Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-26 / 276. szám
VIHARSAROK NLPE 3 Szabotté, a tanáestag termelőesoportot szerves P'óhalmon 10öS-ban Rezsin mtzn Rákosi elvtárs hintette a dolgozó pás rasztság szivébe a szövetkezés gondolatának magvnt. Azóta ez a mag hatalmas, gondtalan életet és jó módot biztosító fává nőtt, légyre többen és többen Ízlelik a gyümölcsét. Magvát széthordják a szétszórt tanyák világába, az ország valamennyi falujába és várómba, hogy a zéhngr csirából székeiket magához ölelő, egyre nagyobb teret elfoglaló trimelűszcvalkezelté nőjön. Ahogy nő és terjed, agy alakulnak át benne, a dolgozók. Az ország minden részén hatalmas zöldülő búzatáblák hirdetik szorgalmukat. A felforgatott mély, fekete barázdák az élniakarást, munlsajecdvüket, harcos összefogásukat hi: deli, hogy bárki ellen megvédik tiz körmükből is jussukat, a szép tábla fekete, földeket. A Párt nevelte őket ilyen szorgalmassá és harcosokká, Rákosi elet ars hűnyitá szava adja számukra az erőt a telthez, a harchoz. A szövetkezeti gondolat magnónak a sarjadásából születtek ők újjá s váltak a szociali ta mezőgazdaság úttörőjévé. Ltjukra mind többen és többen lépnek. A póhalrni tanyákon is egyre többen foglalkoznak a szövetkezés gondolatával, hogy erős szorítással közökbe vegyék a közös ekét, hogy hossza barázdát húzzanak a vége- Iá Ihatatlan közös területen. Szabó István lakáján pattant ki a szikra, melynek fénye megvilágította a gondtalan élethez vezető utat Szabó Istvánná adta a tanácsot —, akit a gyomai nép, benne a pó- haimiak is- tanácstaggá választottak —, aki maga is ij holdon dolgozik férjével együtt évek óta a pőhaimi halárban. Együtt dolgoztak a ii holdas Hunya Elekkel, a küen('holdas llunva Lajossal. Ott van a földjük,v ahol Drahó Imre és idős Szabó István i5 holdja terül cl. Közel laktak Tímár Imre tizholdas és Hornok Máté tizenkét- hol-das k ö , éj» par a? z tokhoz. Szabóné most Gyomén lakik, kilenc kilométerre tőlük, mégis közelebb került hozzájuk október 22-e óta. mert a községi tanács végrehajtó bizottságában az ő ügyüket intézi. Szeretettel kopogtatnak be Szabóné "házához, ha Gyomára jönnek. Késő éjszakáig beszélgetnek, tanácsokat kérnek tőle. És folyik a szó. Leginkább a csoportról, amelynek alig várják a megalakulását. Hornok Máté, szinte türelmetlenül mondta az egyik este: bár már megalakítottuk volna. Drahó Imre meg már tervezgeti, hogy hét családja milyen szépen dolgozik majd együtt, eg)' helyen, vidáman és gondtalanul. Sokáig ég ilyenkor a villany Szabóék házában. Kérdésektől és . tervezgetésektől hangos a szoba Szabóné, a tanácstag szívből felel nekik. Az igazat mondja, hiszen közülük való. Megnyugtatja Hornok Mátónét, akinek a rosszakaratú ak azt súgták fülébe,, hogy ha a csoportba lép, könyörögnie kell még a levesbe való zöldségért is. — Ugyan már, — mosolyog Szabóné, — saját kertje lesz a ház körül, termelhet zöldséget eladásra is. Tarthat tehenet, íias- kocát, hízókat és számtalan, aprójószágot. — Én azt mondom erre, — szól Hunya néni, aki már nem fiatal —, Tiogy nincs egészségesebb dolog a szövetkezetnél. — Nincs ii, —• hagyják helybe a többiek. Eszükbe jut, hogy közös, kemény harc árán jutottak hozzá a meglévő földjeikhez, közösen űzték el »báró« Huszár László- nét, aki bitorolta és a pusztulás szélére vitte Póhalmát. Aztán újra a jövőről beszélnek. Fűzik egymáshoz az egyre szilárdabb elhatározás mondatait; a közös gazdálkodás útjára lépünk Ezt jelölte meg számunkra Rákosi elvtárs, akinek az iránymutatása a felemelkedéshez vezette sokezer dolgozótársunkat. Szervezik, egyengetik a megalakítandó termelőszövetkezet útját. Munkájukhoz segítséget kérnek a Párttól, a tanácstól és a termelőszövetkezeti tagoktól. Azt akarják, hogy a tavasszal, amikor nyílik a határ, már közösen harcoljanak a magasabb terméseredményekért. (Kukk) AHOL MEGVAN AHOL HIÁNYZIK a kommunista Méhkeréktől mindössze U km választja el Vjszalontit. Régen mind a Izét falut elhanyagolták, részint mert a határon voltai:, részint azért, me t túlnyomórészt románok lakják, liléiét óta élne,k szabad életet. Azóta egész sor uj, ház épü l, különösen Ujszalontán annak bizonyítékául, hogy itt is egyre szebb lesz, köny- nyebb lesz a dolgozók élete. Közei vannak egymáshoz> mégis hatalmai különbség van a két falu között. Méhkerék nemcsak a járásban, a megye községei közöli is az elsők közi került a termelési szerződésűn megkötésénél. Száz százalékra teljesítették eddig az előirányzatot. Hogyan érték el? Egy elleti mdhdcltal meg lehet magyarázni. A szövőiké- zet gazdája lett a szerződéskötésnek és a Párt» a tömegszei vz:etekkel együtt minden segítséget megadt tt nekik. A szövetkezet aktívái felosztották egymást közölt a falut. Azután személyesen felkeresteti minden egyes dolgozó parasztot. Nem ment nehézség nélkül a munka. Különösen a cukorrépa, meg a kenderszerződtetés ütközőit nehézségekbe, Hiszen nemesek a szövetkezeti aktin vák beszéltek a dolgozó parasztokkal, igyekeztek a falu kalákjai is »népnevelő munkát<1 végezni — lebeszélni a dolgozó parasztokat, hogf úgyse kapnak a szerződéses tsz metánért semmit. Tavaly sem fizetődön ki — mondogatták. A népnevelők késedelem nélkül felvették d karcot ellenük. Bordás elvtársik helyi példákA Ital bizonyították be az ellenkezőjét. Elmondták, hogy például Száva Mihály x harminchármas« 141 holdas középparasztnaJc mennyit jövedelmezett tavaly a szerződéses termelés. Az idén Száva Mihály már az első napokban bejött újra leszerződni. Vagy ott volt Ruta Mihály kétholdas kisparaszti a!:i ha mind a két holdján búzát termel, nem kap annyit, mint amennyit egy hold cukorrépája jőve- ■ delmezett. De emellett elmondták azt is, hogy rajtuk, méhkeréki dolgozó parasztokon is múlik, hogy mikor gyullad ki a fémy a faluban, mennyi ruhát vehetnek a szövetkezeti boltban. péMamntat᧠Ujszalontán nem áll ilyen jól a helyzet. Har* minekilenc százalékos eredményükkel majdnem legutolsó helyen állnak a megyében. Hogy hol a hiba, erre ezernyi okot hoznak fel az ujszan lonlaiak. A szövetkezet ügyvezetője, Komiszár elvtár* arról panaszkodik, hogy kevés az aktíva. Nem győzik egyedül. Oláh elvtárs, a pártlitkár * helyi kulitokat okolja, akik itt is kihasználnak minden alkalmat, hogy a szerződésikötést megakar» dályozzák. Na, meg az aszályt is hibásnak tartják, mert az idén nem akarnak a gazdák a tavalyi rossz termés miatt leszerződni. Valójában a hibát máshol kell keresni. \ faluban a szerződések megkötésénél hiányzik *1 kommunista példamutatás. Maga a párltitkár elv- társ, nyolcholdas dolgozó paraszt s nyolc holdjából mindössze égy holdra kötött szerződési De van olyan tanácstag a faluban, aki népnevelő is ráadásul, mint Deák Gábor, aki egyáltalán' nem kötött szerződést. így azután nem is csoda, ha a falu kis- és középparasztjai nem aláírnak 1—2 holdnál többet leszerződni. De más komoly hibát is elkövettek a szerződések megkötésénél. Azokat a dolgozó parasztokat, akik nem értették meg a szerződéskötés fontosságát, nem jó népnevelő munkával így®- kezték meggyőzni, hanem egyszerűen kirakták • szégyentáblára. így egy újabb fegyvert adtak * kulák kezébe. < Ujszalontán sürgősen javítani kell ezeked a hibákon, hogy be tudják hozni a lemaradást. Meg kell javítani a népnevelő munkát. A szerző* déskötéstől idegenkedő dolgozó parasztokat nem szégyentáblával, hanem népnevelő munkával lydj meggyőzni. A hibák helyrehozásában segítségéi ad a községnek Méhkerék is. De elsősorban m falu 16 kommunistájának és hat tag jelöltjének kell élenjárni a szerződéskötésben. Ha ők példát mutatnak — a falu becsületes dolgozót követni fogják a példát. —:tl— odUiltAe éűsHeke békés hegye GELLÉRI LÁSZLÓ mozdonyvezető, a békéscsabai fíitőház dolgozója, kiváló eredményt ért el a szénmegíakas i fásban Garab Gyula és Pete Ferenc fűtökkel együtt. Gelléri László,' Tóth III. János Kossuth-dijas s-tahá- novista . mozdonyvezető országos felhívására vállalta, hogy 5 százalékos szén- megiakariíást ér «I és már nem egy esetben túlszárnyalta vállalását. Legutóbb is egy út alkalmával 47 százalékos szén- megtakaritást ért el, megtakarított 72 mázsa szenet. Gelléri László sztaliánovista mozdonyvezető jó példája követőkié talált a fűíőházban és valamennyi dolgozó lelkesen kapcsolódott be a széntakarékossági mozgalomba. A fűíőház dolgozói egyöntetű vállalásukat, azt, hogy 5 százalékos megtakarítást érnek el, eddig már 15.9 százalékra teljesítették. A megtakarított szén értéke meghaladja a 60 ezer forintot. KISS JÓZSEF eleki tanácstag példamutatóan dolgozik a növénytermelési szerződések megkötésénél is. Mielőtt elindult, hogy jő népnevelő munkával felvilágosítsa a dolgozó parasztokat a termelési szerződések jelentőségéről, maga is szerződést kötött földterületének 85 százalékára. Példája nyomán Kiss Sándor szintén földterületének 85 százalékára kötött szerződést. S egyben versenyre hívta ki a dolgozó parasztokat, hogy a szerződött növényeknél emeli a termés- eredményeket. Kiss József népnevelő példamutatása sokban hozzájárult ahhoz, hogy Eleken jól halad a szerző- tíésköléii munka. VARGA MIHÁLY, a dombegyházi állami gazdaság brigádvezetője. Jó munka- szervezéssel és a brigádon belüli felvilágosító munkával elérté, hogy brigádjának tagjai nem ritkán 400—500 százalékos átlagteljesítménnyel dolgoztak. Emellett újításával is, egy gyapotfésü- veí könnyebbé tette a munkát eső után a rmgcserepjsjdeít földön. Brigádjában a munkaidői löö százalékig kihasználták, jő műnké jár ak eredményeként a brigád területén á’lagosaa 6 mázsa gyapot termett. Varga Mihály munkája jutalmául a Munka Érdemrend I. fokozatát kapta. Évtizedes óhajt vált valóra a tanács ísabatisíidön A községben a tanács végrehajtóbizottsága október 26-án alakult