Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-07 / 259. szám

Dicsőség Sztálinnak, a magyar nép felszabadítófának, a győzhetetlen békefront vezérének! Ek sem történhetett volna meg november ^ síéi Magas líitiiutetésben részesültek a termelés élltareosai A Magyar Népköztársaság kormánya a Munka Érdemrend külön­böző fokozataival, ■ íztaháHovist* oklevéllé!, sfő. tünteiíe ki november 1-én azokat a dolgozókat, alcik kiváló munkát jakkal példával járnál: a termelés ci n. A kitüntetettél: közölt több békésmegyei dolgozó szerepel, cd ikre büszke a Viharsarok. Mivel érdemelték ki ők a ma­ga* kitüntetést? Hogyan fogadták az örömhírt? — erről szól az aláb­bi riport. Levelei kaptam a minisztertől Amikor megjött Erdei minisz­tertől a levél, Bálint János végig­gondolt az élei n. — Ért-e valaha vagy óbb kitün- lelés, János!? — hmgzott a kér­dés a tekénk tállá folyósóján,, ame­lyet szinte elleptek a különböző munkacsapatok tagjai, akik körül­fogták Bálint János tehenészt. — Állatok!.al bajlódom mióta munkába fogta':— fehlt megille- tödett hangon Bálint János, — de azokat a múlt a i többre becsülték, mint engem ... Tudjátok, akkor is így esett az eső... még 16 éves voltain, erős, munkabíró . .. Ileli- e leiéknél voltam mindenes. A volt zsellér mesélni kezd, ép­pen arról,, ami hirtelen eszébe ju­tott, amikor a kormány é. leshette, hogy •napi 153 literes átlagfejésért a Munka Érdemrend második foko­zatával tüntették ki. A kör Hitte ál­lók figyelmesen hallgatják szarni, egy negyedórára egyszerre min­denki visszagondol saját régi sor­sára. — Az intéző — rosszul aludha­tott — vörös arccal tört rám már kora reggel: — »Még mindig nincs befogva, te büdös zsivány f .. Én rámán nemzetiségű vagyok, gon­doljátok. mi mindenre, adott ez ok­kor okot, szidta cefetül a fajtám. Én ugrottam, da semmi se volt jó neki. Egyet mukkantam s hogy szálúi mert a szám, mellém ug­rott és hatalmasat vágott az ar­comba. En rávágtam a lovakra, azok megugrottak, • de az uraság még nem töltötte ki rajtam a tel­jes dühét, utánam kiabált tfogják meg!: — mintha valami: tolvaj 'lemnél: s mikor megtorpantak a lo­vak, felugróit a lakra, hogy a kerekek alí rántson. Kikaptam a keséből a. csípős pálcáját s magam­ról megfeledkezve rontottam rá annyi elviselt gazság viin. Ne­gyedóra mulct csendőrök jöttek ériem ... Ez jutott hirtelen eszembe most. . .. Es a jelen, hogy ma jó munkámért megbecsült fia vagyok- hazámnak .,. Megyek, elmondom az anyjuk­nak, hogy levelet kaptam a mi­nisztertől. éi jó munka jutalma: a nép megbecsülése Lugtet Jéís:f a földesár igá­jában szakiéit. Apja béres volt, 8 már gyermekkorában megpróbálta a robot nehézségeit. Tizennégy éves korában ő is béres sorba ke­rült. Átélte a béres sors minden megaláz látását. Ifjúsága örömteíe- nüi fűlött el felette. Katona lett. A Horihy-faslzmus belesodoria a háború vérzivatarába. A nyomorúságon kívül semmije sem maradt otthon. Elvesztette a jobbtar á ... Mikor kiábrándultán hazajött» felszabadult hazája meg­vigasztalta: földjt kapott. Hinni sem akarta, hiszen megszokta a nép, hogy a hadirokkantaiénak kol­dusbot jár. lS49-ben alapító tagja lett a kaszaperi «Lenin» tszcs-nek. Elnöke lett a csoportnak. A kez­det száz és száz nehézségeivel kel­lett megküzdenie. Fáradhatatlanul dolgozott, mert érezte, hogy a dol­gozó nép jobb jövőjét építi mun­kájával. A csoport tagsága meg­szerette és egyemberkéní mellé állt a nehézségek leküzdésében. A ka­szaperi «Lenin» csoport önálló lett és az aszálykáros cv ellenére kiváló eredményeket ért el. Lugőczki Józsefet jó munkájáért a nép állami a Munka Érdemremi első fokozatával tüntette ki. Most elnöki tanfolyamon tanul, hogy még jobb munkával hálálja meg a Pártnak és Rákosi elvtársnak a megtisztelő kitüntetést. 