Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-05 / 258. szám
2 VIHARSAROK NÉPE ialános korlátozása ellenőrzése Harmadik pont a. háborús propaganda minden fajtájának eltiltása, mindenütt az összes országokban, negyedeasr: az agresszió elítélése, akár hol történjen i^, senkinek ^ines joga fcgyveres beavatkozásra, valamely nép belső ügyeibe. Öíöil- fzÖL* a koreai kérdés béké*j elinté- Jür'Se. A prágai tanácskozás elint;i.roztn. hogy az említeti öt pontot a leg t-zi-lesebjb megbeszélő® ó.-' megvitatás tárgyává teszi mindenütt, az. egész világon. A második világ- hougroh-znsia széle-“ m pgy illéseken hol] niogvtd.iaz/íaui a delegátmokat, hogy az valóban a népeit nagy találkozója 1 gyen. A ti-lnknh nemzetközi helyzetet Rákosi Mátyás elvtárs,' a M-.»-»var Dolgozók [’árija, főtitkára, a Párt Köz.pöidJ Yrzetöséjpének utolsó ülésén úgy jrll mezle, hogy >'2r. Egy : ölt Al'amok veztíésí alatt rl'n imperialista blokk a »hie; «háborúis egyre inkább >m.í*g híbcrúrav akarja áiváK toztatei A íZocia'izmust épiíő államok gazdasági és politikai mvgerPsídésérc a Szovjetunió vezetté békefront sikeréire, az amsrüiai imperialisták a harmadik világháború clöklszüie- tcinek meggyorsitárával felelnek«. Az Ugyosfift Nemzetek Saerveze- t*‘t - loiyt;vli Andies J'r/,-ét»e'í. nmlyn -le Iliin időnk éppen i feladni a- a In -ke es a népek 1 á /.ionségitmik megöl z. -so lenne, az. alapszabályok lábbal! i[Írásával az agresszió eszközévé igyekeznek («Mini, az Amerikától függ#; csatlós államok fegy- veres erejerfek lüózgú vitására fel- ha.szn lói. Az am. rikai imperialis- lák es csat lééiül; m ... akarják fosztani hatáskörétől a ISiz.tonsági Tanácsot, amrlv hivatva van biztosítéka lenni a nemzetek egven- 'jogiiságának és a nemzetközi konfliktusok békés megegyezés út kin való éli.rfé/.issének. A továbbiakban arról beszélt. MlgV az impel fali-iák a :ro-'sz.Tv relíveseival -zömben áll a maga ("'ész súlyával a Szovjetunió, «melynek írépei a liék i és szabódra vtfvere1, ó emiiO’i-eg élcsapata. A Szovjetunió nemcsak azzal télt a Kikenek -z Isi,latot, hogv egyetlen olás-népet sem támadott inog, honom azzal is. hogy a; őt éri támadásokat. imperialista háborús kóér- leleke.t mindig a legerélyeaehl en és leysikeie ebben visszaverte. l»e- pyir/hetetleu volt a .Szovjetunió a roiiHban cs egyetlen józan ember .-»sí kébe fedik abban, hogy ma inégi nJuihb legyőzhetetlen. lágy évvel ezelőtt M.ilenkov elvtárs a következő emlékezetes szavakat idézte: »Nincs kétség afelől, hegy ha az imperialisták harmadik világháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalista államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz.« Az imperialista háborús gyújtó* Oltókkal saját népeik fordulnak szsmbr, ugyanakkor egyre nő és egyre egységesebb lesz a béke híveinek tábora, amelyet demon- ítraliü fog a pár nap múlva ösz- ízu'iló világkougressZAis. JOz a kongresszus új fejezetet $og nyitni annak a nagy világ- tirozgiiloTiiruik a történetében, amely la békccid, folyik és amelyhez hasonlót még nem látott az emberiNem veit még ilyen szervezett világmozgalma az emberiség- f nek, mint a jelenlegi nemzetközi békemozgalom. De nem is • volt még soha az emberiség ( olyan veszélyben, mint amilyen veszélyt akarnak ráztidi- < tani a harmadik világháború .. szálait szövögető imperialisták, ^'em volt még soha amiyi félteni- valoja az emberisének, mint ma, (tnnikor nyolcszázmillió embernek si- , került már kiszabadítania magát ■&.. kapitalizmus rabságából, amikor / az egész emberiség számára olyan közel van már a szabad- J ság érája. Soha nem látott erejű mozgalom született a nemzetközi békemozgalom formájában, mert nagyra nőtt a népek öntudata, mert van ve zz ílő csillaga a népeknek, van year tője és atyja, a nagy Sztálin. A sheffieldi V i 1 ágbékokoü e reez- szusra a n a gyár nép is elküldi a ma- ga. küldötteit. akik teljes ««Ily al fogjak képviselni azt a tényt, hogy Magyarország nem rév, hanem erős bástya a béke frontján. A magyar nép megígéri, hogy a legnagyobb elszántságot fogja mutatni abban a küzdelemben, amelyet a magyar jövőért, elejének inogsok zorpzá-á- ért folytat minién téren a béke érdekében. Éljen a nemzetközi tékrmozga- Ltm é* annak nagy rezére. Sztálin! Éljen a magyar nép békemozgal-\ ma és annak vezetője, a legjobb magyar béé ehareos, Rákosi Mátyás! Andies Erz éhet be izédét sokszor szakította félbe lelkes taps, midőn a Szovjetunió békeharcáról s a békehírre’ bölcs vezéréről, a nagy Sztálinról szólott. Fergeteges éljenzés zúgott végig a hatalmas termen. Éljen Sztálin! Mogvédjük a békét! — kiáltották egy- szívvel, egy akaia'.+al a kongresszus küldöttei. A beszéd után is Bokáig zúgott a viharos taps. a lelkes kiáltás: Sztálin! Rákosi! Zengett a két szeretett név a küldöttek ajkán. A magyar nép küldöttei hatalmas lelkesedéssel tettek hitet hűségükről, a nemzetközi béketábor nagy vezetője és a liékefront magyar szaka zárnak bizloskezü őie, Rákosi Mátyás iránt. Franz Leistl, az Osztrák Országos Békebizottság elnökségének tagja szólalt fel ezután. Ausztriában az utolsó néhány napig már 8S0 ezren írták aiá pártállásra, felekezeti hovatartozásra va!ó tekintet nélkül a stockholmi békefeihivást — mondotta többek között. Ha figyelembe vesszük azokat a nehézségeket, rágalmakat, hazugságokat és fenyegető rendszabályokat, amelyeket az osztrák kormány és kormánypártok állítanak a béke- mozgalom elé, akkor ennek a számnak kétszeres súlya van. De mi nem hagyjuk megfélemlíteni magunkat, hanem még erősebben folyatjuk a bekéért vívott harcot/ Franz Leistl, nagy tetszéssel fogadott beszéde után Darvas József vallás- es közoktatásügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Darvas József: A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzetközi békearcvonal ráeső szakaszát Kongresszusunk feladatai közé tartozik - mondotta bevezetőben Darvas József —, hogy niegválasz- sza azokat a küldötteket, akik u magyar népet képviselik majd a béke harcosainak alig egy' hit múlva kezdődő 11. Yihigkongreez- sznsán. Küldötteinknek számot kell adni a Lakó hívei előtt, hogy a mi békenio/galmunk mit tett eddig s mit akar tenni a jövőben azért, hogy kudarc, vereség érje az angol-amerikai háborús "provokátorok béke elleni aljas merényleteit. Küldötteink bátran elmondhatják azt, hogy a magyar béke- mozgalomnak komoly eredményei vannak. A magyar nép el van szánva arra, hogy megvédje a nemzetközi békearcvonal ráeső szakaszát s hogy a/ imperialisták háborús készülődéseivel együtt nö népünk eltökéltsége, még az eddiginél is többet tenni, többet dolgozni, többet áldozni a béke szent ügyéért. Képünk történelmében nem volt még eszme, nem volt még mozgalom, rnelv olyan széles és olyan íghonthatatlan egységbe egyesítette volna az egész nemzetet, mint ma a békééit folyó harc nagy- ügye. Fártkiilönbség nélkül, világnézeti különbség nélkül részese ennek a széles egységnek mindenki, minds a becsületes magyar ember. Amíg most a mi kongresszusunk ülésezik, üzemeinkben és bányáinkban, kint a földeken és a tudomány műhelyeiben, az iskolákban és a hivatalokban soha nem látott lendülettel a munkások ezrei erre a napra fejezik be az évi tervüket, mások már a 'jövőévi tervükön dolgoznak. Sok helyütt sbékeőrségraek» nevezik a mai műszakot, de igazi békeőrsóg az a bikes hatalmas lendületű munka ott is, ahol nem így nevezik, mert hazánkat, a béke egyik bástyáját erősíti az imperialista rablók kalandor tervei ellen. A bókeharc élén nálunk is, — mint niindejiütt az egész világon — a kommunisták állanak. De a békéért folyó küzdelem nálunk is mint mindenütt az egész világon *— nem csupán a kommunisták ügye. Ügye ez minden embernek, aki az életet akarja s'rtffn a halált. Aki az építő, teremtő munkát akarja, nem pusztítást, aki családja, gyermekei nyugodt életét akarja, nem az égő városok, falvak, a beomló házak nagy temetőjét, aki a szabadságot akarja, nem a szolgaságot és akiben nem gyávaság lapul, hanem a haza iránti, szeretet tiizo ég! Kongresszusunk küldötteinek 70 százaléka párton- kivüli. Ez is bizonyítja azt, hogy ahogvaa dolgozó népünk nagy többsége követte a kommunisták pártját hazánk felemel kedésének az útján, úgy ma még szélesebb egység követi minden ember közős ügyének, a 1 tekének a védelmében. Elmondotta Darvas József, hogy a küldöttek közül 600 munkáé, 700 dolgozó paraszt, 400 értelmiségi, 100 pap és több száz dolgozó kisember, kisiparos, kiskereskedő foglal helyet. A küldötteknek mintegy 40 százaléka nő és mintegy 40 százaléka fiatal. Keni vétet Ica a nők magas száma —- mondotta. — Ha valaki, akkor a nők, az asszonyok igazán szivükből sarjadt ügynek érzik a bókeharc ügyét, — hiszen ha sikerülne az imperialistáknak kirob- bantaniok a harmadik világháborút, megint az övéké lenne a legtöbb fájdalom, a legtöbb szenvedés. Az új magyar fiatalságnak a képviselői pedig tudják, hogy mit akarna elorozni tőlük egy új háború. Béta László kőbányai ifjúmunkás ezt írta az Országos Béketanácsnak: »Én úgy harcolok a beikéért, hogy termelésemmel válaszolok az imperialistáknak. Teije- citiuriiveinet . 110 százalékról 120. százalékra emelem. De ha kellé 'fegyvert fogni is hajlandó iagyok a Lékéért, szabadságunkéit...« Nemcsak a maja nevében írta ezt, hanem miközben ezt írta, sokszáz- ezer magyar fiatal fogta, vezette a kezét. Béke mozgalmim ív a múlt évi párisi világkongresszus óta s az azt követő magyar békekongrosszus óta hatalmadat fejlődött — folytatta ezután Darvas József. Még jelszavaink változása is világosan megmutatja ezt a fejlődést. Hogyan is szólalt meg .a második világháború szörnyű pusztításai után felszabadult, új országot építő népünk békevágyar Nem akarunk háborút! S ma így hangzik: Megvédjük a békéi! Az előbbi szavak c ak a passzív oliitaaí- tásé, — ez utóbbi pedig a harcos elszántságé! Kemény tények ébresztették rá népünket, hogy a békéért harcolni kell. Az angol-; ír erikái imperializmus a mi országunkban is sorra szőtte ügynökeivel és »»ötödik hadoszlopával« a békénk és szabadságunk ellen törő öaszeeslcBvéreket. A Tito- banditák lcardc-sörgetése déli határainkon h itt bent az utasításukra szervezkedő Eajk-banditák, az angol kémszolgálatot kiszolgáló jobboldali szociáldemokraták szabotázsai mind kemény figyelmeztetések voltak arra, hogy milyen veszedelem fenyegeti békénket és szabadságunkat. A hároméves terv hatalmas túl* teljesítését, a tervlcölcsön sikerét 6 az ötéves terv első évének győzelmeit s azt, hogy a stockholmi felhívást hazánkban hót és egynegyedmillió ember írta alá. a eza- badsáyáért küzdő koreai nép mól* lati való harcos szolidaritást, az egyezményt, amelyet néhány hónappal ezelőtt írt alá a Magyar Népköztársaság és a katolikus püspöki kar. Felsorolta azokat a nagy eredményeket, amelyek egyben lékeinoz- gatmunk sikereit is jelentik: Az elmúlt hónapok is népünk béke melletti kiállásának sorozatos győzelmét hozták, — folytatta. A normarendezés és a terményhegyűjtós sikere, majd a békekölcsön és a tanácsválasztás elsöprő erejű győzelme: mind-mind iizt mutatták, hogy a magyar nép tudja, látja a helyét, kötelességét a békeharc frontján. Az égő koreai, falsak és városok szörnyű világosságánál olvasva, tanulja az idő parancsát s a végső győzokmi bizonyosságát! Ezután rátért a még előttünk álló feladatokul, mindenekelőtt arra, hogy még tovább szélesítsük országunkban a békemozgalmat, még tovább szélesítsük a békéért küzdők táborát. — Amedlelt, hogy szélesítenünk kell a békemozgalmat, szi- lártíítani kell népünk egységét. A béke neve melleit a haza neve az, amely a legsűrűbbén elhangzott s elhangzik békogyíílésem- ken — mondotta. S ez nein véletlen. A béke védelme ma egyben a haza védelmét is jelenti. Nép és nemzet, szabadság és nemzeti függetlenség történelmünkben még soha annyira nem jelentettek egyet, mint ma. A jelszó, hogy «Van hazánk, van mit védeni» nem- csupán jelszó, hanem testet öltött valóság. A magyar nép ma elsősorban a termelés írónlján küzd a hókéért, Itekemozga Inniuk összeforrott a munka, a termelés kérdéseivel. Békegyüléseinken a dolgozók részéről elsősorban mun- kafclajánlások hangzottak el, a béke védelméhez való még fokozottabb hozzájárulásként. Valóban: Minél hatalmasabb tempóban építjük országunkban a szocializmust, minél jobban fokozzuk országunk gazdasági erejét, minél jobban emeljük népünk gazdasági és kulturális színvonalát, annál erősebb lesz ez a mi hékebáslyánk, a Magyar Népköztársaság. A növekvő háborús veszedelemmel együtt növelni kell népünk felelősségérzetét és áldozat- készségét. Küzdeni kell a defe- lizinus ellen, amely- azt hirdeti, hogy hiába minden erőfeszítés, a háború elkerülhetetlen. Az ellenség szava ez — az ellenség akarja ezt a defelisla belenyugvást szugerálni, hogy lobassza a békemozgalom, a Lékeimre lendületét. Azt sem szabad eltagadnunk, hogy a háborús veszély meg- —• nőtt. Ennek a letagadja csak árthatna népünk éberségének, készenlétének és elszántságának. Erősnek kell lennünk, hogy rnegvédjük a békét ős ehhez mindenekelőtt az kell, hogy erősítsük a békénket, a hazánkat védelmező - Néphadseregünket. Szeressük ezt a hadsereget, inint a szemünk világát s legyünk meg mindent az erősítésére, mert ez a mi erős karunk, földünk, otthonunk, családunk Oltalmára. — Utolsóként szólok róla — mondotta végül Darvas József— de csak azért, mert békebnreunk feladatainak ez mindent egybefoglaló kerete: Erősítenünk kell népünkben a Szovjetunió iránti ollhutatlan szerété térzését. Ha tudjuk azt, — mert tudjuk —, hogy békénk s szabadságunk ügye győzedelmes ügy, akkor ennek a bizonyosságnak erős forrása a hatalmas Szovjetunió. Ennek a bizonyosságnak erős forrása az, hogy a nagy Sztálin vezeti a béke nyolcszázmilliós hadseregét. S e nyolcszázmillió közüli otl menetelünk mi, magyarok is, Pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével a végső győzelem felé! — fejezte be beszédét Darvas József. Darvas József beszédét számtalanszor szakitolta meg az éljenzés és taps. Fokozódott az ünneplés, műikor a Magyar Dolgozók Pártjáról beszélt. Ütemes-»Éljen a Parti Pártós Rákosit Sztálin, Rákosi! — felkiáltások visszhangoztak a hatalmas tettemben. Hosszasan zúgott a taps, amikor a hős koreai nép.. Szabadságharcáról, majd Néphadseregünk erősítéséről beszélt- Darvas József beszéde után a kongresszus részvevői felállva, perceken át viharos lelkesedéssel éltették a nemzetközi béketálior lángeszű vezérét, a nagy Sztálint, a Szovjetuniót, a felszabadító Szovjet Hadsereget, a Magyar Dolgozók Pártját s a magyar nép szeretett vezérét és első békeliar- cosát, Rákosi Mátyást. Ezután az elnöklő Bajor Gizi s két beszámoló fölött megnyitotta a vitát. A vita szónoka Mivhailich (i vőző volt. Békés megye azt üzeni: Békénket megvédjiik, ha kell, fegyverrel is! A kongresszuson, több hozzászólás után fejkendős parasztasszony lépett az emelvényre, özvegy Nagy Lajosné, íüzesgyar- mali Iszcs-tag. Elmondotta, hogy két világháborút élt át, mindegyik csak szenvedést, nyomort, gyászt hozolt rá, akárcsak a lobbi dolgozó asszonyra. A második világháborúban elvesztette férjét, három gyermeke árván maradt. — A Szovjet Hadsereg azonban meghozta számunkra a szabadságot és a szebb életet — foyltalta. — A grófok földjét felosztották közöttünk, fiaim tanulhatlak. Legidősebb fiam ma egy erdészeti szakiskola vézelője, két kisebb pedig a Néphadsereg Lagja. A termelőszövetkezeti csoport megalakulásával még szebb lelt az életünk. És ezt a szép életet akarják az imperialisták lángra- gytijtani, de ezt nem engedjük. Mi, magyar asszonyok összefogunk minden erőnkkel, dolgozunk, építjük a szocializmust. Mi. falusi dolgozó asszonyok megmutattuk harcos békeakaratunkat a terményheszolgáltatáskor, a bé- kekölcáönjegyzéskor, az őszi munkák elvégzésekor cs a ta- nácsválasztáskor is. Az én megyém, Békés megye minden dolgozója azt üzeni: Halál a háborús uszítókral Békénket meg fogjuk védeni, ha kell, fegyverrel is.
