Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-24 / 274. szám
VIHARSAROK NÉPE 0 csabai Villamosműnél is sok szó esik a széntakarékosságról és a »savak tetté válnak Rákosi elvtárs október 27-i beszéde után néhány nappal Kiss Gergely üb-litkár és Kesjár János termelési felelős voltak a békéscsabai Villamosmü éjszakai műszak fűtői. Kiss elvtárs Rákosi elv társ beszédének áttanulmányozása uián sokat gondolkozott azon, hogyan tudnának ők is hozzájárulni a bányászok széncsatájához. Volt egy elgondolása, ezt Kesjár elvtársnak is elmagyarázta. Nagy izgalommal fogtak hozzá a munkához. A tüzelésnél más módszert all.a mázták, a huzatnak kisebb nyilá t hagytak, — könnyebben gyulait a tűz. így érték el, bogy az éjszakai áramszo'gáítatás- nál ezer kilowatthoz szükséges zalék tatai szén helyett is gyengébb minőségű szenet kevertek. Másnap Kiss elvtársék bementek az üzemvezető elvtárshoz és bejelentették, hogy december 3 i-Ig az egy hónapra előirányzott tatai szénből 3o vagont lemondanak és helyette gyengébb minőségű szénnel tüzelnek. Vállalásukhoz a többi fütő: Opauszki Mihály, Zsib- rita János és Kesjár Márton elv- társak is csatlakoztak azzal, hogy a nappali széukeverósbe az eddigi 3o «záza’ék helyett 30 száza lék tatai szenet használnak. Vállalásukat november hóra már teljesítették. Harminc vagon tatai szenet megtakarítottak és egy mászénménnyi -égbe az előirt tíz szá-1 sik üzemnek adták át, A fűtők és a szenesek megbeszélik a határozatot Tegnap reggel, amikor Kiss elvtárs olvasta az újságban a minisztertanács és a Párt Központi Vezet égének a szénbányászat fejlesztéséről szóló határozatát, örömmel gondo ta: »A bányász elvtársak szén-csatáját mi is segítjük a takarékossággal.« A cikk «’óvatosa után bement a kazánházba. Gondolta: íMeg- nézem, hogyan do’goznak a nappalosok, közben e.mondom nekik, hogy mi van az újságban.-s Opauszki Mihály elvtárs éppen a tüzet figyelte, az egyik kazánnál. — Jót ég, — mondta a belépő Kiss elvtársnak, — egészen elől van a tűz. Zsibrila elvtárs, a szénliordó- brigád egyik tagjával szenet borított fel a tárolóba. Azután ő is odaníénl Kiss elvtársékhoz, akik éppen a határozatról beszéltek. Arról, hogy gyors ütemben fejlődő népgazdaságunk igényeit a széntermelés miért nem tudja kellően kielégíteni. Nekünk is takarékoskodni kell — kapcsolódott a beszélgetésbe —, hogy így segítsük a bányászokat, akik nehéz és megbecsülendő munkát végeznek a föld alatt azért is, hogy itt, Békéscsabán legyen villanyórám, dolgozhassanak az üzemek. — A határozatban az is benne van, — magyarázta Kiss elvtárs :—, hogy a termelés és közlekedés minden terén a nagy fogyasztók rendelkezésére bocsátott szénmeoy- nyiséget öt százalékkal csökkentik. Opauszki elvtárs újból az egyik kazánhoz lépett, megnézte a tüzet, aztán válaszolt a mondottakra— A csökkentést át tudjuk hidalni még jobb munkamódszerrel,- amivel most dolgozunk. Do fokozottabban kell igyekeznünk a szémnegtakarítás terén, hogy decemberben megint elérjük vállalásunk teljesítését, sőt túl is szárnyaljuk azt. A fűtők jó munkáját nagyban elősegítik a szón-hordó-brigádok. Ők keverik a szenet, tehát gondosan, figyelmesen kell dolgozatok, nehogy a szénben kevesebb, vagy több tatai kerüljön,, mint ameny- nyit a fűtők kértek. A szénbordó munkások igyekeznek is, hogy a fűtők vállalásának megvalósítását • elősegítsék. Elvtársi segifcé-g ez és mint ahogy Hrobán György mondta: »A keverést a leggondosabban végezzük, mert ezzel nemcsak a fütő Szaktár sokat segítjük a szénmegtakarifásban, hanem ezen keresztül a bányászaink széncsatáját is!« A. K. Végezzen jobb munkát a csabai Magasépítési NV ácstelepének és lakatosüzemének békebizottsága ! A békéscsabai Magasépítő NV ácstelopén még- á tanácsválassstás tiszteletére szép . felajánlást tettek a dolgozók. Vállalták, hogy- ez év végér© befejezik az 1951 év első negyedévi műnk aterv üköt. Hat a vállalást teljesítették is. Ez valóban szép eredmény, mert minden elért eredménnyel a beikét védjük. A békeharcnak nem szabad- egy percig. sem szünetelni, ezért kell a liékebizottságokiiak is jó immbát vógezni. Erről azonban néha ino<»- foledkeznek a bókebizoti ságok éa gyenge munkát végeznek. Ebbo a hibába esett a csabai Magasépítő NV lakatosüzemének és az ácstolopénok békebizottréga is. Az ácstelopi békebizottság- gyenge munkája abban mutatkozik megy hogy a békebizottság -ráül az eddig elért eredményekre ée néni kezdeményez. A békebizottság ugyan megtartja a röpgyiilóseket. melyeken a nemzetközi bókeharcj-ól beszélünk, de ugyanakkor nam kezdeményezett munkafelajánlást a Ró-- ko- Világkongresszus tiszteletére és: erősítésére. Es .ugyanígy nem tettek felajánlást az ácsteiop dolgozói a magyar bókekongnesszusra sem, inert nem volt kezdnménye.ő. mozgósító ereje a békebizottré i a . De a bé.kebizottrég g-yenge.munkája mellett mégis vaunak jó termelési eredmények, így például C.ú- csely András kéttagú ácsba.adja 172 százalékot,- Ribrár Jóksaf tun •egy tanulóval 191- százalékot, hieoi:- vári l’ál .fűi'észgépmunkás 192 százalékot, Geeh János négyta.,n segédmunkás brigádja 178 százaléké- értek- el a- 46-os- bérhéten. Ezekből az-median« e’Lől látSzil- hogy itt is öntudatos de^ oaók dob goznak és ha a laífcebizottság jói dolgozna, még; szebb eredmények születhotoónek, A lakatos ü:ein- ben is. gyenge munkát végez u békebizotteág- Erro bizonyíték B4 -is, - hegy. egyes: «lolgozók keze alól eelejtee munkád« akok. kerül nők ki. Ezek után; a tóliebizotteáy’ok legyenek éberebbek és az iljen- n, unkát végző dolgozókat; világosi taáJ; iél, hogy-a jobb minőségű munkán Valisa Vékát , védjütfcléa'-a béke védelmezői» minden lieosülotes dolgozónak kotóteerége. Balogh, Mihály, levelező, Békéscsabai Magasépítő' NVA Békési Kosárfonó Vállalatnál ellanyhult a munkaverseny; visszaesett a termelés A Békési Kosárfonó Vállalat dolgozói Rákosi elvtárs október 27-i beszédét kiértékelve nekifogtak az üzemben folyó munkavorteny megjavításának, kiszélesítésének. Hogyan is fogtak neki eunak a munkának, hogyan váltották anyagi erővé Rákosi elvtárs útmutató szavait? Ha megvizsgáljuk az üzeni, életét, akkor láthatjuk, hogy á verseny,szervezés megtörtént ugyan, mert a dolgozók 87 százaléka egyéni Csütörtökön a közoktatásügyi minisztérium és a népművelési minisztérium közös országos értekezletének második napján Szántó Miklós, a népművelési minisztérium főosztályvezetője »Választási kultúragitáció értékelése és a so- ronlévő népművelési feladatok« rímmel tartott előadást. A válás: kultúragitáció erődH müRftásesztáiy nagy vezérelnek életműve, példája utat mulat arra, hogyan kell nevelni az ifjúságot fogadott előadásához elsőnek Orbán lászló, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium csoportfőnöke szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és tanulók is- kohmMvüU társadalmi munkáját összhangba kell hozni as iskolai munlmprd s az iskolán- kíóüli munkának is az iskolai munkát, a szocialista nevelést kell elősegítenie. Az iskolánkivüli kulturális munka — mondotta — neveljen szocialista húzafiságra, hazaszeretetre, a Szovjetunió, a Párt, a nép iránti hűségre, az imperialisták elleni gyűlöletre, a munka szeretőiére, a tudatos fegyelemre, kemény helytállásra a nép, a szocializmus ügyének, a békéért folyó harcnak odaadó, áldozatkész szolgálatára. A szocializmus építése, valamint a nemzetközi helyzet kiéleződése megköveteli, hogy az ifjúságot és az egész dolgozó népet a béke, ft haza önfeláldozó harcos védelmére, helytállásra neveljük. A hazafias nevelésben igen nagy szerepük van haladó hagyományainknak s a haladó hagyományok ismertolésót fokozottabban érvényesíteni kell a kulturális tömegmunkában b a pedagógusok iskolai munkájában is, különösen fontos a szocialista nevelésben a munkásosztály harcainak, hőseinek ismertetésé. A munkásosztály nagy vezéreinek életműve, példája utat mutat arra, hogyan kell nevelni az ifjúságot, az egész népet a béke igazi harcosaivá, a haza védelmére, arra, hogy- a ezocializmus ügyének, a haza felvirágoztatásának odaadó építőivé, harcosaivá váljanak, menyeinek részletes ismertetése és a hibák feltárása után így folytatta • — Az országos kultúrverseuy legfőbb célja a politikai és művészi színvonal emelése. A művészegyüttesek munkájának politikai tartalmát azzal is tovább kell fokozni, hogy munkájukat még szorosabban összehangolják a politikai agitáció célkitűzéseivel. Ettől el nőm választható a másik célkitűzés: a művészi színvonal fokozása. Az agitáció akkor eredményes, ha elvi alapon áll, magas színvonalú és harcos, ha tud azoknak a nyelvén beszélni, akikhez szól. — Az országos kultárverseny — mondotta a továbbiakban — szocialista tipusu vorseny legyen abbán a tekintetben is, hogy a bírálat és önbírálat bolsevik módszere váljék a csoportok fejlődésének hajtóerejévé. Szántó Miklós ezután a teljc- BÍtményverseny lényegét és célját ismertette. Ez a versenyforma kitartó és rendszeres - munkára neveli majd a csoportokat, biztosítja az állandó politikai és szakmai képzést, erősíti a kultúrotthon és olvasómozgalmat és kiküszöböli azt a veszélyt, hogy a verseny láza elnyomja a népművelési! terület többi feladatait, a Szabad Föld* Téli Estéket. Szántó Miklós hangsúlyozta, hogy a verseny gazdái a tanácsok. — Hogy ez valósággá váljék, — mondotta —• a megyét, járási és helyi tanácsok végrehajtó bizottságai tűzzék napirendre a kultúr- versennyél kapcsolatos feladótokat. Ugyanakkor nyomatékosan ala kell húzni a tömegszervezetek szerepét ís. Majd a Szabad Föld Téli Esték kérdéseivel foglalkozott. Előadásait a következő szavakkal fejezte tje: A népművelési munka vezetői a kultúrferiadalom nagy hadseregének politikai tisztjei. Dolgozzanak Pártunk célkitűzései, a marxi-lenini útmutatás szerint. Legyenek áldozatkészek és neveljék liazafi.-ágia. áldozatkészségre hazánk minden dolgozóját. Kövessék Zsdá- nov szavait: »Legyetek az emberi tudat szocialista szellemben való átalakításának legaktívabb szervezői.« — Szántó Miidós nagy tapssal A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Népét l versenyben dolgozik. Ellenben a gyakorlat azt . bizonyítja, hogy a szervezéssel nem járt* együtt a jó felvilágosító munka, ami meg is mutatkozott az utóbbi időkben a verseny ellanyknlásában. Korcsok János elvtárs, az üzem párttitkára arról beszélj bogy ft 4 új normával az üzem dolgozói 1.09—106 százalékos átia'termőiért értek el. Az utóbbi időbon a termálé* 100 százalék alá ereit. Mik voltak azxrk a. hibák, melyek ív iübt> termelést oeukkontettek? Keressük meg a hibát! — A visszaesést részben a gyenge minőségű nyersanyagnak és‘úz- anyagellátási nehézségeknek tulajdonítom, — magyarázza Korcsok élvtárs. — A vastag és gyenge minőségű vesszők könnyen pattannak, nagyobb óvatossággal és figyelmességgel kell a fonást végezni, ha több és jobb minőségű árut akarunk gyártani... Ezek a nehézségek valóban fennállnak és gátolják a többtormelórt még az olyan kiváló dolgozóknál is, mint amilyen Kovács József, akinek-a. termelés» 148 százalékról-, 135 százalékra csökkente líovács - Sándor versenytársánál; Lipcsei Istvánnál is . megmutatkozik ez a 4—•'< százalékos visszaesés. — A veszőkot most a fűzésnél meg kell. csavarni, hogy pontosan egymáshoz simuljanak, — magyarázza Kovács háosi. — Ezt a inű- velelet a jó minőségű vesszőknél nem kellett elvérezni, könnyebben és gyorsabliftn ment a fonás. A munkaversenyt űllandóun szervezni kell! Meg kell azonban állapítani azt, hogy a gyöngébb minőségű anyag csak az egyik okozója a munkaverseny ellanyhulásának, a termelés csökkenésének. A gyökeres hibát a versennyel kapcsolatos felvilágosító munkában kell keresnie és kell megtalálnia az üzemi pártszervezetnek. A népnevelők indítsák m»g a jó felvilágosító munkát, mutassanak rá arra, hogy figyelmesebb és boosztottabb munkával a termelésük csökkenését, — az átmeneti nehézségek ellenére is,. — meg lehet gátolni! Rá kell világítani arra, hogy példaképünk, a nagy Szovjetunió dolgozói töretlen akarattal és szívós kitartással szálltak 6zenibe és győzték le a többtermclést gátló nehézségeket. Az üzemi pártszervezet; Jegyen motorja a termelésnek, a kommunista dolgozóiinak személyes jó példával kell elölj árulok a nehézségek leküzdésében. A jó munkaszervezés és a versenyszellem, megteremtése érdekében fel kell számolni az üzemi háremszögben kialakult ellentéteket is, hogy az tizem dolgozói ne úgy ismerjék a háromszög munkáját, mint ahogy- Korcsok János II. elvtárs mondotta: — Ha összeül az üzemi háromszög egy fontosabb probléma mestárgya- 1 áréra, akkor a meg .nem. értés végett »ötszög« lösz belőle! Es > ezt nemcsak Korcsok elvtárs látja így, hanem az üzem többi dolgoréja is. Ezért az üzemi háromszög maradéktalanul számolja, fel a hibáit és a pártszervezet útmutatásával fogjanak 'hozzá a nehézségek fehéré mohiadhoz, srervezzók újra a versenyt és szüntessék meg a* anyagellátás szűk- keresztmetszetéi, mert csak így tudják eiómi az-. hogy a harmadik negyedév 96 százalékos. tervteljasítéfiét a negyedik negyedben túlszárnyalhassák! (Száriul)
