Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-22 / 272. szám

2 VII1ARSAR0K NÉPE As akadályok, üldözések ellenére egyre terjed a békemosgalom a világon A Békevilágkongresszus hétfői felszólalásai A Béke Ifivel II. Világkon­gresszusának hétfői iiléséu mon­dotta cl nagy érdeklődéssel várt beszédét a koreai delegáció ve­zetője:- Pák Den-Aj asszony, a koreai nemzetgyűlés elnöki taná­csának tagja. — Korea lakossága — mon­dotta, mindig békeszerelő, dol­gos; nép volt. Hosszú időn át rab­szolgaságban sínylődött, mindad­dig; amíg öt évvel ezelőtt- a Szov­jetünk) el nem hozla szabadsá­gát, ;A feudalizmus maradványai­nak felszámolása után szeretett vezérünk: Kim Ir-Szen irányítá­sával építettük államunkat. Népünk békére vágyott -és a búkor ás uszítok megfékezé­sét kívánta. Dél-Koreábm, amely az amerikai imperia­listák kezébe került, úgy a n- jtkkőr borzalmasabb állapo­dok uralkodtak, nii.it a ja­pán megszállás idején. A délkoreai ipar a tönk szélére kerítit. Az amerikaiak busás áron koreai nagybirtokosoknak adták el a japánoktól elkobzott földe­ket. Műkincseinket elrabolták. A múzeumokat kaszárnyákká ala­kították át. A hitleri SS-ekeL fe­lülni úló módszerekkel akarták megsemmisíteni egész négyezer­éves kultúránkat. Az amerikai imperialisták állandóan polgár­háború ki robbantására biztat ták a Li Szin-Man-klikket és azok nz amerikai imperialisták bizta­tására PJ50. június 25-én hajnal­ban- megtámadták Észak-Koreai. Az KXSz Bizlonsií'ji Tanácsa megakadályozta, hogy a koreai viszállyal összefüggő vitában a koreai nép képviselője részfve- hossen. A békés- Eszak-Koreát tá­madónak bélyegezték és az KNSz zászlaja alatt harcolnak ellene, jóllehet. ma már az egész világ tud­ja, hogy az ellenünk cinéit vád szemeiiszedidt hazugság. Az amerikaiak légitámadásai egész városokat és falvakat lel­tek a földdel egyenlővé. Kétszáz­ezernél több lakóházat és épüle­tet --pusztítónak el. Koreában a beavatkozóknak sokszoros túl­u harmadik világháború sokkal súlyosabb áldozatokkal járna, mint amilyeneket a második vi- ligháború követelt az emberek­től. — Nemcsak a békeszerelő. Szovjetunió nevében beszélek — mondotta —, hanem az orosz igazhitű egyház főpapjaként is. Azokhoz szótok Elsősorban, akik telteikben és nem csupán sza­vaikban keresztények. Az orosz igazhitű egyház egyik legfőbb feladatának tekinti a békeküz- delinel. Főpapságunk, Alexij pát­riárkával az élén, aláírta a stockholmi béke-felhívást. Egyhá­zunk papsága minden téren egységes az egész szovjet nép­pel. Azt szeretnénk, ha a többi keresztény csoport verseny­re kelne velünk a hékekiiz- delemiien. Nagy eredmény­nek tekintjük máris, bogy a hazafias és haladószetle- m ü lengyel, csehszlovák, magyar, francia, olasz, mexikói katolikus papok, a Vatikán parancsa ellenére, őszintén csatlakoztak népeik hék ? mozgalmához. Tudjuk, hogy ugyanezt teszi a pro­testáns lelkészek jílenlös ré­sz« is. Varsó (TÄSZSZ). November 20- án a Béke llivei II. Világkon­gresszusának délutáni ülésén Liu Ning-.fi. a Kínai Szakszervezeti Szövetség • elnökhelyettese, Kína küldötte szólalt fel elsőnek. Rész­letesen foglalkozott a Kínai Nép- köztársaság eredményeivel, ame­lyeket a népgazdaság és kultúra területén ért cl. A kínai nép számúra a bé­ke okvetlenül szükséges — mondotta. — «^gazdasági és kulturális építés segítségével akarjuk elérni a boldog éle­let. A néke és valamennyi nép boldogulása nevében akarunk dolgozd!, f.iu Níug-Ji leleplezte az ame­rikai imperialisták rágalmazó A háborús uszítok háborús pro­pagandát folytatnak, atom- és hydrogénbombákat gyártanak. Az én hazámban ezzel szemben épí­tenek és szükségleti cikkeket ál­lítanak elő. A Szovjetunió béké­ben és együttműködésben akar élni minden országgal és minden néppel, tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére, politikai vagy bölcseleti felfogására. Jaj a háborús gyujtogatöknak, ha lángba borítják a világot Az em­beriség átka és hosszúja utoléri őket. Az emberiség élni főj. Boly­gónk a megújuló élet és nem a béna halál otthona. Ezt az életet gonosztevő nem irthatja ki. lln a kongresszus befejezése után szétszéledünk, legyen minden ke­resztény kemény harcosa a bé- keküzdelemnek. A kővetkező felszólaló az an­gol Mrs. Green, a Sheffield! Bé­kevilágkongresszus szervezési tit­kára volt. — Az angol kormánynak az a határozata — mondotta —, amellyel megkiéisítolta a Shef­field! kongresszust, nem gyengí­ti, hanem erősíti az angliai bé- kemozgalmat, bár munkánk igen nehéz, mert sok akadállyal kell megküzdenünk. propagandáját és elmondotta, mi- Ivén felháborodást kelt a kínai v népben az amerikaiak leplezet­len támadása Taivan kínai szi­geten és hangsúlyozta, hogy az amerikaiak támadást készítenék elő a kínai szárazföld ellen. Feró Popivodá, a harcoló ju­goszláv nép képviselője nagy be­szédben vázolta a terrornak és katonai pszichózisnak azt a lég­körét, amelyben ma a fasiszta Tiló-klikk elnyomását szenvedő jugoszláv nép él. Meggyőzően be­szélt arról, hogy a Tiló-klikk az amerikai kormány utasítására megva­lósítja az ország niilil.ui/á- lását és fegyverkezési ver­senyt folytat. A Békevilágkongresszus 20-i délutáni ülése Elmondotta, mennyire üldözik Jugoszláviában a béke híveit és embertelen üldöztetésben részesí­tenek az országban minden ha­ladó elemet. A béke mozgalma azonban még a jugoszláviai terror ellené­re is erősödik és mind nagyobb méreteket ölt. David McKcmi, amerikai kül­dött az USA néger ifjúságának nevében beszámolt a néger nép jogfosztoltságáról, szenvedései­ről és nélkülözéseiről. Salam Eddig-Ez-Zaim sejk és Ibrahim Hamzauí szíriai küldöt­tek szólaltak fel ezután. Beszá­mollak azokról a nehézségekről, amelyet a béke híveinek Szíriá­ban le kell küzdeniük. Andics Erzsébet beszéde Andics Erzsébet egyetemi tanár, a Magyar Béketanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője, a var­sói Békcvilágkongresszuson a kö­vetkező bestédet mondotta: A magyar nép lelkesen veszi ki részét a liékeküzdeleiiiből, egy em­berként harcol a békéért, a há­ború ellen. A magyar nép minden eszközzel kész a békét védelmezni. Az elmúlt évek tapasztalatai a mostani békeküzdelem, nagy ter­veink és a jövőbe vetett reménye­ink teszik a magyar néjiet a béke elszánt védelmezőjévé. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták, hogy mekkora rombolást vittek végbe a háborúk, amelyeket Ma­gyarország egykori reakciós ural­kodó körei folytattak. Ez a sok háború volt a magyar nép évszáza­dos nyomor óságának és szolgasá­gának egyik legfőbb okozója. Ma örömfeli alkotó munka fo­lyik egész Magyarországon. A ma­gyar nép nem akarja, hogy uj háború pusztítsa el azt, amit ne­héz munkával létrehozott. Az alatt a néhány esztendő aluli, amely Magyarországnak a Szovjetunió által történt felszabadítása óla el­telt, a magyar népnek nemcsak a háborús rombolásokat sikerült helyreállítani, liánéin ezenfelül uj üzemeket, erőmüveket, iskolákat, könyvtárakat, sőt uj városokat-is épített. A magyar nép tervet dol­gozol! ki további építő munkája számára. A terv révén Magyaror­szág szegény mezőgazdasági állam­ból fejlett ipari országgá válik. Népünk azért barett! a hó­kéért, mivel alkotó munká­jának a béke a/, előfeltétele. A háborúi csak azok akuiják, akik­nek nincsen ínyükre vívmányaink, akik gyűlölködve látják, bogy a kicsiny magyar nép, amely a múlt­ban rabszolga és koldus volt, most szabad és független és anyagi és szellemi felemelkedés utján halad tovább. A magyar nép történelmének folyamán első ízben lelt valóban szabaddá. A felszabadult .magyar nép azzal, bogy a békéért küzd, saját szabadságát, saját boldog­ságát és saját jólétét védelmezi. Valamennyien olvastuk a lapok­ban, hogy Koreában az amerikaiak, kezébe került területen visszaad­ják a földet a nagybirtokosoknak, az üzemeket a tőkéseknek. A ma­gyar nép jól tudja, hogy az amcv rikai imperialisták neki is ugyan­ilyen sorsot szánnának. A magyar nép éppen ezért élete árán is kész megvédeni a békét. A magyar nép a béke megvé­désére irányuló készségét bizonyí­totta, akkor, amikor leleplezte a Rajk-banda és ezzel együtt az im­perializmus legalávalóbb ügynökei­nek -— Titonak és társainak gaz lev ékenységét. A Tito-rcwdszcr rettenetes ter­rort és nem kevésbbé ■ rettenetes nyomorúságot hózott a jugoszláv népnek. A magyar nép a hozzunk küldött ellenséges ügynökök el­len folytatott harcában véglegesen meggyőződhetett arról, hogy ki barátja és ki az ellensége: Mindez hatalmas béke mozgalmat váltott ki Magyarországon most és nincs olyan város, falu, üzem, iskola, vagy nagyobb lakóház, ahol ne volna békevédelmi bizottság. Or­szágunkban 27 ezer ilyen bizott­ság működik. V stockholmi iel- liivást hét és félmillió ember irta alá nálunk, A magyar nép hók, ak irata nagy erkölcsi erő, «mely munkásaink d új hösL tiekr *. parasztságunkat a t rincí s fokozására, (udés.iikat új felfedezési kre. művészeink-. I ' új a lkot ásókra ösztönzi. Ifjúságunkat az iskolákban a béke- törekvések «Zeitemében nevelik. Költőink a béke eszméit éneklik érövét sikerült visszaszorítairiok a néphadsereget, amely azonban most napról-napra megújuló erő­vel támadja a betolakodókat. A honvéd« háború lángja magasabban lobog, ég a föld a beavatkozók talpa alatt. A koreai partizánok haláflincg- vilő hősiességgel harcolnak hazánk szabadságáért és fiig- gellriisígéérl. Népünk mi 1- ihn áldozatra kész szabad­ságának v isszaszrr/éséért. tunen, a II. Bélíevilágkongresz- szos szószékéről meghatottál) mondok köszöiielel Magyaror­szág, Lengyelország, Csehszlová­kul ■ és más demokratikus álla­mok dolgozó népének a sebesült- jeiulpiek nyújtóit nagy segít- ségérl, a Koreába luddéül egész­ségügyi IVlszcreléscrl. Most a nagy kínai nép legjobb fiai jöt- tek> segítségünkre^ hogy velünk g^Meimv vigyék igazsá- ^4 usTrcmdial. TTiárcá JF'pe ßhtv irSzrn vezetése ólait utolso csepp véréig védelmezi hazáját az amerikai beavatkozó és a Li Szin-Man bandáival szemben. A hétfői ütésen felszólalt Nyi- koláj metrópoUta, a szovjet dele­gáció tagja. Hangsúlyozta, hogy A» álkükerlbglt. avagy a háború* jjyviitvgaték igazi arca: 1. Churchill: porcut politico*. ?. Truman: amerikai beaiélő papagíly, 3. Achvson: »1 atomcömpásu, 1. Bevitt: szemüveges varangy, 5. MacArtbur: koreai eakál, a. Tito: mérge* kijjyá. meg. Népünk 1 lékek ö félelmének nagy síkon), hogy Magva: országon egyez­mény jött létre az állam és a ka­tolikus egyház között a vatikáni körök minden meghiúsítáti kiül­tető ellenére. A magyar békemozgalom erejét megmutatta a J I. Országos Béke- értekezlet, amelyet, e hó eleje» tartottunk meg. A. magyar nép -va­lamennyi rétegének képviseletéi**« közel kétezer delegátus vett részt. Az egyháziak képviseletében kö­zel s/.az lelkész és püspök volt je­len. köztük igen sok katolikus } ap- Ez az értekezlet a küldöttek: kö-*, lünbüzü foglitlkozá- a, pártáikba, vi­lágnézete ©s felekezeti hovatarto­zása ellenéi© ©gysége~e,n óriási lel­kesedéssel állt a béke ügye mellé. Az érteke/,tet beigazolta Rákosi Má­tyás szavainak helyességét: ;;Ma­gyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.« A magyar, békekonferencia választotta meg á Béke Hívei 11. Világkongresszusán részvevő delegációt. A magyar nép nevéhen fogadjuk, hogy hazánkban, a Magyar Nép­köztársaságban egy pillanata» fein szűnik még a békeküzdetem. Na­punk minden erejével támogatja a béke híveinek nemzetközi moz­galmát, amelynek élén a nagy Szövi. y jetunio halad. Népünk tudja, hogy :t béke ügye legyőzhetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom