Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-07 / 259. szám

Éljen a felszabadító Szovjetunió, a szocializmus országa, a népek testvériségének, a nemzetek függetlenségének, a békének bástyája! Jo munkánk kain és köszönet noiember 7-ért Szorgalmas munka folyik a tót- kouilósi «Haladás» tszcs irodájá­ban. Az asztal papírlapokkal van tele. Az erős munkálioz szokott kezek fürgén róják a betűket. Ké­szül az üzemterv. A kinti munka befejeződött. Kibontakozik a tele­irt lapokon a jövő óv munkája és eredménye. — Jövőre nem lesz annyi ne­hézség, mint ebben az évben volt — mondja Benyiczkó Pál fiatal csoporté blök. — Az elmúlt évben nem ,volt terv... Ahol pedig nincsen terv, ott lépten-nyomon hibák mutatkoznak. Ezt már augusztusban világosan látta a csoport. Okultunk az ebben a gaz­dasági oviién elkövetett hibákon. A vetés és az őszi mélyszántás már tervszerű munka volt. — lío- uyiezkó elmosolyodik: — Felajánlottuk, hogy sapkát, arcán végigvonult az őszi mélyszántás izgalma: — Egy traktorral folytattuk o munkát. Hiába toporzékoltunk, lassan ment. így nem meliot, tenni kelt valamit. Elhatároztuk, hogy két műszakban dolgozunk, Négy munkagépkezelőt adtunk a gépállomásnak. Szántottunk éjjel- nappal. Az eső sem fogott ki raj­tunk. A gyerekek fütyülve, (ki­lóivá szántottak és haknit a munka. Mi ösztönözte őket? A trakto­rok zúgása megadja erre a vá­laszt: A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom nyitotta meg a daloló traktorosok előtt az élet kapuját. Lenin és Sztálin győzel­mes forradalma teremtette meg a Nagy Szocialista Szovjetuniót s a dicsőséges Vörös Hadsereget, amely eltiporta, a tőke uralmát f az elnyomott dolgozóknak jobb életet és szabad haart adott. Krajcsovics József brigádvezető az asztalra csap: — Nekünk minden nehézséget le kell győznünk: van erűnk hozzá! A mi jó munkánk hála és köszö­net a hatalmas Szovjetuniónak és harcos kötelességteljesítő» szépen fejlődő hazánknak. Ezért vállal­tul; az őszi mélyszántás befeje­zését és ezért teljesítettük. A «Haladás» tszcs minden tal­palatnyi földje fel van szántva, bőséges őszi eső áztatja a termő fekete rögöt, a tavaszi vetőmag jól előkészített talajba kerül. A tótkonilósi «Haladás» tszcs jó mun­kát végzeft: az időben elvégzett őszi mélyszántással nagy lépést tett előre a jövő évi jó termét felé. I (Furák) Rákosi elvtárs rámutatotts I'oko/miiik kell ar éberséget 2 november 7-re elvégezzük a.z őszi mélyszántást. Tiz nappal előbb teljesítettük. Nem volt köuy- nyű munka. Idejében megcsinál­tuk a tervet, mégis hiba csúszott be. A traktor elment Sámsonra Vetni. A csoporttagság neki ugrott a vezetőségnek: «Mi lesz a fel­ajánlással ? Hogyan teljesítjük, ha jiinc-s mivel szántani? Elbújunk, ez* gye illet ü nk ben!» Nem estek kétségbe. Négy fe­szült, harcos nap telt el, mire barázdába állt ismét a traktor. A «Haladás» tszcs fellélegzett. Molnár Mátyás szemére húzza a Rákosi elvtárs október 27-i be­számolójában foglalkozott a szociál- dcmokralizmus elleni harccal. Jól emlékszünk még mi, a Pamut-szövői dolgozói a leleplezett és eltávolí­tott Baders féle jobboldali szociál­demokrata bandára, akik szaktudá­sukat arra használták fel, hogy megzavarják a terv teljesítését. Bauer, llakovszki, Sasai a és Feledi műszaki vezetők tudatosan hátrál­tatták a tciv teljeritórét az üzem­ben és amikor-eltávolitottuk őket,' megjavult a termeié« és ma már állandóan 100 százalékon felül tel­jesítjük előirányzott tervünket. Rákosi elvtárs beszámolójában fokozott éberségre hívta fel a fi­gyelmünket a jobboldali szociál­demokraták, az ellenség ügynökei ellen. Ezt mi, a Panni {szövő NY dolgozói magunkévá tettük és igyekszünk a jövőben még fokozni éberségünket 1 Vandlik György, a Pamutszövő NY dolgozója. Kempf Márton két ünnepe... llorodscikti, 19'iS november 7. .1 doni bányavárosban már napokkal ezelőtt ünnepi gyűlések zajlottak le. A szovjet bányászok hatalmas eke cléstcL munka felajánlásaidul ké­szüllek e nagy nap megünneplésére. 7-én legyei, ünnepi zűszUidiszhe öltöztek a házal:, hányák épület i. Leírhatatlan lelkesedés tükröződött a Itös bányászok orrán. Mindegyik szivében egy gondolat élt: kiváló munkával, a legnagyobb teljesítménnyel ünnepelni m <j e napol. Nej: •zdödött az ünnepi műszak. Szinte egy- s erre indultuk meg a modern liftek. Három, j ércenként szállitollák le a bányászokat a tár­nákba. Odalent meg fesz ült-l: az izmok. Az ed. digi hűl álmos 1c jesiUnényckel túlszárnyalna dol­goztuk. A csillék hossza sora pe cek alatt for­dult a széiir.dzoniányoklcul. A szovje1 bányászok hutái t dán le k’ledcss és az a tudat, hogy Mar gyúrói szánjon is ehhez hasonlóan dolgoznál: és építenek a dolgozói:, — maguk!.al ragadták ad itt dolgozó m 'ijyar hadifoglyokat is, akiket d háború forg tiga sodort ide. Kempf Márton a l'l tagú Lui: -brigáddal látott hozzá a munkái­hoz. Társaivá együtt keményen markolta meg a es d: ínyt. L léseik nyomában pattogott, omlott a drága, jel: te szén. Együtt versenyeztek a hős szovjet bányászokkal, az itt dolgozó sokszáz szov­jet bányász hu tár Idán munka és hazaszeretete át­ragadt rájuk. Ezen a napon• a »Lutz .-brigád! 930 százalék fölé emelte teljesítményét. Kiváló, teljesítménnyel ünnepelték a A agy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmét, amely már Int. nőit <i szer jel határokon, szabid súgót vitt sok, etnyumoll ország népe, köztük a magyar nép szá­mira is. 1 éget ért az ünnepi mii szak. 1 faliújságokon1 magasabbnál maga abb te'jesitmények hirdették-: A szovjet bányászok olyan kitartóan és lellzesr- dés:d dolgoznak, mint a Nagy Októberi Forrada­lom L ején harco t zk hronsialt matrózai, a sok-, százezer vörös katonával együtt Lenin zászlaja, alatt. Műszak titán ünneplőbe öltöztek a hős bányászok. .1 város kövezi te visszhangzott a cso­portban felvonulók léptei alatt. Kezükb ől szere­tett vezérül:. Sztálin elvtárs képeit és a gyözef-. mesen lengő vörös zászlói viliék. A felvonuláson ott voltak a jól teljesítő magyar bányászok is, köztük Kempf Márt.. n is, aki ezen a napon élezte élőszóé megbecsült embernek és szabadnak magát. Gyula, ií)5o nmember 7. Most, idehaza, a szenlbenedekl tanyájukon ün­nepel Kempf Márton. Felöltötte a szép fekete ünneplő öltönyt, Ezt még a Szovjetunióban vá­sárolta abból a pénzből, amit munkája elismeré­séül kapott. Megáll az udvaron. Szemei távolba néznek. Arra, ahol a szovjet bányászok ina ugyan" úgy, mint akkor, kiváló leljc-itmenyekkel ünne­pelnek. Gondolatban megszorítja a kezüket. Most tudja csak igazán felmérni munkájuk értékét, ezt a hatalmas erőt, amely szemei előtt nagyobb- nál nagyobb csodákat müveit. A romok Lelvén nj városokat, falvakat, gyá­rakat és iskolákat építettek. Ehhez hasonló, lázad építkezéseket látott idehaza is és más embereket. Öntudat és megelégedettség tükröződik a szemek­ből. Sokkal többet talált, mint amennyire szá-. mi lőtt... És mindezeket azok tették lehetővé,, akikkel ő együtt dolgozott: a szovjet emberek. Mennyit tanult tőlük. Megtanult a hazáért öníeL áldozóan dolgozni. így látott munkához idehaza. Követni akarta őket. Ügy dolgozott, ahogy lő" Kik tanulta. , 1 Most, november 7-én felemelt fővel tekint a szovjet nép felé. Szerelné odakiáltani a szov jet bányászoknak: Követem a példátokat, úgy dol­gozok, ahogy ti tanítottatok. Ti szenet, én meg búzát termelek a dolgozóknak. Aratás után eleget lettem beadási kötelezettségemnek. Igyekeztem a kukorica törésiéi is. Ebből is beadtam a rám. cső részt. A többin tiz darab disznót hizlalok, szerződésre az ipari dolgozóknak. Követein a ti parasztjaitok példáját. Október 13-re