyre nagyobb nyng- taknságnt 4* ijctltségct kelt. A R* ui er megállapít ja. hogy a brit kormány alapvetőm ellenzi az engedély megadását MaeArthur számára, Mandzsurii bombázásra. Efcban a kérilfeben az angol és amerikai kormány között határozott elleniéi áll fenn. Angliában hevesen támadják Bulit, mert ^ a koreai kérdésben tdj sen Amerika politikáját követi. Az ADN londoni értesülése szerint a brit kormány esetleg közölni fogja az amerikai külügyminisztériummal, hogy ha MacAr- thur eljárása továbbra is lehetetlenné teszi a diplomáciai tárgyalásokat, akkor meg fogják vizsgálni a brit csapatok részvételének kérdését az amerikaiak koreai intervenciójában. Az AD Iá londoni tudósítója úgy értesült, hogy « lírit kormány szerdán rendkívüli ütésen vizsgálta meg a koreai hadszíntér legntóbln fej-, teményeit és az USA által feí- kté»ett kinai háború veszélyét.