Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-01 / 279. szám

2 VIHARSAROK KEPE szeretett tanítónk, Sztálin elv — Mindez gzon' aa arra kötelez Jjgnnünkefc, hogy ötj\e.i jtjerviiak rná- (jodik éveken még jobban fokozzuk eiőfo.zító,eteket, még jqbjiap. hasz­náljuk fel a n.egva’ósuli s^oejaliz- mijs gt'szággaak mprheigtjeuül gj}$ dag ía a ztalafeúf éá .mpg ezorocaLbá kovácsoljuk a magyar és szovjet Cón barátságát. A pénzügyminiszter az J951. évi költségvetési ismertette, amely 29 milliárd $23 lui jiq fqriut bevételt, 29, milliárd 510 millió forint kit adást irányoz elő és 107 millió fo­rint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az ^luiult évűéi szeiqbeai aitUvptf ezeikozeti változásait ismertette; — A tanácsok megalakulása je- fcatős változást hoz a Lely i költ ég- velősek bevételi fe lese tekinteté­ben is. A tanácsok részesedése az álfáink beszedett a kik gól tervszerű felmérés alapján korul megállapte tfeá'a. A tárnicsok b.eváíeteik Lia- tosításáról maguk gondoskodnak és %y messzemenőin éidfckoljté TÁinftk a területükről befolyó bévefelek bizt-asitásában,. A tanácsok ctndszeréíiek ki­építése jelentős mértékben jioz- tájarul majd a központi szer­vekben meg fej.aiáiiiató buro­kra ikus maradványok KépHé- sének meggyofiiíáeáiioz, _ A folyó, óvbpn a tái>.adakuuhizte- eítás és as egészségügy, vonalon vogienajtott átszervezés foutos ja­pánt jelentett élőm a szociálisa egéiz cgügyi ellátás megvalósítása felé. Dolgozó népünk szociális élete 6zjnvonalái;aií fejlesztésére fordított kiadások teljes egészükben szeiepel- Ufiit 0» 1951. évi ál'ami költeőgj vetésben. 1951. évi, köbagveiéunik ösz- KoáJJíiása során arra törekedtünk, k.pgy az állami költségvetést —* mfet a népgazdasági,, terv Ißjjfojito- ‘ 7 a legezQíO- I sabban összehangoljuk a »epgAzia-T* sági tervvel. A költségvetés elkó- 1 Bzffését eteőfaljeh' előzték- meg-a kftteségtetósi eliStervék. amelyek, már az ötéves népgawhisági terv fejlesztési számaiból indultak ki, 1951. évi költségv«tősünk ki­adási előirányzata 29.516 mil­lió forint, kereken 9 és tét- itti-ihárd forinítal több-, mint a folyó évi előirányzat. A ki- ®;»a. ok emel ttedéas döntő rész­ben azokkal a hatalmas fel­adatokkal kapcsolatos, melye­ket ötéves tervünk célkitűzé­seinek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 195fe évi í. költségvetésben hatalmas mértekben a Utínía-da-ág fejlesztésére szolgáló kisfától; aí. Az í§Át évi költsógvefiésbén' — al? 1930-cs évvel ézembéii — d léniliávfook élőiráh'yzaía ffí ezfc.w- lékkai íiiateásibb; li.700 millió fo- rbii. — ötéves tervünk egyik főfeladuta — mondottá —hogy országunkat gyors üfemben iparosítsuk. Röyjd »óllány év alatt 263 új gyár és miéin létesül MzaiiKl ári. KÖlfség- véfésüíikbóu háíafmás öSsábgéket ii ányóztimk ölő a tudöniányos kü- tutits éluinózditásáia. A nehézipar kutatóintézeteinél 29 millióval ihég- emeUe a folyó évi előirányzatot, 65 millió forintot, a könnyűit ar ku­tató intézeteikéi pedig li milliói forintot irányoztunk elő tiidóma- úybs kátátáfolírií. A tdndiröltliÖfiok számát jb-től . i ki-, a, ae o flion ibban e'he’yczell tamilok számát jüdig négyezerről tizenhárolriezérre emeljük. líat- vánkÉtitiilliö forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátá­sára és iz idei hatezer helyeit i.i éter táinilő ízáíiiárá biztosit jtlk jövőre az Üdültetést. Ötéves tervünk másik föfelada- tä: ntezögazdaságnhk eimara- dhttságának felszámolása. Me­zőgazdasági jellegű beruházá­saink hatalmas összege mel­lett a földművelésügyi minisz­térium költségvetésében töb­bek között 80 millió forintot iréijyoziunk ebi állami gazda­ságink, t«rm< lő-Zyvetkazcteink és dujgoző parasztergur.k mi­nőié;! vetőmagvakkal, kedvez­ményes áru műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel /|0 millió forintot fordí­tunk állattenyésztésünk fejlesztése MÚJjából fefiyás?áU;dok vásárlására, A tudományos kutatás előmozdí­tására 34 milliót, a mezőgazda- sági szakoktatásra pedig 113,5 millió forintot irányoztunk elő. Do'gozp népijük kulturális fel­emelésére az iq5o. évi ii54 mil­lióval szpinhen fejti millió fo­rint a kulturális jellegű kiadások (ilőjíányzala. Kcl sggvctéspnk 03 millió fo­rintot biztosit diákszociális pélqkra, öszdindi jakra, kollé­giumokra, menzái ellátásra. A főiskolai ösztöndijasok száma 4:>oo-rol ii).8oQ-ra emelkedik. Mii\ légy kilcppezer, c^őíorijan inunk ás Ós szegénypav%izt szárma­zási! főiskolai hallgató s/.áuiára bi?(osit.juk a kollégiumi elh®íyer zést, Főiskolai menzáinkon 'jSou diák kgp ellátást. — Szociális kiadásaink az igao, évi 2780 millióról 34 fid nnlfeai forintra, emelkcslnek. A fejlesztés j/. egészségügyi és szociális ellátás vonalán 58 mi!4ióval,. a gyertuek-v védelmi iiitóziuériyeknél i4 mil­lió I'm Luted fordil.unk nagyobb Pt&WS*», Wil a folyó esztendő­ben. igői. évű köJtségvetAsünk ki- adá^j, adíl.taiban, tükröződik né­pűnknek. az a szilárd elLatároj zása, l»o^r békéj. épitemunkárnk, • államunk biztonságának éedekében mindent megtesz. — De dolgozó népünk azt is •,-|ll> l’o'ja^ hogy békés épilí>­munkánk védelmérS S 'jjtJ^fiííTné^ legjobb fiaibid álló, jól felszerelt néphadseregre őr-sxSkség van. Ezv ért az rgör. évi köitségvetésünk- berr — a békeszerzőtlés á-lfel ndöff kmtefel««. bekül — a folyó évinél jelentékenyen nagyobb- összeget hizfesifunfc néphadseregünk és áf- ramvédeímr szervezetünk számára. A növekvő inipzrialista agresz- szfö szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejfeszíéssvei Is bszonyithassuk: ef vagyunk szánva, he fcelly fegyverrel is megvédeni békés épitömuitkán- j«at>. ázemüfik előtt nő fel, krnósodik fiatal né ij li'ndseregü’n k, amelyet doTgozó népünk odaadó ézefetefe övez és amelyre népünk szilárdan tára a?/k telik. Ölt Kárófy ézrttán át állami apparátus létszúmalaknlásáróf beszélt, majd áttért át ÍÖ&l.éVi költségvetés bevételi részének is- tnertetésére. Forgalrnűadó-bt;vételniík Imtal- ina's ernelkfedé&bón kifejezéssé jtif, nfindeiickélölt terirtelésflhk ííföí-rö térfezéit ná^frtéWfkíí fel­futása — kifejezésre jut az is. bőgy nemcsak sokkal Ifibbet fo- gtliik létmélni, Háné'hi tílesöbbaii is kell térin el hűlik. SzárublUfik ázzál Is, hogy ötéves ter­vünk második étének teljesítésé os tülleljfesííésc érdekében Hfttál- HlasMn élőrfeléíHliil drszilgnflkbun ihiitiiúlábsíisiyithk szdbUilislu otithtíáfának hövbkétlése követ­keztében n mhiikáverstdiy és ati­Miiufez előfeltétele annak, hogy az ISßl. évre előirányzóit ön- líöllségesökkentési tervünket tel- jesítsük és a szocialista akku­muláció főcsatornáján, a forgal- miadó-bevételcn kí>reszUil kiadá­saink fedezetépe, a szükséges ősz- szegeket biztosi lsük. Hogy ezt az öiikölfsógcsökken- tési tervet maradéktalanul végro- bujtsuk, annak előfeltétele, bogy vállalataink vezetői a kiadóit ter­vet feltétlenül megvalósítandó tervfeladatnak tekintsék és mesz- szemeuően támaszkodj anale a szélps tömegek takarékosságára és kezdeméuycíH'sére és elő is segítsék azt. Kői aigvelésünk bevcte'i olda­lának szocialista irányba való szarkezeli átalakulását jelzi, hogy összes beviteleinknek már mintegy háromnegyedré- szét a szocialista szektor szol­gáltatja. — A lakosság által ffeefeft odók vonalán csak kisebb mértékű emel­kedés jelentkozik. Annak ellenére, hogy péoagawlálkudásunlf mai vond- szerótian o lakosság által fizetett adók mán ci»k kis hányswiát adják költségvetési tevéte’ein^nek. ezek-. nek jobb kimunkúlásáva és behajtá­suk maradéktalan bfeteitiíára az. eddiginél is nagyobb gondot keli fordítanunk. *T- Bevételeink között 150 niitliá forinfe előiróaiyzaítal s/.etepel, a bé­kekölcsön 1961. évben befolyó hú- nyaila. Az a lelketedós, emellvel dolgosé wp.üak * kfeeesáfést követően 36 óra alatt a kötesö&t túijegsezte. és a jegyzc« befejezté­vel foiif millió foriutot boesáteft SZoeiáJista építésünk, békóiik védel­mére kormányunk rendetkez&ére, lemét megmutatja aépüilk lan ragaszkodáséi ?ártu»fc, Tíaliosi elvtára és a, kormany iránf, szi­lárd eihatáj-o zását és áldozatkész- eégét ötéves tervünk m^valóáitá- it*. ' *' * ' v A pénzügyminiszter ezután a tő­kés- ocsstáaok költségvetéseinek Qcfej dig nyilvánosságra hozott folyó évi rőezletereclményeinek siifecw defi­citjéről1 beszélt. Az Egyesült Alte- mok fául—őj. évi budgstrjóről; — mondiofta. — egyedül még. világos lcépetj. i)em; lehet, alkotni. Annyi acwmtan. már bizonyos, hogy minden, eddigit felülmúló hiány várható és­ígv elkerülhetetlennek látszik az infláció fokozódása aa Egyesült Ál­lamokban. Majd így folytatta beszédét: s® 1951-os kötteégvetésből hatalmas munkaprogiaui bontakozik ki: Dolgozó népünk millióinak 1*1- kss, áldoza.kész munkájára van szükség, hogy terme Issünk elő­irányzott felfutása, az önkölt­ségcsökkentés bekövetkezzék. Meg kell tanulnunk, hogy az eddiginél is takarékosabban gazdálkodjunk. Egyes állami és vállalati funkció náriusaink nem vetnek -eléggé Wv- inat a lendelkezésüiikie ál ló lehető­ségekkel és munkájukat ‘úgy vég­eik, mintha bőségesen ol lennének látva anyaggal, szerszámmal,, gó- pokkel, építőka; a ütással, munka­erővel, Egyes funkcionáriusok má­ról-holnapra akarják, a szociális és kulturális igényeket a legmagasabb fokon kielégíteni. Sokszor ezek a tervek megvalósításához seükíéges anyagok munkaerőt, népgazdasá­gunk fejJesatéast szolgáló keruhásá- sohtól és termelő üatmuktól von­ják el. Meg hell fogadnunk Sztálin «Ívtára 1931 évben mondott szavait t «Meg kell szüntetni a gondatlan gazdálkodást, moz­gósítani kell az ipar belső erőforrásait, össises üzemeink­ben be kelt vezetni és meg kell erősíteni a gazdaságos számvetés elvét, remhaere&en csökkenteni kell az önköltsé­get kivétel nélkül, az ipar «sí- szes ágaiban, erősíteni kell az iparon belüli akkumulációt.)-- Meg keil szilái'ALten* váll»- ktaánkuál a gaactaság«s. sfonv»«- tés; remiszerét is s satlánülmú k«ä úgy a vádiakiiti, nriut az áttiaiü sziitsek vonalátt. a pénzügyi fe­gyelmek. ölt KicoJy ezután a péffizügjű fegyelem; terén. raegBUitit.Luzó: la­zaságról beszéli;’majd- így fieíy- talta: — A lnzaságolir mögött nem. egyszer *z elWazég kazótlik meg» amely polilikai, téren elseeizvedntfi dönbő vereségei utáni tótiiatbísánai. sutypontját a népgazdaság küliÍB­böző- területeire helyezte át,, ahol mindeni laaas%, a. fegyeteia. kg- klsebk niegsértcsu rést hogy az. el­lenség aknamunkájának folytatá­sára. Ezért minden do Igorénak meg kell értenie, hogy ha minél gazdaságosabban termelünk, minél takarékosabban bánunk a nép va­gyonával, minél nagyobb mértékben hajt­juk végre az önköltségesük­ké ni £si tervet, minél nagyobb százalékkal emeljük a munka termelékenységét, minél job­ban széfesiijük ki a Sztahánev- nsozgainra', minél szilárdabb alapra helyezzük a pénzügyi fegyelmet, annál nagyobb csa­pást mérünk belföldi és kül­földi -ellenségeinkre, annál gyorsabban haladunk a szocia­lizmus útján, valósítjuk meg ötéves tervünket, teremtjük meg népünk boldogabb jövőjét. Ezután az egyéni takarékosság kérdésével fog'alkozott, majd így fejezte be beszédét: Do'gozó né­pünknek, munkásosztályunknak, parasztságunknak,'a néphez hü ér­telmiségnek, népünk millióinak áldozatkészségén, szocia’ista öntu­datán felépülő lendületes munká­jára van szükség, hogy tervünket végrehajthassuk. Nem kétséges, bogy népünk valóra váltja az eléje tűzött minden eddiginél hatalma­sabb' feladatokat, mert i‘)51. évi költségvetésünk o’yan terv, amely raügú bíza'oaamal sorakoznak fel a do'gozó milliók abban a tudat­ban, hogy ennek végrehajtásával elősegítik nagy* ügyünket, az erős, buldog, szocialista Magyarország felépítését, híven követve, szerétéit Pártunk ús nagy tani lónk, Rákosi Mátyák elvtá'ES útmutatásait. Olt Káio'y beszédét az ország­gyűlés. tagjai basszantartó, lelkes tapsr.al fogadták. Hosszú, percek™ át tapssal kösaontöiték a nép kép- vfeelőit, szertitett vozécünket, Rá- kesl Mátyást.. Ezután. D cabas X.ajos jnva^a­tot tett a megjineseiLeJA biAOtfeági helyek betíiltéréiro és a kövelkezű- oJé* nnpicewdjéiíe. Aa Quazágzyülés következő ülé­sét december x-én, pénteken déf- oloU ia órakor tarljír. Nbpirend- jéu' a wioisateítaBáe» elnökének Wszánmbíjfi» szerepel a miniszter­tanács wu'iködéséről. I tokesm! résen kereszti! nagy északkoreai érik törnek az amerikaiak oldalába és kátéba — jelentik a nyugati tudósítok tokié. A nyftgaü hfrügyöök- múlt