Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-30 / 279. szám
VIHARSAROK NfcPß 3 Csatlakozzanak községeink a esabaesüdiek versenyfelhívásához a szerződéskötés sikeréért A tavaszi növényekre való erződéskötés fontosságúi dolgo- parasztjaiuk közül egyre löb- n ismerik fel. így érlük el azt, >gy megyénk eddig az előirány- t 72 százalékának tett elegei. A szerződéskötések beindulá- kor községeink egymással ver- nyezve látlak munkához. A rsenylien Szarvas került az élre. ök fejezték be elsőnek megyeikben a szerződéskötési. Az elért eredmények, a sikerek nem szálltak a fejükbe, hanem a munkál tovább folytatták és így elérték a 109 százalékot. Szarvas után líékésszen tandrás következik 101 százalékkal. De újabb községek is vannak, amelyek elérték a 100. százalékot: MélikeIViharsarok Népe TIP1SZT&IÄTCSEÜE ROVATA így érte el a 6 másam», gyapaiiertnést a dombegyhási Varga-brigád Varga Mihály a dombegyházi huni gazdaság brigádvezetője, rigádja holdanként ú jnúzsa íUpolot termett. Jó munkája ■ed menyeként a Munka Érdem- sül 1. fokozatát kapta meg. Az áObiakban közöljük nuuika- ódszerét: »A brigád megszervezését még : ősz folyamán kezdtük meg. r igád un k ölven tagból ált és zes muukacsapalokra van felszíva. A munkacsapatokban a uinkacsapat vezetők mellett 'y bizalmi is dolgozik. A tél fo- amáu minden üzemi értékértén foglalkoztunk a kövelke- j évi munkával. Megvitattuk,az zemi ímiukatervet részleteiben Megbeszéltük, hogyan lesz felszíva a terv egyénekce. így inár a tél folyamán felké- 'ültünk a tavaszi és nyári muu- ákra. A terv megvitatása mellt népnevelő, politikai felvilá- osíió munkát is végeztünk. A rigád tagjai tömegszoi'vezetiés árbszemiiiáriumoköu vettek észt. Tavasszal tehát alaposan felészülve láttunk hozzá a munká- oz. A brigád területét tavasziul a munka megkezdésénél gyónókra felosztói tűk, így dóriik azl. hogy minden dolgozó fe- plős volt a terfiletéért, így sokkal omlósaiban végezték el amiui- d. A brigád legöuíudatosabb olgozóival együtt megszervezik a munkaversenyt a brigádon elül. A munka megkönnyítésére újí- I sok at vezettünk be. A régi. ossz kaszákból gyapotsarabolót j és/.íteltünk. a cserepes föld | ineglazitására pedig fogas gyapotfésűt. Az újítások segítségével a brigádon belül 3— 50í). maid később 700, sőt 1200 százalékos teljesítményt is értünk «1. Minden bélen brigád-értekezletet tartottunk, ahol kiértékeltük az elmúlt hét munkáját. Ilyenkor megbeszéltük, milyen hibák akadályozták a munkánkat s így elértük, hogy a következő hetekben mindig jobb lett a teljesítményünk. Eredményeink mellett nehézségek és hibák is voltak. Csak későn ismertük fel a munkafegyelem lazaságát. Szívós felvilágosító munkára volt szükség akkor is, mikor áttértünk a nap- számbérről a teljesítménybérezésre. A normákat a dolgozók az első időben téti magasnak találták, csak a felvilágosító munka titán értették meg, hogy az ő érdeküket szolgálja a teljesítménybérezés, mert így érvényesül az, hogy aki több munkát végez, többel is érdemel. összefoglalva elmondhatjuk azl, hogy jó eredményünket a jó munkaszervezéssel, az egyéni felelősség megszilárdításával. a munka versennyel és az újítások és észszerűsí lések fokozott felhasználásával értük el. ígérem, hogy a kitüntetés nlán — amelyben részesültem az eddiginél is fokozottabb mértékben veszem ki részem a szocializmus építéséből, tudásomat és tapasztalatomat átadom a gazdaság minden dolgozójának. Varga Mihály brigádvezető, Dombegylxáza.st rék, Pusztaottlaka és Kiscsákó. A termelési felelősök jó munkáját bizonyítják az alábbi községek crcdméayei: Csudabaiián 99 százaléknál tartanak. A bucsaíak sem sokkal maradtak le mögöttük, ök 97 százaléknál tartanak. Búcsúnak közvetlenül nyomában halad Nagyszénás, DG százalékkal Medgyesbodzás, Gerendás és Befonnátuskovácsliáza pedig 95 százaléknál tartanuk. Szabadkígyóson is elérték a D3 százalékot. Almáskamarás község is túlhaladta a 90 százalékot. Mcdgycs- cgyliázán és Telekp lisztem a terv teljesítésének 00 százalékánál tartanak. A városok között első Orosháza 92 százalékkal, Gyula és Békéscsaba lemaradt. Eddig Gyula Gt százalékot, Békéscsaba pedig 58 százalékot ért el. Békéscsabán különösen a tanyai szövetkezetekben kell megerősíteni a munkát., mert ott érték cl a legalacsonyabb eredményeket. A községek közül különösen Endröd-Oregszöllös maradt le. El © if á nyzuluknak eddig 37 százalékút teljesítették. Endrőd-Öregszőllősnek be kell hoznia a lemaradást Nem sokkal jobb a helyzet Sarkadon és Bc- késerdőn sem. Ök 38 százalékot értek el. Sarkadkcresztúr 43 százaléknál tart. zalékot ért nya 48, Szeghalom 47, Mezőbe- rény és Mezőhegyes 50 százalékot. Csatlakozzanak a lemaradt községek a csabacsüdick versenykihívásához, fejezzék be ők is december 10-re a termelési szerződések kötését ., Ujsealonta 40 szá- t'l, Doboz 14, BalteA SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA DOLGOZÓ PARASZTOKI Szűcs Antal dévaványai 4 holdas dolgozó paraszt nemcsak saját földjének nagyrészére kötött termelési szerződést, hanem résztvett a felvilágosító munkában is. Dolgozó paraszttál saivai 82 holdra kötött szerződést. Kövessetek a jó példát! GYULAI COLUMBIA VÁLLALATVEZETŐJE! A Tássadalmn Biztosítási Tanács múmiáját ne te végezd, mert igv a termeléssel kapcsolatos feladatokat nem tadod kettőén ellátni. Aktivizáljátok jobban a tanács munkáját! ÜZEMI SZAKSZERVEZETI BIZALMI CSOPORTOK! A SZOT Megyebizottság versenyfelhívása kiértékeléshez kö zeleg. Igyekezzetek azon, hogy minél jobb eredményt tudjatok felmutatni. Vegyetek példát a békéscsabai Ruhagyár legjobb bizalmi cső portjáról, az I-es gépterem 5-ös ovc-rál szalag dolgozóiról. A cső po^t rendszeresen megtartja a biz: Imi értekezleteket, rísztvesznee a népnevelő munkában, dekorálásban. Teljesítményük átlag 120 százalék körül mozog. Ssiianeitív®!! olyan p&edef snünf«, mmt mos! a sierzidésos termesztéssel — mondják az eleki dolgozó parasztok A felszabadulás óla kormányzat tünk évente lehetővé tette, hogy dolgozó paraszljaink igénybe vehessék a számukra jól jövedelmező szerződéses termelést, aminek egyik nagy előnye az is, hogy a termelő dolgozó paraszt már a termények elvetésénél készíthet magának számadást, tervet, mert előre tudja termésének árát, de a műtrágya és egyéb akciókon keresztül biztosítva van, hogy jól előkészített talajba vetheti a magot. Azok a dolgozó parasztok, akik éltek kormányunk cnagy segítségével, igen szép credménv- nyel dicsekledlwtuak és szivesm kötnek szerződést ismételten a jövő évi terményeikre. Erről számol Le az alábbi levél is, amit Köteles József eleki dolgozó irt: A gyulai járás területen megindult az utolsó roham a mélyszántás befejezéséért A gyulai járás eddig- csupán 83.3 százalékban teljesítette a mélyszántást. Most szerte a járásban utolsó rohanna indult a dolgozó parasztság a mélyszántást csata gy őze- lemro viteléért. Ebijén, a immká- jukban nagy' segítséget- nyújt nekik i Járási Tanács. A tanács n napok- uan kiértékelte a községek eddigi állását az összes őszi mmikálutak- ról. A községek között Szabadkígyós, Kótogyháza haladnak az élen, Dobozon a tanácstagok píddamnla- tósa lendíti ©lőre a versenyt. A tanács a kiértékelés után azokban a községekben, uhui nagy lemaradások mutatkoznak, népnevelők mozgósításával ói az igák átszervezésével ©letett a dolgozó parasztság segítségére. A járás területén megindult a községek között az utolsó roham, a Járási Tanács által készített vörös zászlóért, »Do’gozó parasztságunk megértebe a Párt és kormányunk hivó szavát és az őszi munkák elvégzésén kívül a szerződések kötésével is felsorakozik a léke frontján. Községünkben Jámbor György egyénileg dolgozó paraszt, aki a szerződéses termelésijén második leit a községben, a gyapolterme- léssel is igen jó eredményt érl el: fél kataszteri hohl földön három mázsa jóniinőségü gyapotja termelt. Ezzel olyan jü védetem re leit szert, amilyent a múltban, négy családjával és feleségével együtt» közösen megfeszített munkával sem érhettek volna el. Özv. Kádjáé ti Menyhéitné, négy csal idős özvegy asszony is boldogan újságolta, hogy -soha neru volt olyan jövedelme, mint most a napraforgóból, 19 mázsás termése volt és az idén is örömmel szerződött mindenféle növényre, inert megérti, hogy így járul hozzá ő is vajai ncMoyiönk legszebb ügyéhez, a béke védéséhez.« Két példa a sok közül, azok körül az 'öntudatos dolgozó parasztok közül, akik megértették, hogy a szcizödé-es termeié a saját jobb életüket bizlOMlja, maguk erősödnek, amin keresztül erősödik az egész nép. E két dolgozó paraszt példáját kövecsek mindazok, akik még nem kötöttek leemelési szerződést. így indul! el, így erősödik munkában, harcban Gyulán a „Pefőfi” tszcs II.) Jrla: Koeskár János 1930-ben, ók tizenheten megszor- eszteiték az ci-ő alakuló levelűét Keresztes Milady elvtárs, föld- uíveh—ügyi államtitkárnak, ami- síi kérték, hogy engedélyezzék 1 yga 1 a k uiás 11 ka t. Szí vszorong \ a .•írták a választ, a tervek, jobból-jobbak, ott kalandoztak agyuk- un. Már látták a «/épen viruló ötéit, a nagy kultúolthont, látók felépülni igazi életüket, látók az új termelőcsoportot. Egy aipon a válasz megjött. Szó Icaiak voltak valamennyien. A vauséban az állt, hogy legalább ;úsznak kell lenni ahhoz, hogy negálakiUias-aái a csoportot. Monde, futottak, négyszjor-ötször is elfcoresték a dolgozó parasztokat. lOgy legalább hármat tudjanak nég szerezni. — A jövünkről van zó, — hangoztatták százszor, ezer- Ksr. Bs csak alakuljunk meg, ini Megmutatjuk az égisz környékiek — mondotta Szigeti elviéi«. , hogy nem hiába bíznak a Pártban, nem Mába bíznak a szövol- kcaeli gazdálkodás sikerében. Hosszú, izgalma.? nanok következtek, mire sikerült beszervezniük a még szükséges három tagot, A kívülállók nevették őket. «Úgy sem less 1 »előletek semmi? — mondták nekik. Do hiába volt minden üres beszéd, a gyulai Körös-part húsz úttörőjét a Párt vezette, irányította, adta a segítséget a legnagyobb harcokban. Megalakultak minőim fillér nélkül. Az egyik tag lovat, a másik kocsit vitt be és uekikezdtek az eleő munkának. A szinte romokban álló épületet betatarozták. Augusztus 3-ig még mindig csak húszán voltak. A kívülállók figyelték minden lépésüket. Es tagtoborzási versenyt inditotlak augusztus 3-tól, a hivatalosan is helyijén hagyott megalakulásuk napjától. A tagtoborzásuk egybe esett Nádházi András Szovjetunióban járt pa- rasátküldött visszatérésével, aki a Szovjetunióban szorzott gazdag tapasztalatait vitte közéjük, vitte a kívülállókhoz és buzdította őket a csoportba való belépésre. Szeptember 12-én már 338 hold földjük volt, százon felül számolták a tagokat. Jött a tagositás. Nehéz harcot vívtak, úgy mond kozclfuir- cot a környékben lévő parasztokkal. Érdekes történetet jegyzett- fel Szigeti elvtárs Kolozsi János ? holdas dolgozó parasztról. Szigeti elvtárs többször látogatta meg Kolozsit, akinek földje közvetlen szomszédságban- volt a szövetkezet földjével. Etmagyarázta neki úgy a szövetkezet előnyét, mint azt, hogy itt a tagosítás számára is mennyivel előnyösebb lenne a csoportba való belépés'. Kolozsi görcsösen ragaszkodóit a 7 hold földjéhez. «Inkább a nyakam hagyom levágatni, minthogy a ezüvetke,- zetbe lépjek be» — mondta. Szigeti olviárs csak mosolygott. Senkinek sem vágjuk Le a nyakát, ha nem is lép bo a szövetkezetbe, a tagosításkor másik földet adunk, ha egyedül akarsz tovább gazdálkodni. Kolozsi a 1 hold földje helyett 7 hold 800 szögölet kapott ugyancsak nem messze a csoporttól- Kolozsi napokig nem akart hallani a szövetkezetről. Noha a tagok nap mint napi felkeresték és egyszer már lo is mondtak arról, hogy Kolozsi ebben az ecz- tendőlxwi csopoiftag legyen. Mái' 530 holdra szaporodott a csoport földje, 100 tagot számláit, mikor egy napon, az egész tagság legnagyobb meglepetésére Kolozsi be- állitoit a csoportba és ezeket mondta: — Meggondoltam, hiszen olyan szépen haladtok a kezdet kezdetén, hogy a környékben aligha látok hasonló jó csoportot, vegyetek fel. Ezerszer megbántam, hogy akkor mindjárt nem hallgattam iátok. — Felvették. Most ott dolgozók az állattenyésztő brigádnál. Ő a brigádnak a vezetője, mert szorgalmas munkájával bebizonyította, hogy az a makacsság a tájékozatlanságból eredt. Munkában, harcban erősödött tovább a csoport. Bejött a közeli kertész, teherautójával együtt. «Láttam az üvegtáblákat, hogy kertészkedni akartok, úgy gondolom, használni tudtok a kertészetben» — mondotta. Duzzadt, nőtt a csoport, nap mint nap jöttek a jelentkezők, a dolgozó parasztok, akik látták azt, hogy az egyedüli helyes út — a szövetkezeti gazdálkodás. Négy hónap sem felt még el, de az egész Gyula város dolgozó parasztsága nagy érdeklődéssel fordult a «Petőfi» termelőcsoport felé, akik semmiből kezdik most az első esztendőt, tele reményekkel, ambícióval- hajadnak előre a biztos győzd:m felé. — Nem tagaljuk a nehézséget, — szokta mondani Szilágyi elv- társ az, érdeklődőknek. — mórt hiszen inég mi nem vetettünk, nem is arattunk. De a nehézséget úgy hidaljuk át, hogy megpróbáljuk a legolcsóbban kihozni még a Ijeruhá- zásokat is. Ez valóban áll is a csoportra. A készülő melegágyakhoz a csoport vezetősége igényelt ezer darab ablaküveget, ami 140.000 forintba került volna. Akiknek otthon üreg- tábláik voltak, elhozták a csoportba, fa- és üveganyagot vettek 6« saját ina>uk állították össze, és ezzel megtakarítottuk a empört részére 70 ezer forintot, meri en> - nyiből állították ki az ezer darab primőr üveget. Az üvegek akut mái- ötcentis magasságú saláták »lapulnak« meg csendeden. (Folytatás köretlcexik.j