21-rc befejezem 1051. évi (ér­véin első negyedévi előiránvzá- lál! Zúgó taps fogad la és ünne­pelte Ternovszki Teréz szavait. De zúgó tapsot kaptak azok a kiváló szövők is, akik olt a párt- napon megkaplak a .»szakma legjobbjai, oklevelei, l Pauló Mihályné 0 gépes szö­vőt, Telep Mária éltmiukásnőt. Irhán Hona cséwlőt és l’lírán Judit ólmunk ás nőt ünnepelték a dolgozók. Ok valamennyien meg­ígérték, hogy fokozott jobb munkával veszik ki részüket a terv teljesítéséből, tapasztala­taikat, nnmkamódszereiket át­adják szakiár.saiknak, hogy az üzem valamennyi dolgozója jód megállhassa helyét a termelés­ben és így a békehaVcban ,is. A dolgozók felszólalásai mind azt bizonyították: a békéscsabai Paniutszövőlfen követik az élen­járók példáját és egyomborként állnak szilárd falat a béke arc­vonalán. a háborúra uszító ame­rikai imperialistákkal szemben! Lenin és Sztálin forradalma megváltást hozott! Rozzant, szói t'tűs videóban szii-\ miinl:' el Izaparjuh lei a rögből a •lettem. Tizen •gyéves vallani, mi- I millióié d —- másnak! kor e'őszor veri fel a hajnal. J Lenin és Sztálin forradalma Napszámra jót hun, meri le vés megváltási kozott. Megszületett a volt a kenyér, rongyos voltain és ette a gróf répáját a bogár. Ij iga, mint annyi lei* társam­nál:. akkoriban, leönyörtelemül a nyakamba került. De a leesel vés filléreié, amelyek’ t az intéző lit órás műnk;ónkéit a: iroda ah- lakán leidobot1, neu sokai lendi- ieji nyomorúságunkon. Nem volt szép gye in k'eoiom, letöri, n, fá­radt in aludt un el... Sok-sok el­ér! életlen könyvéül álmodtam — és mime at áltálain, mik >r sírva ébi'ps:t:lt fel anyám. Sok sirás volt a; é’vIlinkben! Néhányszáz pengő kölcsön mi ti elvette kis házunkat a bank. Aztán mindéi évien mis nyelein laktunk, léi éves volt un. mikor elolvastam a »Kunmuni. ti -Kiáltó ínyt«. Aki.or már Indiain, mit jelent a Nagy. Októberi Szocialista Forradalom. Ckölbcszorull a kezem, mikor vé­gignéztem a gráf tengernyi föld­jén. Tudtam, hogy ez az-enyém, a; apámé, « sok-sok gyötöitledü roholosé: a mienk, tjfJi « lit kör­hatalmas Szocialista Szóvjctállam, amelyneje dicsőséges I őrös llucl-1 ie ege elhozta népünknek a sza­badság: l. Megvalósultak gyeim lc- leori álmaim: a rúgott rongyo­sak', a nagy teltekre seüHetetü népé lelt minden hatalom. A gyer­mekek ma boldogan a’szanak cl és érc anyjuk gondillán mosolya cbieizti eket... Mennyit, adott ne­künk ez a nap! Emberré L ttünkl t zugó gyáridé morajában', a vég­telen vetések't lengető tavaszi szél­ben Lenin győzelme él: miénk a gyár, miénk a föld... Az élet kit írt kapuin felszabadni* dolgo­zók özönlenek a hősi munleahe- lyekr-e, hogy szép életet, uj "lú­got építsenek maguknak. A nép Írja a törvényt. A katedrákon a nép luiilji a né/el... Önmagájuk dolgozik, épít a nép, s e testvéri, nagy összefogásban hálás szén tet­tel Kelt felé nézünk, ahonnan elindult számunkra a megváltás Szabadság — és Béke! VERÁK ERNŐ r Lenin tszcs, Kaszaper. Öle letíélc lehetővé Egész bélen esett az eső, de a szarva?! halár mégis hangos voll a traktorok zúgásától. Szántottak az ifibrigád' .tagjai. Nem hiú.;, őket legyűrni az idő. Igyekeztek, mert mán csak három nap volt hátra november 7-ig s ők az ok­tóber ai-én megtartott üzemi értekezleten vállalták, hogy a Szó- cialida Forradalom 33. elfordul ír jár-a 1 iá százalékra le'jesitik tér* vükéi. Szombaton délután, mikor vé­gezlek a munkával, Plesovszki Mi- hali. az ifibrigád egyik tagja el­sőnek ment he az irodába, hogy megnézze, hogyan is állnak a terv teljesítésével. tekintete a falraki- függeszlfll versenyláhlára cselt. 'Ama felderült és boldogan mondta —• elértük ... teljesiteltük azt, amit vállaltunk. Pedig ma még csak /j-e vau. Miska fiam, nézd Csak tovább a neveket a táblán, még szebb meglepetést is tartogat az szá­modra — szólt neki büszkén a gcpállomásvezrtő elv társ és apai büszkeséggel nézett végig a finn: Plcsois/ki elv társ újra a láb­iára nézed é*s boldogan mondotta ez aztán igen. Jó tutinkat végeztek a fiuk. Gróf András 127 száza­lék. Szép teljesítmény. — A ózd csak tovább, van még más is. Brelázs János i2Í ,i szá­zalék... így van ez rendjén. Plesovszki Mihály egy darabig cl* gondolkozott, de aztán megtört g jég és megindult belőle a szó. • — Érdemes volt... A s; ovjet katonák 1917 november 7-én fegy­verrel a kezükben- harcoltok a7, imperialista elnyomás ellen és ne-, kik is érdemes volt harcolni,met* harcuk eredménnyel járt. A világ egyhatodán megdöntötték a kaj lalizmust. Sokszor gondoltam rá juk, miközben a traktor kormá— nyárnál ültem és a barázdák egy­másután szaporodtak. Rájuk gon* doltum, mert ők tették lehetővé, hogy belőlem, a buták napszámos­ból Iraktorista válhatott. Ok tel* lék lehetővé, hogy Magyarorszá­gon is zók. boldog emberek a dolgo-1 (~b. in. A kitüntetés még jobb munkára köteles Ünnepi pártnapra gyülekeznek a békéscsabai Pamutszöv'ő dol­gozói, ahol megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 33. évfordulójáról és szlahánovisla, valamint kiválér munkás kitüntetés viselésére jo­gosító oklevelet osztanak ki. A szlahánovisla oklevelet Ter­novszki Teréz elvtársim kapja meg, aki nemrég nyerte el az üzem legjobb dolgozója címet. Ternovszki Teréz már régóta egyik büszkesége az üzemnek. Élenjár a terv leljcsílésbdn, már 1951. évi tervén dolgozik. — Keni is tudom, hogy mond­jam el, mit éreztem akkor, ami­kor meghalló Ham, hogy megka­pom a sztahanovista oklevelet. Nagyon boldog voltam, de hoz­záteszem: tudom, ez nagy fel­adatokat ró rám. Még jobb mun­kál akarok végezni, mint eddig! Ternovszki Teréz kipirult arc­cal vette át az ünnepi pártol apón a sztahanovista oklevelet és az 500 forintos pénzjutalmat. — ígérem — mondotta, hogy a beiéin helyezett bizalmat és ezt a nagy ‘kitüntetést jó, mun­kával hálálom meg. Nem felej­tem cl egy percre sem, hogy a Pártnak köszönhetem azt, hogy szlahánovisla leheltem és tu­dom, hogy a Párt mindig segí­teni ■ fog munkámban. — Efvlársak, szaktársak1, el­határoztam, hogy Sztálin elv- társ születésnapjára, december SZERDÁN ALAKUL MEG A MEGYEI TANÁCS A járási és községi tanácsok megalakulása után november 8-án, szerdán délelőtt 10 órakor a békés­csabai Városi Tanács székhazában tartja megalakuló ülését, a Megyei Tanács. Ez alkalommal választják meg a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságát is. A megy« dolgozói örömmel kö­szöntik a Megyei Tanács megala­kulását. 7 zmléitc £eík&4Uette> &kel Pór A ndrás, az, házi Magasépítési dolgozója. Bég* kőműves, érti a dolgát. Nem. fiatal már, mégis az elsők kö­zölt jár. Jó munkájával érdemelte ki, hogy a ta­nulók nevelését bízták rá a mezőhegyest építkezé­seknél. Pór András itt is megállja a helyét. Nem­csak a szakmára tanítja a reábízott fiatalokat, a munka után is foglalkozik velük, közelebb hozza, őket a Párthoz, amelynek éle­tével, történetével annyira eggyé forrt Pór András élete is. Fel világosító, ne­velő munkája eredményes, a fiatalok mindig az elsők között jelentik be egy-egy kiemelkedő esemény meg­ünneplésére váll dúsaikat s az elsők között teljesítik is azokat. így volt ez most is, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordu­lójára. — Fiúk, — gyűjtötte egyik nap munka után maga köré a fiatalokat A várás bácsi — olyan ünnep következik, amely­nek megünneplésénél kü­lönösen ki kell tennünk magunkért, hiszen az Ok ­ié,béri Forradalomnak kö­szönhetjük, hogy most mienk az üzeni, hogy elöltelek már boldog jövő áll. hogy nem áll mögöt­tünk állandóan a munka­nélküliség réme . .. Aztán beszélni kezdett nekik a múltról, a nyo­morúságos életlöt, az ál­landó rettegésről, üldöz­te lésről és a Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lomról. Szavai izzóitok te lelkesedéstől, átforrósítot- ta szavait a személyes él­ményekre való visszacm - létezés nagyszerűsége. Mert Pór András nem­csak hallott az Októbert Forradalom ról, hanem részt is vett, benne. Aé első világháború alatt orosz hadifogságba került. A forradalom az omszki kórházban érte s meggyó­gyulása vtán azonnal je- lentkezétt vörös katoná­nak. Lavrov zászlóaljpa­rancsnok vezetésével reszt- telt a mandzsu határon a Szinthtov atamán elleni Imi járatban, majd győ­zelmük után Krasz.no- jarszk térségében vetették őket. harcba Kolcsal: csa­patai ellen. — Emlékeztek a Pus­kás ember című filmre — kérdezte a fiatalokat. —■ Bizony sokan, nagyon sokan küzdöttek olyan öl­tözékben, rongyos ruhá­ban, sets bocs ko rban, de elszántan a szabadságért. Az ö határtalan lelkese­désük, győzniikarcísuk ra­gadt át ránk is .., Aztán legszebb, legdrá­gább emlékeiről beszélt, 19'?0 őszéről, amikor, mint pártiskolás hallhatta Le­nin elvtársat beszélni . . , A fiatalok szeme csillo­gott, fülük szomjasan it­ta Pór András szavait, szinte átélték az elmon­dott eseményeket. Utána a hazatérésről, a nyomorról, üldöztetésről beszélt az öreg mester, ar­ról a sok szenvedésről megaláztatásról, amely­ben része volt, a sok-sok millió többi cl tyozóvnl együtt s amelytől az Ok­tóberi Forradalomban ssa- badságát kiharcoló szorj i nép szabadított meg mind­nyájunkat . .. Pór András már rég befejezte beszédét, a fia­talok mozdulatlanul, né­mán ültek. Most ért:d\ék meg igazán, hogy ni 'iiy- nyi mindent köszönhet­tünk november 7-nek. Ha­tó» szinte egyszerre mondtál: : —» Megmutat juk AnéD rás bácsi, hogy legdrá­gább ünnepünknek tekint­jük ezt gz évfordulót.., A fiatalok teljesíteti ék vállalásukat: határidő előtt befejezték a mun­kát s kiküszöbölték a sa­le j let. És a vállalás tel­jesítésében elöl járt Pór András elvtárs. Erőt adott, hozzá neki a Nagy Okiá- béri Szocialista Forrada­lom felejthetetlen emléke, Lenin, akit, ő is hallha­tott, láthatott életében .., oros­NT

Next

/
Oldalképek
Tartalom