Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-16 / 267. szám

VIHARSAROK NÉPE 3 A gyomai Járási Tanács kesébe vette a munka irányítását: Javult a teriBi^nibeadá^ A gyomai járás lemaradt a, ter- ménybcgyüj lésben. Néhány héttel ezelőtt még csaknem az utolsó he­lyen állt a versenyben. Az árpa- begyűjtésnél értek el ugyan jó eredményekéi: Dévavánva i (>7 ílyoma 120, Eesegfalva 90 száza­lékra teljesítették az előirányzatot. A kukorica és a burgonyabeadás­nál azonban komoly lemaradás mutatkozik. Endrődön csak 10 szá­zalékra, Ilunyán 07 százalékra, Dcvaványán 35 százalékra teljesí­tette a dolgozó parasztság beadási kötelezettségét. A népnevelő munka hiányában elterjedt az egész járásban: olyan r,ossz a termés, hogy nincs mit beadni. így hr széliek a kulákok, de emellett vidáman folyt a fekeiézés Erre volt kukorica. Déváványán a napokban lepleztek le egy fe­ketéző társaságot, akik Fitás Sán­dor kupeckulák vezetésével vagon- tételekben vitték ki zöldség köze. pakolva a burgonyát, a kukoricát, az árpát. Gyomén 3oo forintos fekete áron bőségesen lehet ku­koricát kapni. Ezekre az eseményekre felfi­gyelt a Járási Tanács. A járást pártbizottság utmutalásával meg­nézték a tanács tagjai, hogy hol a hiba. A tanács tagjai K. Tímár Imre, Hornok Vince, Varga Jó­zsef, Kertész Adóm nap mint nap kijártak a községekbe. Útjuk ered­ménnyel járt: felismerték. hogy hol'a hiba. fi lemaradás főoka az magyarázza K. Tímár A incc, a tanács elnöke, — hogy a közsé­gekben ellanyhult a népnevelő munka. Maguk a községi tanácsok is másodrendű kérdésként kezelik a begyűjtést. Mi meg nem hívtuk fel a figyelmüket ennek fontos­ságára. Eltemeíkezlülik a béke­kölcsönjegyzésben, a lanácsválasz- tásokban. Az ellenség aztán alapo­san kihasználta ezt. Ma már a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok, Fazekas lnne dévaványai, Dinva Gábor endrődi, Püski Lászlóim gyomai dolgozók együtt járnak a népnevelőkkel, megmagyarázzák para.->zHarsaiknak, bogy a termén vT.egytijléssel is a béke ügyét szolgálják. A felvilágosító munkának nem maradt el az eredménye. A dol­gozó parasztok egymásután lesz­A Járási Tanács, hu késve is, felismerte mulasztását. Munkához fogott, bogy a hibákat helyrehoz­za. Először fokozottabb éber ségi© hívta fel a községi tanácsok fi­gyelmét. Ujj «élesztette a községek között folyó versenyt is. Ma már minden községben versenytáblák hirdetik, kik azok a dolgozó pa­rasztok, akik élenjárnak. Szoro­sabb kapcsolatot teremtett a Já­rási Tanács a Párti, a községi ta­nácsok és a DÉFOSz között is. Ma már minden községben együt­tesen folytatják a felvilágosító munkát a Párt népnevelői, a ta­nácstagok és a tömegszervezetek aklivái. A Járási Pártbizottság javasla­tára a községi pártszervezetek is nek eleget kötelezettségeiknek. A begyűjtés üteme fokozódott. Mindez azt mutatja, hogy a Já­rási Tanács magáratalált, kezébe \elie a munkák szervezését, irá- nyitását. És a jó irányitó, szer­vező munka nyomában magasabb­ra emelkedik a begyűjtés száza­léka is. Ila igy haladnak, a gyo­mai járás az utolsók közül az el­sők közé küzdi fel magát. —hi­újjászervezték a népnevelő munkát A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA KARDOSKUTI FöLDMfVESSZÖVETKEZET! Ha a termelési felelős nines bent az irodában, azzal uta­sítjátok el a tanyáról tejüvö dolgozó parasztokat, Imgv jöjjenek estére. Gondoljatok arra, bogy dolgozó parasztjaink fontos mun­kát hagynak abba, hogy megkössék szerződésüket. Változtassa­tok m unka tok ont SARKAIM, VÉSZTŐI, KftRöSLADÁNYI NÉPNEVELŐK! Azt várjátok, hogy mieden dolgozó paraszt bejöjjön a szövetkezetbe Uö vény termelési szerződést kötni. Magatok nem látogattok ki a tanyára. így azután nem sok 'eredményt latltok felmutatni. Javítsátok ki ezt a hibái. ZSADÁNYI DOLGOZÓ PARASZTOK! Községetek egyike a takarnia ny be adást leggyengébben tel­jesítő községeknek. Lemaradásotok nemcsak a járás, az egész megye eredményét rontja. Induljatok harcba a begyűjtés sikeréért! Legyetek li is a béke harcosai! MEGYÉNK ÜZEMEINEK DOLGOZÓI! Az orosházi Növényolajipari NV valamennyi dolgozója se- lejtcsökkeniést, minőségjavítási, anyagmegtakarílásl vállal dec. 21-ére, Sztálin elvtárs születésnapjára. Vegyetek példát róluk. ÉPITóll* VIH DOLGOZÓK! Vegyetek példát a békéscsabai belonelőgyártó telepen dol­gozó Pelrovszki szállító-brigád tagjaitól, akik már 1951 májusi tervüket teljesítik. Machnicz János tudja: ü rsagyköpásicsi Zéja tszcs az egyénileg dolgozókká! közösen csinálta meg tervét A termelőszövetkezetek bebli­A Munka Érdemrend kötelez zonyították, hogy a nagyüze­mi, mezőgazdasági termelés jobb életet biztosít a dolgozó p:ir'aszio!vtt’:ikí' Napról-napral mündig több és több egyénileg dolgozó párássá: lép a társas gazdálkodás útjára. De nemcsak a meglévő termelőszövetkezetek taglétszáma em !':edik, új csor- portok is alak, ,alc. így a 1 al­kuit meg a nagyköpancsi »Zójíh termelőszövetkezeti csoport is. Már régen beszélgettek a dol­gozó parasztok a csoportról. A községházán, a DÉFOSz-ban be­szélgetés közijén mindig erről folyt a szó. A nyár folyamán a nagykopán­csa újgazdák és fcözépparasztoK meglátogatták a nagyszénást! »Dózsa« terme! o s z ö ve t ke zc te t. Az élenjáró szovjet, mezőgazda- sági tudomány egyik legnagyobb vívmánya volt, hogy felfedezte a mérsékelt égöv- alatt "is megtermő uj gumitartalmu növényt, a kok- s/agizt, magyarul gumipitypangot. A gunlipitypang gyökereiből nyer­hető k ulcsuk ugyanolyan jóminő- sógü, mint a guinifá'k kaucsukjai. Amíg azonban a trópusi gumifák csak az ültetésüktől számított öt­hat év múlva csapolhatok, addig a gumipilypang évenként fejleszti gumillartaimazó gyökeieiK/A gu- mipitvpang minden különlegesebb ültetési eljárás nélkül a .szántóföl­dön termeszthető éppúgy, mint bárméty más szántóföldi növé­nyünk. Magyarországon az elmúlt évi kisértetek során sok helyen ér­lek el holdanként 00—áo mázsás gyökértermést, amelyben 3—3 szá­zalék volt a kaucsuktartalom. Ez Ez a lálogulás végleg meggyőzte őket. Morauszkü István közép- pmasg.l már itt kijeién tej te; — Ila Nagykopáncson nem álaíkífjük még"áz üdén á csöpori tót, én belépek a nagyszénása »Dózsa* termelőszövetkezetije. Mikor hazatérlek, mégegyszer megliányták, vetették a dolgot Szeptember 3-án megalakult a »Zója- termelőcsoporl. A tagok jelentős százaléka középparaszt. V megalakulás uiáit azonnal hozzáfogtak áz üzem terv elké­szítéséhez. Nem csináltak Ívelőle titkol. A terv részleteit megbe­szélték az egyéni dolgozókkal is. Heteken át a termelőszövetke­zet üzemien érői Jr'széllek holdanként Go—80 kilogram nyersgumi-ho/.adékot jelent. Ezek a terméseredmények kellő agrotechnikával és további neme­sítéssel még lényegesen fokozhatok lesznek ugyanúgy, mint a gyapot­nál, mely az első évi kísérleteknél csak i — 1 és félmázsás Icrmé.-l hozott, idén pedig már három mázsa volt az átlagtermés. Fontos népgazdasági érdek, hogy a kaucsukot itthon termeljük meg. A terjoeiőrsopoi tokkal és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó parasztok­kal már az idén köt termelési szerződést a gyapollermelési vál­lalat a földmüvesszöv étkezdékén keresztül. A gumipitypang íendkr vili jó 1 jőve delínező növ ényV A termelt s iráni érdeklődőknek kész­seggel megad minden feli ilágosi“ trust a gy apó Ucnnel tető vállalat közpon Ija, (Budapest, Perczet; Mór-u. a-)'. holdas középparaszt, aki a Szov­jetunióban járt, sokat beszélt esténlyjípl .a szpyjej nép munká­járól és életéről. Ö is az, elsők közölt lépett be. Szívesen hall­gatlak a nagykopáncsiak Kovács Pál beszédét: Aki látta a szov jet nép munkáját és életét, az egy percig sem kínlódik tovább a néhány hold földjén. És napról-napra emelkedett 1 csoport taglétszáma. Az üzem- tervben ivedig mindig részletet* sollten bontakozott ki a jövő év munkája és eredménye. A nagy., köpánesiak ilyet még sohasem csináltak. Szántottak, vetettek:, aratlak — úgy, ahogy az apjuk, meg a nagyapjuk csinálta. Vár­ták az csőt, meg a jó szeren­csét, azután úgy lett, ahogy lelt. Most meg itt a tervifen minden benne van Benne van az is, mikor és hor gyan kell elvegezni a munkát — és akkor ennyi meg ennyi te­rem. ha jól dolgoznak. Danit Sándor középparaszt már régen figyelte a termelőszövetkezetek munkáját. Most, hogy Nagyko­páncson készült az üzemterv, ő is résztvett ebben a munkában. Ez végleg meggyőzte és belé­pett a csoportba: — Ez igen — mondja elisme­rően— ez jó és tiszta munka Előre elhatározza az ember, mit fog csinálni. Csak így lehet jól dolgozni és többet termelni A nagyköpancsi újgazdák és középparasztok egy része a szo­cialista mezőgazdaság útjára lé- jjett és elindullak a jobb élet felé, (Furák) OLVASD a Viharsarok Hér él! Mikor megkapta a/» értesítést, na­gyot dobbant a szíve. lUidauestre hívják, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához. Kitüntetést kap a dolgozók államától. Szemében fel- csillant.vaz öröm bzóthuiul n< •/.(■* a kezében levő far pírt s m.jto a név ét,. Ili.betefeldU'ély tűnt, hogy ő, Machnicz János Köz- társasági Érdemrendet kap. O aki csak liaL óv óta érzi igazán cm- bernek magát. Ilyen öröm három­szor érbe életében. Az első a fel- szabaduláskor, a második, amikor neki is kimértek egy szép tábla földet. Harmadszor, amikor tető alá került az újonnan épült 1. alakú húz. De oz az öröm tetézte az ed­digieket ■ Majdnem könnyes lett a szeme. Először gyermekeire, majd félesé­gűié nézett. Hat szempár csillo­gott felé a boldogságtól. Soha ilyen érzékenyen nem búcsúzott el még tőlük. A jelzett időnél hamarább érkezett Festie. Meghatotta a fo­gadtatás. Amerre járt, megheesii- lés sugárzott j'eléje, milyen meleg szeretettel köszön­tötte Rákosi elvtárs és Erdei Fe­renc is. Mikor Rónai Sándor, az. elnöki tanács elnöke, mellére tűzte a Köztársasági Érdemrend harmadik fokozatát, átforrósodott a szíve. Együtt dobogott a többi kitüntetett 80 szívével. Nem győzött betelni a látvá­nyokkal. ifazafelé jövet még job­ban megnézett mindent a vonat ablakán keresztül, hogy elmondja családjának, ismerőseinek: mire ké­pes ogv felszabadult nép. Hazaér­kezése után alig lépett ki az utcáin, messziről üdvözölték a medgyes- egyházi dolgozók. Köréje csoport0- súltalc, az öreg Bobus Tamás, Koz­ma András, Tóth János és ki tudja hányán még. Kérdések özönével árasztották el. — Hát megkaptad? Beszélj már, hogy volt?! — Láttuk a fényképedet az újsá­gokban. — Te voltál közülünk erre a legalkalmasabb, — szorongatták a kezét. — Mit láttál? — Mi van Pesten? És Machnicz János beszélt. A f?ztálin-híd avatásáról... Aüg tu­dott szavakat találni, hogy milyen lelkesedéssel üdvözöltek az avatáson megjelenő Rákosi elvtársat, a hid- készítő sztahanovistákat, él munká­sokat és őket, az' érdemrenddel ki­tüntetett dolgozó parasztokat, akik a földeken igyekeztek elősegíteni a Idd felépítését, kiváló tbrmés- ppy! mén velekek Beszélt a líeke- kongresjsziis részvevőinek békéért kiáltó hangjáról. A numkásosztály elszánt ákniatárói, mellyel meg akarják védeni a felépült hidakat, gyárakat és azt, hogy a földeken békésen folyjon eztán is a termeli» munka. Beszélt ív sok, boldogan mosolygó emberről, akik melegén éltették a békétúbor vezérét. .Sztálin elvtársat. tízek az élmények mélyen a szi­vébe vésődtek. Ezt mondja el szom­szédainak, ismerőseinek, akik. késő estéken kerekig nyitott szemekkel hallgatják. Együtt örülnek velő a Juhász Jánosok, a Juhász Györ­gyök, a Kovács Andrások és a töb­biek. Mutogatja nekik » szép, vö­rösszalag as érdemrendet és a dísz­oklevelet, molyén oz a felirat: »A Magyar Népköztársaság Elnöki I n- nácsától az ötéves terv megvalósí­tása érdekéi én kifejtett kivá'ó mun­kássága elismeréséül!« Igen, US ötéves terv megváló- síiásáért dolgozott Az üt családja boldog jövőjéért, ezért szántotta fel háromszor évente a földet, Így tudott ebben az 'év­ben két és egynegyed holdon 4U.8Ó múzsa búzát termelni. Négyszáz szögölen 970 kg elsőosztályú ken­dert és 700 szög öten 87.30 múzsa cukorrépát. Gondozta, ápolta a nö­vényeket. A cukorrépáját ötször ka­pálta meg. Alig, hogy leaialtó a szép tiszta búzát, már leforgatta a tarlót. Most ősszel jó mélyen fel­szántotta, tavasszal majd grnberiel meghuzatja, hogy több teremjen, mint az idén. Ezt megfogadta Xsi- di Gyula elvtársnak, a megyei párt­titkárnak és megfogadta a minisz­tériumban, amint búcsúzóul, me­zőgazdasági szakkönyveket kórt^ hogy még j obiján és többet tud­jon termelni a dolgozók államának, amelyik ilyen nagy megbecsülés­ben részesítette. A kapott kitünte­tés, a megbecsülés és az ország­ban látott hatalmas építkezések kö­telezik erre. (Kukk) Nagykopáncson. Kovács Pál 19 Magyarországén is megindul a gumipitypang szántóföldi termesztése Gumipitypangra is lehet termelési szerződést kötni S

Next

/
Oldalképek
Tartalom