Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-01 / 255. szám
4 VIHARSAROK NÉPE A dolggoséhhal való kapcsolat elmélyítése teszi lehetővé a tanácsok jó munkáját A Tanács tagjai egyszerű dolgozók, munkások, parasztok, a nép küldöttei- A Tanács minden tagja átérzi, miijen nagy megtiszteltetés érte azzal, hogy dolgozó népünk ügyeinek intézésével megbízta s egyben tudja azt is, milyen komoly, nagy feladat, kötelesség vár a Tanács tagjaira. A tanácstagok kötelessége az is, hogy közvetlen kapcsolatot tartsanak fenn a dolgozó tömeg okkal s egyben nevelni, tanítani a dolgozó népet. l)o nemcsak tanítani, hanem tanulni is kell tőlük: magukévá tenni a dolgozók teremtő kezdeményezéseit, helyes javaslatait- Majd, ö javaslatokat a tanácsülésen alaposan megtárgyalni s 'a dolgozók, az egész közösség javára fordítani. Éppen ezért a íanácsta^aUca U&moíty fdadaUU. váznak a népnevi-Virmnika végzésében is. Rendszeresen bo kell számolniuk munkájukról azoknak, akik megválasztották őket, kisgyűléseken, személyes látogatáson, népnevelőmunkán kérésziül. így tudják betölteni feladatukat s így tudnak eleven kapcsolatot fenntartani a steles dolgozó tömegek és az államigazgatás között. Varga Lajos, a monori DEFOSz szervezet és a szülői munkaközösség vezetője ezzel kapcsolatban ezt kot mondja: «Eddig is azon foltam, hogy neveljem, tanítsam dolgozó társaimat. Hint a Tanács tagja, szintén legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy minden kérdést — még inkább mint id dig — átbeszéljek a parasztokkal' a gyűléseken és személyes- boszélgetérteken keresztül. Legfontosabb központi kérdés most a békéért -folytatott harc. Természetük, hogy su béke kérdése nem válasz! ha tó el, ellenkezőleg szorosan őssaefiigg. a termeléssel. Ezért szükségesnek tartom a bekeagi- tációt összekötni pl. a tavaszi növények szerződéskötésével, az őszi mélyszántás időbeni elvégzésével. Do a kisebb jelentőségű dolgok mellett som szándékozom elmenni szó nélkül. Például az olyan dolgok melleit, mint a legutóbbi őrlési zavarok. Az ilyen dolgok megszüntetését is megtárgyaljuk a dolgozókkal. Aktiv, tevékeny munkával akarom továbbra is kiérdolemni dolgozó társaim bizalmát. Műn Iróniába választatták meg a mostani tanácstagokat, ezek egyszerű emberek és nem értenek a kqz- ügyek vezetéséhez.» Ebből kitűnik: a k ulákság azt szeretné, ha most is ők volnának a vezetők, Vagy azok az árulók, akik a múltban még kívül voltak és befelé ugattak, mikor bekerültek, akkor pedig kifelé. Most a Tanácsba, a dolgozók bizalmából, mi egyszerű emberek kerültünk és becsülettel szolgáljuk a nép ügyét. További jó munkánkon keresztül bebizonyítjuk, hogy mint tanácstagok is megálljuk a helyünket és elvégezzük a ránk váró feladatot ás elsajátítjuk az államigazgatás és a közügyek vezetésének munkájút. Hogy ezt a felelősségteljes felmolybmi gyermekeink boldog, békés jövőjét biztosítjuk.» H'j. Kunos Bálint páitónkivüli dolgozó paraszt fiatal úgy látja, hogy most, mint tanácstag, rajta keresztül a dolgozó ifjúság is részt vesz a dolgozók ügyének vezetéséljen. «A mnitljan a dolgozó parasztság fél letaszító 1t volt — mondja — most1 pedig mindenütt résztvesz a -közügyek intézésében. Munkámat ezentúl még fokozottabban végzem, mert látom a Párt, amiéit küzd, az egész magyar nép, köztük a dolgozó parasztság érdekét is szolgálja. Ezután még jobmert meggyőződésem, hogy a legjobb növelési módszer a személyes példainulutás. Mint tanácstag, fokozott felelősséget érzek munkámban s ezentúl még jobb munkát igyekszik végezni a népnevelő- munkán keresztül úgy is, mint dülöbiztos és tanácstag. Ezek a vélemények igazolják- tanú«?tagjainkban erős az elhatározás, hogy a Tanács munkáján komon keresztül akarom elérni, hogy a dolgozók mindennapi életükben naponként érezzék a Tanács segítő kötet.» Domokos Rozália tanácstag elmondja, hogy állatunkat minél jobban el tudjuk látni, népnevelőmunkánkon keresztül baráti kapcsolatot tartunk fenn a dolgozó néppel. Rendszeresen beszámolunk nekik munkánkról s egyben kikérjük véleményüket is. Kovács Sándomé kakasszéki dolgozó parasztasszony ezeket- momija: «Soha nem gondoltam volna, hogy valaha részt veszek én is a dolgozók ügyeinek irányításában. Ezt a megtiszteltetést úgy hálálom meg a dolgozóknak, hogy ügyesbajos dolgaikban közvetlen segítségükre leszek s meggyőző munkái al mozgósítom őket, hogy aktív munkával harcoljanak a békéért. hogy biztosítsuk: baji bekapcsolódok a népnevelőin unkába és ezen keresztül szorosabb kapcsolatot tartok fenn a dolgozó parasztsággal.» Aliiért István pusztaszentetar- nyai dolgozó paraszt a következőket mondta: «En úgy látom, mint tanácstag, a dolgozó parasztság közötti népnevelőinunka rendkívül fontos. Sokat kell dolgozni még mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében, hogy megvalósítsuk egész országunk területén a nagyüzemi gazdálkodást. Bár eddig én sem léptem bo a tezcs-lie, de, most-, mint tanácstag elhatároztam, hogy resztül elsajátítsák az egész közösség ügyének intézését, vezetését. Céljuk: megváltjai tani népköztárea- ?águnk alkotmányának azt a pontját, amely igy hangzik: A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.» Vági József, az orosházi városi pártbizottság titkára. a UwsziUaú ludákalc azt teazéUU: <yí.s-záty\mU, a kelte &ts-zá%a te^cn, tz&néíyej pitdofnutatássat faZc< dot, Rákosi elvtárs szavai ráztak fel: Xekem is fokozott ímsnkáial kell kivenni részemet a l>ékeksirc!>ól A mi békebizottságunk is beszámolt eddigi munkájáról és ismertette velünk azt a hatalmas megmozdulást, amely a közelgő Béke Hívei II. Világkongresszusával kapcsolatban az egész világon történik. Amikor alaposan átgondoltam a világkongresszus jelentőségét, megállapítottam, hogy én egyénileg még nem vettem ki eléggé részemet a bókéért vívott harcból. Ez.t megerősítette berniem Rákosi elvtárs beszéde is, amelyet szombaton este hallgattam a rádióból/ Ezért elhatároztam, hogy a jövőben sokkal uavyobb erővel harcolok a béke Ügyéért és ezt a munkámon keresztül akarom elérni. Az első lépést már megteltem a mai napon, amikor felajánlást tettem a békekongresszus tiszteletére. I állni— tam, hogy a munkakörömhöz tartozó könyvelést a kitűzött határidő előtt két nappal fogom elké: zi- teni. Azonkívül fokozni fogom munkám területén az,éberséget és bekapcsolódok a békebizottság munkájába. A béke nekünk dolgozóknak a legszentebb ügyünk, kötelességünk tehát megvédeni. A mi fegyverünk munka. Fogjuk meg hát ezt a fegyvert úgy, hogy minél hatalmasabb csapást mérhessünk véig azoknak az imperialista háljoi'9 gyújtogatélcnak a fejére, akik békés építőmunkánkat egy újabb háborúval akarják tönkretenni. Ifj. Liier András anyagkönyvelő, békéscsabai István-malom. A béke megvédésére mozgósította Vésztő dolgozóit a „Van hazájuk44 című szovjet fílmremek bemutatása A napokban mutatta Ikj, a vésztői I mozi a »Van hazájuk« című szovjet filmet. A gyönyörűen feldíszített mozitermet zsúfolásig megtöltötték a dolgozók. A film lepergőiére után fUrnánkét volt, melyen számos dolgozó szólalt fel. — Az imperialisták gaztetteinek egyikéről rántotta lo a leplet ez a gyönyörű film, — mondotta többek között Rábai Imre. — Vér- lázííó. miként akarnak janicsárokat nevelni uz elhurcolt szovjet gyermekekből az imperialista banditák, miként akarják azokat emberi mivoltukból kivetkőztetvo a szovjet nép ellen felhasználni. I — Különös jelentősége van a filmnek most, amikor ogyro nyíltabban készítik elő az újabb háborút az imperialisták — mondotta Fodor Árpád, a »Béke« tszcs tagja. — Itt Vésztőn is erősítette a léketáljort*cz a film, még elszáutabbá tolt mindnyáj unt. at a Ijúko megvédésében s megei ősi tette hitünket, hogy a nagy Szovjetunió vezette liékeíábor győzelmet arat. »Van hazájuk« című gyönyörű szovjet filmalkotás még olszán- íabb harcra lelkesítette Vésztő dűlte gőzéit a békéért. Szabó László, Vésztő. Béke Ranyvkiáliftást rendez a körzeti keneté? a mesve községeiben és üzemeiben A megye köz égeiljen és üzemeiben könyvkiállítást rendez vasárnap a körzeti Népkönyvtár »A könyv a l«ék» szolgálatában« cíüfmel. A kiállított könyvek szemléltetően bizonyítják, hogy a világ haladó írói miként harcolnak a békéért. A könyveket három témakör köré csoportosítják: Az Októberi Forradalom az imperializmus első döntő veresége s itt Lenin, Sztálin több művein kívül Burdz-láov, Ivanov, Saerafimovies több műve szerepei, a második: A Szovjetunió a bókeláhor élén s benne többek között Rákosi efvtúi'S válogatott beszédei, Fjedoroy, Popov, Lhrcn- burg több műve foglal helyet s a harmadik témakör: A béke vedelnie minden nép közös ügye. Itt a szovjet írókon kívül számos haladó nyugati író, köztük Kahn, Manhattan könyvei foglalnak helyet. A könyv-kiállítást üzemekben a legforgalma abb helyen, községek- tjén pedig a bckogyűlé ek, kulturális előadások színhelyén rendezik meg, hogy minél több dolgozó megtekinthesse s merítsen belőlük erőt a békéért folyó harchoz. 75ud& 7*ál tékeküldöü leit ú teremben izzóit a lellcescdes. A] rés. vevő négyszáz küldöli szeméten ott csillogóit uz elszánt akarat! hogy) ha Leli, éleiét is áldozza a mindenki szá-j Mára legdrágább kincsért: a békéért. Buda Bál, ahogy végigtel:intett az elszánt tömegen, szilén mluni forróság futott át: igen, s- kan vagyunk, egységesek vagyunk, erőseiz vagyonid Gátat tudunk! iélni az imperialisták őrült háborús töt íc'.zvéscinek. 1 Szomjasan ifin az előadó szavait: ’ -t magyar nép eddig szavaidéul és tettekkel egyaránt, bebizonyította, hogy béliét tűméi és e:t a békét kés: is megvédeni. Az <t feladatunk, hogy még egységesebben sorakozzunk fel a béketábor soraiban. Fel l:e'l világosítanunk minden dolgozót, aki még nem látja a békeharc jelentőségét, hogy mit jelent számunkra a bélre, min kézi fontos minden magyar dolgozó harcos kiállása a béka mellett.« És az elő-i adó egy jó pár nevet cmWett Orosházán ról és a járás területéről, akik ebben fi felvilágosító munkában, az élen jártait, köztük uz ő nevét is: Buda Bál tótkom■=+ lósi lő holdas középparasztét, •• rült, nagyon őrült az elismerés• nek. De vájjon csakugyan megtelte kötelességét? —- üíölle mellbe a kérdés. Aem, közel sem végzett olyan murijait, mint amilyere erejéből futott volna. Igaz, unter re csak járt, nem rn uJ lasztotta e' a: alkalmat, hogy ne világosította volna fel dolgozó párái:Harsait rt léire jelentőségéről, s sok társa szivében gyűlt világosai sznvni nyomán, de vgy érzi, ennél még többet is lehetett volna. Itt, a békeküldötl választó gyűlésen fogadta meg, hogy még a mai napon mrg- jirvilja munkáját, minden szabad per- cet a béke megvédésének szenteli. Az előadó közben befejezi: beszédét, a küldöttek szólaltulz fel egymás után. >:Férjemet a háborúban vesztettem cl, most 3 gyermekem életére törnek u gaz\ imperialisták — mondja az egyik asz- szoncküldött. •— Ha kell, élelem árán is megvédem családomat.« Buda Bál is önkéntelenül saját családi boldogságéin gondol, amelyet szintén fenyeget,vdc n háborús gyújtogatok. Nem engedi ő s: irt feldúlni meleg családi fészkét! A másik- felszólaló saját nyomorúságos múltját idézte, amelyet vissza akarnak hozni a gazok. Xégigborzong Buda Pál. Saját nyomorúságos malija jut eszébe: az amerikai tlollárliöIcsönneC vett fühl, a kora hajnaltól késő éjszakáig tartó naponkénti robot, a sok-sok keserves álmatlan éjszaka, az árveréstől, való ók landó rettegés, feailósodás és mert ezért panaszkodni merlek s mert szlovákok voltak: az üldözés, r endőrül: megfigyeJ lé>e. Szörnyű még csuk visszagondolni is rájuk, llát ezt akarjuk visszahozni a gu* zolz. Ökölbe szorult Buda Pál keze, Míg" védi, ha kell, élete árán is a békét, a szabadságot, a hazát, amely az v hazája is lett már: Szlovák anyanyelvű dolgozóé, megvédi a d< niokráciát, amely neki is emberi életei biztosított, fél elei nmen-, les, boldog életet, < ~\Mőst a gádorod dolgozó parasztok, f-rM. küldötte beszéd: >jTettekkel erű» sitjük a béketábort, a magyar béheJ kongresszusig befejezzük a mélyszántást is.« i — No Buda Pál, te hogyan is állsz ezen a téren? — telte fel magénak a kérdést. Hát itt nincs mit szégyenkeznie. Terménybradásúnak több, mint 300 százalékra eleget telt, takarmánybeadóisi kötelezettsége. is 200 százalék fölött van. A vetéssel régen végzett, három hét: már zöldéi, bokrosodéi: földjén a búza, hogy jövőre legyen elegendő kenyér a dolgozók asztalán. A mélyszántást a tanács- választások e'őtl befejezte már, hogy ezzel is kifejezze háláját azért, hogy a dolgozók: tanácstaggá választottéit. I taoa- vasziakra is megkötötte a szállítási szerződést. — Azért ezen a léién is van tennivalóm — ismeri • fel livabbi feladatát. — Ha hazamegye]:, végigjárom a lemaradókat, megmagyarázom nehil:, hogy a mélyszántás gyors elvégzésével is .» békelábjit erősitilc —< határozta el. És még javában tervezte, mii: t is fog odahaza tenni a békééit, njnbb meglepetés, újabb öröm, újabb kitüntetés érte: a gyűlés a járás egyik küldöttjét- nek választotta meg öt a Országos Béke- kongresszuson, hogy tolmácsolja ott a járás dolgozóinak harcos béleaJfandút .« többi küldöttel: Szemcnysi Páluéval, Krizsin Máriái) il s u járás többi legkiválóbb dolgozójával, alzil: munkájukkal kiérdemeltél; a dolgozók bizalmát. agy kitüntetés, komoly, fclelösség- . teljes feladat, (le Buda Pál a pár- tonkivüli 15 holdas dolgozó parte: P éieztc, eleget tud tenni c fclaágtnait. Mázén a dolgozók akarata az ö almiakt, saját boldogabb életéért is küzd és segíti öt ebben a harcban is a Párt, mely ezt a buldog életet alia neki. Tudja, hogy igaz ügyért harcol, olyan hatalmas, erős tábor katonája, amelynek vezetője a IcqyőzhcleÜcn Szovjetunió. És a gyűlés végén együtt éneküle ő is az éneid;<anal boldogan, felszabadultan, a győzelem biztos tudatával: »Pusztulj m minden bek’rontó, Legyőzhetetlen a békrtábor... (píter)