négy nap akit T3 kilómé- sÖ««fbaa m. angol és francia tiaft niágásállö főrinájá, á SAtá- liáiiovonózgalöin. Törekednünk kell arra, hogy » ttiunkaversetty ne csak a többtermtlísréi ne csak a ml- nöség ja vitás ára, hanem az önköltség csökkeiltérére, az anyaggal, energiával való messwmenő takarékosságra is irányuljon, légek tödó'sííói jeleltük, hogy a koreai agressziód csapatok* áre- vonalúnák vklantennyi szaka­szán gyors fitcmíyen folyik az amerikai csapatok és zsoldos kö- iélé'kellt vlssZávotníMsa. A ko­reai népi Iiaífsérég Tokésonnál áltörve, két részre szakílóttít äz agressziós arcvonalat. A Reuter, tudósítója jelenti: Csütörtökön északkoreai csapa­tok déli irányban özönlöttek ót a Csöngésein folyón. A harcok­ban kifáradt amerikai 8, had­sereg mintegy 30 kilométer!vo­nult vissza Szuncsonig. tígy lát- szikj az amerikai hadsereg alig­ha képes egyebet lenni, mini késleltetni a rohamot Kelet illői újabb «agy erők igyekeznek áz „inerjkHik hátába. Szunesont, a 8. Hin rikai hadsereg farokpll- lérél esftlőrtökön fenyegetés érte egy keletről jövő átka­roló támadás kövítkezléheite A koreai néphadsereg éltsa- patál már toájdheitt clériék a plienjan-szuncsont ntáiipótlnsifő­útvonalai jcléhÜ nz ADtf te* ója, A népi bádséreg az él­térig férj «fő for#efef nyert. Az AFP jefeutr, hogy az észaMe- reai csapatok elfögfalfák KH»n­rft. Az ÄTcvonal középső #z*ka- szárt licvetcít tőrök zseMosilaft- cíárt korülzárUik. A 38. szélességi, fok terüle­tén erős p 1 r( tz úiik ö I elek r k nklív harci tevékenységei t f- tenek ki és egyre nagyobb mértéktefi fenyegetik az ame- rfkaí csapatok utáiipótlásf vonalait. A hadmítvcleü területről dél fe­lé Vezető útvonalakra leírhatat­lan zűrzavar jellemző, A lon­doni rádió tudósítójának jelen- léso szerint északkoreai éksajWi- tok már keVescSib, mint őtven kilomélénte közelítenék meg rlielljant. Az északit orcái rolmmcsapa- lok egy pillanatnyi Wtól sem hagynak az a merít a laknak az átcsoportosításra. Az amerikai imperialistáknak ab a törekvése, Itógy A koreai agivsssiőt kitcrjx'sszék a Sírni Képkő ztársásAg tcröicbH-r, « marslmlIlzáU kormánjmknál, ék kormányrtói egyre nagyobb nyng- taknságnt 4* ijctltségct kelt. A R* ui er megállapít ja. hogy a brit kormány alapvetőm ellenzi az engedély megadá­sát MaeArthur számára, Mandzsurii bombázásra. Efcban a kérilfeben az an­gol és amerikai kormány között határozott elleniéi áll fenn. Angliában heve­sen támadják Bulit, mert ^ a koreai kérdésben tdj sen Amerika politikáját követi. Az ADN londoni értesülése sze­rint a brit kormány esetleg kö­zölni fogja az amerikai külügy­minisztériummal, hogy ha MacAr- thur eljárása továbbra is lehe­tetlenné teszi a diplomáciai tár­gyalásokat, akkor meg fogják vizsgálni a brit csapatok részvé­telének kérdését az amerikaiak koreai intervenciójában. Az AD Iá londoni tudósítója úgy értesült, hogy « lírit kormány szerdán rendkívüli ütésen vizsgálta meg a koreai hadszíntér legntóbln fej-, teményeit és az USA által feí- kté»ett kinai háború veszélyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom