Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-15 / 266. szám

VIHARSAROK NftPB a I dőlök közölt! verseny új lendületeit adott a begyűjtésnek és a mélyszántásnak Békéssámsonban Még az őszi vetés idején szép vörös vándorzászlót készítettek a békéssámsoni MNDSz asszonyok. Arany txúiikkel hímezték rá: «A legjobban teljesítő dűlőnek!» Meg is indult a szép zászlóért a ver­sengés. Mindegyik dűíőbiztos, de maguk a dolgozó parasztok is azt akarták, liogy az ő dűlőjükben hirdesse a zászló: elsőnek végez­tük el a vetést. A versenyzászló egyben azt is jelentette, hogy ha­marabb zöldül és bokrosodik a búza az élen'jáió nevet viselő dűlői­ben. Jobb lesz a termés a jövő esztendőben. A bőtermés pedig mindenki érdeke. így magyarázták ezt a dülőbiztosok, inog a népne­velők is­A. jó szót meg is hallgatták a dolgozó parasztok. Ezt az bizo­nyítja legjobban, hogy a vándor­zászló dülőbűl-dűlübe járt. Aztán megakadt Séllei János dűlőfelelős- nél. Az ő dűlője végezte el leg­elsőnek a vetést. Jóval a tanáes- válaszíás előtt. A tanácsválasztások után újabb feladatok jöttek: a mélyszántás, a tavaszi növények ezerződésk ütése és a tekarmánv be­gyűjtés. Ezeket — különösen a takarmányíiegyüjtést — bizony' már hanyagul kezelték a békéesámso- niak. Az árpa begyűjtése például 40 százalék, a ‘zab 30, a kukorica pedig 24 százalékos teljesítés kö­rül, mozgott. A népnevelők a. ta­nács választás után végeztek ugyan fel,világositó munkát ebbeu az jráhyban, de munkájukon a fárad­ság jelei műin tkoztak. Elaludt a dűlök közötti verseny Is. A vereenyzászló három héten keresztül Séllei Jánosnál pihent. — Itt tenni kéne valamit —- ötlött a fejébe Pásztor Pál dűlő­felelősnek a gondolat. Sehogy sem volt kibékülve azzal, bogy olyan hosszú ideig Séllei tartja birtoká­ban a zászlót. — Ideje volna meg-- mozgatni a mélyszántást, meg a begyűjtést is — fűzte hozzá, mi­kor a dűlőt járta. Ez motoszkált Szatmári Béla dűlőfelelős fejében is. Ezzel aztán ki is rukkoltak az egyik dűLő- felelősi értekezleten, mikor Arany elvtárs, a Tanács elnöke a kimara­dásról beszélt. — Gyengén halad a mélyszántás — mondotta — meg a szerződés- kötés is. Majdnem egyhelyben to­pog a takarmány-begyűjtés. így lemaradunk a gerendásiaktól, meg a többi községektől. Ez pedig szégyen lesz ránknézve, hiszen a kenyérgabonabegy üjtéskor Békés­súinson első volt a járás tíz köz­sége között- Azért kaptuk meg a járási MNDSz vándorzászlóját is. — Hát igen, akkor megfogadtuk, hogy továbbra is élenjárunk a munkában — emlékezett vissza Muksi Lajos dülűbiztosi — Ép­pen ezért újjá kall szerveznünk a versenyt. —• Jó népnevelőmunkával moz­gassuk meg a dűlőket — szólt Szatmári Béla. — Biztos lesz az eredmény — erősítette Séllei János — hiszen azok laknak még most is Békés­sámsonban, akik élenjárlak u ke­nyérgabona begyűjtésben ás az őszi vetés elvégzésében. Ez az értekezlet októl>er végén volt. Azóta újjáéledt a dűlők kö­zötti verseny. Egy hétre rá Szat­mári Béla dűlőjébe került Süliéitől a vándorzászló. A verseny eredmé­nye nap mint nap mutatkozik. Új lendületet kapott a begyűjtés és a mélyszántás Egyre többen teljesítik túl beadási kötelezettségüket, önódi János lüT, Horváth Ferenc 131, Csorba Antal 127, ltúex Ferenc 121, Szokolai Fe­renc 120 százalékra teljesítette be­adási kötelezettségét. Az öreg ltajki Antal előző 100 százalékos teljesítését 28 százalékkal emelte fel. A begyűjtés százaléka így ugrásszerűen emelkedik. Árpából ezideig Itt százalékra, zabból 52 százalékra, kukoricából pedig 40 százalékra emelkedett a teljesítés. A begyűjtéssel párhuzamosan jól halad a mélyszántás is. Ezzel a munkával már 80 százalék körül tartanak a békéssámsoniak. Még a szerződéskötés körül kell fokozniuk az ütemet, mert ez csak 05 százalék. Ezt is igyekeznek ja­vítani minden dűlőben, mert a vereenyzászlót az a dűlő kapja minden liéten, amely legjobban tel­jesíti a soron lévő feladatokat, a begyűjtést, a mélyszántást és a szerződéskötést egyaránt. (Kukk) Mondják el küldötteink... Gyűlölettel vettük tudomásul, hogy a háborús uszító angol­amerikai imperialisták megtagad­ták az Angliába való beutazási engedélyt a If. Világbékekon- gresszusra jelölt békeküldöltek- töl. Ebhői is látszik, hogy fél­nek a békétől, félnek azoktól, akik a békét hirdetik, akik a bé­kééi! harcolnak. Mi, dolgozók a Shcffieldbcn tervezett, de Var­sóban megtartandó Világbéke- kongressznson részvevő küldöt­teinkkel Icleklxni együtt leszünk és kíván juk, hogy győzelemre vi­gyék ügyünket, a világ békesze­rető népeinek ügyét. Mondják el, liadd tudja meg az egész világ, a háborús agresszorok, hogy mi egy chbérként állunk ki a béke megvédésének ügye melleit. Mi, dolgozók, egységes 'összefogással, jó munkánkkal, a termelés terén elért sikerekkel bizonyítjuk be erőnket. Erősek vagyunk, mert velünk vannak a világ szabad­ságszerető, elnyomás ellen küzdő népei s velünk van a hatalmas Szovjelúuió, a béke legfőbb őre. Vei ró József levelező, Orosháza. A Komszomol riolafpjabt minden nS&std&lyí legyőznek. itt Mezőhegyesen az ő útjukon járunk Mi A mezőhegyesi tehenész ifi- brigád istállójában szól a rádió. Kétszeresen büszkék az ifik erre a rádióra. Büszkék, mert a tej- hozam emeléséért, és a lis/.la- sűgért indított versenyben nyer­ték. Aki ismeri a tej természe­tét, az értékelni tudja a tehené­szetben a tisztaságot. Ugyanis a lej minden szagot azonnal ma­gába szed. Hu tisztátalanul keze­lik a lejei, még a vajon is meg­érzik az istállószag. Ebben a te­henészeiben példás rend és tisz­taság uralkodik. A brigádnak három fiit- és öl leánytagja van. Először az idő­sebbek közé voltak beosztva. Nem bíztak bennük. Gyerekek még« — mondták az idősebbek, Sok vád érte őket. Nem voltak megelégedve munkájtikkal. — Dolgozni kell helyettük — így az idősebbek. Egyszer azután az iTík meg­unták a nagyok« apáskodásait: Megalakították as nlfi“ brigádot Majd ők megnndalják! És a no­vember 7-i felajánlások teljesíté­sével az ifik bebizonyították, hogy legények a talpukon. — A lányok leltek a »legte,qé- nyebbek«, — mondotta Sándor Dániel brigád vezető. Komái* Júlia mosolyogva me­séli: — Sokan azt hitték, nem lesz belőlünk semmi. Különösen ránk, a lányokra adtak keveset. Ez na­gyon hántolt bennünket. Mosl A nagyszénást Dózsa termelőszövetkezet tagjai a szovjet kolhozok útján járnak V"’ A naptár október G-út mutatott. A falu házain vörös- és nerazeti- fczinű zászlókat lobogtatott a lá­gyan susogó őszi szellő. A falu apraja-nagyja _a Stervasi-út men­ten felállított díszkapu körül gyü­lekezett. Ünneplő ruhát öltöttek a nieaősziilt nénikék és báosikúk. a vidám arcú fiatalok. Eljöttek a vörös nyakkendő« úttörők is, a jövő katonái. N.igy ünnep volt ez a nap a «Dózsa» termelőszöietkozet tagjai­nak is. A szovjet kárpátok rajnai magyar kolhozpaiasztkiil lőtt ég ér­kezett hozzájuk, hogy átadják a munkában szerzett tapasztalataikat- S amit mondtak, nem felejtették I. Sokat beszélnek róluk és a topa-ztalutokat tettre váltják. Most. amikor az irodában hozzáfognak az 1051-es üzeinterv elkészítésé­hez. a nninkaosanatvezetők, brigád­vezetek előszedik a kis pepita füzeteket, a jegyzi pékét kiteregetek az asz­talra. A féltve őrzött füzetből sok hasznos dolog kerül felszínre. Szov­jet emberek mondták el ezeket. ! Hirdessen laminkhan /--------"* H iníríésía felvétele BtWsfr !>án, minden nap í »»fáfg Az egyik elvtárs Popovi es De­meter elvtárs szavait idézi: — Négyzetesen kell vetni a nö­vényt. így kevesebb vetőmag kel) liele. De nemcsak ez az előnye ennek, hanem az is, hogy töbliet terem, könnyebben lehet megmű­velni gépekkel is. Nem kell az embernek reggeltől napestig gör­nyedt háttal a kapa mellett lenni. A vetést itt nem géppel kell csi­nálni, hanem kukoricavető puská­val. — Helye« — mondják minden­felől — a javaslatot el fogadjuk és felhasználjuk. Ennek a tapaszta­latnak alapján vetjük el a 150 kataszteri hold kukoricánkat. A brigádvezetők közül egyik elv­társ azt javasolja: használjuk fel a mesterséges beporzást is, igy többet telem, fejlettebb lesz a szem, nagyobb a cső. — Megcsináljuk, mindent meg­csinálunk, hogy több és magasabb legyen a terííTfe — nyugtatja meg Frák Pál elvtárs őket­Ha ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk, hacsak minden eső 20 dekagra- inos lesz, akkor is 80 mázsa ku­korica terem egy holdon. — Hát a dohányt hogyan termete jiik — kérdezte Tatár Gábor bácsi — mert ott is vannak ám ig&n hasznos tepSsztalaWk. sz Felhasználjuk a szovjet ta­pasztalatokat, de amellett nem fe­ledkezünk ám el a maga újításá­ról sem, — vetették oda neki tréfáson. — Most nem a vetésről van «zó, hanem az ápolásról. Nekem as egyik szovjet elvtárs azt mondta: őnáluk úgy termelik a dohányt, hogy amikor a* első szedés meg­történik, akkor a földtől felfelé 15 centiméterre levágják a szárat, ami két-harom kaccsot hoz és igy a dohánytermés náluk duplája, mint a miénk. •—• Tatár elvtárs fül jegyzéseit Is figyelembe vesszük s jövőre már kicsik lesznek a pajták Ki kell bővíteni — mondja Bagoly elvtái«, a «Táncsics» brigád üzemi pártszervezetének tikkára. A füzetek m«g más kincseket is rejtegettek. A műtrágya hasz­nálatáról. A- «Dózsa» termelőszö­vetkezet tagjai, az idén a műtrá­gyát. és a péti sót hamuval ke­verj]?, javitjsfc a talajt. Magasabb eredményt akarnak elérni, mint eddig. Beállítják az idén a négyes vetésforgót úgy, hogy a Szovjet­unió kolhozainak példáján jövőre már füves vetésforgót tudjanak oaállitani. Vagyis 10*1 katassstrális holdon vetnek az 51-es óv őszén takarmány füvet. v A nagyszénás! «Dózsa» tszcs tagjai követik a szov jet, emberek példáját, igyekeznek a nyomukba lépni, hogy nálunk is úgy, mint náluk, boldog és megelégedett em­berek legyenek. (bagoly) lu­bebizonyítotluk, hogy mi is dunk dolgozni. A november 7-i felai/mlásomal 2G0 százalékban leljesítellein. A Úszta almon simára keféli tehenek állnak, vagy fekszenek. Szelíden pislognak a lebenész- láiiyok felé. — Nem mindegyik szelíd, -- mondja Sándor Dániel nevelve. — Van ezek között huncut is. Rugós, dófős. Vau olyan is, ame­lyikei fejeskor le kell kötözni. És a lányok nem félnek Bátran, végzik a munkájukat. Minden nehézséget leküzdenek; meri szerelnek dolgozni. Tóth Erzsi 220 százalékra tel­jesítette a november 7-i felaján­lását. Szemeiben lelkesedés csil­log: — A szovjet Komszomol nő- lagjai minden akadályt legyőz­lek. Mi az ő példájukat követ­jük. Itt, Mezőhegyesen szükség vau arra, hogy. mi, fiatal nők a munkában példás eredményeket érjünk el, mert sok férfi gyenge munkaerőnek tartja a nőket Mondhatom, hogy tévednek! Bizony, téted, aki a női munkaerőt lebecsüli Filipcsik Mária mosolyogva di­csekszik: — Bezzeg, most már más szemmel néznek ráuk. Eddig csak leselkedtek utánunk, hol kö- vetjük el a hibát? Mi úgy* let­tünk, mintha észre sem vennénk, csak dolgoztunk. Most már nyil­lan is elismerik a munkánkat Megmutattuk, hogy mi. fiatat lá­nyok is tudunk jó le ben őszek lenni. (Ftirák) A nők is élni akarnak a mun­kához való joggal. Ma már min­den munkahelyen ott találjuk a nőket, akik egy cseppet sem ke­vesebb szakértelemmel, tudással és lelkesedéssel végzik a mun­kál, mint a férfiak. A szovjet nők nemcsak a munkahelyen, a Nagy Honvédő Háború idején, a fronton is világraszóló hősök lettek. A mezőhegyesi ifik na­gyon jól tudják ezt. Jó munká­jukkal vívták ki maguknak a megbecsülést. A szarvasi MSzT szimfonikus zenekara tisztelethangversenyt adott az élenjáró dolgozóknak A szarvasi MSZT-szervézet he­lyesen ismerte fel * szocialista hullura egyik célkitűzését, amikor az ünnepi hangverseny estjén, no­vember j 3-én megemlékezett a ter­melésben élenjáró dolgozókról. Az Áriwid-s’zilló termeiben már 8 órakor nagyszámú közönség ült együtt. Ott voltak a tszes-k, az állami gazdaság dolgozói is. Az MSZT céljait és hivatását magya­rázó bevezető beszéd után az MSZT zenekara vette út a szót. Erkel, Schubert, I.jepiji, Liszt, Mozart és Tuljakov müvek kerül­lek előadásra. A zenekar igyeke­zett a legjobbat nyújtani s hogy mégis volt néhány hibája, az nem a zenekaron múlott. Az alapszcr- vezel énekkara is szerepelt néhány énekszámmal. Előadása szintén ér­iékes kezdemény ezé.*, de máskor még jobban készüljön fel a sze­replési«. kohut Julia, Oncsik Já­nos, Oncsik György, Kohut Judit és láp Iák Mihály szóló énekszá­mai megmutatták, hogy az. egy­szerű dolgozók is sokat tehetnek; a kultúráért. Az egész előadást tekintve; • szarvasi MSZT jó munkát végzett, csupán abban követett el hibát, hogy az élenjáró dolgozók ered­ménye mellett előadásában nem mutatott rá a hátul kullogok csór portjára. \ szocialista művészet • való életet, a hibákat is bemu­tatja, épít; ezt az elvet tartsák seem előtt a jó utón haladó szarvasi dolgozók. Az MDP békéscsabai városi párt­szervezeténél« lelefonszámai: 20-70, 21-96

Next

/
Oldalképek
Tartalom