meg, mely azonnal munkához látott Első és legfontosabb teendője az volt, hogy a község dolgozói részére mielőbb megépülhessen a járda. Az. amit a múlt reakciós közigazgatás évek hosszú sora alatt nem tudott megvalósítani Egy gyűlésen a község dolgozói elhatározták, hogy a gyalogjárók építését társadalmi munkával végzik el. Az állami gazdaságok és a »Béke« termelőcsoport dolgozói elsők voltak az építkezéshez való jelentkezésnél. A gazdaság vállalta, hogy behordja a homokot, azt, amelyet a »Béke« tszcs, tagjai teljesen díjtalanul adlak az építkezéshez. A község dolgozói, miközben munkájukat végzik, boldogan mondogatják azt: érdemes volt a tanácsokra adni a szavalatunkat. Büszkén gondolnak a Magyar Dolgozók Pártjára, aki lehetővé tette, hogy ma már .nem Csabacsüdi János. Jamink Pál, Kiszely György, Kiss András és a többi kulákok, hanem maguk a dolgozók vezetik a községet, akik az ötéves tervért, a békéért harcolnak. Kozák Lajos levelező, Szarvasi Járási Tanács, Nem akarunk lemaradni a termelési szerződéskötési versenyben . Kisdomlegyháza 86 százalékra teljesítette a legutóbbi kiértékelés szerint a növénytermelési szerződések megkötésének előirányzatát. A kísdombegyházi termelési felelősök as alábbiakban számolnak Uj munkamódszerükről, »Mielőtt kimentünk volna * dolgozó parasztok közé, hogy népnevelő munkával meggyőzzük őket a termelési szerződések előnyeiről, megbeszéltük, hogyan szervezzük meg á munkákat. A községi ütemtervet felbontottuk egyének io. Megnéztük határunk területén, milyen növény terein a legjoblan. Először, egész a tanácsválasztásokig csak beszélgettünk a dolgozó parasztokkal, magát a szerződéskötési munkát * tnnácaváíasztás után kezdtük meg, Nagy segítségünkre voltak a inni»» kában a Párt és a tömegszervoze» tek népnevelői is. Most ismételten. felkeressük azokat a dolgozó parasztokat, akik még nem kötöttéit szerződést. Elmagyarázzuk iiekik^ hogy a szerződéskötéssel is a lék* megvédéséből veszik ki részüket Munkánkat a következő hűteni még fokozottabban folytatjuk. Pét» zárkózunk mi is Szarvas község mellé. A Békekougiesszua tisztellj»» téré minél hamarabb el akarj uM érni a 100 százalékot.« Tapasztó Lajosné, Jtvthai Islvds^ . Védő József termelési felelősök, A terménybeadási kötelezettség teljesítés• hüvelyesekkel és takarmányszuhnával A belkereskedelmi miniszternek a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent lendelete órteilmó- ben a gazdálkodó a kenyérgabona és takarmánybeadási kötelezettségének azt„a részét, amelyet kenyérgabonával, árpával, zabbal, kukoricával, napraforgómaggal, vagy szántóföldi szénával, igazoltan nem tud teljesíteni, a rendeletben meghatározott minőségű, hüvelyesek (bab, borsó, lencse) beadásával teljesítheti, A kenyérgabona és takarmánybeadási kötelezettség' teljesítése szempontjából száz kg bab,, boa» só, vagy lencse százötven kg búzái» val egyenlő, viszont száz kg búzának 66 kg bab, borsó, vagy lenca* felel meg. A szénabeadási kötelezettségei rétiszénán és szántóföldi szénán ki*’ vül egészséges, száraz takarmány- szalmával is lehet teljesíteni. A szénabeadási kötelezettség teljesítése szempontjából száz kg takarmányszalma 33 kg szénával egyenlő, Í00 kg szénának pedig 300 kg takarmányszalma felel meg.