jól meg­munkált földbe elvetettem a búzát. Megtanultam nálatok, hogy a korai vetés többet lerem. Éh, többet akarok termelni. Ezért szántait am feli jó mélyen traktorral a földet a tavasziak alá, még október iő-én. Ebbe szerződéses növényt aka­rok vetni, melyre már 1c is szerződtem. Magja » teszek mindent a Lékéért, ahogy tőletek tanul­tam. Jó munkámmal akarom erősíteni a Léke" tábort. Most az imperialisták újra pusztítanak, gyilkolnak Koreában. Minket is meg akarnak támadni. Ezért igyekszek többet termelni, hogy erősödjünk és megtudjuk akadályozni támadá­sukat. Most minden munkám elvégzésével veletek együtt ünneplem azt a nagy napot, amikor győ-í ze!meren kiharcoltátok a világ egyhalodán a dol­gozók szabadságát. (Kukk). 1 Mi a jelentősége a szerződéses termelésnek Megyénkben is mind nagyobb érdeklődéssel fordul dolgozó pa­rasztságunk a szerződéses terme­ié* fölé, mind többen kötnek szer­ződést a tavaszi növényekre. Azon­ban súlyos hibát követnénk el, ha abban a téves bit ton ringatnánk: magunkat, hogy most már minden rendben van. Fel kell, hogy figyel-, jünk azokra az aránytalanságokra, melyek az egyes községek között fennállnak még a inai napig i> ö szerződések kötésében. Amíg az elmúlt hét végén Szarvas az elő­irányzat 71 százalékát kötötte le. addig Pusztaföldvár alig érte el a 37 százalékot, Kétegyháza pedig a 20 százalékot. Ha az okokat keressük, mindjárt kiderül, hogy a legfőbb hiba a felvilágosító munka hiánya. Hiba van abban, hogy a népnevelők nem mondják el, hogy a szerződé.1— kötés milyen előnyökkel jár egyé­nikig és nem mondják el, hogy nemzetgazdasági szempontból — amely közvetve szintén egyéni éldele — milyen je len tőséggel bír. És nem utolsó sorban, nem verik vissza a kulákok e téren megnyil­vánuló mesterkedését, mely egy­részt el szeretné ütni a dolgozó pa­rasztokat. a szerződéskötéssel járó előnyöktől, másrészt ezzel akadá­lyozni 'szeretnék terv-gazdálkodá­sunkat s az ezzel járó anyagi nö­vekedésünket. Hogy csak egy pél­dát említsünk: Hazánkban a gya­pottermesztésnek még csak a gon- lata sem merült fel a felszabadulás előtt- Kormányzatunk annak érde­kében. hogy e fontos textila 11 yagot no kelljen külföldről exportálnunk, hogy olcsóbbá teltessük ruházati cikkeinket, javasolta dolgozó pa­rasztságunknak, hogy kísérletezzen a gyapottcrmcsztéssel. A kísérlete­zés az 1949-es gazdasági esztendő- tön meg is kezdődött. Mindenki tudja, hogy a kísérletezés minden­kor bizonyos áldozatokkal jár. Éppen ezért kormányzatunk a 49-es esztendőben 1200 forintos áron vette át mázsáját a gyapotnak, ez­zel támogatva a termelőket, hogy a kísérleti terület a szokásos jövedel­met meghozza. Nos, a kulák most. amikor a szerződéskötéseknél tar­tunk, azt hozza fel «érvként», hogy az idén «csak» 800 forintért vettek át a gyapot mázsáját. És éppen itt van a kutya elásva. Ezzel akarja elriasztani a kulák a dol­gozó parasztokat a gyapot ter­mesztésétől. így szeretné meg­gátolni, hogy a falu mind olcsóbb ruházati cikkekhez jusson, mert nyilvánvaló, hogy minél olcsói than tudjuk a nyersanyagot előállítani, annul olcsóbban kapjuk mc.g a .készárut. A fenti két számadat ép]»en ezt példázza. Persze nem úgy, ahogyan a kulák sugdossa, »már az idén is kevesebbet fizetlek érte«. Ellenke­zőleg! Amíg a 49-es esztendőben katasztiúlis hókba átszámítva 60— 80 kiló termést hozott a gyapot, addig az idei termés ezt a meny­nyiréget jóval túlszárnyalta. Pél­dául Rojik Imre hunyni egyénileg gazdálkodó paraszt ö mázsa 10 kiló termést ért el. A szintén hányái Vitrin József halmázsás, Jánovszki János békéscsabai egyénileg dol­gozó paraszt 6 mázsa 5 kiló, Raj- Ici János orosházi, egyénileg dol­gozó paraszt 7 mázsa 40 kiló gya­pot termést ért el kataszlralis holdra átszámítva. E néhány pokla mutatja, hogy kinek vau igaza, a kuláknak, vagy pedig, aki termesztett gyapotot. Nyilvánvaló, hogy á termelőnek, liiszeip'az 5 mázsa 10 kilóért, vagy1 a 6—7 mázsáért 800 forint­jával jóval több jár, mint a 60— 80 kilóért 1200 forintjával. Persze ez csak egyik oklala a dolognak. A másik oldala az, begy olcsóbb gyapotból, olcsóbb ruhát Is latra- teuok gyáraink, tehát a dolgoz paixiszt nemcsa/c a termesztése . hanem akkor is nyer, amikor r - hát vásárul. Ehhez c»ak az kel hogy minél tölrliet termeljünk, k vessük az úttörők példáját. így vt - Ük eleven valósággá az a jelesé: Több termelés, olcsóbb áru! Ugyanez áll a többi növények» is. Ha például több cukorrépát tai mólunk — több és olcsóbb lesz « cukor. Tehát ha többet téri­méi valaki, egyrészt közvetlent nagyolib jövedelme lesz, másrész:, olcsóbban «zote'heíi majd 1 c a köz­szükségleti cikkeket; És itt példa­ként kell megemlíteni a rzanmi földmüresszövetkesctit, amely úgy is hozzájárul a jövő éri magasabb terméseredményekhez, hagy n seer- ződéslcöléseknél figyelembe vette <: földterület mi nőséjét, azt. h:gy mi­lyen növény termesztésére a leg­alkalmasabb. Ugyanígy járlak e, a békésszeotandná-iak. A -yerró- déskötéemél elért kiváló eiedircnyek pedig azért születtek meg B/arvaeou ás Búkésszentandrásoo, mórt a nép­nevelők elmondották a dolgozó }»- rasztoknak, hogy a szerződésileg lekötött, termetiéiig »ins hi'éve c spekuláció teremtette állagáéban- na/:, nincs kilére. a d Ijtizó pa­raszt, hogy el kell kértyaveJyélm termeli lényét, hanem azt n minden­kori hivatalosan megállj pl Ml árért átveszik. Elmondták, hogy a terme­lési szerződést kötő gazda kanná menteen kap vetőimig hitelt-, vedé- szerhitelt, melyek árát jövőn# a teriuéstol kell csak megfizeted. Emellett, ha jó átlagtermést ér el — külön jutalomban is részesül a rendes áron felül. És mindemellett a szerződéses föld terül t ‘mentesül a beszolgáltatás alól is. Es, ami a jó népnevelő munkával együtt jár: a kuhík fondorlatos mesterkedéreit is lelepleztek. Persze ilyen ered­mény csak ott születhet, ahol a népnevelők nem ismernek fáradt­ságot, almi nem futó vendégként járják a dolgozó paiasztok házait, tanyáit, mint azt Ké légy házán {et­ték. Úgy akarták ugyanis lehozni a szerződéskötéseknél Mutatkozó le­maradást a létegyháziak, hogy egy reggel olyan utasítást kaptat: a nép­neveiül:, lwgy délig egy utcát — ami 30 Rt házat jelent — le leéli látogatni és meg kell köttetni a dolgozó parasztokkal a szerződési. Hogy az eredmény milyen volt, azt mutatja, hogy eddig 20 szá­zalékig teljesítették az előirányza­tot. Emellett olyan jelen-egok -in mutatkoznak, mint Pusztaföldvá­ron, ahol meggyőzés helyett ad­minisztratív úton aka-ják a szerző­déskötést elintézni. Eunek helyte­lenségéről mindennél többek mond az előirányzat 37 százalékos telje­sítése. Néhány földműve»»zövetke­zet azzal is hibát követett el és liát- ráltatja a szerződé-skötésekot, iiogy még a mai napig sem állított be termelési felelősi: sok föhhniivet- szövetkezetben pedig <1 termelési felelőst, ahelyett, hogy j. I «fotót tel­jesítené, megbízzák azzal például, hogy répaszeletet mérjen ki. Nem 'vitás, hogy a termelési felelősnek 5ieim ez a feladata, ezt világosan ki­fejezi a megjelölt funkciója. Am e téren mutatkozó hiányosságokért a szövetkezetek Megyei Központját ás terheli a felelősség és szükségessé teszi a további jó eredmények el­éréséért, hogy nagyobb gondot for­dítson a tavaszi növények szerző­déskötésére is. Népnevelőink pedig az eddigi jó tapasztalatokkal fel­fegyverkezve, fáradtságot nem kí­mélve, fokozzák tovább a felvilágo­sító munkát és kíméletlenül verjék vissza, leplezzék le az ellenség kár­tevéseit a téren is, hogy mara­déktalanul teljesítse Békés megye ezt a fetladatát is. - ei. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom