Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-05 / 258. szám

2 VIHARSAROK NÉPE ialános korlátozása ellenőrzése Harmadik pont a. háborús propa­ganda minden fajtájának eltiltása, mindenütt az összes országokban, negyedeasr: az agresszió elítélése, akár hol történjen i^, senkinek ^ines joga fcgyveres beavatkozásra, valamely nép belső ügyeibe. Öíöil- fzÖL* a koreai kérdés béké*j elinté- Jür'Se. A prágai tanácskozás elint;i.roztn. hogy az említeti öt pontot a leg t-zi-lesebjb megbeszélő® ó.-' megvi­tatás tárgyává teszi mindenütt, az. egész világon. A második világ- hougroh-znsia széle-“ m pgy illéseken hol] niogvtd.iaz/íaui a delegátmokat, hogy az valóban a népeit nagy találkozója 1 gyen. A ti-lnknh nemzetközi helyzetet Rákosi Mátyás elvtárs,' a M-.»-»var Dolgozók [’árija, főtitkára, a Párt Köz.pöidJ Yrzetöséjpének utolsó ülé­sén úgy jrll mezle, hogy >'2r. Egy : ölt Al'amok veztíésí alatt rl'n imperialista blokk a »hie; «háborúis egyre inkább >m.í*g híbcrúrav akarja áiváK toztatei A íZocia'izmust épiíő államok gazdasági és politikai mvgerPsídésérc a Szovjetunió vezetté békefront sikeréire, az amsrüiai imperialisták a har­madik világháború clöklszüie- tcinek meggyorsitárával fe­lelnek«. Az Ugyosfift Nemzetek Saerveze- t*‘t - loiyt;vli Andies J'r/,-ét»e'í. nmlyn -le Iliin időnk éppen i feladni a- a In -ke es a népek 1 á /.ionségitmik megöl z. -so lenne, az. alapszabályok lábbal! i[Írásával az agresszió esz­közévé igyekeznek («Mini, az Ame­rikától függ#; csatlós államok fegy- veres erejerfek lüózgú vitására fel- ha.szn lói. Az am. rikai imperialis- lák es csat lééiül; m ... akarják fosz­tani hatáskörétől a ISiz.tonsági Ta­nácsot, amrlv hivatva van biz­tosítéka lenni a nemzetek egven- 'jogiiságának és a nemzetközi kon­fliktusok békés megegyezés út kin való éli.rfé/.issének. A továbbiakban arról beszélt. MlgV az impel fali-iák a :ro-'sz.Tv relíveseival -zömben áll a maga ("'ész súlyával a Szovjetunió, «melynek írépei a liék i és szabód­ra vtfvere1, ó emiiO’i-eg élcsapata. A Szovjetunió nemcsak azzal télt a Kikenek -z Isi,latot, hogv egyetlen olás-népet sem támadott inog, ho­nom azzal is. hogy a; őt éri táma­dásokat. imperialista háborús kóér- leleke.t mindig a legerélyeaehl en és leysikeie ebben visszaverte. l»e- pyir/hetetleu volt a .Szovjetunió a roiiHban cs egyetlen józan em­ber .-»sí kébe fedik abban, hogy ma inégi nJuihb legyőzhetetlen. lágy évvel ezelőtt M.ilenkov elvtárs a következő emlékezetes szavakat idézte: »Nincs kétség afelől, hegy ha az imperialisták harmadik vi­lágháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista ál­lamok, hanem az egész vi­lágkapitalizmus sírja lesz.« Az imperialista háborús gyújtó* Oltókkal saját népeik fordulnak szsmbr, ugyanakkor egyre nő és egyre egységesebb lesz a béke hí­veinek tábora, amelyet demon- ítraliü fog a pár nap múlva ösz- ízu'iló világkougressZAis. JOz a kongresszus új fejezetet $og nyitni annak a nagy világ- tirozgiiloTiiruik a történetében, amely la békccid, folyik és amelyhez ha­sonlót még nem látott az emberi­Nem veit még ilyen szervezett világmozgalma az emberiség- f nek, mint a jelenlegi nemzet­közi békemozgalom. De nem is • volt még soha az emberiség ( olyan veszélyben, mint ami­lyen veszélyt akarnak ráztidi- < tani a harmadik világháború .. szálait szövögető imperialisták, ^'em volt még soha amiyi félteni- valoja az emberisének, mint ma, (tnnikor nyolcszázmillió embernek si- , került már kiszabadítania magát ■&.. kapitalizmus rabságából, amikor / az egész emberiség számára olyan közel van már a szabad- J ság érája. Soha nem látott erejű mozgalom született a nemzetközi békemoz­galom formájában, mert nagyra nőtt a népek öntudata, mert van ve zz ílő csillaga a népeknek, van year tője és atyja, a nagy Sztálin. A sheffieldi V i 1 ágbékokoü e reez- szusra a n a gyár nép is elküldi a ma- ga. küldötteit. akik teljes ««Ily al fog­jak képviselni azt a tényt, hogy Magyarország nem rév, hanem erős bástya a béke frontján. A magyar nép megígéri, hogy a legnagyobb elszántságot fogja mutatni abban a küzdelemben, amelyet a magyar jövőért, elejének inogsok zorpzá-á- ért folytat minién téren a béke ér­dekében. Éljen a nemzetközi tékrmozga- Ltm é* annak nagy rezére. Sztálin! Éljen a magyar nép békemozgal-\ ma és annak vezetője, a legjobb magyar béé ehareos, Rákosi Mátyás! Andies Erz éhet be izédét sokszor szakította félbe lelkes taps, midőn a Szovjetunió békeharcáról s a bé­kehírre’ bölcs vezéréről, a nagy Sztálinról szólott. Fergeteges él­jenzés zúgott végig a hatalmas termen. Éljen Sztálin! Mogvédjük a békét! — kiáltották egy- szívvel, egy akaia'.+al a kongresszus kül­döttei. A beszéd után is Bokáig zúgott a viharos taps. a lelkes kiál­tás: Sztálin! Rákosi! Zengett a két szeretett név a küldöttek aj­kán. A magyar nép küldöttei ha­talmas lelkesedéssel tettek hitet hű­ségükről, a nemzetközi béketábor nagy vezetője és a liékefront ma­gyar szaka zárnak bizloskezü őie, Rákosi Mátyás iránt. Franz Leistl, az Osztrák Or­szágos Békebizottság elnökségének tagja szólalt fel ezután. Ausztriában az utolsó néhány napig már 8S0 ezren írták aiá pártállásra, felekezeti ho­vatartozásra va!ó tekintet nél­kül a stockholmi békefeihivást — mondotta többek között. Ha figyelembe vesszük azokat a ne­hézségeket, rágalmakat, hazugságo­kat és fenyegető rendszabályokat, amelyeket az osztrák kormány és kormánypártok állítanak a béke- mozgalom elé, akkor ennek a szám­nak kétszeres súlya van. De mi nem hagyjuk megfélemlíteni ma­gunkat, hanem még erősebben foly­atjuk a bekéért vívott harcot/ Franz Leistl, nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Darvas Jó­zsef vallás- es közoktatásügyi mi­niszter tartotta meg beszámolóját. Darvas József: A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzetközi békearcvonal ráeső szakaszát Kongresszusunk feladatai közé tartozik - mondotta bevezetőben Darvas József —, hogy niegválasz- sza azokat a küldötteket, akik u magyar népet képviselik majd a béke harcosainak alig egy' hit múlva kezdődő 11. Yihigkongreez- sznsán. Küldötteinknek számot kell adni a Lakó hívei előtt, hogy a mi békenio/galmunk mit tett ed­dig s mit akar tenni a jövőben azért, hogy kudarc, vereség érje az angol-amerikai háborús "provo­kátorok béke elleni aljas merény­leteit. Küldötteink bátran elmondhat­ják azt, hogy a magyar béke- mozgalomnak komoly eredményei vannak. A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzet­közi békearcvonal ráeső sza­kaszát s hogy a/ imperialisták háborús készülődéseivel együtt nö népünk eltökéltsége, még az eddiginél is többet tenni, többet dolgozni, többet áldozni a béke szent ügyéért. Képünk történelmében nem volt még eszme, nem volt még moz­galom, rnelv olyan széles és olyan íghonthatatlan egységbe egyesí­tette volna az egész nemzetet, mint ma a békééit folyó harc nagy- ügye. Fártkiilönbség nélkül, világ­nézeti különbség nélkül részese en­nek a széles egységnek mindenki, minds a becsületes magyar ember. Amíg most a mi kongresszu­sunk ülésezik, üzemeinkben és bá­nyáinkban, kint a földeken és a tudomány műhelyeiben, az iskolák­ban és a hivatalokban soha nem látott lendülettel a munkások ez­rei erre a napra fejezik be az évi tervüket, mások már a 'jövőévi ter­vükön dolgoznak. Sok helyütt sbékeőrségraek» nevezik a mai mű­szakot, de igazi békeőrsóg az a bikes hatalmas lendületű munka ott is, ahol nem így nevezik, mert hazánkat, a béke egyik bástyá­ját erősíti az imperialista rablók kalandor tervei ellen. A bókeharc élén nálunk is, — mint niindejiütt az egész világon — a kommunisták állanak. De a békéért folyó küzdelem nálunk is mint mindenütt az egész vilá­gon *— nem csupán a kommunisták ügye. Ügye ez minden embernek, aki az életet akarja s'rtffn a halált. Aki az építő, teremtő munkát akarja, nem pusztítást, aki csa­ládja, gyermekei nyugodt életét akarja, nem az égő városok, fal­vak, a beomló házak nagy temető­jét, aki a szabadságot akarja, nem a szolgaságot és akiben nem gyá­vaság lapul, hanem a haza iránti, szeretet tiizo ég! Kongresszusunk küldötteinek 70 százaléka párton- kivüli. Ez is bizonyítja azt, hogy ahogvaa dolgozó népünk nagy több­sége követte a kommunisták párt­ját hazánk felemel kedésének az útján, úgy ma még szélesebb egy­ség követi minden ember közős ügyének, a 1 tekének a védelmében. Elmondotta Darvas József, hogy a küldöttek közül 600 munkáé, 700 dolgozó paraszt, 400 értelmi­ségi, 100 pap és több száz dolgozó kisember, kisiparos, kiskereskedő foglal helyet. A küldötteknek mintegy 40 szá­zaléka nő és mintegy 40 százaléka fiatal. Keni vétet Ica a nők magas száma —- mondotta. — Ha valaki, akkor a nők, az asszonyok igazán szivükből sarjadt ügynek érzik a bókeharc ügyét, — hiszen ha si­kerülne az imperialistáknak kirob- bantaniok a harmadik világháborút, megint az övéké lenne a legtöbb fájdalom, a legtöbb szenvedés. Az új magyar fiatalságnak a képviselői pedig tudják, hogy mit akarna elorozni tőlük egy új há­ború. Béta László kőbányai ifjú­munkás ezt írta az Országos Béke­tanácsnak: »Én úgy harcolok a bei­kéért, hogy termelésemmel vála­szolok az imperialistáknak. Teije- citiuriiveinet . 110 százalékról 120. százalékra emelem. De ha kellé 'fegyvert fogni is hajlandó iagyok a Lékéért, szabadságunkéit...« Nemcsak a maja nevében írta ezt, hanem miközben ezt írta, sokszáz- ezer magyar fiatal fogta, vezette a kezét. Béke mozgalmim ív a múlt évi pá­risi világkongresszus óta s az azt követő magyar békekongrosszus óta hatalmadat fejlődött — folytatta ez­után Darvas József. Még jelszavaink változása is vi­lágosan megmutatja ezt a fejlő­dést. Hogyan is szólalt meg .a második világháború szörnyű pusz­tításai után felszabadult, új or­szágot építő népünk békevágyar Nem akarunk háborút! S ma így hangzik: Megvédjük a békéi! Az előbbi szavak c ak a passzív oliitaaí- tásé, — ez utóbbi pedig a har­cos elszántságé! Kemény tények ébresztették rá népünket, hogy a békéért harcolni kell. Az angol-; ír erikái imperializmus a mi országunkban is sorra szőtte ügynökeivel és »»ötödik hadoszlopá­val« a békénk és szabadságunk el­len törő öaszeeslcBvéreket. A Tito- banditák lcardc-sörgetése déli ha­tárainkon h itt bent az utasításukra szervezkedő Eajk-banditák, az angol kémszolgálatot kiszolgáló jobboldali szociáldemokraták szabotázsai mind kemény figyelmeztetések voltak ar­ra, hogy milyen veszedelem fenye­geti békénket és szabadságunkat. A hároméves terv hatalmas túl* teljesítését, a tervlcölcsön sikerét 6 az ötéves terv első évének győzel­meit s azt, hogy a stockholmi felhívást hazánkban hót és egyne­gyedmillió ember írta alá. a eza- badsáyáért küzdő koreai nép mól* lati való harcos szolidaritást, az egyezményt, amelyet néhány hó­nappal ezelőtt írt alá a Magyar Népköztársaság és a katolikus püs­pöki kar. Felsorolta azokat a nagy eredmé­nyeket, amelyek egyben lékeinoz- gatmunk sikereit is jelentik: Az elmúlt hónapok is népünk béke melletti kiállásának soro­zatos győzelmét hozták, — folytatta. A normarendezés és a terményhegyűjtós sikere, majd a békekölcsön és a ta­nácsválasztás elsöprő erejű győ­zelme: mind-mind iizt mutatták, hogy a magyar nép tudja, látja a helyét, kötelességét a békeharc frontján. Az égő koreai, falsak és városok szörnyű világosságánál ol­vasva, tanulja az idő parancsát s a végső győzokmi bizonyosságát! Ezután rátért a még előttünk ál­ló feladatokul, mindenekelőtt ar­ra, hogy még tovább szélesítsük országunkban a békemozgalmat, még tovább szélesítsük a békéért küzdők táborát. — Amedlelt, hogy szélesíte­nünk kell a békemozgalmat, szi- lártíítani kell népünk egységét. A béke neve melleit a haza neve az, amely a legsűrűbbén elhang­zott s elhangzik békogyíílésem- ken — mondotta. S ez nein vé­letlen. A béke védelme ma egyben a haza védelmét is jelenti. Nép és nemzet, szabadság és nem­zeti függetlenség történel­münkben még soha annyira nem jelentettek egyet, mint ma. A jelszó, hogy «Van ha­zánk, van mit védeni» nem- csupán jelszó, hanem testet öltött valóság. A magyar nép ma elsősorban a termelés írónlján küzd a hóké­ért, Itekemozga Inniuk összefor­rott a munka, a termelés kér­déseivel. Békegyüléseinken a dol­gozók részéről elsősorban mun- kafclajánlások hangzottak el, a béke védelméhez való még fo­kozottabb hozzájárulásként. Va­lóban: Minél hatalmasabb tem­póban építjük országunkban a szocializmust, minél jobban fo­kozzuk országunk gazdasági ere­jét, minél jobban emeljük né­pünk gazdasági és kulturális színvonalát, annál erősebb lesz ez a mi hékebáslyánk, a Magyar Népköztársaság. A növekvő háborús veszede­lemmel együtt növelni kell né­pünk felelősségérzetét és áldozat- készségét. Küzdeni kell a defe- lizinus ellen, amely- azt hirdeti, hogy hiába minden erőfeszítés, a háború elkerülhetetlen. Az el­lenség szava ez — az ellenség akarja ezt a defelisla belenyug­vást szugerálni, hogy lobassza a békemozgalom, a Lékeimre len­dületét. Azt sem szabad eltagadnunk, hogy a háborús veszély meg- —• nőtt. Ennek a letagadja csak árthatna népünk éberségének, készenlétének és elszántságának. Erősnek kell lennünk, hogy rnegvédjük a békét ős eh­hez mindenekelőtt az kell, hogy erősítsük a békénket, a hazánkat védelmező - Néphadseregünket. Szeressük ezt a hadsereget, inint a szemünk világát s legyünk meg mindent az erősítésére, mert ez a mi erős karunk, földünk, ottho­nunk, családunk Oltalmára. — Utolsóként szólok róla — mondotta végül Darvas József— de csak azért, mert békebnreunk feladatainak ez mindent egybe­foglaló kerete: Erősítenünk kell népünkben a Szovjetunió iránti ollhutatlan szerété térzését. Ha tudjuk azt, — mert tud­juk —, hogy békénk s szabad­ságunk ügye győzedelmes ügy, akkor ennek a bizonyosságnak erős forrása a hatalmas Szov­jetunió. Ennek a bizonyosság­nak erős forrása az, hogy a nagy Sztálin vezeti a béke nyolcszázmilliós hadseregét. S e nyolcszázmillió közüli otl menetelünk mi, magyarok is, Pártunk és Rákosi Mátyás veze­tésével a végső győzelem felé! — fejezte be beszédét Darvas Jó­zsef. Darvas József beszédét számta­lanszor szakitolta meg az éljenzés és taps. Fokozódott az ünneplés, műikor a Magyar Dolgozók Párt­járól beszélt. Ütemes-»Éljen a Parti Pártós Rákosit Sztálin, Rákosi! — felkiáltások visszhangoztak a ha­talmas tettemben. Hosszasan zúgott a taps, amikor a hős koreai nép.. Szabadságharcáról, majd Néphad­seregünk erősítéséről beszélt- Dar­vas József beszéde után a kon­gresszus részvevői felállva, perce­ken át viharos lelkesedéssel éltet­ték a nemzetközi béketálior láng­eszű vezérét, a nagy Sztálint, a Szovjetuniót, a felszabadító Szov­jet Hadsereget, a Magyar Dol­gozók Pártját s a magyar nép szeretett vezérét és első békeliar- cosát, Rákosi Mátyást. Ezután az elnöklő Bajor Gizi s két beszámoló fölött megnyitotta a vitát. A vita szónoka Mivhailich (i vőző volt. Békés megye azt üzeni: Békénket megvédjiik, ha kell, fegyverrel is! A kongresszuson, több hozzá­szólás után fejkendős paraszt­asszony lépett az emelvényre, öz­vegy Nagy Lajosné, íüzesgyar- mali Iszcs-tag. Elmondotta, hogy két világháborút élt át, mind­egyik csak szenvedést, nyomort, gyászt hozolt rá, akárcsak a lobbi dolgozó asszonyra. A má­sodik világháborúban elvesztette férjét, három gyermeke árván maradt. — A Szovjet Hadsereg azon­ban meghozta számunkra a sza­badságot és a szebb életet — foyltalta. — A grófok földjét fel­osztották közöttünk, fiaim tanul­hatlak. Legidősebb fiam ma egy erdészeti szakiskola vézelője, két kisebb pedig a Néphadsereg Lagja. A termelőszövetkezeti csoport megalakulásával még szebb lelt az életünk. És ezt a szép életet akarják az imperialisták lángra- gytijtani, de ezt nem engedjük. Mi, magyar asszonyok összefo­gunk minden erőnkkel, dolgo­zunk, építjük a szocializmust. Mi. falusi dolgozó asszonyok megmu­tattuk harcos békeakaratunkat a terményheszolgáltatáskor, a bé- kekölcáönjegyzéskor, az őszi munkák elvégzésekor cs a ta- nácsválasztáskor is. Az én me­gyém, Békés megye minden dol­gozója azt üzeni: Halál a há­borús uszítókral Békénket meg fogjuk védeni, ha kell, fegyver­rel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom