Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-22 / 272. szám

4 VIHARSAROK XLPE Fárt és pártépítés A jmrtcsoportcrtcfeczlei ciofellólelo a jó í a}*{»y ti Iósn It Este vau. Vége a műszaknak. I'jahb dolgozóik yeszjlk ál a munkát az orosházi líaniovád­ban. Müszakváltás van. Malmosi György oÍvtárs az irodában a gó] rkocri ü zc melle t és nyíl ván­tactőkönyx e fölé hajót. Neki van meg 'ogy-ké-t élintéznivalója ez­zel kapcsolatban a következő napra, lie 'amint arról értesül, hogy a pártszervezetre vonat­kozó dolgukban akar vele egy elvlárs beszélni, abban a pil­lanatban lemond a sürgős liaza- menetelröl. Nem - kis dolog az, ha a pártszervezet belső életé­ről érdeklődnek tőle, mint párt- csoportvezetőtől. Már egy év végzi ezt a munkát, de koránt­sem gondolt még arraa hogy most már mindent tud, minden jól van úgy. ahogy van. tíztagú csoportja körüL A pártcsoportvezető eddigi munkája —• Eddig úgy végeztem a munkát — beszéd Malmos! clv- lárs —, hogy minden hónapban összeszedtem a tagdíjat, bera­gasztottam a bélyeget. E mel­lett taggyűlésre, pártnapra elő- készítetlem csoportomat,-—- Itt cl mondja Malmost elvtárs mun­kája módszerét. —- Megérdck- lödtem a titkár elvtársi«!. hogy miről lesz szó a taggyűlésen, pártnapon. Ennek alapján ei tudtam mondani az elvtársaknak is a lényeget és hogy íkészüljcr nek fel a hozzászólásra. A mi csoportunktól volt fis mindig hozzászólás. — Ezt a munkát azonban valamilyen formában inog kellene javítani — hangzik a javaslat Malmosi elvlárs felé. -— Meg bizony, — válaszol Malmost elv*társ — csak azt tudnám, ho­gyan javítsunk munkánkon- — Tartott már az elvlárs pártcsopoi'tja részére értekezíc- Lett — Pártcsoportöktiak érte­kezletet még eddig nem tartot­tam som én, sem más; -f- vá­laszol Malmosi elvlárs, — Hogy érted ezt, elvtársi Ezt olyan formán értem — válaszol a 'kér­dezett —, hogy mondjuk <'gy­ógy taggyűlés előtt összehívná az elvtára a csoportját és nem­csak egyénenként, hanem cgyüt fősen is megtárgyalnák, megvt- látnák a taggyűlés szemjK)útjait. Vagyis azt, amit. eddig egyénen­ként beszéltek át az elv társak], azt most csoportosan is átbe­szélnék. — Ez nem is rossz öttel — szól közbe Malmosi elvlárs. Kissé gondolkozik, majd így folytatja: — Pénteken taggyűlé­sünk lesz. az üzemben Kedden este politikai iskola, az elvtár- sak el lesznek foglalva. De a szerdai nap szabad, okkor megtarljuk az első pártcsopórtértekezletet Rákosi elvlárs beszédéről lesz szó a taggyűlésen. A pártcso- portérlckezleleu kitárgyaljuk és helyileg konkretizáljuk Rákosi elvtárs október 27-i beszédéi és így felkészülve megyünk a tag­gyűlésre. Malmosi elvlárs azonnal felis­merte a pártcsoporlértekezlét jelentőségét. Ez további szavai­ból is kiderül. A párlcsoporíér- tektezlelen a párttagok az eddi­ginél jobban összeszoknak a csoporlvezetővel s kialakul kö­zöttük a szorosabb kajxesolal. Amilyen a pártcsoportvezetők. munkája, olyan az egész párl- SZerveziclé is. Vagyis: ha jól végzik a pár lesöpört \ c ze lő k a munkát; akkor a pártszervezet is jobban tuti működni, A had­seregnél a vezérkar csak úgy aktívák jó együttműködésével válik a pártszervezet vezető* iránvító erővé Malmosi elvtárs jól látja a feladatokat. Pártszervezeteink nein látták eddig döntő feladat­nak a pártcsoportvézetűk mun­káját, A párlcsoportvezelők munkája kimerüli a tagdíj he sze­désben. Malmost elvtárs ezt a munkál szűk keretnek találta, ezért határozta el. hogy még a inai napon, délután 5 órakor megtartja az első pártcsoporlér- lekezlelel. amely első lesz az üzemben, a járásban és a me­gyében is. így lehet jól fel­készülni a taggyűlésre. Pártlit- kár elvlársak, pártszervezete,ink• vezetői legyék magukévá ezl a kezdeményezési. Ne bízzák ezl csak a párlesoporlvezetőkre, ad­janak támogatást, segítségei a párlesoportórtekezlelek meg. .szervezéséhez. Sz. I Lidija Korabelnyiksva, a komplex megtakarítási mozgalom kezdeményezője A kommunizmus olt kezdődik mikor íz egyszerű munkás ünfel álduzóaii birkózva a nehéz mun­kával. gondolkodni kezel a műnk termelékenységének emeléséről é. arról, hogy minden púd gabonát kőszenet, vasat és egyéb tenné két megőrizzen, bár azokat nőin személyesen ő, nem is hozzátar­tozói kapják, liánom távolállók, a társadalom egésze, tíz- és száz millió ember. Ezl tanította Lenin cs ma a takarékosság a szovjet ember belső szükséglete, jellemvonása lett. V takarékosság szóban mánapsái igen sok téuyezK egyesül. Köte- ségtudás. Jizetűéh-cs. l'ajéJÓtói'g- órzet, nnmkMápászíalot, fökojd.ilii és széleskörű töináglctíltúrá. Mindez sűrített i onná bari'jelent­kezeti az c-y-z.'i'ü mo-y.k'. ai lány'; Lidija Kovabel nyikova, a Párizsi Konimün .-gyár komszomolistájá- nak kezdeményezésében 6s annak oi szagos visszhangjában- Lidija KoraKehivikova és bri­gádja .kezdeményezte, hogy a meg­takarított anyagokból kész érni uUiteauák elő... A feketeéri Lenin tszcs pártszervezete javítsa me« munkáját, ho«v mé« jobb eredményeket érhessen el a csoport eleér. Így hívják a/t a la nyarészl, ahol. a sarkad! Lenin lsz.es központja és földje léről el Százhetven tagja és halszá/negvven hold földje van a csoportnak Rend, tisztaság van a tanva körül: zöldül a vetés. ícketéllik az ugar. vagyis el van végezve az őszi’ munka. Minden munkál a kitűzött illő előli végzett <>I a csoport. Min­dennap munka lilán a pár! in«/, elölt ös?/,ejöl.igk a. dulgozók niyg- 1 >eszélni az elvégzett munkát s : következő napi tennivalókul. Kő­iden a politikai kérdéseket in, megtárgyal Iák naponként a imin­tudja feladatát jól ellátni. Ira I ka utón. így vall lehetségessé az őrvezjető, a tizedes cs a többi ikiscbh egységek vezetői is jól dolgoznak — beszéli Mal­mosi elvtárs, — A vezetőség és az így érvelj • • • Az ipari üzemekben most tér­nek rá arra, hogy a munkások bérét nem hetenként, hanem ha­vonként fizetik ki. Még nem min­den dolgozó látja azt, hogy mi ként fog megtörténni ez. A bé­késcsabai Kötöttárugyárban fel­vetődött olyan kérdés, hogy; mi lesz akkor, ha a hónap vége kelté vágja valamelyik hetet és a tel­jes hetekén felül maradó,uéháuy napra kifizetik-e a pénzt, vagy sem? ilyen kérdés azért merülhet fel, mert még nem mindenki is­meri, hogy milyen formában tör­ténik a fizetés akkor, amikor már rendes kerékvágásba jut a havi bérkifizetés. Népnevelőink egy-két példával világossá lehe­lik a felvételt kérdést. Nézzük például a békéscsabai Kötöttárugyárból Csuvarszki Má­ria] uiuukásnő esetét, hogyan fi­zetik őt ki havibérezésben. Ab­ban a munkában, melyben ő dol gozik, az alapórabér 2 forint Cl fillér. Ez az alapórabér azt je­lenti, hogy abban a munkában (suvarszki Mária numkásnő a norma 100 százalékos teljesítése mellett egy óra alatt 2 forint 61 fillért keres. Ha azonban 100 százalékon túl teljesíti normá­ját, akkor természetesen több lesz a keresete. Ebből kiindulva az átmeneti idő után. amikor a havibérre rendesen áttérnek az üzemben, akkor a következőkép­pen történik a kifizetési Tegyük fel példaként, hogy Csuvarszki Mária január hónap­ban dolgozik. Január 25-én elő­leget kap a következő számítás alapján: Minden dolgozó havonta átlagosan 210 órát dolgozik, Csu­varszki Mária két forint Cl fil­léres alapórabére melleit ez 210- szer 2 forint Ct fillér, összesen 548 forint 10 fillér. Ennek az ősz- szegnek 70 százalékát fizetik, ki január 25-én, ami 58.1 forint 00 fillért lesz ki. Február 10-én Csuvarszki Mária egész január hónapban elért teljesítménye alapján számítják ki, hogy meny­nyi jár neki. Ebből levonják az említett összeget, a Többit pe­dig kifizetik. így tehát a hónap végével kelté vágott hét egy-két napján történt teljesítés is ki lesz fizetve. Ez a példa azt mutatja, hogy üzemeink dolgozói továbbra is növelhetik keresetüket azáltal, hogy mind jobban növelik a ter­melés mennyiségét és minőségét. Végzett munkájuk alapján kap­ják meg most is fizetésüket, csak hogy nem hetenként, hanem ha­lónként. munka napi ól-napra fokozódó len­dülete. Ezidőszerml azonban a pari szervezet nem tudja kellően befőt­tem a. vezető, irányító szerepét. Megmutatkozik ez elsősorban az üzemterv készítésénél. A csoport­ban , nem válaeztottak üzemterv készítő bizottságot Megállapodtak abban a csoportér- tekézlctcn, hogy az igazgatósági tagok, a brigád- és munkacsapat- vezetők készítsék el a tervet. Eb­ből a hibából adódik az, hogy változnak a tervkészítésnél a sze­mélyek. Egyik nap az egyik, má­sik nap a másik marad el o fon­tos munka végzésétől. Maga Hódi­sári elvlárs, a párliitkár is elment szombaton vagy három napra ro­kon látogatásra. Az üzemiénél csi­nálja az, aki itthon maradt — gondolta az elvtárs.' * ­Miből adódnak ezek a hiányos­ságok? A csoportban 55 párttag és tagjelölt van, A párttagok nincsenek összefogva az üzemi pártszervezetbe. Két-: részre, vannak osztva. Egyik rész az üzemi pártszervezethez tarto­zik, a másik pedig a községi párt­szervezethez. Tehát ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nem egy­séges az üzemi pártszervezet. Ez is egyik döntő oka annak, hogy nem tudja a pártszervezet a iáváró fel­adatokat kellően megoldani*. Igen döntő hiba a belső népnevelő munka elhanyagolása Is. A cso­portban az a hangulat, hogy one nincs szükség, mert mindig együtt vannak. Hogy ez-miiven heKleien álliisjie.nl. azl abból is mi'g lehet állapítani. Itogv a csoporliagi.k úgy «élrkedpek (lódisán élvh’uii'ól, hogy ez í< l'íatal akar nekünk parancsolni?: Persze, a paran­csolgatás népi helyes dolog, de Ilódisán elv társnál. éppCn ellen­kezőleg áll c,z. inkább haveri szel­lem észlelhető az elvtársi viszony helyett s ez rányomja hétvégéi az egész pártáiéin:. A belső Tiejinévelő munkára, hogy mennyire szükség van, azt a politikai iskola megszervezése, il­letve meg nem szervezése is mu­talja. A mu.lt héten kedden volt az első előadás, ilódisán elvtársi személyesen szervezte ezt, még pe­dig ilyenformán; Bekopogott az ablakon kedden estefelé és meg­kérdezte az elv társaktól: akar-« Lidija Ivorabeinyikoválvan ez gondolat nem egyezerre öltöt testet. Bizonyos munkafolyamatok­nál bevezette brigádjában a leg teljesebb lakarékosjságot, do kidé riiltS, hogy a megtakarított anyai nem elegendő egy pár cipő élőül- Irtására. Ekkor szemináriumra járni? Akár igen, akár nem volt a válasz, ment to­vább a másik házhoz ugyanígy elintézni a politikai iskola kér dósét. A kritikái meg keli szívlelni a titkár elvtársnak Hódiján elvtársnak a hathetes iskola után megvan a képzettsége, hogyan kell az üzemi pártéletet irányítani. Ezl Kiss Sándor elv társ is alátámasztja. Időnként viszi jól a munkát, — beszéli Kiss elvtárs —, de ha valami hiányosságra rá­mutatnak akár a csoportnál, akár a Járási Bizottság részéről, azon­nal le akar mondani.' Néhány hét­tel’ ezelőtt Nagy elvlárs, a Járási Bizottság egyik tagja bírálta liódi- sáu pontatlanságát az értekezlete­ken való megjelenéssel kapcsolat­ban, - Minkét mindig nyakas- tok — mondotta IIófisán elvlárs - . majd kijelentette, hogy ezen­túl egyetlen értekezleten sem vész löszt, A kritikái nem biró, a párt fe­gyelmet he nem tartó párliitkár ne csodálkozzék azon, hogy nincs meg a tekintélye, hogy az elv tár­sak nem veszik komolyan. Az elv- társnak gyökeresen meg kell. vál­toztatni a magatartását, csak így tudja az üzemi pártszervezet be­tölteni irányitó, vez«dő szerepéi. \ partéidét meg lehet és inej' kell javítani Feketeéren is, csak szjvvel-lélekke1 akarni kell a fel­adatokat megoldani. ,S.-. I. továbbfejlesztette a mozgal­mat, odáig, hogy minden mun­kafolyamatnál bevezette a ta­karékossági mozgalmat és egy 'napig minden hónapban meg­takarított anyagból dolgozott. Az ejredmény Konilxduyikováf iga­zoltat és a komplex megtakarítóin mozgalom országos méretekben el­terjedt. A 'komplex meg takarítási» vo­natkozó kezdeményezést a «Pári­zsi Komm fin s-gyár pártszeyyoaete, szakszervezeti bizottsága elfogadta lelkesen támogatta. Midőn Ko- rabelnyikpvrt brigádja felhívta a gyár dolgozóit, a mozgalom beve­zetésé*«:, a gyár egész kollektí­vája teljes erejével támogatta <x kezdeményezést. Minden eklgozó igyekezett még jobben dolgozni é> tudását to­vábbképző műszaki tanfolya­mok sjgiíségtvei növelni, hogy megismerhesse a cipS'cészités egész termeié i folyamatát, mert ez a komplex megtakarj tűsért folytatott harcban óriási előnyt jelentett, onijilsx megtakarítás vonalán teljes; sikolt csak úgy 1 hot- el­eji i. ha az. ember kiváh'an érli szakmáját, csak kiváló minőségű árut I .''Oiel és munkahelyét- a leg­nagyobb rendben tartja, —mondja i ádijo Korabalnyikov a. V komplex takarékos--égi moz­galom egyre fejlődött. Az ütemterv, a takarékossági ellenőrök és a 3zeinély.i meg­takarítási szántják egyaránt bevonultak a termelési«:. Mekszandr Cnulkih írezdeményo- rése nyomán szigorúan szem ügy re vették a cipőgyártásnál előforduló 45- félő hibalehetőséget és a hibák kiküszöbölésére megtettek minden intézkedést.. A kiváló minőségért harcoló munkás át som vesz,« ad­dig ti munkadarabot, inig még nem győződött- róla, hogy az hibátlan. A hibátlan minőség fölött órkőitik a kontszomolista ellenőrző .őrhelye \ k. Egy pár gyermekcipő 27 em­ber kezén megy át, de ez nem szünteti meg az egyéni felelős­séget. Minden munkásnak és minden munkafolyamatnak megvan a száma, melynek se­gítségévei megállapítható, hogy ki követett el hibát. ládija Korabelnyikova brigádja a komplex magtftkaritóst a leg­sikeresebben kapcsolta ösaze a ki­váló minőségért folytatott harccal, A brigád sikere és dicsősége siker és dicsőség minden szovjet oxfi- bárnek. fis ma, Lidija Kot abelnyi-, kova. ha újító tanácskozásokon a* emelvényre lép. vagy tudósok előtt bőszéi, mindig hangsúlyozza, hogy, egy harcos a csatasikon nem har­cod?. A sikert és az eredményit, csak a dolgozók loglöljesobb ösz.s saefogása biz.tosHhatj». A S/ovjet~ unió dolgozói, akik lílkos és oda­adó munkájukkal erősítik szovjet hacájukaf, állandó niunkaíikorekkel növelik a béketóbor erőjét éa minden újítással, minden munka- eredménnyel magasabbra emelik a béke zászlaját. Orosházán iap-aitiba hirdetéseit felvétele a Lapterjesztő NV-ncl, Kos­suth í.a;os-utra* Csütörtöki hir­detések szerdán 5 óráiSV ^ va­sárnapiak pénteken .5 óráig le- adandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom