Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-25 / 275. szám

4 vm vnsAROK nípe rárí és pártépítch I* ' • A gyulai városi pártbizottság új módszerrel javítja meg a népnevelő munka minőségét A népnevelő munka fükérdése must, hogy belső tartalmát ja­vítsuk meg, telLát az eleven élet- lei1 kapcsoljuk össze a legfőbb lulitikai kérdések megmagyaráz zását. Meggyőzővé, kőzértlletóvé kell tennünk, hogy ezáltal még jobban valósíthassa meg Pártunk .< tömegek vezetését. llátérés erre megyéjikl»eu elég nehézkes. A gyulai pártbizottság uunkája is érre mulat, Legutóbb november 12-éii vitatták' meg a vítbosi alapsjfekveíetek titkárán Tafe értekezletén Rákosi' elvtárs icszédét. Szabó 'S^hdpr elvlárs, .< városi pái'lbizottság Ijlkárahe­íij útra lép ; larishnának, minőségének megja­vításáért. Eddig az alapszerveze- ti titkár elvtársak értekezletén szervezési és elvi szhnpoutokal kaptak a résztvevők árra vonat­kozóan, hogy irányítsák a nép- icvelő munkát. Az ellenőrzés a népnevelő munkában hiányos, mert lényegében nem sikerült el- eni hogy a városi pártbizottság negtudja: az ellenség hangját tni- yen érvekkel leplezték je a nép­nevelők, Szabó elvtárs, az alapszerve- '<*41 titkárok értekezletén akarja megkezdeni az agitáció minősígé­lycsen mutalotl rá a népnevelő munká kiszélesítésének fontossá­gára, de ugyanekkor csupán csak megállapította, hogy rá kell lérni a/ ágUáció. minőségének a meg­javítására s nem követte nyom­ban javaslat, vagy határozat, hogy milliódon valósítsák meg A hozzászólások közül egy két esetben csak érintették a népne­velő munkál, azonban a nép­nevelők jobb érvelés,TŐI nem cselt szó. Azfőműiéit hiányosságokbólki- iildulva, a gyulai városi bizott­ság most I i népneveié» val foglalkoznak' az üléseken, fel­vet egy-egy főbb politikai L ér­ti és L s ennek a megmagyarázását jól kidolgozott érvelés alapján bemutatja. Ezt aztán égyüllesen vitaijuk meg. Persze, nem feled­keznek meg az agitáció szerve­zési kérdéseiről sem, hiszen a szervezésnek is állandóan kell fejlődnie. Minden ilyen értekez­leten az alapszervezrli titkárok közül egy-két elvlárs szintén fel­készül az ő munkaierületén fel­merült kérdések közül legalább egynek alapos érvelésére, annak kozlak. A pártiilkűr elvlárs ezek közül kiválasztja a kél-három legfőbb kérdési és közösen megvi­tatják, hogyan érveljenek ezek­kel szemben, Úgy választják ki a legfőbb kérdéseket, hogy azok­nak megmagyarázása lényegében a kisebb, de ezzel kapcsolatos kérdések magyarázatát is meg­oldja,' vagy legalább is döntő mértékben elősegítse. A népne­velő értekezlet vezetője már az általa előzőleg kiválasztott egyik fő politikai kérdésről helyi vi­szonyokra alkalmazol!, jól kidol­gozón érveléséi is ismeri éli. Kz- : állal elérhető, hogy a párllilkár elvlárs maga is jobban elmélyül a népnevelő munkában. Így az értekezleten jobban képezik, ne­velik a népnevelőket. Az említed előfeltételek lehe­tővé teszik a gyulai városi bi­zottság részére, hogy megkíván­ja:' egy-egy népnevelő elvlárs szintén, alaposan felkészülve mu­lassa be érvelését valamelyik legdöntőbb kérdésben a népneve­lő értekezleten. Mindezek megvalósítása szívós munkál kíván mind a városi bi­zottság, mind az alapszervezc- lek titkárai, vezetőségi tagjai, iek megjavítását. Minden eset- elmondására és megvitatják azt. >en, amikor a népnevelő munka- Ezt a módszert átviszik a népnevelő értekezletekre is Mivel a népnevelő értekezletek vezetése, a népnevelők irányí­tsa, a párttitkár elvtársak köz­vetlen feladata, a városi párt bi­zottság megkívánja tőlük jobb felkészülésüket, A legfőbb kér­désnek azt tekintik: milyen híre­ket terjeszt az ellenség és hogyan érvelnek ezzel szemben a nép­nevelők. Az értekezleteken a nép­nevelő elv társak elmondják, mi­lyen ellenséges hangokkal lalál­néjnievelöi részéről. Xem egy­szerre érik el a változási a nép­nevelő munka minőségében, de feltétlenül megoldható. Az is elő­re lát hu ló: az elméleti képzést fokozol lábban kéjt vinni, mert az érvelések gyors, amellett a mélyebben elvi alapokon nyugvó kidolgozása ezt mindenképpen megköveteli. (I. g.) „/várit ozottah össze esi.' ti t — (Urnánkét a békéscsabai Apollo moziban ,1 zsúfolt mo:i nézőterén min­ién néző' kíváncsian várja az elő­adási. !■<)}■ pVanat. pisilt dől u nézőtér és már váltakoznak is a meglepő jelenetek. Mintha nálunk, Magyarországán történne a: egész — az a: érzése minden dolgozónak. 4 Szórj d Hadsereg l;iü:l• az országhói u isiszláiz d. a népnek azonban meg leli. küzdeni a belső ellenséggel. Akárcsak nálunk, N 1 kemmunisták a néppel meg- i zadáhozzák az ellenség t?i vét. le f.mprilzji követség azonban tő­éiből a is a fiatal állam, a nép /omlását akarja. — ltajk és Mind- szehty, Schumacher, H’vin, az cicimet rejtegető kulákság s: er epe. c'avenedik m g a filmen. 4 nép áronban <t Várt utján -halad és v. Srqvjelnnfú segítségévét diadalt ural: Vekét akarunk, I •stvéri ba­rátságot a Szovjetunióval —hang­zik az utolsó j/dcrielben a nép es­küje. | Rólunk szól a film mondotta Tóth Géza elvlárs, a: előadást követő ankét előadója. — /■.''bal a filmből is láthatjuk, hogy csak. a Szovjetunió segítségévet le­het «piteni a szocializmust és a bekét — mondotta Bérkó Sándor hozzászólásában. — Bátorságra és éberségre limit a mid előadás, 4 koncentrációd tábor üldözöttje ~ Hanna Lieh tu — les: az or­szág komnmni ta miniszterelnök- helyettese. És a kommunista asz- szony. bár merényletet köveim k el ellene, keményen, áll az élen. Amikor a Marshall-terrrel szolga­ságba akarják kényszeríteni a né­pet. ö a Párt minden erejével karcol a parlamentben a: áruló jobboldali szociáldemokraták s a többi impel ia isla ügynök és jobb­oldali párt el'en, •gr Ferenc idejében megmutatja az ellenség igazi or­cát, Mi. a boncédsuf tagjai meg­fogadjuk• u film tanítása alapján, hogy még jobban. odaadóbban hurcolunk a békéért, — szólalt fel Kosár József h adn agy. — Életén - salz, es a film taiáhb folyta tód ili Harcába a Az ellenség olt most megvetett: u lábát, nekünk foggal, körömmel és fokozottabb éberséggel Ízeli a Szovjetunió oldalán harcolni a bé­kéért, hogy ne terjedjen tovább a háború — mutatott rá Koméul A undor a feladatait feladatúin. Ju­hász A agy András hozzászólásában hangsúlyozta, hogy minden dol­gozónak úgy kell követnie a Párt irányítását, ahogyan « film 'kom­munista szereplői telték. .4." ellenség a fi men közellát isi nehézségekkel akarja szembeállítani a Pál Ital és a kormánnyal a népet. Ebből a: eseményből meg kell tanulnunk, hogy a legkisebb hibára is fel kell f igyelu i, as ellenség most sem alszik-— mondott i Pavé:/vi rendörhad- nngy. -— A nők, különösül a: anyák nézzék meg minél többen ezt a filmet és tanuljál,- meg be­lőle. hogy hogyan kell hősen és bátran harcolni a békéért, gyer­mekeik jövőjéért — fejezi ’ be a hozzászólásokat Kádár Feiern né. —- Sztálin '. Rákosi.' Éljen a Pétit! Megvéd jäh <i békét — tüntetett a nézők tömege. Csuk a Sztvjel- unió oldalán lehet a bekéért har­colni, (sík lli'tizo:i és Sztálin elv­lárs útmutatása alapján lehel le­győzni az ellenséget. — vonla le mindenki a film tanulságát, használt, jókariian levő iralszrkrrnvl. íróasztali, irotla-széket, írógépet és Iószerszá m ot Békéscsabai Téglagyár (volt Bohn-gyár) A komimul izmusra Janiin ni* mii a kaira nevelni írta: T. Malyiasvili Kegyed évszázada tanítok. Át- éi zem azt a felelősséget, mely min­ket, tani lókat terhel a társadalom­mal szemben, az új. felnövekvő nemzedék nevelésével és tanításá­val kapcsolatban. J-cnip é- Sztálin, műveit újból és isméiéftén előlva-búm megér­tettem, hógv « tanító munkája céltudatos, kouúminh-.ta- tevékeny­ség, " m,'dy,-n teriesíol-fclkestől,- fenntartás nőikül kell végezni. A ml nevelőink nem csupán'ís- tuok.-L adnak ál, Irnuem kii'cj- iesztik tanilviniyinkhaH az. önállói goinliiltiuda-d. hogy meg tudják állapítom az 03-íéfÚggést a jelen­sége!. kV.óit Az i-kuki feladni íi, Ti»g\ a gyermeket már zsenge kólában arra tanítsa: legyenek hasznos dol­gozói a társadalomnak. Az iskola feladata a gyermekeket öntudatos, fegyelmezett munkára nevelni. Az iskolás gyermekek részvétele a társadalmilag hasznos munkában igen fontos tényezője a kommu­nista nevelésnek. Ezen a vonalon nagyon sok függ a pedagógustól. Olymódon kell irányítani a gyer­mekek érdeklődését és energiáját, hogy a rábízott feladatok tágítsák látókörét, kifeji -sszók benno a munkákéi/..-éget, bogy megfeleljen a feladat a gyermek életkorának é.-. a teljesítés után az iskolás- gye rmok érezze munkájának tár­sadalmi jelentőségét. Igen fontos az is, hogy rwern- lélletűon értessék meg a gyermek­kel, hogyan használhatja iái a gyakot latban iskolában szerzett tii- dá-át. Ezzel kapcsolatban' kofl megemlékezni Natyvella Cselobad- zéiul, Adzsaria kolnbeti körzeté­ben lévő dodokvati falusi iskolá­jának végzett növendékéről. Ka- tyella kilencedik osztályos tanuló volt, mikor a kormány a Szocia­lista Munka Hőse címmel tüntette ki, Katyella .-zabarli Jojóban a kol­hoz, ültetvényein dolgozati és több mint 0 tontja' teát takarított Iá» a rábízott íés/deaan. Munkájúbiii azokat a lúgba'uilöttnhb .a-gi-ntoelUii- kal nióil'Zöiekol nlkulnuiz! i. melye­ket- aZ iskolában tanult, az agro­technikai és biológiai kör foglal- kQzásafn. Ráti-nn állíthatjuk, hogy a dó- doloat i iskola pcdagógii-ai jel meg­értették Ifonin vőgroudcletét és ki, taitó dimikával átültették az. éÜHhe. A zugdibi körzőt Ahals/op. !i is. kólájának növendékei s/.-'i zíék ui 'í4 a falu rádióval \ aló ellátását Az aLhaziai diákság aktívan vesz részt a mezővédő erdőfát ok létesi- tésében. A dufeti körzetben lévő Csopoitj falu iskolájának növen­dékei az iskola földjein agrotech­nikai és agrobiológiai ki -érteteket folytatnak és ezen keresztül ki­válóan in 'ps^eiüsiíik a haladot-l* szórj. 1 földművel«- i kaitól.•!. Ás iskola, ijöYón.dékgi a gy.üniölcsfák /áz'>ii. iiUAtéjs cl cs ■ hegyi lejtő­kön J1 ív-z 1 r- ii.-.olal- ültettek. A gyermekek il.von méslízerű eloké- -/ í 1 r- > kiből IW--f'-físu liv nmokií h nry a fiatal öntudatéban és élet ív, munkáia neveli őket. A tanító feladata nehéz, fotelőú- , és megtis/.t'-'lő. A tairifá ' ár-e c-b. fel azokat a 1-ohlog crutsr- J'ckvt.. akik felépítik a komnnuiiz- .must. a tanító kötelessége, hogy a> konimunista kor újtipusú kom­munista cmte-ié-t felnevelje. Javítsa ki a szeghalmi DiSz-szervezet meglévő hibáit » Egy levél nyomán indultunk el a szeghalmi területi lHSz-szorva- zetbo. A levél több hián.vo.—ág. ,i mutatott rá a szervezetnél*' mely nagyobbrészt megállja a helyet. Ami pedig neih tétje-,-ii - fedi a valo-ágot, az abbéd adódik, hogy Nemes Mária DISz-tag ki-sc fe­lni.-lesen nézte a szertw-.f. mun­káját. . A levélíró Nemes Mária azt irta. hogy az ó alapszai-vezctuk- bon már hetek óta nem tudják, kik a vezetők N ass iiare elvtárs. a szervezet.tit­kára egy kissé érthetetlennek tartja ezt a megái lapít ást, do csakhamar kiderül, hogy Nemes Máriának van igaza. Ezelőtt vagy három héttel az alapszervezet egyik ve­zetőségi tagja bevonult katonának, helyette egy másikat- állítottak be ideiglenesen, majd oktatási- , és sajtófelclőssel bővült a vezetőség. A tagság mindebből csak annyit tudott, hogy új ifjakat lát itt is, amott is, akik intézkednek . egy- cgy kérdéslien. Miss elytárs, a szervezet titkára nem tartotta fon­tosnak a multheti taggyűlésen közölni az ifjúkkal ezeknt a vál­tozásokat. l-gyanigy áll a kérdés a városa, csúcsszerv vezetőivel is. iA terü­leti I)IS/ szervezetnél ipég ma sem tadják, kik a városi ni.N/.- vezetők, kik intézik a fiatalok ügyeit. Az nlapszervezetelr ..vezetői megválasztották ugyan a városi DISz vezetőit, de mindezt már nem tartották fontosnak az alap- szervezetek tagságúval is közölni. Súlyos hibák ezek, hiszen a legelemibb dolog az, hogy egy szervezet tagjai tudja­nak arról, kik a vezetői, kik iu- tézik az ügyeket, kik a felelősek a szervezet vezetéséiért és az ott történtekért. Nass elv társ arra hivatkozik, hogy akiket most újon­nan beállítottak a vezetőségbe, csak ideiglenes miiiőséglien vannak ezen a' po-zion. Ez azonban nem menti a felelősség alól Miss elvtársat é* a többi vezetet. Ezek az észrevételei belyesek • voltak Acmes Máriának, a kér­dés valóban így áll. Ifi i alotánuk lriáiryo'sága az,* begy több kéf- rlést felületesen nézett, meg. Azt irta 'többek közt. hogy Sz-guulmou nincs .-zerv-.'/eti elet. Ez a meg- ' aliapitéi-a. helytelen, tuszen a po­litikai körök, a : Szabad Ifjúság olvasókör és' a rádiószemináriuni inegszavvozéso is címek ellenkozy- jét bizonyítják, tliányos-érgok jv r- sze még vannak, de ezt nevelő, építő bírálattal ki teliét és ki is kell küszöbölni. A DISz-szervezotben főleg a szervező munkán két! még sokat javítani Ki kell ('kóborban építeni a fe­lületi IMSz-lien is az aktívákat s inag koll határozni n feladatok megoldásánál azt, hogy ki miért felelős. Torzsalkodás észlelhető a szerte zetlnnr. Ez riregny il\érnult Vasa Imre elvtárs és Nemos' Má­ria között a levél megvitatásakor is. Ezen a léién is sürgősen ki kell javítani a hibákat. • A kiitikát. ha öt százalék igaz­ságot. tartalmaz, akkor is meg kell -szívlelni, mert segít a hibá­kat. kikü-zübölni. Neme.“ Mária le­velének voltak hiányosságai, de mégis fejlődést jelent a szeghalmi DTSz életében, mert meg meri bí­rálni vezetőit, rá mer mutatni a hiányosságokra. Ebből a kezdőmé-. nyezéslről tanult a bíráló is, meg a bíráltak is. A bíráló megtanulta, nem szabad a hiányosságokat ál- talánositani. A jövőben ogész biz­tosan körültekintőbben nézi meg Nemes Mária a dolgokat. VrfeA elvtárs is megtanulta a birálatból, hogyan kell a jövőben a legele­mibb kérdéseket is kezelni a szer­vezetben. Sz. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom